Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-21 / 16. szám
XXL ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. JANUÁR 21. KEDD Jltninre emlékez A z emberiség történetében nem volt forradalmár, tudós, politikus, akinek tanításait annyi ember sajátította volna el, követte, alkalmazta és valósította volna meg, mint Lenin tanításait. „Az egész világ — mondotta Lenin 1910-ben, a Kommunista Intemacionale II. kongresszusán — nagyszámú elnyomott népre és elenyésző számú elnyomó népre oszlik. Ha a Föld lakosságát egy és háromnegyed milliárdra tesz- szük, az egy és egynegyed milliárd főt számláló óriási többség, azaz a Föld lakosságának kb. 70 százaléka az elnyomott népekhez tartozik.” Mi sem bizonyítja jobban Lenin tanításainak jelentőségét As szerepét a világ megváltoztatásában, mint az, hogy ma, amikor halálának 40. évfordulóján meghajtjuk fejünket emléke előtt, a Föld három milliárdra tehető lakosságának harmadrésze, egy- milliárd ember a szocializmust építő országokban él. Egy másik, majd harmadot kitevő rész három földrészen, az imperializmus gyarmati uralma alól felszabadulva, saját, nem tőkés fejlődési útját keresi. Ezek az országok az el nem kötelezettség kül- politkiáját folytatják és szemben állnak az Imperialista agresszió politikájával. Egy sor kisebb kapitalista ország szintén a2 el nem köte- zettség álláspontján áll. A még gyarmati sorban, vagy félgyarmati függőségben élő népek elkeseredett harcban állnak az imperializmussal. Csak a nyugat-európai kapitalista országok, az Észak- Atnerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada és a Dél-Afrikai Köztársaság, az emberiségnek Összesen mintegy 15 százalékát kitevő lakossággal állnak szilárdan az elnyomó országok agresszív táborában. Az elnyomó országok még óriási gazdasággal és hatalmas katonai erővel rendelkeznek, de az erőviszonyok alapvető megváltozását megakadályozni nem tudták és nem tudják. Mint ahogyan nem tudják felszámolni sem belső ellentéteiket, sem az őket egymástól elválasztó ellentéteket. A világ mai képét döntő módon a leninizmus győzelmes előretörése, a szocializmus győzelmei alakították ki. Korunk egyetlen többé-kevés- bé jelentős nemzetközi, társadalmi, gazdasági és kulturális eseménye sem érthető ás magyarázható helyesén annak a befolyásnak a figyelembe vétele nélkül, amelyet a szocialista világrendszer gyakorolt a világra. E rendszer kialakulása, gazdasági, politikai és katonai erejének gyarapodása gigászi változást idézett elő a világ népeinek sorsában. A szocialista világ- rendszer növekvő mértékben ax emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az emberiség történetében elsőízben az erőviszonyok terén a szocializmus a kapitalizmus fölé kerekedett. A dolgozó emberiség ezt a beláthatatlan jelentőségű változást, amely végeredményben a kizsákmányolás és elnyomás teljes felszámolásához és a háborúk veszélyének teljes kiküszöböléséhez fog vezetni, a leninizmus jegyében harcolta ki. Napjaink eseményei világosan és egyértelműen bizonyítják az alkotó marxizmus—leninizmus nagy tudományos szerepét és társadalmi hatékonyságát. Csak a leninizmus, az az elmélet, amely elutasít minden dogmatikus merevséget, amely le tudja vonni a társadalmi jelenségekből adódó általános érvényű tanulságokat, elemezni tudja a történelmi fejlődés folyamán bekövetkező változásokat és a történelmi valóságból helyes következtetéseket von le, képes megvilágítani az emberiség harcos, nehéz, de felemelő útját a szocializmus világába. Az imperialista reakció és mindenféle fullajtárja, rendőre, terroristája és kútmérgező tollnoka a világ nem szocialista részében végbemenő haladó megmozdulásokat „a kommunista ragállyal” magyarázza és nem látja, vagy nem akarja látni, hogy ez a „ragály” a kizsákmányolás, az elnyomás talaján születik, mint egyetlen hatékony védekezés. „A kommunizmus — írta Lenin — a társadalmi életnek kivétel nélkül minden területén „kicsirázik”, hajtásai meg vannak kivétel nélkül mindenütt, ez a , ragály” igen tartósan hatolt be a szervezetbe és átitatta az egész szervezetet. Ha az egyik kijáratot különös gonddal betömik, akkor a ragály talál magának más, néha teljesen váratlan kivezető utat Az élet eléri, amit akar”. A szocialista tábor, amelyben az élet elérte, amit akar, a gazdasági építőmunka, a szocializmus és kommunizmus teljes győzelméért folyó harc területe. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai, Lenin tanításait követve, országaik fel- emelkedésének és az egész dolgozó emberiség felszabadulásának ügyét szolgálják, amikor a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti békés versenyre irányítják a figyelmet. Az új társadalom építő munkájának eredményei érvelhék legmeggyőzőbben a szocializmus mellett. „Most gazdaságpolitikánkkal gyakoroljuk a legnagyobb befolyást a nemzetközi forrdalomra” — mondotta Lenin. A szocialista tábor, amely ma a Világ ipari termelésének már 37 százalékát adja, eredményesen fejleszti a szocialista közösség országainak gazdasági együttműködését. A Szovjetunió és más szocialista országok katonai erejének megfelelő színvonala, féken tartja az imperialista kalandor-politikusok agresszivitását. A szocialista országok a béke biztosításának és a leszerelésnek a követelésével alapot teremtenek a nemzetközi politikában a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása számára. Nekik köszönheti az emberiség, hogy a II. világháborút nem követte a III. világháború. A béke megőrzéséért foly tatott harcban a szocialista országok egyre aktívabb segítséget kapnak elsősorban a volt gyarmati országok, az új független államok oldaláról. Ezek az országok gazdasági, társadalmi és kulturális téren óriási feladatok előtt állnak. A gyarmati uralom mélységes nyomort, hihetetlen elmaradottságot hagyott örökbe az új független államoknak. Felemelkedésük útja nehéz és fáradságos. Lenin tanításai ezeknek az országoknak is utat mutatnak. Lenin rámutatott: „Nem helytálló az a feltevés, hogy a fejlődés tőkés szakasza az elmaradott népeknél elkerülhetetlen.” A győztes munkásosztály segítsége, a szocialista országok segítsége megkönnyíti a fejletlen országok útkeresését, megkönnyíti a tőkés fejlődés szakaszának elkerülését és a szocialista út választását. A nemzetközi helyzetet befolyásoló mindezen tényezők nem maradnak hatás nélkül a vezető tőkés országok életére sem. A kommunista és munkáspártok feladata ezekben az országokban nagyon nehéz, mert hatalmas burzsoá államgépezettel, jól megszervezett tőkés gazdasággal és óriási ideológiai befolyásoló apparátussal állnak szemben Mindezekkel szemben és mindezek ellenére kell kikovácsolni a dolgozó rétegek legszélesebb összefogását, a reakciós rendszerek, a fasiszta provokációk, a háborús uszítás ellen, a demokratikus szabadságjogok védelméért, a béke megvédéséért. Ez a nagy néptömegek mozgósításának és harcba vezetésének útja a tőkés országokban. És ezen az ütőn is Lenin tanításai vezetik a dolgozókat. Lenin azt tanította, hogy a tőkés rendszer megdöntése bonyolult, nehéz feladat, amelyet nem lehet sablonosán megoidahi, de amely nem oldódhat meg a munkásosztály vezető szerepe nélkül. Halálának 40. évfordulóján az emberek százmilliói gondolnak hálával és határtalan tisztelettel Leninre, aki megtanította az embereket a világ megváltoztatásának tudományára. Leninre és párt' jára, a Szovjetunió Kommu nista Pártjára, a lenini tanítások folytatójára, a béke, szabadság és szocializmus legnagyobb harcosára tisztelettel tekint az egész dolgozó emberiség. Ez a párt tette a leg többet az egész emberiségért és ezzel érdemelte ki, hogy az emberek Világszerte Lenin pártjának nevezik. Ismét Genf Ma kezdi munkáját a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság Cctrapkin és Foster előzetes tanácskozása Géni, (MTI): Vasárnap Genfbe érkezett a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkájában részt vevő szovjet küldöttség. A leszerelési értekezlet, amely január 21-éfl kezdi meg újra munkáját — mint ismeretes — csaknem öt hónapig szünetelt. Carapkin, a küldöttség vezetője a repülőtéren az újságíróknak arra a kérdésére, milyen álláspontra helyezkedik majd a szovjet küldöttség a tárgyalásokon, kijelentette: A világ közvéleménye jól ismeri a Szovjetunió béke- szerelő külpolitikáját, a Szovjetuniónak azt a törekvéset, hogy megállapodás jöjjön létre korunk sürgető problémáiban, többek között az általános és teljes leszerelés kérdésében. A magunk részéről készek vagyunk arra, hogy megismerkedjünk más országok új elgondolásaival és javaslataival. Nekünk jő terveink vannak, önök ezt tudják. Mindent meg fogunk tenni a tárgyalások sikeréért — fejezte be szavalt Carapkin. Az AFP hírügynökség jelentése szerint hétfőn Gsnfben tanácskozásra ült össze a tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet két társelnöke: Carapkin szovjet és Foster amerikai delegátus. Ugyancsak az AFP közli, hogy a négy nyugati hatalom, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada és Olaszország képviselői tárgyalásokat kezdenek. Maga 6Z értekezlet — a hírek szerint — kedden kezdődik. Hétfőn délben megérkezett Genfe Peter Thomas angol külügyi éllamminiszter, aki a tárgyalásokon a brit delegációt vezeti. A hatalmak képviselői olyan időben ülnek össze, amikor még friss hírként ismerkedett meg a világ Hruscsov szovjet kormányfő kali- nyini beszédével. A seovjet textilváros munkásai előtt elmondott szavaiban a szovjet miniszterelnök határozott szavakat ejtett béke és háború kérdéseiről — mintegy nyitányként a ma kezdődő genfi megbeszélések