Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

Események sorokban A szowjeí hadsereg születésnapja Burgiba tunéziai elnök a Hruscsov újévi üzenetére kül­dött válaszában hangsúlyozza: ez az okmány a Szovjetunió­nak arról a törekvéséről tanús­kodik, hogy megőrizze a szilárd békét. „Tunézia kedvezően fo­gadja egy olyan nemzetközi egyezmény megkötésének gon­dolatát, amelynek értelmében az államok kötelezettséget vál­lalnának arra, hogy visszauta­sítják az erőszak alkalmazását a területi viták és határkérdé­sek megoldásában”. Szombaton visszaérkezett Szófiába a bolgár párt- és kor­mányküldöttség, amely Tod or Zsivkovnak, a BKP Központi Bizottsága első titkárának, a minisztertanács elnökének ve­zetésével pontosan egy héttel előbb utazott Moszkvába. Pénteken, magyar idő sze­rint 23 óra 58 perckor meg­kezdődött a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia tudósainak első közös kísérlete a nemzetközi, ultrarövidhullá­mú kozmikus rádiókapcsolat megteremtésére. A „föld-világ- fir-föld” rádióüzenetváltásra irányuló kísérleteket tovább folytatják. Párizs belvárosában pénte­ken délután nagyarányú diák- tüntetésekre került sor. A főis­kolások Fouchet közoktatásügyi miniszter lemondását, tanter­meket, ösztöndíjakat követel­tek. A rendőrök megtámadták a tüntetőket. Az összetűzésnél többen megsebesültek. Mintegy 160 személyt őrizetbe vettek és a rendőrségre szállítottak. A New Yorkban megjelenő Daily Worker Gus Halinak, az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja egyik vezetőjének cikkét közli „Az 1964-es vá­lasztások és a külpolitikai vál­ság” címmel. Krág dán miniszterelnök, | feleségével és a kíséretében lévő személyiségekkel együtt szovjetunióbeli körútja során szombaton Lendngrádba érke­zett A spanyol kormány Franco elnökletével ülést tartott. Mint Manuel Faraga Iribarne tá­jékoztatási miniszter a sajtó képviselőivel közölte, „a kor­mány a spanyol—kubai keres­kedelmi kapcsolatok problé­máját vizsgálta meg”. A mi­niszter nyilatkozatában több olyan kijelentést tett, amelyek­ből kiderül, hogy a spanyol kormány nem lelkesedik a spanyol—kubai kereskedelmi kapcsolatok megszakításáért. New York, (MTI): A nyugati hírügynökségek Ciprusra vonatkozó hírei csaknem kizárólag az ENSZ- ben folyó rendkívül aktiv tárgyalásokra korlátozódnak. Az ENSZ hivatalos körei­ből nyert értesülések sze­rint a Biztonsági Tanács hétfőre tervezett ülését még egy nappal elhalasztják és U Thant ENSZ-főtitkár ké­résére a tanács tagjai ked­den este ülnek össze, hoty folytassák a ciprusi kérdés rendezésére vonatkozó vitát. Az ENSZ főtitkára egyéb­ként pénteken több mint öt órán keresztül tárgyalt az érde­kelt felek képviselőivel, akik viszont meglehetősen tartóz­kodóan nyilatkoztak a meg­beszélésről. Általában me ál­lapították. hogy különösebb haladás nem történt, s csupán „részletes eszmecserét” foly­tattak. Nicosiából jelenti a TASZSZ és a Pravda tudó­sítója: Makariosz érsek, cip­rusi köztársasági elnök pén­teken este kijelentette, hogy a Cipruson állomásozó an­gol fegyveres erők létszámá­ÍJJabb ftiKtafeozcssok a gabem francia beavatkozás ellen Párizs, (MTI): A francia fegyveres erők gaboni beavatkozásának vég­leges mérlege 16 halott, köz­tük egy francia katona és kö­zel 50 sebesült. Az elfogott felkelőket kiszolgáltatták a hivatalába viszahelyezett Mba elnöknek, aki kijei -intette, hogy „kíméletlen büntetés” vár rájuk. Franciaországban újabb de­mokratikus szervezetek tilta­koztak a francia intervenció ellen. A Francia békemozga­lom nyilatkozatában rámutat, hogy a gyarmati módszerekkel folytatót nyílt beavatkozás egy független, szuverén állam bel- ügyeibe, kihat majd Francia- ország és az afrikai államok viszonyára. Több afrikai állam vezető politikusai is tiltakoztak a francia kormány eljárása el­len. Gabriel Loe.es, dahomeyi külügyminiszter, Modibo Keita, Mali Köztársaság elnöke rá- mutatot az afrikai kontinenst fenyegető veszélyekre. Az ide­gen hatalmak — mondta — azt akarják, hogy engedelmes bábok álljanak az afrikai or­szágok élén. Szoyjeí—amerikai kulturális egyezményt írtak alá Moszkva, (TASZSZ): Rusk, amerikai külügymi­Szombaton délben Moszkvá­ban egyezményt írtak alá a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok 1964—1965. évi kulturális együttműködésről. Német—jugoszláv tárgyalások niszter megelégedéssel üdvözöl­te a Moszkvában megkötött új amerikai—szovjet kulturális egyezményt Áz eddigi tapasztalat alapján az a véleményem — mondotta —, hogy máris igen hasznosnak bizonyultak a kulturális, tudo­mányos és technikai cserék a két ország között. Romanovszkij, a Külföldi Véget értek Okskar Schlitter- nek, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminisztériuma nagyköveti rangon lévő kép­viselőjének belgrádi tárgyalá­sai. A nácizmus jugoszláv ál­dozatainak kártalanításáról, va­lamint a jugoszláv—nyugatné­met kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről. A hivatalos je­lentés szerint a mostani ju­goszláv—nyugatnémet megbe­széléseken egyes kérdésekben közelebb kerültek egymáshoz a két fél álláspontja és újabb megbeszéléseket vettek tervbe. Kultúrkapcsolatok Állami Bi­zottságának elnöke hangsúlyoz­ta, hogy a legközelebbi két év alatt lényegesen bővebbé válik az együttműködés az ipar, az egészségügy és különö­sen a mezőgazdaság terén. — Igen fontos — folytatta —, hogy az új egyezmény szorgalmazza a kapcsolatokat a polgári, tár­sadalmi, kulturális és egyéb szervezetek között és leszögezi, hogy az ebbe a keretbe vágó kulturális cserék magukra a szervezetekre tartoznak. Hajdú János—Nemes Jánost Rajna, Majna, Ruhr Nincs nap a világsajtóban bonni keltezésű hír nélkül. S nagyon ritka az olyan nap, amikor a bonni keltezésű hír nem kelt ellenérzést a világ­békéért aggódó olvasóban. Mért a hivatalos Nyugat-Né- metország a kapitalista világ egyik legreakciósabb és leg- agresszívabb tényezője, amely lebeesülhetetlen gazdasági és politikai erejével a fék és a gát szerepére vállalkozik a nemzetközi helyzet változásá­nak és javulásának minden szakaszában, minden fórumon. Ez a nagyonis egyértelmű kép azonban sok, és gyakran egy­másnak is ellentmondó jelen­ségre, tünetre bomlik szét, ha * helyszínen, közelről vizsgál­juk. Négy riportban négy je­lentős nyugatnémet városba, a Majna menti Frankfurtba, egy 2 Tfíflfyas^rs.zág 1964. február 23. bonni iskolába, Köln üzleti negyedébe, s a Ruhr-vidék fő­városába, Essenbe kalauzoljuk el olvasóinkat, hogy megis­merkedjenek azzal is, ami a külpolitikai rovat hírei mögött van, a szövetségi köztársaság hétköznapjaival Melegből hidegbe... Nyugat-Nér^etország várat­lan és kellemes meglepetéssel fogadott bennünket. Utazásunk első állomáshelyén Frankfurt am Mainban éppen magyar plakátkiállítást rendeztek. S hozzá még nem is akárhol! Ennek a pezsgő, parádés ke­reskedő városnak és turiszti­kai nevezetességnek — „Jöj­jön el a Majna gyöngyébe, Goethe városába!” — a kellős közepén, az ősi városházán, annak is híres Rőmer-csarno- Ifafoa« r”1' világhírű művész I bemutatkozásának színhelyén adták' helyet a 70 magyar ki- I. állítás-, színház-, hangver­seny-, film-, és turista-plakát­nak. (Mert politikai plakátjain­kat érthetően nem nagyon igénylik Nyugat-Németország- ban...) örültünk, hogyisne örültünk volna már a kiállítás tényének is: s még inkább elégedettek voltunk, amikor tapasztaltuk, hogy a legkülönbözőbb látoga­tói körökben is elismerést, sőt olykor kifejezett lelkesedést, illetve csodálatot vált ki a gaz­dag anyag. Néhány példa: A megnyitón a várost — már­mint a hivatalost, a vezetősé­get — protokoláris udvarias­sággal, de bizonyos tartózko­dással is egy tanácsos képvi­selte. De azután híre ment, hogy nem akármilyen plakáto­kat mutatnak be a magyarok, hanem az európai élvonalba illő munkákat,, egyszerre csak egyszerű érdeklődőként meg­jelent a kiállításon a főpolgár­mester is. Paul Weber, az is­mert nyugatnémet