Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

Űj szakközépiskolai tagozatok 11 384 végzős nyolcadikos a megyében, 8 százalékkal több, mint tavaly — Előnyben az oklevelet is nyújtó középiskolák — Új formák az iskolánkívüli oktatásban Gulyás Emilné dr. megyei tanács vb. elnökhelyettes nyilatkozata a továbbtanulásról A dráma szünetében Tv és színház együtt — Színházban fonódott szerelem dasági szak. Az érdeklődésnek megfelelően ez év szeptembe­rében a következő szakközép­iskolai tagozatokat szervez­zük: Üjfehértón gyümölcster­mesztő, faiskolakezelő tagozat, a Nyíregyházi Zrínyi Ilona gimnáziumban felvásárló szak­irányú kereskedelmi, Kisvár­dán nőj szabó szakközépisko­lai tagozat. A megyében húsz gimná­zium, öt technikum és húrom gyors és gépíró iskola várja ősszel az új tanulókat. Ipari tanulónak 1400—1600 fiatalt vesznek fel a megyében lévő vállalatok (állami, tanácsi, kisipari termelőszövetkezetek.) A továbbtanulási tudnivaló­kat, az egyes középiskolai tí­pusok, ipari tanuló iskolák, stb. jellemzését nyomdai úton készített tájékoztatóban is közreadta a megyei pálya- választási tanács. Ezen kívül idetartozónak vélem megemlí­teni; a megyei párt, tanács és KISZ vb. kidolgozta és el­fogadta a falusi dolgozók is­kolán' kívüli képzésének for­máit. a szakműveltség meg­szerzésének módjait. E tervet a sajtóban is közé kívánjuk tenni — fejezte be nyilatko­zatát Gulyás Emilné dr. P. G. és kislányával. Drávái Kál­mán esztergályos és családja, ők is „törzsvendégek” tt. Két éve váltották bérletüket. — A feleségem és a lányom akarta, hogy váltsunk E' li­le nehezen álltam rá. ti i;y megkedveltem B színi) izat, hogy szinte hiányzik, ha nincs előadás. — Amikor nem volt bérlő- tünk. néha a vállalat k ub- szobájában. a tv-ben néztünk színdarabot. — Veszi át a szót a felesége. — Már nekünk is van televíziónk, de bérlet ün- ket továbbra is megtartjuk — A kislányom az idén érettségizik. A színdarabok segítenek a ’ tanulásban is — mondja Drávái Kálmán. — El kell köszönnöm Drá­vái családtól. Helyemre ülök én is. A mellettem ülő fiatal­ember kezében kis noteszlap. Rajta a szereposztás. „Nemcsak szórakozunk..." — A plakátról írtam le. Szeretném megjegyezni a szí­nészek nevét is — magyaráz­za Molnár József építőipari segédmunkás. Menyasszonyá­val együtt jár színházba. — Tavaly ősszel voltam egy budapesti színházban. Ott műsorfüzetet is adtak — foly­tatja — kár, hogy itt nincs, így mindig a plakátról kell leírnom a szereposztást. — Nemcsak szórakozni jö­vünk ide, egészíti ki vőlegé­nye szavait a kislány. — A vállalati szinjátszócsoport tag­ja vagyok és minden darab­ból sokat tanulok. — Egyébként itt ismerked­tünk meg. Tavaly véletlenül egymás mellé váltottunk bér­letet, az idén. pedig már szán­dékosan — mondja Molnár József. Beszélgetésünk végére pon­tot tesz a második felvonó* kezdetét jelző gongütés. El­csendesedik a nézőtér. Isme­rőseink — Czire Ilona, Drá- vaiék, Molnár József és meny­asszonya — a többiekkel együtt figyelik a dráma újabb fordulatait. Ma este művelőd­nek, szórakoznak azok az em­berek, akik napközben a be­tegágyaknál, az esztergapad és a malterosláda mellett dol­goznak. Szilágyi Szabolcs Pöltenberg tábornok levele egy csúzliéit Ismeretlen gyerek eredeti Klapka és Pöltenberg levelet adott pajtásának a Búza téren — A Levéltár megindítja c kutatást az értékes történelmi dokumentumok „forrása“ után Új könyv Mohácsy — Tomcsányi — Peregi: A gyümölcs útja