Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

Á színek költője Hetven éve született Szőnyi István Magyar Hét a Iran kiérti rádióban Magyar Hetet rendez január közepén a Frankfurt Am- Main-i nyugatnémet rádió. Ebből a célból egy négytagú szerkesztőriporter együttes 31 riportot készített Magyaror- szágró . Ellátogattak több gyár­ba, koncertekre, üzletekbe, ahol elbeszélgettek az ott dol­gozókkal életükről, terveikről, szórakozásaikról. Riportokat készítettek több neves művész­ről is. Ezenkívül magyar rádi­ójátékot mutatnak be, s egye­nes adásban több közvetítést adnak hangversenytermeink­ből. Ugyancsak Magvar Hetet rendez ősszel a hamburgi rá­dió is. Ne csak a neve legyen klub FI.ADÓ A líOTi.tfi Megyénkben egyre több művelődési házat adnak át rendeltetésének. Berendezé­seik többnyire korszerűek. Nem hiányzik a te.evízió, rádió, jól felszerelt könyv­tárat. különféle társasjáté­kokat találunk. A művelő­dési házak klubjai a nép­művelés egyik legjelentősebb eszközei. A tapasztalatok J azt mutatják, hogy a közsé­gek lakói nem élnek ezzel a lehetőséggel. Legalábbis nem úgy. ahogy megtehetnék. Ennek oka elsősorban t. vezetők hiányával magya­rázható. Kevesen vannak akiknek alap, vágj' közép­fokú klubvezetői képesítése van. Hiányzik a kezdemé­nyezés. Pedig... Jó példa a nyírbélteki. Társasjátékkal indult a klubdélután. Zálogot szed­tek, s amikor már elég sok összegyűlt, sor került a ki­osztásra. A játékos csak akkor kapta vissza a zálo­got, ha válaszolni tudott há­rom kérdésre, amelyek a néhány nappal korábban bemutatott színdarabbal voltak kapcsolatosak. Szé­pen je'kmezték a szereplő­ket, a darab tartalmát, esz­mei mondanivalóját. Sike­rült játékos formában egv komoly színházi vitát kia­lakítani. Nagyobb sikere volt, cjmtha előadás formá­jában tartották volna meg. A klub fe’adata, hogy könnyed formában, nevel­jen, tanítson, szórakoztas­son. Nagy lehetőségek van­nak, csak ki kell őket hasz­nálni. Demecserben például a klubtagok nagy része a dogozók esti iskolájába jár. A klub programját úgy állították össze, hogy az állandóan párhuzamos le­gyen az iskolai anyagok­kal. Az ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket ezzel kapcsolatosan szerve­zik. A megye számos művelő­dési házában jól működő öntevékeny művészeti cso­portok dolgoznak. Közülük kerülnek ki a táncosok, éne­kesek. bábosok. Ha baj van a művészeti munkával, ott e.sősorban a jó klubot ajánlatos kialakítani, ámely aztán maga szervezi az ak­tíváit. Ehhez rátermett ve­zetőre van szükség. aki közel áll elsősorban a fia­talokhoz megtalálja a kö­zös hangot az értelmi ségí.- munkás, vagy parasztfiata­lok között. A megyei művelődési ház tervében szerepel. hogy 1984-ben a megye vala­mennyi községéljen klubot alakítanak, e’sősorban a pe­dagógusok vezetésével. Jó program, jó vezetés kelt ahhoz, hogy a község lakói valóban magukénak érezzék a népművelésnek ezt a fórumát és a klub valóban betölthesse rendel­tetését. B. F. Váratlan utóvizsgálatok a vendéglőkben javuli a választék, a kiszolgálás — kevés a korszerűsítés Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 1963-ban 13 toidművesszövetkezeti kisven­déglőben és három állami ét­teremben tartott meglepetés- : zeni utóvizsgálatot. Koráb­ban ezeken a helyeken sú­lyos mulasztásokat tapasztal­jak. Az ellenőrzések tapasz­talatai azt mutatják, hogy csökkentek, sőt több he­lyen megszűntek a korábban tapasztalt szabálytalanságok. Nagyhalászban például egy évvel ezelőtt sorozatos ár­drágítást, súíycsonkítóst és adminisztrációs hibákat talál­lak. Ezért K. István vendég­lővezetőt 750, H. Gyula fel­szolgálót pedig 500 forintra büntették meg. . A felszínre hozott szabály- : aianságból és a kiszabott büntetésből sokat tanult az literem vezetője. A decem­berben megtartott vizsgálat nár rendben, az üzleti