grafikus pe­dig így foglalta össze a véle­naic további növelése telje­sen alaptalan lenne. Ha a Biztonsági Tanács, amely jelenleg további országok csapatainak kiküldéséről tár­gyal, jóváhagyja az erre vo­natkozó javaslatot, akkor arányosan csökkenteni kell a szigeten tartózkodó angol csapatok létszámát. Makariosz elnök állást fog­lalt az ellen, hogy amint Anglia indítványozta, hétezer főre emeljék a Cipruson tar­tózkodó angol különítmény létszámát. Nyílt levél LIbrichthoz Képünk egy szovjet rakétát ábrázol, amely „az eget fi­gyelve”, készen áil minden aresszió haiásos visszaveréséi«. és Erhardhoz Bonn, (TASZSZ): A nyugatnémet közvéle­mény képviselőinek egy cso­portja nyílt levélben szólí­totta fel Walter Ulbrichtot, az NDK Államtanácsának elnökét és Erhard nyugatné­met kancellárt, kezdjenek tárgyalásokat a német kér­désről. Erhardnak szóló levelük­ben a levélírók emlékezte­tik a nyugatnémet kancel­lárt, arra, hogy az Egyesült Államokban tett látogatása idején „az amerikai elnök előtt kifejezte készségét ar­ra, hogy részt vesz a Kelet és Nyugat közötti feszült­ség további enyhítésére irá­nyuló erőfeszítésekben.” Walter Ulbrichtnak szóló levél emlékeztet arra a ja­vaslatra, amelyben az NDK Államtanácsának elnöke kül­dött Erhard kancellárnak ar­ról, hogy a két német ál­lam mondjon le az atom­fegyverről. Eibtoen Walter Ulbricht kifejezte a német kérdés rendezésére irányuló hajlandóságát. 46 évvel ezelőtt, 1918 február 23-án alakult meg a szovjet hadsereg. Ez a hadsereg a földkerekség el­ső olyan fegyveres ereje, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vív­mányainak megőrzésével — hozzájárult az „emberiség előtörténetének” lezárásá­hoz. Ez a hadsereg egész létével mindenkor az em­beri haladás szolgálatában állott, védelmezte minden imperialista leigázó szán­dékkal szemben á Szovjet­unió népeinek szabad al­kotó munkáját, szabadsá­gát, biztonságát. Sőt, a má­sodik világháborúban, a to- lág eltiprására törő hitle­rista hordák szétverésével — a Föld valamennyi né­pének is felmérhetetlen szolgálatot tett. A mi ma­gyar hazánk szabad nem­zeti léiét köszönheti e fegyveres erőknek. A szov­jet hadsereg a béke őre. Félelmetes fegyverei nem fenyegetnek senkit, aki békében akar élni, de késs arra, hogy megsemmisítő csapást mérjen minden bé­kebontó ag ■esszorra. Szüle­tése évfordulóján a magyar nép szeretettel köszönti * szovjet hadsereget. Generalisszimusz a hétizsákban Moszkva, (MTI): Ez az armada most Tajvan V. Szkoszirev írja a Kraszna- közelében cirkál, március ele- ja Zvezdában: Washington jón pedig partraszállási had­fontos műtétet végez: szeretné műveleteket gyakorol a sziget életrekelteni a Csang Kaj-sek déli részén. Ez lesz a záró ak- névre hallgató és számára tusa a közös amerikai—csang- olyan kedves politikai hullát, kajsekista hadgyakorlatoknak, A kísérlet elvégzésébe igen amelyek a meglehetősen prózai, tekintélyes — ámbár korántsem de annál mélyebb értelmű „há- tudományos — erőket vonnak tizsák” elnevezést kapták. Ami be: az amerikai 7. flotta mint- igaz, az igaz: az elaggott Csang egy 70 hadihajóját és tenge- Kaj-sek generalisszimusz ott rész gyalogos hadosztályait húzódik meg az amerikai háti­zsák alján és gazdáinak enge- ....... "" ” 1 délyé nélkül ujját se mozdít­hatja. Ishnson és Maleos megbeszélései Johnson, amerikai elnök és Mateos mexikói államfő — aki pénteken érkezett az Egyesült Államokba — megkezdte ta­nácskozásait. Az Egyesült Álla­mok és Mexikó jó kapcsolatai ellenére — írja az AFP —van­nak megoldatlan problémák a két ország között, s ezek való­színűleg megvitatásra kerülnek. Ilyen például a népi Kína elis­merésének és a Kubával fenn­tartott diplomáciai kapcsola­toknak a kérdése. Hollywoodban csütörtökön menyét: „Hát igen, Magyaror­szágon komoly feladatokra szól a megrendelés, s ezért van művészi igény is. Nálunk min­dent elsöpör a kommerciális reklám — a valódi művészek alig-alig jutnak megrendelés­hez.”