Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

Nyíregyháza, 1364 Nagyarányú út- és járdaépítés — Új iskolák, Bor bányán művelődési hás — Tovább fejlesztik Sóstót Több, mint 10 milliós a községtejlesztés Elkészüli Nyíregyháza 1964. vi községfejlesztési térve. Eri­tek alapján milyen új téte- ítményekkel gazdagodik vá- osunk? A kérdésre Sülé Lász- ó. a .városi tanács kózségfej- esztési csoportjának vezetője álaszol. Kísérlet e Dohány utcában — • Az előző évekhez hason- óan 10 millió forinttal indu­lni k. Cv végére ez az összeg meg szokta közelíteni a 16 milliót. Ennek a pénz­nek igen jelentős részét . út és járdaépítésre fordít­juk. Aszfaltozzuk az Arany János itea déli oldalát. Még ez év­ien teljes egészében befejez­tük a Vörösmarty utca épí- ;ését amely a Konzervgyár rcrgalmát fogja biztosítani. A ^Ika Máté és az Ady Endre utca is betonozás alá kerül. A Holló utcát és a Do­hány utcát új eljárással, úgynevezett altalaj stabili­zálási technológiával akar­juk betonozni. Ez egye­lőre kísérlet, ha beválik, máshol is alkalmazzuk. Járdát építünk a Család ut­cán. Madách utcán, s a Bocs­kai utcának az SZTK-tól a Leningrád utcáig terjedő szaka­szán. Üj járda készül a'vá­rosnak azokon a helyein, ahol ez, feltétlenül szükséges. Be­tonalapú járdák lesznek a ko­rábbi salakkal szemben. Ezek a munkák 3,5 millió forintba kerülnek, a lakosság 90 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járul hozzá. — Milyen jelentősebb mun­kákra kerül még sör ebben az évben? . ■ r Új létesítmények és iszaptalanitás Sóstón A város és- községgazdálko* dús keretén belül nagy össze­get fordítunk a Sóstó fejlesz­tésére is. Ennek- keretén belül elkészül a felvételi épület, megépítjük a külső zuha­nyozókat, megoldjuk a medencevilágítást, rendbe- hozzuk az úthálózatot, parkosítunk. Csak a társadalmi munka 450 0Q0 forint értékű tesz. Óriási munkát igényel, a Sós­tó iszaptalanítása. Minden év­ben több és több iszap rakó­dik le, a fürdés ilyen körül­mények mellett egészségtelen, a víz is nehezebben tör fel. Mivel az iszaptalanitás nagy technikai apparátust kíván, le­het, hogy még ebben az év­ben nem kerül rá sor. A leg­fontosabb helyekén tovább bővítjük a közvilágítást, egy­re több égőt szerelünk fel az utcákon. Készül az „ABC“ áruház terve — Kulturális célokra meny­nyit fordítanak? — Mintegy 300 000 forintos hozzájárulással 8 tantermes iskolát építünk, a II. számú általános iskola telkén újabb 6 tantermes iskola kezdi meg működését. A borbányaiak legnagyobb örömére még ez évben elkezdjük építeni Borbánya centru­mában a kultúrházat. Át­menő építkezés lesz, csak 1965-ben kerül átadásra A kulturális kombinát kétmillió forintba kerül. Hasonló összeggel egy 60 fé­rőhelyes bölcsőde készül a Soltész Mihály utca körzeté­ben. Hat egyetemista részére folyósítunk társadalmi ösztön­díjat. Többségük a Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanul és mint orvos kerül visz- sza megyénkbe. Ezeken kívül félmillió forinttal járu­lunk hozzá az ABC áru­ház építéséhez. A tervek még csak készülő­ben vannak, de azt már állít­hatom, hogy ez lesz a tnegve legszebb áruháza A különféle osztályokon kívül lesz benne mozi, gyermekmegőrző is. Ki­sajátításokat végzünk a Hí- mesben, Ószőlő ufca térségé­ben, a Ságvári telepen, Bor­bányán. A lakosság részére is egyre több igény jelentkezik. Utcanvitás, villanyvezetés, kútigény. Egyre sürgetőbben lép elő­térbe a Konzervgyár böl­csődéjének a kérdése. Itt évről évre több ember fog dolgozni, feltétlen szükség lenne egy bölcsődére. A tanácstagokon keresztül hozzánk érkező kérelmeket ál­landóan szem előtt tartjuk, és ha a pénzügyi keret meg­engedi, meg is valósítjuk azo­kat Bogár Ferenc Felemás riport Olcsvaapátihól Tovább bővítik megyénk múzeumhálózatát Száréves jubileumra készül a Jósa András Múzeum iluilékszoba Móricz Zsigmondnak — 75 ezer látogató e«y év alatt Megyénk múzeumainak ko- ábbi és jövőbeni fejlődéséről, \z eredményekről és a tér­tekről beszélgettünk dr. Csai- ány Dezső kandidátussal, a Nyíregyházi Jósa András Mú- :eum igazgatójával. — Miben fejlődött Sza- bolcs-Szatmár megye mű- zeunii hálózata az elmúlt évek során? — A felszabadulás előtt csak :gy múzeuma volt a megye­iek: a Nyíregyházi Jósa And- ás Múzeum, amely 1968-ban innepll 100 éves évfordulóját A felszabadulás után elsőként ; nyírbátori Báthori István Múzeum jött létre, majd ezt lövette a kisvárdai Vár Mú­zeum. a szatmárcsekei Köl­csey Emlékmúzeum, a vásá- •osnaményi Beregi Múzeum, a nátészalkai Szatmári Múzeum, i vajai Kurucz Vay Adám Víűzeum és a ti szavas vári Vasvári Pál Múzeum. Leg- itóbb Katona Béla tanár hoz- a létre a nyíregyházi Krúdy 3yula Emlékmúzeumot. . , — Milyen új múzeumok létrehozását tervezik a jö­vőben? — A múzeumokra vonatko- só új törvényerejű rende­let lehetővé teszi, hogy a ma- ívei és tájmúzeumokon, kívül, emlékházakkal, helytörténeti; üzemi és iskolai gyűjtemé­nyekkel bővíthessük a háló­ztot. így szélesedhet a mú­zeumok népművelési tevé­kenysége. —• Nyíregyházán. Benczúr Syula Emlékmúzeumot. Ti- ízabf-rcelen Bessenyei György Emlékmúzeumot, Túzaesécsén Móricz Zsl gmond Emlékszo­bát, Tunyogmatotcson Zalka Máté Emlékházat. Nyírbátor­ban Gyármúzeumot. Szabolcs községben pedig Ivlilleniumi Emlékhelyet létesítünk az el­következendőkben, — Tervezzük ezen kívül azt is, hogy Nagy káliéban, Fe­hérgyarmaton, Tiszalökön, Baktalórántházán, Csengerben járási múzeumokat hozunk létre, de szabadtéri múzeumo­kat — úgynevezett skanzene­ket — és régészeti vándormú- zeumot is. szerverünk. Vaján például ez év júliusában nyír. lik meg „A gyümölcsösök vé­delme” című kiállítás. Vissza­állítjuk a Rákóczi-terem be­rendezését. s helytörténeti qs a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatos állandó jellégű ki­állítást is megnyitjuk ugyan­itt. — Milyen egyéb tevé­kenységet folytatnak még a múzeumok? — A múzeumok különböző kiadványokat jelentetnek meg a múzeológusok kutatási ered­ményeiről, régészeti leletekről, tudományos sikerekről. Ide­gennyelvű kivonattal kísért kiadványaink,” dolgozataink cseréjére nemcsak belföldi múzeumok tartanak igényt, hiszen nem egy külföldi mú­zeum áll kapcsolatban me­gyénk múzeumaival. Jelentős népművelési tevé­kenységet folytatnak a múzeu­mok. A múzeumlátogatás az ismeretterjesztés egyik hatá­sos formája. A múzeumokra vár a nyír­egyházi bokortanyák kialakí­tásának tanulmányozása, a megyei népviselet, a szabolcsi burgonyatermelés történeté­nek kutatása.1 Néprajzi vonat­kozásban kiemelkedő Biri köz­ség szocialista átalakításának kutatása, a Báthori mondák és balladák feldolgozása, Nyír­bátorban a tsz-ek fejlődésé­vel kapcsolatos adatok össze­gyűjtése, és Nyírbátor Ipar­történetének feldolgozása. — Ehhez a széles körű ku­tatómunkáim. a muzeoló­gusok tudományos cvűjtőte- vékenv3éyéhez kiktől vár­nak Segítséget? * — Rengeteg régészeti és egyéb múzeális értékű tárgy megy veszendőbe anélkül, hogy illetékes múzeumokhoz eljutnának. Megtervezésre vár a régészeti felületi gyűj­tés és a néprajzi tárgyak gyűjtése. A népművelési szervek őbz­szefogása kell ahhoz, hogy eb­ben a munkában előbbre jus­sanak. Hasznos a tanulóifjú­ság segítsége is: ezer kézzel, szemmel és aggyal végezhetik ,a múzeumok gyűjtőmunkáját. Múzeumaink egyre fejlőd­nek, mind nívósabbak lesznek a kiállítások, a gyűjtemények. Növekszik a látogatottság. Ezt legjobban néhány szám il­lusztrálja: a felszabadulás előtt a megye egyetlen mú­zeuma évi látogatóinak száma ezer-másfélezer volt. Az el­múlt évben megyénk hét mú­zeumát 73 ezren tekintették meg. Szilágyi Szabolcs Már közel két órán át be­szélgettünk, a riport körvona­lai mégsem akartak kibonta- koani. Bosszantott egy kicsit a dolog, mert különben hang­zatos téma volt terítéken: a kihelyezett mezőgazdász „meg- érdemli-e” a fizetését az olcsvaapáti Petőfi Tsz-ben. S az sem tetszett, bőgj- kisé- rőm egész idő alatt hallga­tott; szorongva gondolt egy reccsenésre... Olcsvaapátit ugyanis gyalog, a megder­medt Szamos hátán közelít­hettük meg, és a kemény fagyban ropogott a pnrtmenti jég. FOLYÓK és TILTÓTÁBLA KÖZÖTT Furcsa földrajzi helyzet­ben van ez a község. Határát két oldadalt a Tisza: és a Szamos fogja körül, közbül meg a Túr vágja ketté. Eb­ből a kutyaszorítóból száraz lábbal egy kiütjük van — visszafelé Panyola—Fehér- gyarmat irányában. Járási székhelyük ott van elől, né­hány kilométerre, de közi­bük áll a Szamos. Télen nincs komp, nincs csónak, csak tiltó tábla a parton, hogy a jégen járni tilos... Hogy miért botladozott a riport? Annak is van magya­rázata, mert az agronómus két évi ottlétének számlájá­ra „csak” ilvesmit lehetett fel­jegyezni: kiverekedte aa év­százados megszólítsál szem­ben. azt hogy sokkal sűrűbb­re ültessék a burgonyát, ves­sék a kukorícát, eukorrikrtt. Meg olyanokat, hogy köze van a dzsungelgvűmölesős rendszeres röVénvvédelméhez. kfladött az öntözőt ellenző nézetekkel, olyan földekre is jutott táplálóanyag, ahova éveken keresztüli cwalk a ma­dár járt és ehhez hasonlók. Ném - zárt ..rféyedePen- kedtem”. nem is azért vártam szonz.á -íókat, mert vet néhány százezer forintnyi jövedelmire biztosabban ter­vezhettek. Hanem azért zri két esztendeje azt mondták a. tasrok; nem keú nekik mg- zőgazdásy. egv emberre! több. aki kapálás, kaszéjás nőiből akar megélni. Síével emiatt "áriam rendkívüli tetteket. Olyan nammkat, ameiiyek meggyőzhették a pénrt a szakember fontosságáról. SOKSZOROSAN MEGTÉRÜL A FIZETÉS Szűcs Barnának hívják ezt a kihelyezett agronómust. Fia­talember. Nőtlen. Tóth Józsefné, —- újdonsült asszony, a tsz főkönyvelője az agronómusrói a premizálásról. a harmadik megoldásról. és a külvilágról — sorolta. mit jelentett az öntözés 120 holdon a lucer­nánál, zöldségféléknél, a. gyü­mölcsösben. A tőszámnövelés — meg a megértéssel járó jobb munka — cukorrépából 252, szemes kukoricából 17 mázsás termést eredménye­zett. És még a többi. Végülis már magamat igye­keztem, meg a savaimat tisztába tenni és hát az. egész tagság tudomására aka­rom itt is hozni, hogy az ag- ronómusuk sokszorosan meg­téríti ■ a. tsz-nek a fizetését. Hogy még fiatal a szakmá­ban is, és a technikum nem adhatott meg minden útrava- lót és nem egyetemi szinten, s esetenként még bizonyía- iamkodik valamiben? Ez igaz. Aztán vannak olyan dolgok, hogy laza a munkaegység-fel­használás, nem a legvonzóbb a premizálási rendszerük. De ilyenekről a tagok tehetnek, meg az egész vezetőség. Hogy csak a jót érzékel­tessem, erre elég lenne talán az, amit eddig papírra vetet­tem, ha az nem is egészen egyértelműen a legjobbakat mutatja. Még hozzá lehet tenni annyit, hogy liánom éve hétezer, 1962-ben 11 ezer volt és most úsy 14 ezer fo­rint körül várható az • egy tagra jutó évi átlagos jöve­delem. Ezt az eredményt a premizálásnak nagyban kö­szönhetik, állítják, a tagok is, a vezetők is teli es őszin­teséggel: , Az elhanvaeolt dzsunffelgyümö’csösből kiho­zott több, mint ötyenszizalé-. kos expexrtminőség a hét szá­zalék prémiumnak köszönhe­tő, meg a 30 holdról egy erő«?, vasúti szerelvényt megtöltő cukorrépa a 18 szá Unlé k oa részesedésnek. Ez nagyon szjép. Azonban a „stichje" ott van a dolognak, hogy a gyű-- mölcstermesztők még meg­kapták; „prémiumként” no- vény termesztők ' átlagának a leiét, az állattenyésztők fél— prémiumot kaptak saját . ered- ‘ ményeik után, s szántén a kapásoktól nyertek külön premizálást. Indok: a növény- termesztőkön kívül mindenki más így részesülhet a föld jö- • védelméből. EZ a nővén ^ter­mesztésben 30 százalékos • prémium alap volt. amiből 18-at .azok kaptak meg, iklk kapáltak, 12-őt pedig >zok,v akik, nem kapá’tak... Pénz* ben is, természetben is. „INKÁBB NE LEGYEN PREMIZA?“ És ezzel sértette meg * közgyűlés határozata az anya­gi érdekeltség legfőbb elvét! Vagyis mit mondhatott az állattartásban és még más. helyen dolgozó tag is? „Én kiköveteltem -magamnak (a 1 munkaegységkönyv élői rábai­nak figyelmen . kívül hagyá­sával!) a fix munkaegységet, ... saját munkám után az ered­mény lesz olyan amilyen lesz, nem izgat a dolog kü­lönösebben, hiszen úgyis ka- • pok prémiumot — a. más . munkájától.;.” Különös.»« aa áSílattaríásban ütközött ki' és a visszásság! Sok a Vita a premizálás, ilyen formája miatt a szö­vetkezetben. Ä tagok egy ré­sze ragaszkodik'' hozza, á má­sik azt mondja ..inkább nie legyen nremiza”. Persze egvik megoldás sem jó, Iranern van egy líarmadik, aminek oél- dáiát megyeszerte még lehet találni. A három folyó nem zár­ja -el annyira az olcsvaanátia- kat a külvilágtól, hc-rv a* anyassi érdeke1 fség ké'öé-e- ben, is., ne, tudnának -lépett; tartani másokkal. Mint ahogy jó úton haladnak sok oavéb dologban. Samu András Olvasónk írja: A csegöldi fiatalok A csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezet szocialista címért tevékenykedő ifjúsági brigádjának tizenegy tagja van. Ä fiatalok a növényter­mesztésben dolgoznak, s a rá­juk jutó munkán kívül öt hold kukorica és öt hold napraforgó termesztését is vállalták. A brigád tagjai napraforgóból 25, szemes kukoricából pedig 38 százalékkal termeltek többet mint a termelőszövetkezet átla* ga volt. Az ifjúsági brigád tagjai hói-, lektívan dolgoznak, tanulnak és szórakoznak. A termelőszö­vetkezet vezetősége mindenben támogatja a brigád törekvéseit, S ez komoly hozzájárulást je­lent ahhoz, hogy elnyerjék 9 szocialista brigád címet. Varga Berníit Csenger. A földi örömök egyik legna­gyobbja, amikor az ember jól beolvas felebarátjának, jól odamondja a véleményét, s az illető csak hápog, szóhoz sem tud jutni. De ki törődik a le­győzött ellenféllel? Nincs az a győztes hadvezér, aki nagyobb büszkeséggel tudna beszélni diadaláról, mint az az ember, aki elmeséli szóváltását valaki­vel, s kiragyog belőle ez a rö­vid mondat: „Megmondtam ne­ki!" Mi kell ahhoz, hogy az em­ber adott helyzetben, adott pil­lanatban megtudja találni a legmegfelelőbb szavakat? Gyors észjárás, visszavágó ké­pesség, ötletesség, a mindenne­mű alkotáshoz szükséges indu­lat, fölényes fogalmazási kész­ség' és egy kis szerencse. Saj­nos, jómagam töprengő típus vagyok, az agyam lassan forog, az indulat ritkán pislákol ben­ne, nehezen fogalmazok. Szó- párbajban pedig nincs idő és alkalom arra, hogy az ember minduntalan átírja mondani­valóit. Később persze nagysze­rű mondatok, villogó szavak jutnak eszembe, amelyeket ha az események derekán mond­tam volna el, a helyzet ura let­tem volná, megbecsült, rette­gett hős. Az elmúlt napokban például felugrottam a már mozgó 15-ös autóbuszra a Magyar utcánál. Feleki László: Megmondtam neki Az if jú kalauznő már közben kezének egyetlen mozdulatával becsukta az ajtót, én ég és föld között lebegtem. A kalauznö ekkor kinyitotta az ajtót, fel­jebb tudtam lépni, de néhány kellemetlen megjegyzésben is volt részem: — Miért ugrik fel mozgó ko­csira? Elég idős ahhoz, hogy tudhatná, az ilyesmi veszélyes. Nem fogok ön miatt börtönbe kerülni! Alig telt el egy nap, s trtóris egy sereg válasz jutott eszem­be. Például: — Miattam csak akkor ke­rülne börtönbe, ha megölne. De erre nincs semmi oka sem. Vagy: — Minden mozog, nemcsak a kocsi. A Föld is, a naprend­szer is, az égési anyagi világ. Nincs anyag mozgás nélkül és mozgás anyag nélkül. Továbbá: — Az ember sohasem lehet elég idős ahhoz, hogy mindent tudjon. Egyébként nem szere­tek a tudásommal kérkedni. És különben is fiatalnak érzem magamat. Esetleg: — Sürgős dolgom van, a vi­lágot akarom megmenteni, öt perc múlva esetleg már késő lenne. Vagy: — Engedje meg, hogy egy ta­nácsot adjak. Így ne beszéljen férfiakkal. Nem szeretik. Ma­gára vessen, ha nem megy férj­hez. Avagy: —■ Tisztelje azokat> akik fittyet hánynak a veszélyek­nek! Vagy talán ez: — Áldozatok nélkül nincs közlekedés! Sőt: N — Ért a maga helyében mint közlekedési dolgozó, büszke lennék. íme, az utas kockáz­tatja a saját testi épségét an­nak érdekében, hogy feljusson egy járműre. Milyen megbecsü­lése ez az Autóbuszüzemnek! Vagy akár ez: — Valóban az volt a célom, hogy börtönbe juttassam. Ide­gessé tess, hogy még mindig szabadlábon van. Újabb változat: ■ Ha ismerné azt a szé.-a f randa közmondást, hogy utazni annyi, mint egy kicsit meghalni”, zsörtölödés helyett orra gondolna, hogy íme, az élet utánozza, vagy legalábbis igyekszik utánozni a művésze­tet. Ez sem lett volna rossz: — Az élet olyan, mint az au­tóbusz. Sajnos, nem áll meg. Vagy ez: — Örülök, hogy megismer­tem. Mindezekből akkor egy árva szót sem mondtam el, mert nem jutott eszembe. Megjegy­zem, azért az sem volt rossz, ami a másodperc tort része alatt eszembe jutott, $ kibök­tem: / . — Kérek egy átszállót! , Három szó csupán» mégis elegendő volt ahhoz, hogy a. kalauznőt hivatására emlékez­tesse. Valóban, ezután már alig öt percig korholt, ón azon­ban, zsebemben az átszállóval, éreztem, hogy már csak a csa­lódottság beszél belőle. Meg­fogadtam ezenkívül még, hogy nem ugróm fel mozgó kocsira. Elég idős vagyok ahhoz, hagy tudjam, az ilyesmi veszélyes. Nem akarok másokat börtönbe juttatni. /

Next

/
Thumbnails
Contents