elé. „Mi tudjuk, mi a háború és mit hoz az emberekre. Mindent megteszünk azért, hogy ne legyen háború” — mondotta Hruscsov. Nem ráolvasással és szóbeszéddel. határozott és kidolgozott tervekkel kell és lehet elősegíteni az általános és teljes leszerelést. Három héttel a genfi megbeszélések kezdete előtt hangzott el a szovjet kormányfő javaslata arról, hogy nemzetközi egyezmény segítségével rekesszék ki a nemzetközi vitákból az erőszakot mint módszert «— ez a javaslat mintegy kiegészítője azoknak a részletesen kidolgozott és pontokba foglalt tervezeteiknek, amelyeket a Szovjetunió az elmúlt esztendőkben a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon terjesztett elő. Bizonyos derűlátással tekinthetünk a genfi megbeszélések elé. Ha a nyugati hatalmak képviselői is belátják, hogy az egymással oly szorosan összefüggő problémák (például a német béke- rendezés kérdése, az államközi kapcsolatok megjavításának problémája, a külföldi llómasizpontok kérdése, az atomfegyver további elterjedésének megakadályozása) megoldásában milyen nagy hasznot jelentene akár egyetlen lépés is a leszerelés kérdésében, a felismeréstől nem hosszú az út a cselekvésig. Kefenaí felkclíi Tanganylkában Nyerere elnök sorsáról nincs hír Dar es Salaam, (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a tanganyikai hadsereg néhány egysége a hétfőre virradó éjszaka folyamán fellázadt és átvette a hatalmat a fővárosban. Az utcákon katonai teherautók cirkálnak, barikádokat állítottak fel, sőt, megszállták a város repülőterét és a főposta épületét is. Julius Nyeferé tanganyikai elnök hivatalának épületét ugyancsak katonaság veszi körül. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy az őrség kihez csatlakozik. Nyerere sorsa nem ismeretes, egyes jelentések szerint azonban * kormány már le is mondott. Tekintve, Hogy a nemzetközi telefonvonalak megszakadtak és csak az angol, illetve az amerikai követségek tartják még a kapcsolatot a külvilággal, a helyzet képe tisztázatlan, az angol és amerikai állampolgárokat semmiféle bántódás nem érte, a nők és gyermekek azonban minden esetre a követségek épületébe húzódtak. A tanganyikai események alig néhány nappal a zan- zibári kormány megdöntése után következett be. A tanganyikai kormány éppen vasárnap küldött 130 rendőri Zanzibárba, hogy segítse * rend helyreállításét. Johnson válasza Hruscsov üzenetére Washingtonban közzétették Johnson elnöknek Hruscsov szovjet miniszterelnök újévi üzenetére adott válaszát. Hruscsov üzenetében azt indítványozta, valamennyi ország kormánya mondjon le arról, hogy vitás területi kérdései« megoldására fegyveres erőt alkalmazzon, Johnson válaszában hangsúlyozza, egyetért azzal, hogy Hruscsov oly nagy jelentőséget tulajdonít a béke megszilárdításának és fenntartásának. Szükségessé vált — hangoztatja —, hogy új erőfeszítéseket tegyenek a súrlódások okainak felszámolására és azoknak az eszközöknek o megjavítására, amelyek a véleményeltérések békés megoldását szolgálják. Johnson elnök indítványozza, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a genfi leszerelési értekezleten újabb javaslatokat terjesszen elő az alábbi kérdésekről: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása; a hasadóanyagok katonai Cé.okra történő gyártásának megtiltása, hasadóanyagok békés célokra való felhasználása; valameny- nyi atomrobbantási kísérlet megszüntetése; a nukleáris fegyverzet korlátozása; a véletlen vagy szándékos háború kockázatainak csökkentése; az általános leszerelés megvalósítása. Hruscsov üzenetének központi késelésére, a területi viták békés megoldására térve az elnök kijelentette, hogy üdvözli fíruscsovnak az erő alkalmazásának kiküszöbölésére vonatkozó elgondolásait, majd négy általános alapelvet terjesztett elő. Ezek között szerepet: egyetlen kormány se alkalmazzon erőszakot nemzetközi határok megváltoztatására, vagy nemzetközi megállapodás keretében elismert közigazgatási területek módosítására; egyetlen kormány se törekedjék arra, hogy erőszakkal növelje területéi* más, „már meglevő hatóságoknak megdöntésével.“* Johnson harmadik irányvonalként azt is javasolja, hogy a kormányok mondjanak le a „fe.forgatásról” és „titkos fegyverszállításokról” függetlenül az indokolástól, az elismeréstől, vagy a diplomáciai kapcsolatoktól. Az elnök indítványozza, a kormányok törekedjenek arra, hogy at ENSZ és más eszközök, vagy területi szervezetek révén békésen oldják meg a vitás kérdéseket és növeljék a világszervezet „békefenntartó szerepét.1“ Johnson befejezésül azt » reményét fejeid ki, hogy « Szovjetunió és az Egyesült Államok nem csapán arra korlátozza tevékenységét, hogy hangsúlyozza a fennálld nézeteltéréseket, hanem képes arra, hogy különbőz® területeken megállapodásoka# kössön egymással.