sza­bályoknak megfelelően talál­ta a kisvendéglőt. Hasonló iavulást mutatott az ellenőr­zés során a balkányi és a mándoki étterem is. Általánosan bővült az éte­lek választéka, kulturáltabb a kiszolgálás. Viszont nem történt lényeges előrehaladás a kisvendéglők korszerűsíté­sében. (Ez főleg beruházási okokra vezethető vissza.) A kisvendéglők többségében «épen megtérített asztalok tagadják a fogyasztókat, bár Ä D-4-& sslsesre külföldön A nagysikerű 65 lóerős D—4-K típusú traktort a haza' és a külföldi szakemberek is elismeréssel fogadták. Bár az első nagyobb sorozat csak ta­valy készült el, az idén már több mint 1400-at gyártanak belőle, ennek körülbelül felét az NDK és Lengyelország ré­szére. Tekintve, hogy a gépnek igen nagy a jövője, újabb változatait is kialakítják, hogy a különböző országok a talaj- viszonyaiknak legmegfelelőbb traktort vásárolhassák. Most készült el a gép új változatá­nak kilenc mintapéldánya, amelyeket 65 lóerős helyett hathengeres, 90 lóerős motor­ral szereltek fel, s a nagyobb motornak megfelelően alakí­tották át a traktor szerkezetét is. Február 1-től lehet jelentkezni szakmunkás tanulónak megismerkedhetnek a két tantárgy legfontosabb, alap­vető kérdéseivel, s közben mintegy észrevétlenül megba­rátkoznak ' a gondolattal is, hogy újból tanulni fognak. Ezek mellett azért is haszno­sak e tanfolyamok mert fel­ölelik az esetleges kötelező felvételi vizsga anyagát is. Van elegendő tankönyv Az írástudatlanság felszá­molásáért vívott harcba is tevékenyen bekapcsolódik a népművelési csoport. A siker érdekében elsősorban a cso­portos tanítást tekintik fő oktatási formának. — Ez nem mond el len tv a KISZ által megindított moz­galomnak — mondotta erről Sántha János. — Ugyanis a csoportos oktatási formát azért tartjuk alapvető formá­nak, mert nagyon sokan vannak olyanok, akiknek könnyebb így tanulni. — Nagy Jelentőségűnek tartjuk a KISZ-tagok mun­kásságát, s különösen fon­tosnak a középiskolás, bejáró tanulók működését. Munkáju­kat, az iskolákon keresztül a legmesszebbmenőkig előse­gítjük. Gondoskodtunk tan­könyvekről is. Megfelelő mennyiségű példány áll ren­delkezésünkre, az írni-olvas- ni nem tudók oktatásához Ikgtszült. írás-olvasás felnőt­tek számára elnevezésű tan­könyvből, s kés'ekedés nél­kül ki tudjuk elégíteni az igényeket Az ipari és mezőgazdasági kólái jelentkezési lapok vissza- üzemek, a kereskedelmi válla- küldését, hogy megkímélje a latok januárban közlik a szülőket a sok utánjárástól. Munkaügyi Minisztériummal A szakmunkástanuló felvite- és a szaktárcákkal, hány új leket az iskolák az üzemektől, szakmunkás tanulóra (ipari ta- vállalatoktól beérkezett igénv- nulóra) lesz szükségük az lések alapján a nyolc általá- 1964—65. tanévben. nos osztályt végzettek számára Szakmunkás tanulónak feb- március 1-től április 30-ig, az ruár 1-től lehet jelentkezni, érettségizettek részére pedig — Ebben az évben gyorsabban beleértve az 5 plusz 1-es ok­bonyolítják le a jelentkezése- tatásban részt vett szakmai mi­ket és a felvételeket, mint az nősítő vizsgát tett érettségizet- előbbi esztendőkben. Az idén teket is — június 20-tól augusz- első ízben együttesen közzé- tus 15-ig bonyolítják le. A tett középiskolai es szakmun- j.artoz5 szakközépiskolákba kás tanuló intézeti felvételi március 1 és április 15 kö- rendelkezés megszünteti az is- zött veszik fel a tanulókat. Szakkönyvtárak a termelő- szövetkezetekben A könyvtárak helyzetéről is tájékoztatott bennünket a népművelési csoport vezető­je. Elmondta, hogy az olva­sótábor tovább növekszik, s ez év végéig elérjük, hogy megyénk lakosságának 15 százaléka látogatja rendsze­resen a könyvtárakat. Meg­említette, hogy a helyi taná­csok sokat tehetnének a könyvtárak érdekében. Ugyan­is sok helyen előfordul, hogy a könyvtárak nem kapnak megfelelő