* Enyhülés magánkezdeményezésre Nem akarunk egy Ilyen — végső fokon mégis csak — sze­rény kiállítás megrendezéséből messzemenő politikai követ­keztetést levonni. Annál ke­vésbé, mert nem állami, hiva­talos, kulturális kapcsolat eredménye, hanem néhány jó­indulatú „privát ember” kez­deményezése. Érdemes a meg­említésre a spiritus rector: Müller úr, a Nassauische Heimstätte nevű lakásépíttető vállalat igazgatója. Müller úr 1962-ben egy nemzetközi épí­tész kongresszuson járt nálunk és felfigyelt — a szó szoros ér­telmében az utcán... — szín­vonalas, virágzó grafikai mű­vészetünkre. A vállalkozásnak, amelyet Müller igazgat, van egy „kulturális szolgálata”, a Wehnen und Leben (lakni és élni), amely a vállalat által letartóztattak két fiatalembert, akiknek a kocsijában náci pro­pagandaanyagot, egy puskát és lőszert találtak. A fiatalembe­rek autóját a rendőrség állító­lag azért tartóztatta fel, mert számtáblája nem volt kivilágít­va. Ekkor fedezték fel a kocsi rakományát. A rendőrség fon­tosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nincs semmi összefüggi is a fiatalemberek hollywoodi tar­tózkodása és Mateos, mexikói elnök kaliforniai látogatása kö­zött. épftett lakások bérlőinek szó­rakoztatásáról, művelődéséről, művészeti neveléséről próbál gondoskodni. (Megjegyzendő: igényes, jó művészetet adnak, következetes harcot folytatnak a giccs ellen — vagyis, tiszte­letreméltó és föltétlenül prog­resszív irányú tevékenységet fejtenek ki az új lakótelepe­ken.) Ha véletlenszerű is és csu­pán egy jószándékú ember kez­deményezésének köszönhető ez a frankfurti plakátkiállítás — valamit mégis csak jelez. — Mondhatnánk így is: a magyar plakát a frankfurti Rőmerben az idők jele. Kifejezője annak, hogy a nyugat-németországi politikai vezetésre és az ő ha­tásuk, befolyásuk nyomán, saj­nos, a közéletre is olyannyira jellemző merev vagy kellemet­len következmények félelmétől diktált elzárkózás és elutasítás minden iránt, ami egy szocia­lista országból jön — mintha enyhülőben, oldódóban volna. Mintha... Mert ki tudja, ho­gyan is van igazán? Nyugat- Németországban az embernek a haladás, az enyhülés láttán érzett lelkesedését valami za­varó dolog mindig hamarosan lehűti. Frankfurt am Mainban is megkaptuk ezt a hidegzu­hanyt Következik: Uszítás hivata­losan. A Pentagon hivatalos képvi­selői szerint a 7. flotta szokásos hadgyakorlatairól van szó, amelyeket már régebben terv­bevettek. Ezt az állítást azon­ban senki, még az amerikai új­ságírók sem veszik komolyan. Az AP tudósítója például min­den teketóriázás nélkül megír­ja, hogy a hadgyakorlatokat olyan gesztusnak kell tekinteni, amellyel az Egyesült Államok szolidaritását kívánja biztosíta­ni „a nacionalista Kína iránt, amikor utóbbi erkölcsi és poli­tikai válságot él át.” Nem nehéz megérteni a csangkajsekisták nehézségeit, különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy nemrégen érzékeny csapást kaptak De Gaulle-tól, aki elismerte a Kínai Népköz- társaságot. Nyugati hírügynök­ségek közölték, hogy ezután még néhány híve is elfordult Csang Kaj-sektől és majdnem államcsínyre került sor magas rangú tisztek egy csoportja jó­voltából. Amnesztia Görög- országban? Gara Papandreu görög mi­niszterelnök pénteken hosz- szabb időn át tanácskozott Polikronisz Polikronidesz igazságügyminiszterrel. Meg­beszélésük tárgya egy tör­vényjavaslat előkészítése volt. Ennek értelmében megszüntetnék mindazokat a rendkívüli intézkedéseket, amelyeket az 1946—1949-cs. úgynevezett polgárháború — tulajdonképpen a külföldi intervenció elleni népi küz­delem idején hoztak. Úgy tudják, hogy amennyiben a javaslat törvényerőre emel­kedik, szabadon bocsátják a még börtönben sínylődő politikai foglyok nagy ré­szét. Ezeknek számát körül'* belül 400—500-ra becsülik, Köztük van Ambatielosz, * világszerte ismert szabadság- > harcos is. Elhalasztották a ciprusi kérdés vitáfá a Biztonsági Tanács ülésén

Next

/
Thumbnails
Contents