Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-28 / 49. szám
MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Hatvanszor több törzskönyvezett tehén FELADATOK A TENYÉSZTŐI MUNKÁBAN Sokoldalú és fontos teendőink közül kiemelkedő, megyénk állatállományának növelése, a tenyésztői munka javítása, a jövedelmezőség fokozása. Legfontosabb feladat a közös tehénállomány nö’.’elése 38Ó0 darabbal, sertéstenyésztésünkben év végéig 30 ezer koca létszám elérése. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben e program végrehajtásához ma már nagymértékben biztosítottak a feltételek. Igazolják ezt a korábbi, de leginkább az elmúlt évek eredményei, «melyeket a törzskönyvezett állatállomány növekedése matat. Az állattenyésztésben, a tenyésztői munkában megyénk az utóbbi években az elsők között volt. Elmondható ez az 1963-as gazdasági évre is, de ezzel együtt ki lehet jelenteni, hogy az eredmények eléréséhez az út nem volt mindig sima, számos akadályt kellett leküzdeni. A törzskönyvezésnek, a minőségi tenyésztői munkának 35 éves múltja van, új szakasza és hangsúlyozottan jelentős szakasza 1945 után kezdődött . 1947-ben 14 szarvasmarha tenyészetbal 170 tehén volt törzskönyvezési ellenőrzés alatt. Ezeknek a teheneknek átlagos tej hozama 2512 kilogramm volt A nagyarányú fejlődés A számszerű növekedés mellett jelentős a tej, a malacfelnevelés, és a gyapjúhozam javulása. Négy termelőszövetkezet, a dögéi Zalka Máté, a dombrádi Szőke Tisza, a nyíregyházi Ságvári és a vencsellői Szabadság szarvasmarha-tenyészetében 162 tehénnél az átlagos tejtermelés évi 3659 kilogramm, a tejzsír 3,85 százalék volt. Sertéstenyészetekben az elmúlt évben fajtánként négy darab a ma- lacfölnevelési átlagnövekedés. A kisvárdad Rákóczi Tsz-ben például tizennyolc, a nyírbátori Üj Barázda Tsz-ben tizenhét darab volt az egy kocára eső éves szaporulati átlag. A juhtenyészetek átlagos gyapjúhozama 5,29 kilogramm volt az elmúlt évben. A termelő- szövetkezetek juhállományának gyapjúhozama ettől az átlagtól is jobb 0,1 kilogrammal. A törzsállomány 1964-re tervezett növekedésének realitását az eredmények tehát teljes egészében igazolják. Év végére újabb 10 ezer tehenet, tÍ2Jenegy termelőszövetkezetnél 600 kocát, öt termelőszövetkezetben 100 apaállatot, tíz termelőszövetkezetben 3000 anyajuhot törzskönyveznek. Növeli? a bikanevélő tehevelése, valamint a szakirányítás javítása érdekében a Bak- talórántházi Járási Mezőgazdasági Osztály idén fokozottabb gondot fordít a bemutatók és tapasztalatcserék rendezésére. Március 1-től október végéig 10 a1 kálómmal rendeznek mezőgazdasági bemutatót, illetve tapasztalat- cserét. Igen lényeges a növénytermesztésben a vegyszeres gyomirtás, a burgonyaül fetés, a növénytermelés szervezése, a rozs kéthenser közé történő vetése, a helyes burgonyatárolás korszerű módszerének Évről évre súlyos — több milliárd forintot kitevő — kártételt okoznak országosan mezőgazdaságunknak a kisebb vagy nagyobb tömegben rendszeresen megjelenő kártevők és kórokozók. A korszerű növényvédelem egyre erőteljesebben kibontakozó, egyre nagyobb és komolyabb eredményeket elérő törekvése az, hogy olyan tudományos megfigyelésekre alapozott kártevő előrejelzést adjon a mezőgazdasági termeléshez, amelynek ismeretében alkalmazhatják azokat a megelőző biológiai, agrotechnikai és mechanikai védekezési módszereket, amelyekkel a kártevők még a nagyobb mértékű kártétel okozása előtt elpusztíthatok. A múlt évihez hasonlóan a növényvédő állomás 1964- ben újból küld védekezési felhívásokat a gazdaságok részére. Az