helyiséget. Feladat­ként a következőket említet­te meg: — Célunk, hog\ növeljük a szakmai ismereteket nyúj­tó könyvek terjesztését. El­sősorban azt szeretnénk elér­ni, hogy minden tsz rendel­kezzen kisebb házi szak- könyvtárral, hogy adódó problémák esetén fellapoz­hassák a könyveket. A ter­melőszövetkezeti vezetőkre hárul majd a feladat, hogy a tsz gazdálkodásának leg­jobban megfelelő és a leg­újabb szakkönyveket szerez­zék be. E mozgalmat elsőnek a vásárosnaményi járásban vezetjük be. Ä. körzeti művelődési otthonok szerepe A megye művelődési ott­honainak munkájáról, felada­tairól szólva, Sántha János kiemelte; örvendetes, hogy létrejött Nyíregyházán a Me­gyei József Attila Művelődé­si Ház, amelyik a jövőben összefogja majd a megye művelődési otthonainak mód­szertani irányítását, írásos anyagok, tájékoztatok, illetve tapasztalatcserék formájában. A megye művelődési ottho­nairól szólva elmondta, ko­moly hátrányt jelent, hogy legtöbbjük csupán egyetlen teremből áll. A téli hónapok­ban ez gátolja a munkáju­kat. Jó lenne, ha a községi vezetők felmérnék a rendel­kezésükre álló anyagi erőket, s társadalmi munkát szervez­ve lehetőséget tudnának te­remteni, hogv a művelődés’ otthonok mellé legalább egy klubhelyiséget építsenek. Végezetül a körzeti műve­lődési otthon szerepét hang­súlyozta. Ugyanis az eredmé­nyes munka érdekében na­gyon fontos, hoav ezek. táj­egységüknek megfelelően ösz- szefogiák négv-öt község mű­velődési otthonának irányí­tását, s tanácsokkal, taoasz- talatcserékkel segítsék a hoz zajuk tartozó községek kuL turális életének fejlődését. Bézf Előkészítő tanfolyamok, szakkönyvtárak a termelőszövetkezetekben Beszélgetés Sántha János népművelési csoportvezetővel Szőnyi István tempera festménye. ;e el benne: festészetünknek [ azt a vonalát vitte tovább, melynek kezdetén Ferenczy i Károly neve áll; ez a piktura a világ szépségeinek észrevé- tetcsére törekszik: a nap cso­dás ragyogását, a vízparti bokrok csábító nyugalmát, a test szépségét énekli — s ezek a csendes örömek éltetik, jzek táplálják. A Pataki Dé- aes és P. Molnár Zsuzsa ren­dezte emlékkiállítás most szü­letésének 70. évfordulóján teljes pompájában és gazdag­ságban idézik elénk életmű­vét. a harmincas években szüle­tett, csodás színekben pom­pázó temperaképei: az Este Zebegényben, az Este, a Szür­ke a Duna, aa Uszályok. A feltartóztathatatlanul háború­ba rohanó ország viharai kö­zepette magányába, a szépség birodalmába zárkózik. De e magány, a szépség már nem elegendő védelem: ez magya­rázva festészetének pangását. Súlyos csapások is érik: ele­sik hőn szeretett fia, 6 maga súlyos műtéten esik át. A bombázácok megsemmisítik egy sor képét, másokat pedig csak nehéz munkával lehet restaurálni. A felszabadulás egy új, termékeny kórsaik kezdetét jelzi művészetében; monumentális elgondolásai ki­fejezési lehetőséghez jutnak: freskómegbizásokat kap, hét részes pannót fest a paraszt­ság új életéről, melyet 1957- ben fejea be; ugyanekkor ad­ja át a csepeli posta részére készített freskóját is. Egyre nehezebben viseli súlyos be­tegségének terhét; 1960 au­gusztusában végleg eltávozott az élők sorából. A magyar nép a színek költőjét vesztet-. születnek a Zsuzsa-képek, az Anyám, aa Átkelés a Dunán, az Eladó a borjú, s a híres Zebegényi temetés. Mind job­ban beletemetkezik a falu han­gulatába; de ebből nem az ellentéteket érzékeli, hanem a csendet, a nyugalmat. A természet rendjének lassú, egyenletes fordulásait vetíti ki a falu embereinek életére, a parasztság életének nyu­godt, egyenletes ritmusát eme­li jelképpé, s ezt közvetítik Aa o-esztendö búcsúztatása­ként fejedelmi ajándékot nyújtott át a Magyar Nemze­ti Galéria a képzőművészet barátainak: megnyílt Szőnyi István emlékkiállítása. Még élénken él emlékezetünkben a hatvanadik születésnapja tiszteletére 1954-ben