Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
Hópelyhecske A családlátogatások egyik 35 célja: lehetőség biztosítás a szülőknek és a nevelőknek arra, hogy a gyermeket érintő nevelési kérdéseket alaposan kölcsönösen megismerjék, sz egységes nevelői eljárásokat biztosítsák. Ez természetesen feltételezi a gyermek testi és lelki, jellembeli tulajdonságainak kölcsönös ismeretét. Ezért nagyon helyes, ha a szülő nem kendőzi el a nevelő előtt a gyermeke hibáit, fogyatékosságait, hanem szülői megfigyeléseit, tapasztalatait a nevelőnek őszintén elmondja. Ehhez természtesen: bizalomra van szükség. A nevelőnek olVan magatartást és nevelői megértő szeretetet kell nyilvánítania, hogy a szülők valóban képesek lehessenek: őszinte, kendőzetlen feltárásra. Sok esetben szomorúan azt kell tapasztalnunk, hogy éppen talán a bizalom hiányában — a szülők kendőzik a nevelők előtt gyermekeik fogyatékosságait, és inkább a védőügyvéd szerepét töltik be. s ezzel mégjobban megnehezítik a segíteni akaró jószándékú nevelő munkáját. Sgy-egy (s különösen első!) látogatáskor mondja el a szülő, hogy milyennek látja ő gyermekét Milyen jó és rossz tulajdonságol tapasztalt -r-ermekénél? Milyen adottsá- ;okat biztosított (életkörülmény, barát, társaság.- szórakozás, játék, példamutatás, stb.) eddig gyermekének. — Mondja el őszintén családi életüket is, hogyan beszélnek, élnek, viselkednek másokkal, mi a felfogása az életről, a Kiss Dénesi __ Boldogság, félelem gondozol, akár a gyer[meket s én tűröm tehetetlen, állva, nogy begombolsz a ruhámba, sapkámat igazítod lejemen. —< Megint hogy űtl a hajad! [— neveted. — ige nem megyek veled [utcára! nsotidod s hajam simítod [hátra. Érzem, hogy milyen forró [a kezed. És esesk nézlek mogorván, [félszegen. Megtudod-e, hogy mennyit [érsz nekem? 'lem, nem, tudod meg s nem [is magyarázom. Csak. félek, elmúlik ez az [álom s mint azelőtt: süvöltő éjjelek hideg magányában felrettenek. DIVATLEVÉL A harisnyanadrágról Anyaga: Körülbelül 2—3 kező tű elején lévő második gombolyag fonal vagy gyap- és harmadik szemet minden júfonal: öt vékony, mindkét második sorban összekötjük, végén hegyes kötőtűvel kell míg összesen 8 szemünk makötni. rád. Itt a szemeket két szeKötését a deréknál kezd- menkint összekötve befejez- jük 120 szemmel és oda-visz- zük. A harisnyanadrág másik sza haladva két tűvel, 2 si- szárát hasonlóan készítjük, ma, 2 fordított váltakozásé- Ügyeljünk a lábszárfogyasztás val 5 centiméter patentkötést kezdeténél arra, hogy jobb- és készítünk. Utána a munka baloldalt kössünk, vagyis, hogy színén sima, visszáján fordí- a nadrágszár fogyasztása tott sorokkal folytatjuk mun- egymással szembe kerüljön, kánkat, 8 centiméter simakö- Az így elkészített nadrág téses rész után a széleken szára közé egy éket kötünk, minden második sóiban 1 Az éket 40 szemmel kezdjük szemmel fogyasztjuk a szeme- és sima és fordított sorok vál- ket, így a kezdéstől mért kö- takozásával kötjük. 10 centi- rü'belül 20 centiméternél 64 méter magasságnál a szemeket szem lesz a tűnkön. Innen befejezzük, kezdve a szemeket négyfelé összeállításnál az éket a osztjuk és 1 tűn 16 szemmel nadrágszár fogyasztott széléhez körbehaladva sima sorokkal varrjuk, majd a két nadrágfolytatjuk munkánkat. 6 cen- szárat egymáshoz varrjuk. A timéter után a hátrészhez ke- harisnyanadrág derekába rülő 2 tűn minden harmadik gumit fűzünk és szalagból ké- sorban 1—1 szemmel fogyaszt-, szített kantárra gomboljuk, juk a szemeket addig, míg 56 szemünk marad. "Az 56-sze- met négy tűre osztjuk, vagyis 1 tűn 14 szemmel'-'folytatjuk a kötést egyenesen bokáig. Itt a lábszár fogyasztása alatt levő 2 tűn megkötjük a sarkot. A másik két tű szemeit addig elhagyjuk. A sarok 28 szemén oda-visszahaladva kötünk tovább a munka színén sima, visszáján fordított sorokkal. A fordított sorok első és utolsó három szemét simán kötjük, összesen 18 sort készítünk, majd a szemeket három részre osztjuk és csak a középső 10 szemen dolgozunk tovább úgy, hogy a szélső ÍJ— 9 szemből minden sor végén 1 szemet, a középső 10 szem utolsó szemével összekötünk. Ha a szélső szemek elfogytak, úgy fölszedjük a 18 sor 9—9 oldalszemét és innen kezdve ismét körbe haladva dolgozunk tovább. Saroktól mért 7 centiméter lábfejhossznál a harisnyafej két oldalán elfogyasztjuk a szemeket úgy, hogy az egyik tű végén és a követEgyszer volt, hot nem volt, éldegélt nagyon régen két öreg. Apóka és anyóka békességben éltek egymással. Már megöregedtek, s csak az keserítette az életüket, hogy nem volt gyermekük. Úgy karácsonytáji leesett az első hó. A falusi gyerekek nagy örömmel szaladgáltak a térdig érő kában. Apó csak nézte őket az ablakból, majd így szólt anyának: — Anyókám, nem mennénk ki egy kicsit sétálni a friss hóba? — Miért ne mennénk, öreg, válaszolta anyó. — S ha már kimentünk, miért ne csinálhatnánk magunknak egy hóbabát — Hópelyhecskét. így is cselekedtek. Kimentek a kertbe és o nagy fenyőfa alatt hozzáláttak a hóemberke összeállításához. Csináltak neki két kis kezecskét, fejet. Fevyőtoboz magjából lett a szeme, szénnel rajzolták ki a szemöldökét. — Gyönyörű vagy. Hópelyhecske — mondta anyó. Nem tudtak betelni a nézésével. Hópelyhecske hirtelen elmosolyodott, felvonta szem- óldökét, felemelte kis karjait, lépett egyet-kettőt és elindult a kunyhó felé. Nőtt. Hópelyhecske, nem is naponta, szinte óránként. Napról napra okosabb lett. örült a két öreg, mindennel elhalmozták Hópelyhecskét. Szattyánbőr csizmát vettek a lábára, selyem- szalagot kötöttek a hajába. Egyszeresek elmúlt a karácsony. el a tél is, kitavaszodott. Megcsordult az ereszalja, apró patakocskák indultak sieti'e az erdő belsejébe. A gyerekek boldogok voltak, hogrj a hosz- szú zimankós tél után kisütött a napocska, eljött a várvavárt tavasz. Csak Hópelvhecske volt szomorú. Napokig gubbasztott a sarokban és a világ minden kincséért sem néOrosz népmese zett volna a napocskára. Csak akkor derült fel szo- morú arcocskaja, mikor fekete fellegek borították el a napot, meg mikor hűvösre fordult az idő. Nézte anyóka a szomorú Hópelyhecskét és megkérdezte: — Ki szomorított el édes kislányom? — Senki nem szomorított el engem, édesanyám. — Talán beteg vagy? — kérdezte aggódva anyóka. Csak hallgatott Hópelyhecske, egy szót sem szólt, csak bánatos könnyei csorogtak végig fehér arcán. Beköszöntött a nyár is. .4 nap szinte égetett, gyönyörűen kivirított a föld. A szomszéd gyerekek elhatározták. hogy sétálnak egyet az erdőben. Hívták Hópely hecskét is: — Gyere velünk, Hópelyhecske. — Nagyon meleg van" — mondta Hópelyher.ske, — még napszúrást kapok. — Teríts kendőt a fejedre — tanácsolták a gyere-, kék, — meglásd, nem fog égetni a nap. Nem akart elmenni Hó- pelyhecske az erdei sétára, de apó és anyó rászóltok: — Eredj aranyom. Miért ülnél állandóan a hűvös szobában? Hópelyhecske szót fogadott. és elment barátnőivel. Azok viránot szedtek, koszorút kötöttek, de Hópelyhecske nem tartott velük. Inkább leült az árnyékbe, a szelíden duruzsoló hős ■patak parijára. Várta, mikor nyugszik le a nap. A gyerekek visszatértéit, vidáman mókázták és tábortüzet gyújtottak. Egyikük kitalálta, hogy ugráljanak át a tűz felett. No, lett is nagy vigalom, Egyik ugrott a másik után, sikongtak örömükben, roppant jól' érezték. magukat, Hópelyhecskére is rákerült a sor. —Mi az. te nem ugrass? — kérdezték csodálkozva. — Vagy talán félsz 3 tűstől? Es kinevették szegény Hé- pelyhecskét: Hópelyhecskét nagyon íjánlotta az oktalan siettetés, felugrott és zsupsz, átsuhant a tűz felett. A kislányok csak nézték, hová tűnhetett Hóoelyheske? A tűz felett, csak gomolygó gázfelhőt láttak. Elolvadt Hópe\yhecske. A gyerekek hazatértek és elmesélték apókának és anyókának, hogyan járt ■ Hó- pelyhecske. A írét öreg nagyon szomorú lett, de aztán avólca így szólt: — Ne szomorkodj, anyókám, megvárjuk a kővetkező karácsonyt, mikor megint leesik a hó és meg-- lásd, lesz nekünk még szebb Hópelyhecskénk á nagy fenyőfa alatt,. mint ez . évben/ volt. Lapozgatás a sza k ács k ö n when GYERMEKREJTVÉNY X’msxínies: telepedett nép. 30. Igen régi. 32. Rangfokozatot fejez ki ez, t, Áss Ezeregy éjszaka me- a szócska. sél közül az egyik legismeríebb (sarokkockában: F). Megfejtendő: vízszintes 1, 35, 12. Érzelmes hangú az ilyen függőleges 11. — az Ezeregy költemény. 13. Sétányok szé- éjszaka meséiből, lein ültetik. 14. LT. 16. Mely Helyes megfejtés: 3. Gárdo- helyen? 18. Nikkel vegyjele, nyi: A láthatatlan ember, kétszer. 19. Menyasszony. 21. 2. Priszkosz Rhétor Körülkerített juhszállás. 24. Könyvjutalmat nyertek: Ka- Vissza: halotti ünnep. 25. De- tona Miklós Nyíregyháza, :ij. icsesz töredéke! 27. Fürdő al- Rádi Gyula Nyíregyháza, kalmatosságok. 29. Szikla. 31. Qyug imre Nagykálló. Hivatalos helyiség. 33. Felhős (idő). 34. Tiltószó. 35. ...Baba és a nagyven rabló. 37. Szeszes ital. 38. Téli sport. Függőleges: 2. Alumínium vegyjele. 3. uIH. 4. Nyűt csatorna. 5. Szén-hamu. 6. Vissza: zamat. 7. SF. 8. Főzésnél nélkülözhetetlen. 10. Ógörög törzs tagjai. 11. ...és a csodalámpás. 15. TRERE. 17. Horganyzott lemez. 20. A háziállat. 22. Visz- sza: éjjeli mulató. 23. Marcsa. 26. Női név. 28. Az árpádházi ídrályok idején hazánkban ieHasznos tanács háziasszonyoknak: Amit a feketekávé főzéséről tudni kell Hazánkban még soha ilyen méretű kávéfogyasztás nem volt, mint napjainkban. Ennek meg is van a lehetősége, mert mint elsőrendű fogyasztási cikk, olcsón hozzáférhető mindenki részére. A kávé hatóanyaga a koffein, amely élénkítőleg hat az emberi szervezetre, az agyat és szivet fokozottabb tevékenységre ösztönözd. Hatással van az idegekre, a belekre és az egész szervezetet élénkíti, frissíti. A nyers kávé sokféle aro- niájú, illatú és ízű anyagot tartalmaz, amelyeknek legnagyobb része csak pörkölés Utján bontakozik ki. A pörkölés alatt a kávészemben vegyi folyamatok mennek végbe, miközben a víz és a különféle olajok elpárolognak és annak ellenére, hogy a szemek megduzzadnak, 18%-os veszteség áll elő. A kávé minőségének egyik fontos tényezője a jó pörkölés. Ha a szemek világosbarnák maradnak, a főzet gyenge és színtelen lesz. Ha túlsötétre pörkölik, a főzet ízén érezhető lesz a kesernyés túlpörköltség. A jól pörkölt kávé színe egyenletes kávébarna, íze kellemes, kissé savanykásan aromás. amelyben a cukrot is belefőzik. A kávéfőzés mai módja az espressógéppel való főzés, amikoris nem a víz lugozza ki a kávét, hanem a forró gőz és ez sokkal jobban kihozza a bennelévő élvezhető anyagokat. Gazdaságosabb is, mert kevesebb mennyiségből is jobb kávét kapunk. Egy adaghoz 3 gramm kávé kell. Téves az a nézet, hogy a mennyiség fokozásával jobb kávét kaphatunk. Egy bizonyos határon túl már a minőség rovására megy és élvezhetetlen lesz a kávé. A espressógépen történő főzés előnye még, hogy minden adag frissen készül. A pözköltkávét nem szabac hosszú ideig tárolni, mert f° kozatosan azok az illóolajai is eltávoznak belőle, amelyel a pörkölés után megmaradta! és amelyekből éppen a jó aromáját kapja a fekete. De még rövid tárolás alatt is ügyein: kell arra, hogy száraz, lehetőleg sötét helyen és teljeser légmentesen elzárható edényben tartsuk. A kávét főzés előtt meg kell darálni. A da rált kávét minél rövidebi ideig tároljuk csak, mert ilyei állapotban még fokozottabl mértékben távoznak el belől« az Illóolajok. A darálás fi nomsága is rendkívül fontos Durván darált kávéból nem lehet jó feketét főzni, mert ez' a víz nem tudja megfelelőer kilúgozni. Az espressógéppel lefőzendc kávét viszont nem helyes tú finomra darálni, mert akkui a gőz átnyomja a szűrőn és s feketekávé zaccos lesz. Ilysr lisztfonomságú kávét csak í törökös feketében használunk amikor a zacc benmarad a főzetben, és leülepszik a csészí aljára. A kávé minősége függ attól is, hogy egy adagho: mennyit főzünk be, viszont i mennyiséget meghatározza hogy milyen módszerrel főz zük. Valamikor a kávét egyszerűen csak edényben főzték vörösrézből készült kannákban, amelyek belül cinez- ve voltak. Ezekben a kannákban felforralták a vizet és amikor forrásban volt, bele- öntötték a darált kávét. Jó kávé készítéséhez literenként 7—8 dkg kávé kellett. Amikor a habja elforrt a kannát a tűzről levették és megvárták, amíg leülepszik, majd átön- tötték egy kisebb kannába, amelyet vízfürdőben tartottak. A török kávét ugyanilyen módon főzik, külön erre a célra szolgáló kisnyeles egy-két-há- rom adagos rézedényekben, BÉLYEGSAROK A Fournier-féle bélyeghamisító gyárról Az elmúlt években a külföl- te kis francia városok kiálíí- di filatéliai sajtóban hírek .ie- tásaira, ahol nem volt szakér- lentek meg arról, hogy ismét tő és a ritkaszép gyűjtemény feltűntek a Fournier-féle bé- több kitüntetésben is része- lyeghamisítványok. Ebből az sült. Vakmerőségében még- áralkalomból az új gyűjtők tá- jegyzéket is adott ki, amelyről jékoztatása céljából érdekes- később megállapították, hogy nek tartjuk ismertetni ennek abban 1203 magakészítette ha- a hirhedt bélyeggyárnak a mis bélyeg és 636 hamis bé- történetét. lyegzés szerepel. Egy Merrier nevű nyomdász Halála után a genfi filaié- 1892-ben Genfben kis nyomda- liai egyesület megvette n üzemet alapított, amelyet rö- nyomda felszerelését, a klisé- videsen egy Francois Fournier két és a teljes hamisítványnevű nyomdásznak adott át. anyagot is. amely 1928-ban Fournier azonban üzleti nyom- Yvert katalógus szerint közel tatványok helyett bélyegeket hárommü'iárd régi francia kezdett gyártani. Méghozzá frankot ért. olyan tökéleteseket, hegy csak kiváló szakértők tudták meg-' különböztetni a valódiaktól. Később a saját gyártmányú bélyegeit hamis bélyegzővel is ellátta. De ennél is tovább ment. Gyára termékeit elküld- 1964. január 19. A CSALÁD OLDALA Pedagógus levele Szülők és családlátogató nevelők zető utat. El keli érni, hogy j a nevelő legyen a család leg- j nemesebb értelemben vett se- j gítő barátja El kell érni, oda j kell a nevelői és szülői biza- . lomnak fejlődnie, hogy minden szenvedélymentességtől mentesen felvethesse bármelyik fél is megvitatásra a legnehezebb problémákat is, mint pl. az u. n. kényes kérdéseket. Ne legyen olyan kérdés, amiről nem „mernek" beszélni, amit szégyellnek felvetni, amit „nem illik’’ tárgyalni. Albert Antal ig. tanár. jövőről, mit szeretnének gyermekükből nevelni, stb. Életük megelégedett-é, vagy nem, s miért? Stb. Mindezeket ne azért mondja el, hogy talán a látogató nevelő bele akar avatkozni bensőbb esaládi életükbe, hanem azért, hogy a nevelő, aki a szülő után kétségtelenül a leghivatottabb segítője a szülőknek — világos képet lásson. Lássa, hogy a gyermeket milyen hatások, eszmé>r, példák énk, és nevelői jószándékkal és bölcsességgel talália meg az esetleges nehézségekben a legiköny- nyebb és leghelyesebb kiveHagymával megdaráljuk a húsdarálón, ehhez az anyaghoz hozzákeverjük a puhára . főtt rizst, megsózzuk, bovsoz- ; zuk, majoránnát és nagyon .' kevés pirospaprikát keverünk , hozzá, majd az egészet, a tisztára mosott vastagbélbe töltjük úgy, hogy 15—20 centis _darabokra vágjuk a belet és vagy pálcikával, vagy zsineggel elzárjuk mindkét végét. Vékony tűvel megszurkáljuk a hurkákat és forrásban lévő vízben néhány percig abál- juk. Utána hideg vízben lehűtjük és máris süthetjük, KOLBÁSZ Sonkáról, karajról lehulló húsrészeket és a zsíros húsdarabokat dúrva szűrőkarikával ellátott darálón daráljuk át. Fokhagymalevet öintünl; hozzá. (A fokhagymát előző nap péppé kell zúzni, kicsit sózni és jó sok vizet önteni rá.) A leőrölt húst alaposan összegyúrjuk törött borssal, a fokhagymás lével és lehetőleg jó csípős pirospaprikával. Ezután töltsük a húst kol- básztöljpvel nem túl szorosan a bélbe úgy, hogy 40—50 centis közökben megcsavarjuk a kolbászokat. Ezután félórára hideg vizbe tesszük ázni. Utána kevés zsírral süthetjük, de a kolbász nagyobb része füstre kerül. MÁJAS HURKA Főzzünk rizst egészen puhára az aba-lével, amelyben a fejet és egyéb bőrös részeket főztük. A rizst tegyük hűlni. Ezután bőségesen pi-' rítsunk hagymát és foghagy- mázzuk a megfőtt tüdőt, a szívet és a nyers májat a