előrejelzés adaismetetése, illetve bemutatása. Kertészetben a metszésről, a gyümölcsbetakarítás gépesítéséről kapnak tájékoztatást a járás tsz-einek agronó- musai és brigád vezetői. Állattenyésztésből takarmányozási, silózási, rét és legelőgazdálkodási bemutatókat tartanak. A tapasztalatcseréket a járás legeredményesebben gazdálkodó termelőszövetkezeteiben. állami gazdaságaiban tartják meg. Az első. vegyszeres gyomirtási bemutatóra március e’ső fe’ében kerül sor a leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben. tainak ismeretében tervszerűen felkészülhetnek a gazdaságok, a kártevők megjelenésének idejéig a védekező- szerekkel és gépekkel minden olyan esetben, amikor a vegyszeres védekezés szükséges a kártétel megelőzésére, a kártevők elpusztítására. A növényvédőszerek közül csak a mindennapi használatban már bevált ismert szereket ajánljuk azokat, amelyket az AGROKER minden esetben rendelkezésre tud bocsátani. Az előrejelzések igen komoly segítséget adnak a termelő gazdaságoknak. Természetesen csak akkor, ha figyelembe veszik az előrejelzések adatait. A veszélyes kártevők elleni védekezésre az előrejelzéseket a tavasz folyamán korán jelentkező kártevőkkel kezdjük. Adányi József Növényvédő Állomás Kálló- semjén Vegyszeres gyomirtási bemutatók A belterjes gazdálkodás nöElőre jelzik a kártevők és károkozók megjelenését a mezőgazdaságban Nagyra értékeljük a nyírségi kutatók munkáját Dr. Láng Géza nyilatkozata Véget ért a háromnapos országos burgonyatermesztési és nemesítés! tudományos ülésszak. Megkértük dr. Láng Gázát, a keszthelyi Mező- gazdasági Akadémia rektorhelyettesét, a burgonyanemesítés országos koordinációs bizottságának képviselőjét, adjon tájékoztatást az ülésszak munkájáról. — A burognya nemesítésével és termesztésével foglalkozó országos munkabizottság igen jő kapcsolatban van a termeléssel, a termelő üzemekkel és a kereskedelmi szervekkel. Ezt mutatja a most véget ért ülésszakunk is, amelyen a termelés és a kereskedelem képviselői is részt vettek. A nemesítők munkaprogramjának több része közös a kereskedelmi szervekével. — Tanácskozásunk célja az volt, hogy országosan összehangoljuk a nemesítés és termesztés előtt álló feladatokat, kicseréljük tapasztalatainkat a burgonya tovább szaporításának módszereiben. A burgonyával foglalkozó intézetek segítik egymást nemesi tési anyaggal, módszerbeli dokumentációkkal. Ennek révén egyes nemesítési feladatok megoldásának az ideje lerövidíthető. Ez alapvető cél ahhoz, hogy mielőbb ellássuk a termelő gazdaságokat elegendő, és minőségében jő szaporító anyaggal. — A felszabadulás körüli években Igen visszaesett a burgonyamemesítés színvonala, s ennek hatása cnég ma is érezhető. Most kezdünk eljutni oda, hogy el tudjuk látni a termelőket az áru burgonya termesztéséhez szükséges anyaggal is. A nemesítők feladata szoros kapcsolatban van a népgazdaság igényeivel. Legfőbb célunk, olyan, betegségnek ellenálló, a fogyasztóknak jó ízű burgonya nagy tömegben való termesztése előfeltételeinek <* biztosítása, amely — függetlenül a fajta színétől — éivezhetőségével kielégíti az igényeket. — A szabolcsi burgonyanemesítésnek legnagyobb múltja van az országban. Innen indult el a ma is legnagyobb népszerűségnek örvendő gülbaba és több más rózsafajta — Teichmann Vilmos munkássága eredményeként Az eddigi kiváló eredményeken felnőtt szabolcsi nemesíltő gárdának igen nagy feladatot kell megoldania a megye és az egész népgazdaság érdekében a fajtafenntartásos és új fajtákat előállító nemesi- tési munkák során. Különösen jelentős a gülbaba