rendezett gyűjteményes kiállítása: a té­vedések és félremagyarázások közepébe vágott bele, s a te­matikus naturalizmus festői- etlenségének uralma után a festői ségnek „kért eget” a piktorában. Akkor becsmér- íésszámba ment őt Munkácsy- val egy sorban emlegetni — ma már nyugodtan beszél­hetünk arról, hogy Szőnyi István pikturája a magyar festészet legszebb, legszíne­sebb fejezetei közé tartozik, s neve • méltón sorakozik a két világháború közti időszak nagy művészegyéniségei: Der- . kovits Gyula, Egry József, Be- rény Róbert. M.edgvessy Fe­renc, Bernáth Aurél és a többiek mellé. 1894. január 17-én született Gjpesten; középiskoláinak el­végzése után a Képzőművé- szíeti Főiskolán Ferenczy Ká­roly növendéke lesz; a nya­rakat ösztöndíjasként Nagy­bányán tölti. t Tanulmányait a hábarú szakítja ketté, s csak 1919-ben Só ti István tanítvá­nyaként tudja folytatni azo­kat. Erősen hat rá ezi időben Uitz Béla monumentális pik- turája: ennek láthatjuk nyo- . mait többek közt a Hegytetőn c. alkotásában is, mely e kor- s akának kiemelkedő alkotá­ssá. Ekkor készülnek monu- : entális akt-képei is — ezek- bán plaszticitásra törekszik, a napfény ragyogását a levegő és az emberi test felfokozott értékeivel adja vissza. 1924-ben megházasodik és kiköltözik Zebegénybe. Ez ontó fordulatot hoz festésze­tében. Először csak a téma liegváltozásában látjuk ennek -'nyöfriát, majd festésmódja is változik. A nagy kifejező for­mák helyét a dekoratív szép­ségű körvonal, majd a színek gazdag, változatos skálája ve­szi át később a foltfestés, a színnel mintázás lesz uralkodó stílusában. Ekkor Az 1964-es év főbb népmű­velési feladatairól beszélget­tünk a megyei tanács mű­velődési osztályán Sánlh'i Jánossal, a népművelési cso­port vezetőjével. Elsőként a felnőttoktatás feladatairól be­szélt. — Napjainkban minden em­ber számára elengedhetetle­nül fontos a szakmai és az általános műveltség fokozása — mondotta. Ez évben is — pontosan ezért — nagy gon­dot fordítunk a dolgozók is­kolájára. Szükséges is ez, hí; szén a naményi járásban s korábbi 500-as létszámmal szemben idén már 800 nall- gatója van a dolgozók isko­lájának, s a többi járásokban is általában ez a helyzet. Előkészítő tanfolyamok Mind az általános, mind a középiskolába jelentkezőkel gyakori esc libán az riaszt­ja vissza a tanulástól, hog> túlságosan nagy náluk as időkiesés, s tartanak tóle, hogy nehezükre esik majd új­ból elkezdeni a tanulást. Hogy helyzetüket megköny- nyítse, a népművelési csoport ez évben általános, illetv; középiskolára előkészítő tan­folyamokat rendez a két leg­fontosabb tantárgyból: ma­gyarból és matematikából. A jelentkezők 24—24 órában ez nem általános. Gyakran előfordul még ma is, hogy a pultról szolgálják ki a ve­vőket. Jelentősen szélesedett az ellenőrzés az elmúlt évben. A felügyelőség 903 vizsgála­tot tartott a kereskedelem különböző ágaiban. Ezek so­rán 183 esetben került sor szabálytalanság, visszaélés mogá!|iapításáira. Természete­sen ott súlyosabban vették az esetet, ahol már korábban is hibákat tapasztaltak. A dol­gozók megkárositásáért a pénzbírságok sem maradtak el. Árdrágításért 51, súly­csonkításért 47, minőségi rontásért (kávé, fagylalt, ital vízesés) 10, a BELKER által kiadott záradékolások meg­sértéséért 19, az üzleti sza­bályok meg nem tartásáért 56 esetben szabtak ki pénz­bírságot ’ Ezenkívül írásban 59 kereskedelmi dolgozót fi­gyelmeztettek. A pénzbüntetések aránya természetesen az elkövetett tszribálylalanságoknak megfe­lelő volt. A ie.ügyelöség 87 esetben 500. 7 esetben 900, és 4 esetben 1000 forintig terje­dő bírságot szabott ki a mu­lasztókkal szemben. Figye­lemre méltó, hogy a pénzbír­ságok száma csökkenő tenden­ciát mutat, ugyanakkor a ki­szabott büntetések hatható- sabbak. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents