Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Két és fél millió ember gyilkosai A náci vérengzések dokumentumokban 1943. május 9-án, három nappal aztán, hogy a Vörös Hadsereg felszabadította Wrociawet, láng­ba borult az addigi SS bíróság épülete. A tűzvész szele sok­sok aktát az utcára sodort. Emil Wulkan, aki akkoriban szabadult ki a gyűjtőtáborból, összeszedte a papírokat, és el­tette őket emlékbe. — így kezdi cikkét a Der Spiegel című nyu­gatnémet folyóirat a frankfur­ti náci per kapcsán. ■Emil Wulkan 13 évvel ké­sőbb a gondosan őrzött papí­rokat átadta Thomas Gnielki frankfurti újságírónak, az pe­dig Hessen tartomány köz­vádlójának. A papírok tulaj­donképpen bürokratikus pon­tossággal vezetett névsorok voltak — az auschwitzi gvüj- tőtáborban kivégzettek név­sora. Wulkan háborús emlékei a legnagyobb r.áci pert okozták a nyugatnémet igazságszolgál­tatásban. Huszonként SS-istát és egy kapót állítottak a frankfurti bíróság elé. Mint­egy 350 tanút Idéztek be. Ügy számítják, hogy a tárgyalás több mint Fél évig elhúzódik. A NYARSPOLGAR ÖSZTÖNEI Nümbergben a legmaga­sabb rangú náci funkcionáriu­sokat állítottak bíróság elé, Lengyelországban Rudolf Hesst, az auschwitzi tábor Da- rancsnokát, Izraelben pedig Adolf Eichmannt, a „szállítá­si” szakértőt, most pedig a tömeges megsemmisítésre ki­rendelt és kinevezett náci osz­tag harmadik garnitúráját. A vádirat meghatározatlan szá­mú gyilkossággal vádolja ókét. Három fiatal közvádló két teljes éven át tanulmányozta az egész világon összegyűjtött bizonyító anyagot, s összesen 1300 tanút hallgatott ki. Mind­ezek alapján hétszáz oldalas vádiratot állítottak össze. A nyomozás során úgy határoz­tak. hogy csak a legborzalma­sabb esetekben emelnek vádat. Ebbe a csoportba 24 ember tartozik. Egyikük — Richard Baer, az auschwitzi tábor utolsó parancsnoka, aki letar­tóztatásáig álnév alatt élt, és favágással foglalkozott — ta­valy öngyilkosságot követett el a vizsgálati fogságban. A háború után a többi 23 vád­lottnak is sikerült eltüntetnie nyomait. A kegyetlen szárny­segédekből, felügyelőkből és börtönőrökből kereskedők, kór­házi ápolók, házmesterek let­tek. Vogel államügyész azt mondja róluk: „Nem polgárok ezek, hanem igazi nyárspolgá­rok, akik annak idején kifeje­zésre juttathatták alantos ösz­töneiket”. A háború után csak kettőjüket/tartották nyilván a bűnösök között, a többiek ki­vétel nélkül tekintélyre tettek szert a polgári társadalomban. — Robert Mulka, Hess tá­borparancsnok szárnysegéde a háború után kiviteli vállalatot alapított Hamburgban. A vád­irat tömeggyilkosságokkal vá­dolja. — Klaus Diwelski diplomás mérnökként dolgozott letar­tóztatásáig. A vádirat szerint Auschwitzban tarkólövcssel számtalan lengyel és szovjet foglyot végzett ki. — Gerhard Neubert a Bun­deswehr tisztviselője volt. A vádirat szerint ő válogatta ki azokat a foglyokat, akikét gáz­kamrába küldtek. A frankfurti vádlottak Himmler válogatott gárdájá­ba tartoztak, ők voltak » vég­rehajtói annak a pokoli terv­nek, amelyben Himmler 1931- ben kilátásba helyezte a Füh­FELHÍVÁS! A Városi Tanács VB'Pénzügyi Osztálya felhívja a ma­gánszemélyek, mezőgazdasági-, kisipari- és földműves­szövetkezetek figyelmét, hogy a tulajdonukban lévő 125 köb­centisnél nagyobb löket-térfogatú motorkerékpárokról, sze­mély- és tehergépkocsikról, valamint a közúti forgalomban rendszeresen résztvevő vontatókról a gépjármű adóbevallási íveket 1964. január 31-ig az adócsoport, emelet 6-os számi» szobájában nyújtsák be. A bevallási ívhez csatolni kell a? 163. évi gépjármű adóalapot is. A bevallási ívet a forgalmi engedélyben feltüntetett üzembentartozónak kell benyújtania. > A gépjárműadót 1964-re már a pénzügyi osztály veti ki és az együttesen kezelt adók főkönyvében írja elő, így azt az esetleges 1963. évi hátralékkal együtt már nem az Illetékkiszabási- és Vállalati..Adóhivatal, hanem a pénzügyi osztály 647 001—429. számú csekkszámlájára kell befizetni. A bevallás megtörténtének igazolására a pénzügyi osz­tály 1964. február 28-ig a posta útján gépjármű adóalapot ad ki, melyet a gépjármű használata közben a tulajdonos (gépjárművezető) magánál tartani köteles. ’ A bevallás késedelmes benyújtása, vagy be nem nyúj­tása pénzügyi szabálysértésnek minősül. Városi Tanács VB Pénzügyi Osztálya. rer titkos és nyílt ellenségei­nek megsemmisítését. A hábo­rúig csak a „népi kártevők1’ és a politikai ellenségek elszi­getelésére használták a gyűj­tőtáborokat, később azonban arra is. hogy irtsák bennük az elfoglalt területek lakóit. TÖMEGES EMBERIRTÁS 1941. júniusában Hess pa­rancsot kapott, hogy Ausch­witzban teremtsen lehetőséget a tömegés emberirtásra. A dolog műszaki részét csakha­mar megoldották. Frietsch SS- Hauptstrumführer javasolta, hogy a Ciklon-B rovarirtó szerrel végezzék ki az embere­ket. A mérgező gáz hatását előbb tízezer szovjet internál­ton próbálta ki. Meg volt tehát a föltétel ar­ra, hogy nagy szállítmányokat küldjenek Auschwitzba. Az egészséges zsidók a környék­beli fegyvergyárakban dolgoz­tak. a betegeket és aggokat, nőket és gyermekeket nyom­bán a gázkamrákba küldték. Ez volt az úgynevezett „válo­gatás” módszere, amelyet a frankfurti bíróság előtt álló vádlottak is alkalmaztak. Ami­kor egy vonat, befutott a va­sútállomásra, orvosok és SS- isták kiválogatták a munka­képes foglyokat, a többieket — a szállítmánynak sokszor 90 százalékát — nyomban mez­telenre vetkőztették és a gáz­kamrákba terelték. Ezeket be sem vezették a nyilvántartás­ba. Sohasem lehet tehát pon­tosan megtudni, hány embert végeztek ki valójában Ausch­witzban. Áldozatainak számát két és fél millióra becsülik. ROSSZ A VÁDLOTTAK EMLÉKEZŐTEHETSÉGE A fogolytáborok parancsnok­sága a hivatalos terroron kí­vül saját terrorját is bevezette a táborba. Maguk kiagyalta kegyetlenséggel megsaigorítot- tak minden parancsot. Kétféle balsors várt az internáltakra: a hivatalos kivégzés és a tá­bor személyzetének gonosz­tettei, erőszakossága. Épp ilyen bűncselekménnyel terhel a vádirat több vádlot­tat a frankfurti perben. Ger­hard Neuber, az egykori ápoló rendszeresen válogatta saját ápoltjait, s a gyengébbeket gázkamrába küldte. Wilhelm Bogárról nevezték el a fog­lyok azt a szerkezetet, ame­lyet ő maga állított össze az internáltak kínzására. Nem vallja be ugyan, hogy szerke­zetével sok-sok foglyot agyon­vertek. van azonban egy tanú, aki emlékszik rá, hogy 1934 februárjában egy Janitzk! ne­vű fogoly legalább 150 ütést kapott, s másnap belehalt sé­rüléseibe. Nem emlékszik gonosztettei- ra Oswald Kaduk ápoló sem, akinek — egy volt internált szerint — sajátos módszere volt: „Legelőbb bottal ütle­gelte a foglyot, majd amikor ez összeesett, a botot a nya­kára helyezte, s addig tartotta rajta a lábát, amíg a szeren­csétlen meg nem fulladt”. Ka­duk tucatszámrá végezte ki így az embereket. Rossz az emlékezőtehetségük a többieknek is. akik ezer­számra gyilkolták az internál­takat, gyerekeket és újszülöt­teket, mégpedig oly módon, hogy fenol injekciókat fecs­kendeztek a szívükbe. „Ki tud­ja, hogy ki adta az injekciókat — mondja az egyik vádlott. — Akkora volt a zűrzavar, hogy semmire sem lehet visszaem­lékezni.” A hézagokat Franz Hoff­mann volt Hauptsturmführer tölti ki, akinek már nem kell rettegnie Frankfurtban: 1961- ban életfogytiglani börtönbün­tetésre Ítélték a Dachauban elkövetett bűncselekményeié-t. Elmondta, hogy az auschwitzi fogolytábor minden egyes al­kalmazottja részt vett a fog­lyok válogatásában, s az ő kezükben volt bárki életének a sorsa. Der Spiegel Genfben nagy tűz pusztított a „Bon Genie” áruházban. Százhúsz tűzoltó vett részt az oltásban. Mintegy tízmillió svájci frank a kár. MTI Külföldi Képszolgálat Bíokksétáltatás — csalás — vádlottak padja Egy társadalmi bírósági tárgyalás tanulságai A vádlottak padján ketten ülnek: H. Ferenc és L. Sán- dorné. Mögöttük, a telt pad­sorokban vállalati dolgozók, üzemek és intézmények társa­dalmi bíróságainak elnökei. A két vádlott társadalmi tulaj­don hanyag kezelése, térítés nélküli italfogyasztás ós blokk- sétáltatás — szcknyelven wil- manolás — gyanúja miatt ke­rültek a vendéglátó vállalat táisadalmi bírósága elé. Ügyü­ket a vádhatóság adta vissza a társadalmi bíróságnak, hogy humánusan ítélkezzenek a két ember sorsa felett. ELINDUL A LAVINA H. Ferenc és L. Sándorné vezetői, illetve harmadhelyet­tesi minőségben dolgoztak az egyik italboltban. M. Anna pedig, új dolgozóként került a pénztárba. A fiatal, tapaszta­latlan leánynak pár nap múl­va 170 forintos hiánya kelet­kezett. A hiányzó összeget saját pénzéből befizette, de utána blokkhamisítással igye­kezett visszaszerezni az elve- -szett összeget: A leblokkolt italféleséget kisebb értékűre javította és a különbözetet el­tette. lemenőében a kemény télben az erdőgazdaság naponta tíz mázsa kukoricát, három mázsa ucerna-szénát és másfél mázsa kukoricaszárat hord ki az erdőbe a vadállatoknak. Szarvasok falatoznak a tisztáson. . Bojár Sándor felv. A csalást L. Sándorné fedte fel és azonnal jelentette a boltvezetőnek, aki a központ­tól kért kivizsgálást. A válla­lati vizsgálat során a pénztá­ros elmondta, hogy a boltban ehhez hasonló jelenséget ta­pasztalt ts ez adta neki is az ötletet. Például a helyettes vezető több alkalommal újra eladta a sorblokkokat, továb­bá térítés nélkül fogyasztottak italt. A lavina elindult, A válla­lat központja az italboltban leltárt rendelt el, melynek so­rán hiányt és árdrágítást fed­tek fel. Kiderült, hogy a 70 forintos gyümölcspálinkát több esetben 80 forintos áron érté­kesítették, sörből jelentős többlet, a vegyesáruknál pe­dig hiány keletkezett. A boltvezető és helyettese a leltárt nem ismerték el. Pa­nasszal fordultak az ügyész­séghez. Közben a vállalat — tekintettel arra, hogy a kár összege meghaladta a kétezer forintot — élt a törvényadta lehetőséggel és feljelentést lett. A vádhatóság — mérlegelve a2 esetét — a fiatalkorú M. Annát ügyészségi dorgállással felmentette a vád alól és az ügyet a vállalati társadalmi bíróságnak adta át. M. Annát a vállalat elbocsátotta és a társadalmi bírósági tárgyalá­son mint tanút hallgatták ki. A VÁDLOTTAK VÉDEKEZNEK Dr. Vityi Tibor beruházási előadó, a társadalmi bíróság elnöke ismerteti a vádat. Elő­ször L. Sándornét hallgatják ki: — Bűnösnek érzi magát? — Nem érzem magam bű­nösnek — feleli L. Sándorné, és felsorolja az érveket. — A blokksétáltatásra azért volt szükség, mert a megromlott ételárukat nehezen írták jó­vá. A többletből kellett pó­tolni. Másutt is csinálják. Ugyanúgy, mint a térítésnél - küli italfogyasztást. Különben is csak egy málnát, vagy szó­dát ittam meg naponta, tö­ményét nem... Rövid párbeszéd következik: az elnök sorra teszi fél a kér­déseket: — És ezt nem tartja bűn­nek? — Hát... bűnnek nem, csak szabálytalanságnak. — Ä -szódavíz, vagy a mál­na nem ugyanolyan áru, mint a többi? — De igen, csak... L. Sándorné hosszú vita után is csak részben ismeri be bű­nösségét. Minduntalan arra hivatkozik, hogy másutt is csinálják. Az elnök folytatja a tárgyalást: — Arra nem gondolt, hogy a sorblokkok újraeladásával beosztottjainak is tápot adhat a csalásra? . Hallgatás a válasz. VALLANAK A TANUK A tárgyaláson a boltvezető ügye lényegesen tisztább ké­pet mutat. H. Ferenc nem tu­dott a sorblokkal való mani­pulációkról, a térítés nélküli italfogyasztásról, a „wilmano- lásról”. Egy 1300 forint értékű sörblokkhiány könyvelési té­vedésből adódott, tehát idő­közben megkerült. Azonban a boltban történtekért, elsősor­ban, a leltárhiányért továbbra is felelőssé teszik. Bár a tanuk vallomása el­térő, és álláspontjuk a szem­besítés során sem egyeztethe­tő tökéletesen, a francia biokkal való manipuláció, a bíokksétáltatás, és a térítés nélküli itálfogyasztás ténye továbbra is fennáll. Kiderült az is, hogy a vállalat több esetben sem ismerte él” a rom­lott ételekből származó leírá­sokat, de maguk az érdekel­tek sem tettek meg mindent, hogy ebből félreértés ne Szár­mazzék. A TANULSÁG Nem ok nélkül hívták még a tárgyalásra a különböző üzé­rnek, vállalatok és intézmé­nyek társadalmi bíróságainak elnökeit is. A Nyíregyházi Vendéglátó Vállalat társadal­mi bírósága valóban példa­mutatóan dolgozott, a védeke­zés minden lehetőségét meg­adta a vádlottaknak. A véde­lem képviseletében felszólaló Szalay József pénzügyi cso­portvezető mindent megtett* hogy a megtévedt dolgozók helyzetét tisztázza, tettüknek indító okát megmagyarázza. Azonban a minden áron va­ló mentegetésről szó sincs! A vád és a védelem egyenlő arányban képviseltette magát. A körülmények csak az ítélke­zés mértékét befolyásolták. A számlasétáltatás nincs megen­gedve még akkor sem, ha az ételromlásból származó hiányt akarnak véle pótolni. A biok­ban keletkező természetes többlettel el kell szárpolni. Hozzányúlni annyit jelent, mint meglopni az államot, kárt okozni a közösségnek. Ide sorolható á térítés nélküli ital- fogyasztás is. A társadalmi bíróság nem hamarkodta el a döntést: csak három nap múlva hirdette ki a határozatot: mindkét vád­lott, és egyben felperes, bíró­sági úton járjon el. L. Sán­dornét pedig egy évre alacso­nyabb munkakörbe helyezték, és 409 forint pénzbírsággal súlytották. T. A. ^Magyarország .' * 1964. január 19,

Next

/
Thumbnails
Contents