fajta- fenntartása, és termelési eré- lyének a fokozása. Nagyra értékeljük a nyírségi intézetnek a termeléssel való kapcsolatát, azt, hogy mindinkább kialakítják a nemesített burgonya termesztésének hálózatát a tsz- ekben. s ezen túl hathatós segítséget adnak a gazdaságoknak a termelés egyéb területein is — fejezte be nyilatkozatát dr. Láng Géza professzor. egyik, de igen lényeges oldalát mutatja a törzskönyvezett állomány számszerű nek számát, a juhtenyé- szetekben a gyapjúhozam növelése érdekében 15 ezer Uj élet szüléiéit a havon növekedése. 1963-ban tíz állami gazdaságban 2615, százötvennyolc termelőszövetkezetbe!» 7462, a háztáji tenyészetben 342 törzskönyvezett tehenet tartottak nyilván. Tizenhat év alatt több mint 61-szeresére növekedett a törzskönyvezett, jól tejelő, kiváló tehenek száma megyénkben. Ugyanígy növekedett a sertés, az anyajuh és a baromfi törzsállomány. anyajuh mesterséges megtermékenyítését végzik el. A tenyésztői munkának persze csak egy része a törzskönyvezett állomány növelése, a legjobb egyedek kiválasztása és szaporítása. Egyik, de legfontosabb része. Annak érdekében, hogy az állattenyésztési üzemág jövedelmezősége növekedjen, hogy több húst, tejet, gyapjút és egyéb terméket állítsanak elő mezőgazdasági üzemeinkben. Seres Ernő yr>fj i; \ Egy embernek a napi fehérjeszükséglete 8—10 dekar gramm. Aa ország lakossága fehérjesziüikségletének t> kielégítéséhez — felnőttek és gyerekek átlagában — 750 ezer kilogrammra van szükség naponta, s ezt az igényt például tejből 22 millió literrel, húsból közel kétmillió kilóval lehetne kielégíteni. Fehérjeforrásaink természetesen sokfélék, közéjük tartozik az alig. vagy semmibe sem vett ehető gomba is. A tej fehérjetartalma 3,4, a gombáé átlagosan 3,6 százalék. A gomba nem található meg mindenütt, a lakosság nasy része főleg azúrt idegenkedik tőle, mert nem ismeri biztonságosan az ehető fajtákat. Aa ország mesterséges gombatermesztése nem számottevő. Németországban és Japánban nagyarányokat ölt a gomba szabadföldi, szakszerű termesztése. Nálunk a Hortobágyi Állami Gazdaságban dolgoztuk ki a szabadföldi gombatermesztés módszerét. Az országos mezőgaadasági programban jelentős helyet foglal el az ötözéses rét- és legelőgazdálkodás. Az öntözéssel adva van a különben is vadon itt termő csiperke és szegfű gomba rendszeres termesztésének feltétele, miután a gomba spóráját szakszerűen eltelepítettük. E két fajta gomba, kedvező időjárási viszonyok között, májustól október végéig terem vadon. A legelő öntözése biztosítja a gomba fejlődéséhez a feltételeket s így szakszerű szabadföldi termesztésben holdanként elérhető a 150—200 kilogrammos gombatermés. A gomba rendszeres szabadföldi termesztése jó munkaalkalmat biztosít a nem teljes munkaképes?égű embereknek, s a jövedelem sem megvetendő az öntözött legelő, vagy rét magas fűhozama mellett. A gomba értékesítésének a módja a friss és a tartósított áru eladása. Mindkét gomba alkalmas szárításra, s ezt a munkát r./áron, a szabadban, napon könnyűszerrel el lehet végezni. A szárított gombából készített — őrölt — gombapor még értékesebb — külföldi eladásra. — Az első ilyenkor az legyen — kezdte Császár János — inkább az anya bégessen, keresse a fiát, mint a bárány az anyját. Ez azt jelef»- ti: van teje, szoptatni akar. Ha el is alszik a kiesi, aa anyja hozzámegy, az első lábával kapar, dübög mellette, míg fel nem költi. Viszont az se jó, mikor a bárányok ösz- szebújnak. Aludjanak külön. Ez azt jelenti: gondtalanok... Mi elő is teremtjük, ami kell a tartáshoz. Sok dolog játszik abban közre, hogy minden rendben menjen. A tapasztalat pedig egybevág a közös érdekkel ami az enyém is, meg a fiamé is. Asztalos Bálint Szabó János 1964. február 2*. Bárány — báránybőrben — Juhász volt a nagyapám is1* 1 400 munkaegység szorozva 33 forinttal Elmaradoznak Porcsalma utolsó házai is, s a végtelen téli fehérség birodalmában • puhán csúszik a szánkó. Erdős András, a tsz állattenyésztési brigádvezetője ül mellettem, telt arca a csípős széltől csupa párosság. Hamar hátunk mögött marad a há- romkilométemyi út. A kör összezárni Korosodó, de jótartású ember kisebb csapat juhot hajt a hodályoktól távolabb, a szabadba rakott apró takarmány - kupacokhoz. A jól gondozott, nagyhasú állatok nehezen mozognak, de az eléjük kerülő lóherét étvággyal kezdik szálaim. A juhász miután lecsillapítja az idegenre morgó három pulit, és mondja a nevét, hogy Császár Jánosnak hívják hozzáteszi még: — Juhász volt minden ismerhető apai ősöm, ami én. Azaz anyai nagyapám is... Pár perc -telik csupán az ismerkedő beszélgetéssel, amikor a juhász hümmögve, szűkített szemmel néz a juhok- ra. Mert azok hirtelen valahogy úgy igazodtak, mint égető nyári hőségben szoktak: a fejük eltűnik belül a bundák tömegében. — Több egy új élettel — mondja a juhász és indul az állatokhoz. Azok csendes, ártatlanul bámuló nézéssel gondozójukra figyelnek, majd szétnyitva a kört arább húzódnak. Az ember felemeli az újszülöttet, a közeli taikarmány- csomóra teszi. Egyik állat hosszan bégetve, elsőnek rohan oda. Utána a kör megint összezárul, a nyargalászó szél nem jut be az aprósághoz. A rossz anyák és a kétbundás kicsinyek Benn a nagyhodályban, anyák az eltévedt kicsinyeikért, az apróságok anyáikért „sírnak”. 295 anya van itt bárányával. De mennyi a bárány? — Ilyen ellesi átlag se minden évben van — magyarázza Császár János. — A már ellettek közül több mint fele ikreket, 10 pedig hármas ikreket hozott világra. Kerül néhány olyan is, persze, melyeknek nem maradt meg a kicsije. — Azok nem is nevelnek? Azt aztán nem engedi egy hozzáértő juhász. Esetleg akad rossz anya, nem akarja elfogadni a mostohát. Itt van mindjárt egy — mutat az egyik kecc mögé. Két hete van vele egy kis életrevaló, de csak akkor hagyja szopni, ha ideáitok én, vagy a fiam,, Mert ő is juhász, a Jancsi. Ott van ni, a túlsó végében. Készül kinyitni a kaput, hogy behajtsa azokat a kintieket... Aztán meg, van olyan is, hogy csak az elpusztult kicsinye bundájában fogad el idegent. Megnyúzzuk a kis elpusztultat, bőrét ráhúzzuk egy olyanra amelyiknek maradt testvére az anyjával. így Szabadföldi gombatermesztés fogadja el a rossz anya. Amikor megszokta, lehúzzuk a kicsiről a pótbőrt. Van, hogy csak hetek múlva lehet. A brigádvezető is segített megtudni, hogy a familiáris juhász és fia, Iski József ta- karmányos fogatossal teszik meg mindennap a többkilométernyi utat, a községben lakó családtól a tanyáig. Ide is kell a fogat, takarmányt hordani... De sokszor mérgelődik Iski mostanában, mert nem egyszer éjfélkor is itt vannak még. Ha ellik egy anya. Császár Jánosék nem tudnak elmenni, míg rendben levőnek nem látnak mindent. Tapasztalat és közös érdek Azután meg az éjjeliőrnek magyaráznak hosszan: mit, mikor, hogy tegyen... 1400 munkaegység szorozva 33 forinttal; 45 ezer frintot keresett tavaly a juhász apa és fia. A tervezett 4 ezer liter tejjel szemben 5650 litert fejtek a juhoktól, és elmentek idejében a Görögországba exportált pécsenyebárányok. Idén is küldenek 650-et.. De én még az apáról fiúra szálló juhásztapasztalatokról szerettem volna hallani.
