Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
Fegyverek Aztán a többiek. Valamennyi vidéki járat időben kiindult a telepről. Reggel 8 óra. Az utolsó kocsival bajlódnak. Talán egyik sem vette úgy igénybe türelmüket, mint ez. Tanácstalanul néznek egymásra. Ajkán észreveszik, hogy az akkumulátor „letestel”. Gyors csere, s a teherautó felbúg. Fáradt tekintettel, de mosolyogva néznek egymásra. Végeztek az utolsó kocsival is. Egy nehéz, küzdelmes éjszaka után elégedetten szemlélik a telepet. B. L. I Nyár volt, s 20—25 fokos meleg. Ma ennek teljesen ellenkezője: tél van, és január 13-a. A Nyíregyházi Időjelző Állomás mínusz 23,9 fokot mért. Akkor ingujjra vetkőzve, könnyű nyári ruhában dolgoztak a férfiak, asszonyok, lányok. Most puíaj- kában, „mackóban” is elviselhetetlenül csípős a hideg. A Nagyhalászi Kendergyárban mindezek ellenére megszakítás nélkül, erős ütemben folyik a munka. A gyár igazgatójának. Mil- víusz Lászlónak az ajtaján egy öt hónappal korábban tett ígéret „számonkérése” végett kopogtattunk. öt hónappal ezelőtt a gyár féléves tervteljesítéséről beszélgettünk. A rostkikészítő, de a bútorlap üzem sem teljesítette féléves előirányzatát. Az igazgató kijelentette: — Mindenekelőtt feladatunknak tartjuk, hogy teljesítsük a harmadik negyedéves tervet, majd az éves tervet, és megszüntessük a lemaradást. 160 EZER ' MATRAC Milviusz László igazgató távollétében Rádó Miklós helyettes beszél az ígéret megtartásáról. — Éves tervünket valameny- nyi üzemrészben túlteljesítettük. Számokban: a kenderüzem teljesítménye 101,5, a matrac- üzemé 100,8, a lemezüzemé 102,2 százalék. Az elmúlt évben 163 tonna kendert dolgoztunk fel, 160 ezer matracot készítettünk és 4760 köbméter rostlemezt gyártottunk. Mindezt megfelelő, illetve kitűnő minőségben. Az első félév tervteljesítéséhez viszonyítva ezek az eredmények valóban nagyszerűek. Nézzük csupán a lemezüzem munkáját, hiszen abból is megállapítható, hogy az elismerés nem túlzás. Június végéig mindössze 1854 köbméter rost- lemezt gyártották, s az éves tervben 4000 köbméter gyártása szerepelt. A lemezüzem dolgozói év végére nemcsak az adóságukat törlesztették, de pluszként 760 köbméter lemezzel többet is adtak. Morovcsik József művezető, aki egyike azoknak, akik erről nyilatkozhatnak, szerényen beszél. AZ EMBEREK MEGÉRTETTÉK — Egyszerűen csak munkához láttunk. Tudjuk, hogy egy köbméter import faanyag értéke 70 dollár körül van és ha mi nem teljesítjük a tervet, akkor sok 70 dollárt kell elkölteni feleslegesen. így beszéltük ezt meg a három szocialista brigád tagjaival is, s az embejrek megértették. A dolgozók (Munkatársunktól) A sóstói hőmérők még a mínusz 20—22 fokot jelzik, de a íürdőüzem irodájában születő tervek, számítások már a tavaszt és a nyarat idézik. Munkatársunk Nagy Józsefet, a Sóstói Kád- és Strandfürdő üzemvezetőjét kereste fel és választ kért arra a kérdésre, hogy a tavasszal milyen új építkezések kezdődnek, milyen újdonságokkal lepik meg a város lakosságút a' fürdési szezon kezdetén: 300 tő rózsa — A nyári fürdési szezon kezdetére több új létesítménynyel gazdagodik a nyíregyháziak kedves fürdőhelye, a Sóstó. Megszépül a melegstrand környéke: a kertészeti vállalat dolgozói 300 tő rózsát ültetnek és parkosítják, rendezetté, széppé alakítják a melegmedencék környezetét. Az új öltözővel szemben kiirtják a fákat, cserjéket és ide irodaépületet emelnek. Ebben helyezzük el a masszirozóhelyiséget, a fürdőírodákat, fűszer-csemege boltot. Az építkezés a tavasz elején megindul. 20 új kabin — Húsz új kabin készült az ősz folyamán. Ezeket nyíregyházi üzemek, vállalatok, intézmények építették dolgozóik részére, de megszaporodott a köz- használatú kabinok száma is. If özvetlenül azután, hogy DARVAS SZILÁRD: “ « körzeti orvos lekoa pogta a mellemen, miszerint soha ennyi influenzás betege nem volt, a bacilus is kimerültén rogyott tüdő- csúcsomra és elgondolkodva nézett a távozó doktor után. — Fáradt? — kérdeztem tőle részvéttel. A már nem fiatal. de még mindig jól filtrálható vírus fázósan húzta össze magán kopott szövődményeit. — Ilyenkor, tél végén, tavasz elején állatian sok a munkánk — mondta a spt- rochéták jellegzetes, rekedt hanghordozásával. — Harminc—negyven beteg naponta... igazában nem is tudok velük foglalkozni. Másfél két percem jut egy betegre... tulajdonképpen szélhámosság, amit csinálok. de nem tehetek róla. Kevesen vagyunk... Köpjön csak nyugodtan, majd megkapaszkodom... Miután eleget tettem felszólításának, még fáradtabban folytatta: — Mi, körzeti bacilusok, állatian be vagyunk fogva. Idénymunka Az egész Visegrádi utca és környéke az enyém... alighogy magával végeztem, már rohanok a Balzac utcába. Gyalog nem is győzném. Szerencsére az ön kedves neje is épp oda készül, volt szíves megígérni, hogy elvisz magán... Apropos, mit iszik? — Fagifor... — mondtam, és megkínáltam egy stam- perüvel. Ettől egy kicsit magához tért. — Betegségére! — mondta. rám köszöntőé a poharat. — Bis hundert und zwanzig! — tette hozzá, látva, hogy épp a százhuszadik köhögésnél tartok. Elgondolkozva fürkésztem, milyen származású lehet? Ázsiai? Spanyol? Mintha csak eltalálta volna gondolatomat, megszólalt. — Magyar vagyok. El még a magyar vírus! De jártam külföldön ts. Legutóbb részt vettem egy ba- cilus-csereakción. Rendkívül tanulságos volt, de meg kell mondanom, nincs mit szégyenkeznünk. A magyar bacilust az egész világon megbecsülik. Újabb kérdést tettem fel neki: — Magánprakszia? Keserűen kacagott, áe már kissé részegen is. Csak ügy dőlt belőle a Fagifor. — Magánprakszis? Egész jelentéktelen... Nem mondom időnként egy két régi betegem felkeres, hiszen az ilyesmi bizalom dolga, és én már eléggé régnen dolgozom a környéken. De most nem is győzném. Hiába, sok az idénymunka... — Család? Egyszerre átmelegedett a hangja. — Két kis spirochétám van, mindkettő nagyon tehetséges. A fiú Stram, pálcika alakú bukni fognak rá a nők. Ö koleraszakos, wgy jövőt jósolnak neki. A lányomat se féltem, nem szép, de nagyon hatásos. A tavalyi járványban már részt vett, petsze, egyelőre csak apróbb munkákat bízok rá. Itt ott egy kis köhögés, torokkaparás, hányinger... különösen az utóbbi fekszik neki. Elég, ha a beteg ránéz. Vége szakadt a beszélgetésnek, mert a feleségem útra készen megjelent. — Na, itt a kocsi, men* nem kell — mondta a ba- cilus, és helyetfoglalt nejemen a hátsó ülésen. Távg- zatban még barátságosan visszaszólt: — Ha egyszer lesz <.gy mikroszkópia, üzenjen értem. Borzasztóan örülnék a szerencsének, ha személyesen is meg smerkedhetnénk! Mikor elhagyták a szobát, óvatosan utánuk kémlelve, félretoltam a Faglfort, és a rumosflaska után nyúl* lám. Vigyázva, hogy észre ne vegyék. Nem szeret* tem volna, ha a Bari?«! botrányt csinyál.,. Egy ígéret nyomában Téli szezon a l\a%yhalászi kendergrárban azalatt Járóéi János az adagolót és a motort melegíti. Mire indulásra kerülne a sor, már Horváth Lásaló ott van i meleg vízzel telt kannákkal, s tölti a hűtőbe. — Indítás — hangzik Já- rosi szava. A motor nem indul. — Melegítsd meg az alsó csöveket, biztosan ott akadt meg a gázolaj — mondja a brigád vezető* Néhány perc, s feílbúg a motor. Aztán jön a második, a tizedik, huszadik... Hajnali 4 óra, már mínusz 16 fok. Most vgn a leghidegebb, ám még sincs megállás. Csak néha-néha ugranak be egy-eg/ forró teára, aztán folytatódik a munka. Nem fáznak? — Már megszoktuk — hangzik a válaszúk. Hajnal felé már az egész telepet elnyelte a motorok berregése. A folyamatos indítás mellett még arra is jutott idejük, hogy a több mint száz autóbusz és teherautó között járkáljanak „hallgatoz- ni” melyiknél állt le a motor. Mert ez is nagyon fontos. A nagy hidegben a víz köny- nypn megfagy a hűtőben és széjjelrepeszti a hűtőberendezést. Ez pedig nemcsak kiesést, hanem kárt is jelent a vállalatnak. „Lefestett“ az akkumulátor Lassan benépesedik a telep. A gépkocsivezetők egymásután érkeznek meg. Rimaszombati Sándor, a Tisza'ők— Tiszadob járat géokncsiveze- tője e'éo-edetten szemléli kocsiját. Előző este behúzatták. most már üzemkész állapotban van. Kezébe veszi menetlevelét és a busz elindul. Este 10 óra. Palencsár Jó- e zsef az 5-ös számú AKÖV í fagybrigádjának vezetője für- l készően vizsgálja a brigád í tagjait. a — Ma sem lesz könnyű a 1 dolgunk, mínusz 13 fok van. Hajnal felé eléri a húszat is. , Több mint száz motort kelt beindítanunk. Első a kötelem*?! i i A brigád tagjai Igaz! József, Gabuja József, Járosj János, 1 Horváth László, Bőr Sándor és Horváth János egyetértő- : en bólintanak. Érzik, hogy afféle apai biztatás volt ez, 1 Talán magának is szánta Pa- í lencsár, hisz két éjjel már ( nem aludt. Hiába próbálta < haaa küldeni az igazgató, ő l nem fogadott szót. — Első a kötelesség! — Egy kicsit „nehéz” ember az öreg — árulja el Ha- , •vasi András, a műszaki ősz- , tály vezetője. — Amit a fe- ( jébe vesz, attól nehéz eltéri- , teni. , A szekrényekből előkerülnek a vastag pufajkák, s a : brigád tagjai öltözni kezde- ; nek. Mostanában nem ritka a mínusz 15-—20 fokos hideg, vigyázni kell ag egészségre. , Nagy erőfeszítés elé állítja őket munkájuk. Este 10 órától, reggel 8—9-ig egyfolytában küzdenek a faggyal, a hideggel. Sikertelen indítás Gyakorlott mozdulattal kezdenek a munkához. Előkerül a kartolkúlyha, a petróleum melegítő és az akkumulátort segítő hálózati áramkapcsoló gép. Igaz József, a brigád egyik tagja pillanatok alatt « kocsi alá feleszik a jeges hóban, ügyes mozdulattal felerősíti a kartelkályhát, mig szik a lehelet paraja, por. „oz cs gáz keveredik a levegőben, vajon nincs-e ez kihatással a termelésre? — A hideg, a szellőztető,-, fogyatékossága valóban kellemetlen az embereknek, de nem csökkenti a termelés nagyságát. Naponta most is elkészítjük a 18—20 köbméter lemezt. Különben februárban szünetel majd a gyártás, és felújítást végzünk. Nagyobb teljesítményű szárítóberendezést állítunk üzembe, és egy 340 ezer forint értékű új, hengeres csiszológépet. Megoldjuk a szellőzés és a fűtés problémáját Is, A rekonstrukciós munka és felújítás közel 1 millió forintba kerül majd. Nyár volt, amikor a Nagyhalászi Kendergyár igazgatója aa éves terv teljesítését ígérte, ígéretét a gyár munkásainak, műszaki vezetőinek, munkaszeretetére, munkalendületére alapozta. Az éves eredmény és- a jelenlegi helytállás igazolták szavait. Seres Ernő. igyekezete, a jó munkaszervezés, a technológiai változtatások végül is meghozták eredményüket. Csökkentettük például a ciklusidőt. A szárítást, a berakást nem 25, hanem 21 perc alatt végeztük el. A szél- lítószalagos elszívást felcseréltük ventillátoros elszívásra, ezáltal a gépi meghibásodásból eredő állásidőket a minimumra csökkentettük. De bőven sorolhatnám még a kisebb-nagyobb ésszerűsítéseket, újításokat, a lényeg azonban az, hogy emelkedett a termelékenység, és az Á. minőség az előírt 93 százalékkal szemben 98,1 százalék lett. EGYMILLIÓS BERUHÁZÁS A műhelyben, a téli hónapokban, a munkavégzés minden órája, perce kemény helytállás. A hatalmas termet nem lehet teljesen befűteni, meglátás befolyásolás veszélye. És még igen sok ilyen van. Felszínesen nézve — talán éppen a rutin következtében — jól mennek a dolgok, de mögötte gyakran ott találhatóak a „könnyű fajsúlyú" eredmények, féleredmények, vagy éppen hiányosságok. Aki „inkább fegyverrel a kézen...” elgondolás alapján akar irányítani, segíteni, befolyásolni — mégha annyira tisztességesek, őszinték is a szándékai — lépten nyomon belebotlik a békés fegyverforgatás, a termelés, a szervezés számára csak igen nehezen vagy meg sem oldható problémáiba. Az. aki nem rendelkezik megfelelő politikai tisztánlátással felvértezett szakismeretekkel, nerrj tud igazán segíteni úgy, hogy az ügyet előre mozdítsa. Aki „inkább kaszál...’*, az szántén rosszul jár. mert az élet követelményei túlhaladják Csak kénytelen-kelletlen oldja meg például az e’őtte álló kemizálási feladatot, de igazában nem válik az a sajátjává, mert csupán addig jutott el vele, hogy muszály volt megcsinálni. A két kiragadott példa nem általános jelenség, de nem is annyira egyedi eset. Rágalmazásnak is hatna az álfinlánosítás, hiszen párttagok és pártonkivüliek ezrei gyarapítják tudásukat közép- és főiskolákon, tízezrek pótolták hiányos műveltségüket általános isko’ákban, szakmai és politikai tanfolyamokon. Ezek az emberek azok, akik rájöttek — és a felismerés elhatározássá, tetté érett bennük —, hogy a politikai, szakmai irányításban, az egyszerű termelő munkában nem elég az, ami eddig a tarsolyukban volt; fontos, igen lényeges az ügy iránti jóindulat, lelkesedés, azonban ez csak akkor realizálódik, ha a tudással párosul. És a kettő ötvözete adja a szocializmust építő embert. S?. A .‘•ÍV* n ren a sikerek úgy következhetnek be, ha mind több ember képes uralkodni saját munkaterületén a mai fejlett technikán. Ez pedig a műveltség, a tudás fokozásával következhet be. Vagyis, szemléletünkben el kell jutnunk odáig, hogy lássuk: a termelés mind nagyobb hozzáértést igényel a vezetők és beosztottak részéről; a kulturális élteben. az általános és szakműveltségben szerzett ismeretek a termelésnek, az anyagi előre- ha'adásnak elválaszthatatlan részei. Egyre szélesebben kibontakozó kultúrforradal- munk tehát nem más: előkészület az anyagi javak egyre magasabb szinten való megteremtésére. A kérdés ilven felvetése nem bagatellizál ása az eszmei, műve’tségbeli fel- emelkedésnek! Ez a társadalmi és egyéni élet szükségszerű gazdasági—szellemi velejárója. Tisztelet, becsület közéleti barátunknak, aki puskával védené eredményeinket a bri- gádvezetőnelk is. aki fizikai erejének teljes latbavetésével is a közös gazdaságot akarja erősíteni. De ma már nem ezek, nemcsak az ilyen „fegyverek" kellenek. A forradalmat megvívtuk, s. az eddigi eredmények megvédéséért, ha kell, fegyvert is fogunk. Azon ton a forradalom győzelme utón következik a nehezebb feladat; a szocializmus teljes győzelme. Ehhez a tudás fegyverére van szükség! Hála a nemzetközi küzdőtéren és hazánkban bekövetkezett változásoknak, közvetlen erőszakos veszély nem fenyegeti szocializmust építő munkánk zavartalanságát. Azonban, ha már „veszélyről*’ szólunk, hát az is megvan. Megvan köreinkben, önmagunkban. Ez a megelégedettség veszélye. A felületes munkavégzés, a csak rutinos, nem alaposan elemző - szervezés .és,... irányítás,. .„.segítés Egyik beszélgetésen arról »olt szó, hogy fejlődésünk mai szakaszában milyen sokrétű a gazdasági irányító és termelő munka, s mennyire körültekintően, árnyaltan szükséges végezni a politikai nevelő tevékenységet — és ehhez egyre több gazdasági ismeretre, magasabb ideológiai fe'készültségre, sok élettapasztalatra van szükség, egyszóval több hidasra, mint tíz—tizenöt esztendővel ezelőtt. Ekkor valaki meglepő kijelentést tett: „Szívesebben harcolnék fegyverrel a kezemben a szocializmus győzelméért, min+hoffv elvégeznem a technikumot.0 Az illető becsületességéhez, a munkában való átlagon felüli szorgalmához, osztói yhű- ségéhez nem fér kétség. Hosszú éveken át fáradhatatlanul tevékenykedett a párt politikájának valóra váltásáért, a neéiéz időkben (fegyverrel is kiállt.. Es most, amikor a szellemi fegyver további tökéletes!téléről van sző, akkor... Erről Jut eszembe egy másik, szinte anekdotává vált eset: a terrrtcfiősTövetlcezet brigád vehető je azt mondta, hogy „inkább egész nap kaszálok, mint egy jelentést megfogalmazzak” A két eset találkozása nem véletlen. s az sem, hogy mindkettő a munkával kapcsolatos; egyik a termeléssel, a másik — leszűkítve — a termelés-politikával. A szocializmus további építésének sarkalatos kérdése az anyagi javak előállításának sza- kadafan fokozása, s a felvilágosító, nevelő tevékenységnek is ezt a célt kelt szolgálnia. Csak néhány példát ragadjunk ki. Az iparban a termelés, a termelékenység fokozása, a korszerűsítés, a mezöefezdnságban a gépesítés, a kemizálás, a gazdálkodás további erősítése nélkülözhetetlenek az anyagi előrehaladáshoz. Azonban ezen a téAmíg az utolsó kocsi is kiindul... Palencsár, a „nehéz" ember — Hanyatt fekve a motor alatt Estétől reggelig a fagybrigádnál Szebb lesz Sóstó Új kabinsor, lelátó a sportuszodánál, gázmentes víz a medencékben — A sportuszoda mellett elkészült a 2—3 ezer férőhelye» lelátó. Alatta 560 személyes öltözőt rendeztünk be. Tavasszal átadják rendeltetésének a törpe vízmüvet és a gázleválasz- tót, amely gázmentessé teszi majd a medencék vizét. Az új vízmű üzemeltetésével lehetővé válik a medencékbe folyó víz hőmérsékletének szabályozása. Az időjárásnak megfelelően fogjuk hűteni illetve melegíteni a vizet. Megszépül a tavistrand-—. A tavistrand kabinjait 50 ezer forintos beruházással újítjuk fel. Rendbehozzuk az idén a fedett termál medencét és a hozzá tartozó helyiségeket, Az elavult villanyvilágítást neoncsövesre cseréljük, a fürdő falát pedig walkid-mű- anyag festékkel átfestjük. — A közelmúltban 10 darab 6 személyes tiszai csónakot vásároltunk. Az új szezonban — május 1-től — már 30 különböző színű csónak várja Sóstó vendégeit. A csónakház előtt kőtalpazatot építettünk s ezen vasmacskát és egy mentőövetr helyeztünk el — mintegy kihangsúlyozva a „kikötő” jelleget. A csónakázók örömére ezentúl csak a csónakháznál fognak jegyet árusítani, s nem kell ezért felmenni a villamos- megállóhoz. — Á Sóstó minden szolgáltatása — a fürdők, strandok, csónakázó tó május 1-én nyit, a tavistrand nyitását az időjárás szabja még.
