Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
Két és fél millió ember gyilkosai A náci vérengzések dokumentumokban 1943. május 9-án, három nappal aztán, hogy a Vörös Hadsereg felszabadította Wrociawet, lángba borult az addigi SS bíróság épülete. A tűzvész szele soksok aktát az utcára sodort. Emil Wulkan, aki akkoriban szabadult ki a gyűjtőtáborból, összeszedte a papírokat, és eltette őket emlékbe. — így kezdi cikkét a Der Spiegel című nyugatnémet folyóirat a frankfurti náci per kapcsán. ■Emil Wulkan 13 évvel később a gondosan őrzött papírokat átadta Thomas Gnielki frankfurti újságírónak, az pedig Hessen tartomány közvádlójának. A papírok tulajdonképpen bürokratikus pontossággal vezetett névsorok voltak — az auschwitzi gvüj- tőtáborban kivégzettek névsora. Wulkan háborús emlékei a legnagyobb r.áci pert okozták a nyugatnémet igazságszolgáltatásban. Huszonként SS-istát és egy kapót állítottak a frankfurti bíróság elé. Mintegy 350 tanút Idéztek be. Ügy számítják, hogy a tárgyalás több mint Fél évig elhúzódik. A NYARSPOLGAR ÖSZTÖNEI Nümbergben a legmagasabb rangú náci funkcionáriusokat állítottak bíróság elé, Lengyelországban Rudolf Hesst, az auschwitzi tábor Da- rancsnokát, Izraelben pedig Adolf Eichmannt, a „szállítási” szakértőt, most pedig a tömeges megsemmisítésre kirendelt és kinevezett náci osztag harmadik garnitúráját. A vádirat meghatározatlan számú gyilkossággal vádolja ókét. Három fiatal közvádló két teljes éven át tanulmányozta az egész világon összegyűjtött bizonyító anyagot, s összesen 1300 tanút hallgatott ki. Mindezek alapján hétszáz oldalas vádiratot állítottak össze. A nyomozás során úgy határoztak. hogy csak a legborzalmasabb esetekben emelnek vádat. Ebbe a csoportba 24 ember tartozik. Egyikük — Richard Baer, az auschwitzi tábor utolsó parancsnoka, aki letartóztatásáig álnév alatt élt, és favágással foglalkozott — tavaly öngyilkosságot követett el a vizsgálati fogságban. A háború után a többi 23 vádlottnak is sikerült eltüntetnie nyomait. A kegyetlen szárnysegédekből, felügyelőkből és börtönőrökből kereskedők, kórházi ápolók, házmesterek lettek. Vogel államügyész azt mondja róluk: „Nem polgárok ezek, hanem igazi nyárspolgárok, akik annak idején kifejezésre juttathatták alantos ösztöneiket”. A háború után csak kettőjüket/tartották nyilván a bűnösök között, a többiek kivétel nélkül tekintélyre tettek szert a polgári társadalomban. — Robert Mulka, Hess táborparancsnok szárnysegéde a háború után kiviteli vállalatot alapított Hamburgban. A vádirat tömeggyilkosságokkal vádolja. — Klaus Diwelski diplomás mérnökként dolgozott letartóztatásáig. A vádirat szerint Auschwitzban tarkólövcssel számtalan lengyel és szovjet foglyot végzett ki. — Gerhard Neubert a Bundeswehr tisztviselője volt. A vádirat szerint ő válogatta ki azokat a foglyokat, akikét gázkamrába küldtek. A frankfurti vádlottak Himmler válogatott gárdájába tartoztak, ők voltak » végrehajtói annak a pokoli tervnek, amelyben Himmler 1931- ben kilátásba helyezte a FühFELHÍVÁS! A Városi Tanács VB'Pénzügyi Osztálya felhívja a magánszemélyek, mezőgazdasági-, kisipari- és földművesszövetkezetek figyelmét, hogy a tulajdonukban lévő 125 köbcentisnél nagyobb löket-térfogatú motorkerékpárokról, személy- és tehergépkocsikról, valamint a közúti forgalomban rendszeresen résztvevő vontatókról a gépjármű adóbevallási íveket 1964. január 31-ig az adócsoport, emelet 6-os számi» szobájában nyújtsák be. A bevallási ívhez csatolni kell a? 163. évi gépjármű adóalapot is. A bevallási ívet a forgalmi engedélyben feltüntetett üzembentartozónak kell benyújtania. > A gépjárműadót 1964-re már a pénzügyi osztály veti ki és az együttesen kezelt adók főkönyvében írja elő, így azt az esetleges 1963. évi hátralékkal együtt már nem az Illetékkiszabási- és Vállalati..Adóhivatal, hanem a pénzügyi osztály 647 001—429. számú csekkszámlájára kell befizetni. A bevallás megtörténtének igazolására a pénzügyi osztály 1964. február 28-ig a posta útján gépjármű adóalapot ad ki, melyet a gépjármű használata közben a tulajdonos (gépjárművezető) magánál tartani köteles. ’ A bevallás késedelmes benyújtása, vagy be nem nyújtása pénzügyi szabálysértésnek minősül. Városi Tanács VB Pénzügyi Osztálya. rer titkos és nyílt ellenségeinek megsemmisítését. A háborúig csak a „népi kártevők1’ és a politikai ellenségek elszigetelésére használták a gyűjtőtáborokat, később azonban arra is. hogy irtsák bennük az elfoglalt területek lakóit. TÖMEGES EMBERIRTÁS 1941. júniusában Hess parancsot kapott, hogy Auschwitzban teremtsen lehetőséget a tömegés emberirtásra. A dolog műszaki részét csakhamar megoldották. Frietsch SS- Hauptstrumführer javasolta, hogy a Ciklon-B rovarirtó szerrel végezzék ki az embereket. A mérgező gáz hatását előbb tízezer szovjet internálton próbálta ki. Meg volt tehát a föltétel arra, hogy nagy szállítmányokat küldjenek Auschwitzba. Az egészséges zsidók a környékbeli fegyvergyárakban dolgoztak. a betegeket és aggokat, nőket és gyermekeket nyombán a gázkamrákba küldték. Ez volt az úgynevezett „válogatás” módszere, amelyet a frankfurti bíróság előtt álló vádlottak is alkalmaztak. Amikor egy vonat, befutott a vasútállomásra, orvosok és SS- isták kiválogatták a munkaképes foglyokat, a többieket — a szállítmánynak sokszor 90 százalékát — nyomban meztelenre vetkőztették és a gázkamrákba terelték. Ezeket be sem vezették a nyilvántartásba. Sohasem lehet tehát pontosan megtudni, hány embert végeztek ki valójában Auschwitzban. Áldozatainak számát két és fél millióra becsülik. ROSSZ A VÁDLOTTAK EMLÉKEZŐTEHETSÉGE A fogolytáborok parancsnoksága a hivatalos terroron kívül saját terrorját is bevezette a táborba. Maguk kiagyalta kegyetlenséggel megsaigorítot- tak minden parancsot. Kétféle balsors várt az internáltakra: a hivatalos kivégzés és a tábor személyzetének gonosztettei, erőszakossága. Épp ilyen bűncselekménnyel terhel a vádirat több vádlottat a frankfurti perben. Gerhard Neuber, az egykori ápoló rendszeresen válogatta saját ápoltjait, s a gyengébbeket gázkamrába küldte. Wilhelm Bogárról nevezték el a foglyok azt a szerkezetet, amelyet ő maga állított össze az internáltak kínzására. Nem vallja be ugyan, hogy szerkezetével sok-sok foglyot agyonvertek. van azonban egy tanú, aki emlékszik rá, hogy 1934 februárjában egy Janitzk! nevű fogoly legalább 150 ütést kapott, s másnap belehalt sérüléseibe. Nem emlékszik gonosztettei- ra Oswald Kaduk ápoló sem, akinek — egy volt internált szerint — sajátos módszere volt: „Legelőbb bottal ütlegelte a foglyot, majd amikor ez összeesett, a botot a nyakára helyezte, s addig tartotta rajta a lábát, amíg a szerencsétlen meg nem fulladt”. Kaduk tucatszámrá végezte ki így az embereket. Rossz az emlékezőtehetségük a többieknek is. akik ezerszámra gyilkolták az internáltakat, gyerekeket és újszülötteket, mégpedig oly módon, hogy fenol injekciókat fecskendeztek a szívükbe. „Ki tudja, hogy ki adta az injekciókat — mondja az egyik vádlott. — Akkora volt a zűrzavar, hogy semmire sem lehet visszaemlékezni.” A hézagokat Franz Hoffmann volt Hauptsturmführer tölti ki, akinek már nem kell rettegnie Frankfurtban: 1961- ban életfogytiglani börtönbüntetésre Ítélték a Dachauban elkövetett bűncselekményeié-t. Elmondta, hogy az auschwitzi fogolytábor minden egyes alkalmazottja részt vett a foglyok válogatásában, s az ő kezükben volt bárki életének a sorsa. Der Spiegel Genfben nagy tűz pusztított a „Bon Genie” áruházban. Százhúsz tűzoltó vett részt az oltásban. Mintegy tízmillió svájci frank a kár. MTI Külföldi Képszolgálat Bíokksétáltatás — csalás — vádlottak padja Egy társadalmi bírósági tárgyalás tanulságai A vádlottak padján ketten ülnek: H. Ferenc és L. Sán- dorné. Mögöttük, a telt padsorokban vállalati dolgozók, üzemek és intézmények társadalmi bíróságainak elnökei. A két vádlott társadalmi tulajdon hanyag kezelése, térítés nélküli italfogyasztás ós blokk- sétáltatás — szcknyelven wil- manolás — gyanúja miatt kerültek a vendéglátó vállalat táisadalmi bírósága elé. Ügyüket a vádhatóság adta vissza a társadalmi bíróságnak, hogy humánusan ítélkezzenek a két ember sorsa felett. ELINDUL A LAVINA H. Ferenc és L. Sándorné vezetői, illetve harmadhelyettesi minőségben dolgoztak az egyik italboltban. M. Anna pedig, új dolgozóként került a pénztárba. A fiatal, tapasztalatlan leánynak pár nap múlva 170 forintos hiánya keletkezett. A hiányzó összeget saját pénzéből befizette, de utána blokkhamisítással igyekezett visszaszerezni az elve- -szett összeget: A leblokkolt italféleséget kisebb értékűre javította és a különbözetet eltette. lemenőében a kemény télben az erdőgazdaság naponta tíz mázsa kukoricát, három mázsa ucerna-szénát és másfél mázsa kukoricaszárat hord ki az erdőbe a vadállatoknak. Szarvasok falatoznak a tisztáson. . Bojár Sándor felv. A csalást L. Sándorné fedte fel és azonnal jelentette a boltvezetőnek, aki a központtól kért kivizsgálást. A vállalati vizsgálat során a pénztáros elmondta, hogy a boltban ehhez hasonló jelenséget tapasztalt ts ez adta neki is az ötletet. Például a helyettes vezető több alkalommal újra eladta a sorblokkokat, továbbá térítés nélkül fogyasztottak italt. A lavina elindult, A vállalat központja az italboltban leltárt rendelt el, melynek során hiányt és árdrágítást fedtek fel. Kiderült, hogy a 70 forintos gyümölcspálinkát több esetben 80 forintos áron értékesítették, sörből jelentős többlet, a vegyesáruknál pedig hiány keletkezett. A boltvezető és helyettese a leltárt nem ismerték el. Panasszal fordultak az ügyészséghez. Közben a vállalat — tekintettel arra, hogy a kár összege meghaladta a kétezer forintot — élt a törvényadta lehetőséggel és feljelentést lett. A vádhatóság — mérlegelve a2 esetét — a fiatalkorú M. Annát ügyészségi dorgállással felmentette a vád alól és az ügyet a vállalati társadalmi bíróságnak adta át. M. Annát a vállalat elbocsátotta és a társadalmi bírósági tárgyaláson mint tanút hallgatták ki. A VÁDLOTTAK VÉDEKEZNEK Dr. Vityi Tibor beruházási előadó, a társadalmi bíróság elnöke ismerteti a vádat. Először L. Sándornét hallgatják ki: — Bűnösnek érzi magát? — Nem érzem magam bűnösnek — feleli L. Sándorné, és felsorolja az érveket. — A blokksétáltatásra azért volt szükség, mert a megromlott ételárukat nehezen írták jóvá. A többletből kellett pótolni. Másutt is csinálják. Ugyanúgy, mint a térítésnél - küli italfogyasztást. Különben is csak egy málnát, vagy szódát ittam meg naponta, töményét nem... Rövid párbeszéd következik: az elnök sorra teszi fél a kérdéseket: — És ezt nem tartja bűnnek? — Hát... bűnnek nem, csak szabálytalanságnak. — Ä -szódavíz, vagy a málna nem ugyanolyan áru, mint a többi? — De igen, csak... L. Sándorné hosszú vita után is csak részben ismeri be bűnösségét. Minduntalan arra hivatkozik, hogy másutt is csinálják. Az elnök folytatja a tárgyalást: — Arra nem gondolt, hogy a sorblokkok újraeladásával beosztottjainak is tápot adhat a csalásra? . Hallgatás a válasz. VALLANAK A TANUK A tárgyaláson a boltvezető ügye lényegesen tisztább képet mutat. H. Ferenc nem tudott a sorblokkal való manipulációkról, a térítés nélküli italfogyasztásról, a „wilmano- lásról”. Egy 1300 forint értékű sörblokkhiány könyvelési tévedésből adódott, tehát időközben megkerült. Azonban a boltban történtekért, elsősorban, a leltárhiányért továbbra is felelőssé teszik. Bár a tanuk vallomása eltérő, és álláspontjuk a szembesítés során sem egyeztethető tökéletesen, a francia biokkal való manipuláció, a bíokksétáltatás, és a térítés nélküli itálfogyasztás ténye továbbra is fennáll. Kiderült az is, hogy a vállalat több esetben sem ismerte él” a romlott ételekből származó leírásokat, de maguk az érdekeltek sem tettek meg mindent, hogy ebből félreértés ne Származzék. A TANULSÁG Nem ok nélkül hívták még a tárgyalásra a különböző üzérnek, vállalatok és intézmények társadalmi bíróságainak elnökeit is. A Nyíregyházi Vendéglátó Vállalat társadalmi bírósága valóban példamutatóan dolgozott, a védekezés minden lehetőségét megadta a vádlottaknak. A védelem képviseletében felszólaló Szalay József pénzügyi csoportvezető mindent megtett* hogy a megtévedt dolgozók helyzetét tisztázza, tettüknek indító okát megmagyarázza. Azonban a minden áron való mentegetésről szó sincs! A vád és a védelem egyenlő arányban képviseltette magát. A körülmények csak az ítélkezés mértékét befolyásolták. A számlasétáltatás nincs megengedve még akkor sem, ha az ételromlásból származó hiányt akarnak véle pótolni. A biokban keletkező természetes többlettel el kell szárpolni. Hozzányúlni annyit jelent, mint meglopni az államot, kárt okozni a közösségnek. Ide sorolható á térítés nélküli ital- fogyasztás is. A társadalmi bíróság nem hamarkodta el a döntést: csak három nap múlva hirdette ki a határozatot: mindkét vádlott, és egyben felperes, bírósági úton járjon el. L. Sándornét pedig egy évre alacsonyabb munkakörbe helyezték, és 409 forint pénzbírsággal súlytották. T. A. ^Magyarország .' * 1964. január 19,