a fától a fogyasztóig Ne csodálkozzon a kedve? olvasó, hogy a két héttel ezelőtt néhány sorban be­mutatott. művel most bő­vebben foglalkozunk. — A napokban ismertté vált egy szám, amely szerint a me­gye téli alma termésének mintegy negyven százaléka az, ami a szüret kezdetétől az elszállításig tartó idő­szakban esett ki az export­minőségből. Ehhez nem szükséges kü­lön magyarázat. Idézhe'jük- a szerzők müvének mélta­tását: „Szép, értékes, ízle­tes gyümölcsöt már tudunk termelni, de n szedés, osz­tályozás, tárolás, csomago­lás terén még sok a tanul- nivalónk.” így igaz ez, és az elmúlt évben, az emlí­tett minő -omlás követ­keztében, igen drága volt a tandíj: becslés szerint 80— 100 millió forintos érték- kiesés! És ha azt mondjuk, hogy az egyik legolcsóbb befek­tetés a tudomány, a tapasz­talat gyűjteménye, maga a könyv, akkor érthető, hogy miért kell gyúmólcs­'iermelő gazdaságainknak, de a háztáji almáskerteX műveiéinek is behatóan ta­nulmányozni Mohácsy— Tamcsányi—-Peregi „A gyü­mölcs útja a fától a fo­gyasztóig'’ című könyvét. Jelentős a mű azért, mert először veti fel összességé­ben a gyümölcsszedés és Arufleldolgozfts igen fontos kérdéseit, de különösen azért, mert e kérdésekre a legfejlettebb hazai módszr- rek tapasztalatok segítségé­vel ad kimerítő választ. Nem ismerem a nyíregyházi meg tőle az említett pajtása is. gyerekek legjobb nyíregyházi De mit adjon érte cserébe? grundjait, „természetes” játszó- Annyira jó pajtások azért még- tereit, csak úgy gondolom, hogy sem voltak, hogy csak úgy, a Búza tér sem tartozhatott az minden ellenérték nélkül csi- utolsók közé. Az egyik nyá- náljon neki egy márkás csúzlit! ron itt találkozott Juhász Sanyi Ismerve Sanyi „bogarait”, két is egyik szomszédbeli pajtásá- levetót ajánlott fel ha ugyan ,. , meg tuata allapitam mind­val, akinek ahogy mondja, mar egyikről, hogy levél. a nevére sem emlékszik. Talán Sokáig nem tudta Sanyi, hogy Kisváráéra, talán máshova köl- barátja milyen gavallérosan fi- töztek. Pedig ... - zetett a becses csúzliért. Hogy . ___... hogy nem, a napokban gondolt Szóval Sanyi is szívesen jat- egyet, és elhozta az egyiket a szogatott a környékbeli srácok- levéltárba. Kamaszos-féténken, kai naphosszat is, bár már ak- bátortalanul állított be: „Köz­kor is volt komolyabb szenve- ~‘?n} e^y. levelet, nem tudom ... . ... . ,. _ elolvasni, csak annyit tudtam delye is. Minden játéknál na- , . . ’ , ^ i , kivenni, hogy Arad, 1849. Nem gyobb izgalmat jelentett sza- . , ’ , ’ „ mára ha egv-egy régibb XVII tudom’ hogy eredetl-e- „ ’ ' . ,. ,? ’ . Nem ritka levéltárunkban a —XVIII. századbeli penzre, _ , ,, ... , ... Sanyihoz hasonló vendeg, de ez eremre, régiségre bukkant. Na- - , . . ... . .. , . ’ ”, ” _ ... a két adat mindjárt különössé gyobb gonddal gyűjtötte, őrizte , , , . . . ..... tette a szememben. A papír ezeket minden játéknál. Köz- , .... . . . „ , , mar külső formájában is biza­ben azonban kitűnő csúzlikat is . ., ...... , _ .. . .» . Y- . * . lomgerjeszto volt: megviselt, ki­tudott készítem. Ezt irigyeilte ', rojtolodott szelekkel, megsár­gult betűivel már az első pil­lantásra sem hagyott sok kétsé­get hitelessége felől. Nem .tu­dok franciául, de a nyomra vezetéshez elég volt a befejező néhány szó: Ton pauvre Ernest, a te szegény Ernőd. Kétségte­len, hogy csakis Pöltenberg Er­nő tábornok írta, a 13 aradi vértanú egyike, a kivégzés előtt egy nappal. Sanyi csak állt, azt sem tud­ta, higgye-e vagy sem, amit hall. Aztán néhány nap múlva újabb levéllel állított be: Klap­ka György, 1890 Augusztus 22. Ez is hiteles. A levelek feldolgozása még alapos kutató munkát igényel, de értékükhöz azt hiszem nem fér kétség. Nem is óhajtom méltatni a levélírók személyé­nek, vagy a levelek által felidé­zett történelmi esemény jelen­tőségét. Minden méltatás és to­vábbi magyarázkodás helyett álljon itt legalább az egyik le­vél, a Pöltenberg tábornoké, a 36 éves, 3 gyermekes halálba indulóé: Címszavakban is nehéz lenne felsorolni az egyes fejezeteken belül a tartal­mat. Ezek közül csak néhá­nyat: termésbecslés: ■ minő­ségi osztályok; gyümölcs­szabványaink; az áruminő­ség; gyümölcsfélék szedése; árukákészítés; az osztályo­zás módjai; csomagolás, tá­rolás; az áru önköltsége; nemzetközi árulsmeret stb. A gyümölcstermelők megismerhetik a könyVboi a most alkalmazott és a még kevésbé elterjedt nagyüze­mi feldolgozási formákat, a gépek alkalmazását és al­kalmazhatóságát — mind' azt, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megtermett gyümölcs kiváló exportmi­nőségben, ízléses csomago­lásban kerüljön a hazai és külföldi fogyasztókhoz. Arad, 849. október 5. SZEGÉNY IMÁDOTT FELESÉGEM! Nem tudom, imádott Pauli­nám, hogyan írjam meg Ne­ked, hogy ne túlságosan dur­ván bántsam szegény szerető szívedet — őzt kívánom, hogy az én szerencsétlen sorsom, amíg ezeket a sorokat megka­pod, egy együttérző szájtól jusson hozzád és a lehetséges kímélettel mondja meg. Tehát örök búcsút kell mon­danom hozzád, áldalak azért a boldogságért, melyet oly gaz­dagon adtál és köszönöm szi­vem mélyéből egész szerel­med, melyet nekem fogadtál. A Jóisten védjen titeket, ti­teket kedves szegény gyerme­keink ne engedje, hogy túlsá­gosan átadjátok magatokat a nagy fájdalomnak, terjesszei mindenható védelmező keze it' drága fejetek felé ... ez lesz az utolsó és buzgó imám! Te is szeretett Paulinám, megbocsátasz nekem (tudom) mindazért a bánatért, melyet életemben okoztam neked. Megbocsátasz, mert te mindig a jóság angyala voltál — ó, hogy vérzik a szívem, hogy nem láthatlak és nem ölelhet­lek még. Légy erős Paulinám, légy erős irántam való szerétéiből, gondolj arra, hogy gyerme­keid vannak, kell, hogy élj ér­tük. Isten veled imádott angya­lom! Gondolatban mindnyá­jatokat erősen átölellek, téged és a drága gyermekeket. A Jóisten védelmezzen bennete­ket és még legyetek boldogok jó Paulinám, mint ahogy'meg- érdemlítek. Isten veled szegény Ernőd. (Ford.: Koroknay Gyula.) Ezzel a történetnek — legalábbis egyelőre —• vége. Sanyi ötszáz forintot kapott a két levélért. A forrás azon­ban úgy látózik, kiapadt. A rejtélyes pajtás szüleivel (vagy talán több más értékes irattal is) együtt eltűnt. Kezdődhet az izgalmas nyo­mozás. Biztos megéri a fáradt­ságot Hársfalvi Péter Filmhírek Peter Sellers, a kiváló an­gol színésa rövidesen felesé­gül veszi Britt-Marie Ekland svéd színésznőt, akit csak né­hány héttel ezelőtt ismert meg. A svéd, színésznőt ,.* skandináv Brigitte Bardot”» nak szoktak nevezni. Ennio de Concini rendező filmet forgatott a Vaiont gát­szakadás katasztrófájáról. A filmben szereplő hivatásos színészek nem fogadtak el gázsit, hanem felajánlották a katasztrófa áldozatainak javá­ra. Mike Morgan, Michel Mor­gan 19 éves fia íellópet egy párizsi színházban. Édesany­ja ugyanakkor ünnepelte 50. filmszereplesét. Giuseppe De Santis a Szov­jetunióban forgatja „Az ola­szok rendes emberek” című új filmjét, amelynek, kísérőzené­jét Armando Trovajoli kom­ponálja. A kísérőzene érdekes háttere a visszavonuló olasz katonák csizmáinak kopogása. Jacciue-í Prevert filmrende­ző Pierrc nevű testvérével eeyütt filmet ké~z:t Gottfried Keller svájci író „Menny és föld között” című regényéből. 1934. február 23. — A megye középiskolái az új tanévben 3800 általános Is­kolát végzett tanulót tudnak felvenni. Az igény nyilvánva­lóan több lesz, azonban a kö­zépiskolai elhelyezés mértéke az idén nem növekszik. Üj középiskola nem nyitja meg kapuját ebben az évben, ha­nem a nemrég alapított isko­lák megerősítésére fordítjuk a fő figyelmet. Nagy az érdeklődés a tech­nikumok és szakközépiskolák iránt, melyek az érettségi bi­zonyítványon kívül szakmun­kás, vagy technikusi okleve­let is adnak a végzetteknek. Mintegy 420 tanuló kerülhet mezőgazdasági és közgazda- . sági téchnikumba. 500 pedig ipari, mezőgazdasági, illetve közgazdasági szakközépiskola első osztályába. Megyénkben a technikumok aránya az or­szágos átlagnak a fele. Ezért nagyobb ütemben szerveztünk szakközépiskolákat, mint más megyékben. A szakközépisko­láknál a megye gazdasági pro­filját tartottuk szem előtt. Je­lenleg a következő szakokat tanítjuk: növényvédelem, gyümölcstermesztés, állatte­nyésztés, mezőgazdasági elek­tromos berendezések, vízügy, lakatos, autószerelő, közgáz­osztály elvégzését szolgálja az az új rendelkezés Is, hogy tő­ről, 10-ra emelték a korha­tárt, mégis még a 16 éves gyerek sem túlkoros ahhoz, hogy kötelezni lehessen az általános iskola elvégzésére. Hogyan alakul a szak­rendszerű oktatásban része­sülők aránya? Milyenek a lehetőségek megyénkben a további körzetesítésre? — Ebben az iskolai évben 28 tagiskolát kapcsoltunk va­lamely körzeti iskolához. Ez­zel 2142-re emelkedett a körzeti iskolákba járók szá­ma. A felsőtagozatú tanulók 87,53 százaléka részesül szak- rendszerű oktatásban. Az a cé­lunk, hogy a még körzetesí­tésre váró 131 iskolát, mint-, egy 6 ezer tanulót is minél előbb a korszerű képzés szín­vonalára emeljünk. így fel­sőbb iskolába kerülésükkor egyenlő eséllyel vehetik a versenyt a többi tanulókkal. Diákotthonok is létesültek megyénkben: az újfehértóiban 135, a tyukodiban 50 tanulót helyeztünk el. A közeljövőben Ká! lésem jenben és Nyírszől­ősön létesítünk diákotthont a távolabb lakó gyerekeknek. Ebben az évben három járás­ban, a mátészalkaiban, a nyírbátoriban és a baktaló- rántháziban fejezzük be a körzetesítést. Ez komoly fej-' lődés, mely azt mutatja, a já­rások, a községek vezetői mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az oktatásnak. Megemlítem, hogy a körze­tesítés, újabb diákotthonok létesítése nem könnyű felada­ta, az anyagi lehetőségek vé­gesek. Nagy körültekintést, előkészítést kíván minden ilyen lépés. Az ütem azon­ban gyorsítható, különösen a községele, a tsz-ek hozzájáru­lásával, a közlekedési és el­helyezési gondok megoldásá­val. A körzetesítésnek persze olyan szubjektív hátráltatója is van, mint a szülők ide­genkedése. Sok-sok beszélge­tés kell még ahhoz, hogy a falusi, főleg tanyasi szülők megértsék; a körzeti iskola magasabbfokú ismeretet nyújt a gyereknek, magabiztosabb előrehaladást a továbbiakban. A pedagógusok többsége érti és támogatja a körzeti iskola ügyét, hisz az ő fáradozásuk is benne van az elért ered­ményekbe. De akadnak neve­lők, akik nem szívesen vál­nak meg a megszokott kör­nyezettől, a tanyai iskolától, amely anyagilag is jól kielé­gítette igényeiket. Milyenek a továbbtanulá­si lehetőségek? Melyek a kedvelt középiskolai típu­sok? Ezekben a napokban foly­nak a jelentkezések az álta­lános iskolákban. A végzős nyolcadikosok most döntenek arról, a szülők és a pedagó­gusok segítségével, milyen is­kolában akarnak továbbta­nulni. De még hátra az is­kolai év második fele. Gulyás Emilné dr., a megye tanács vb. elnökhelyettese válaszolt az ezzel kapcsola­tos időszerű kérdésekre. Hányán végzik el a me­gye iskoláiban az idén a Vili általánost? Van-e fej­lődé«? — Az idén 11384 tanuló végzi el a megyében az álta­lános iskola nyolcosztályát. Négy évvel ezelőtt mindössze 6626-an tettek sikeres vizsgát. Ez idő alatt ez a szám meg­kétszereződött, vagyis egyre kevesebben maradnak ki az iskolából különféle okokból iskolaköteles tanulók. Egy év alatt csaknem 6 százalékkal csökkent a lemorzsolódás. Ebben az iskolai évben min­den alap megvan arra, hogy a VIII.-os korú tanulók het­ven százaléka elvégezze az ál­talános iskola nyolc osztályát. Milyen okok játszanak közre a kimaradásoknál? — Leginkább a szülők fe­lelősségét kell megemlíteni, eleik egyes helyeken, főleg a tavaszi, nyári munkák során arra hivatkozva, hogy a gye­rek segítsen a szülei munká­jában, — kiveszik a nagyobb gyerekeket az iskolából. Az ilyen esetek egyrészében nem jár sikerrel a nevelők erélye, féradozása. Sajnos a szabály­sértési eljárások, amelyek szintén a nevelés sajátos for­mái a szülők irányában sem eléggé hatásosaié, többször megkésve figyelmeztetik a szülőket az elhanyagolt kö­telességükre. Nem menthetők fel egyes esetekben a felelős­ség aiól azok a pedagógusok sem. akik a munka könnyebb végét fogják meg, ráütik a gyerekre a „nehezen nevel­hető” jelzőt, és hozzájárulnak a tanulás alóli felmentéséhez. Természetesen az általánosból kimaradók listáját terhelik meg a szellemi fogyatékos, gyógypedagógia nevelésre utalt gyerekek is, akikből speciális iskoláink szintén igyekeznek embert nevelni. Igen nagy segítség az az intézkedés, hogy az általános iskola első osztályába — a korábbiaktól eltérően — mel­lőzni lehet azoknak a gyere­keknek a felvételét, akik még nem eléggé fejlettek. Ugyanis az első osztály kritikus osz­tály, sok gyerek itt akad el, amely végigkíséri őt a továb­biakban is. A kötelező nyolc Az előadás előtti halk mo­rajlás, a lefojtott hangú be­szélgetés lassan elcsitul. Fel­gördül a függöny, belép az ismert színész, felcsattan a taps. Munkások, diákok, hi- ! vatalnokok, parasztemberek, tanárok és más foglalkozásúak tenyere csattan össze egy-egy szép «zínészi alakítás láttán. Minden előadáson A kilencedik sorban isme­rős ül. Aki sokat jár színház­ba, látásból jól ismeri, hi­szen csaknem minden elő­adást megnéz. Czire Ilona, ápolónő évek óta bérlettu- j lajdonos. — Hogy tetszik a darab? — hangzik az ilyenkor szoká­sos kérdés. — Jó a darab, de szerin­tem vígjátékban a miskol­ciak jobbak — mondja — a debreceni színészekkel inkább drámát nézek meg szívesen, — Mi vait a legnagyobb színházi élménye? — A drámákat szeretem. Három-négy év alatt nagyon sok darabot láttam, de a leg­nagyobb élményt a Stuart Mária jelentette. Nagyon tet­szett a Hamletnek nincs igaza is, Czire Ilona ma este szolgá­latban lenne, de kolleganői szívesen helyettesítik ilyenkor amikor bérleti előadás van. Együtt a család ! A 12. sorban idős, őszülő 1 munkásember ül, feleségével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents