Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

OszíáEyszemlsIe! - osztálytere ­szövetségi politika Ma már nálunk a politikái Bonc!''' krwlásban közhelynek saámít, hogy az osztályharc a munkásosztály politikai hatal­mának megteremtésével nem szűnik meg: a szocializmust osztályharcban kell felépíteni. Ezt az elméleti tételt a mi tapasztalataink teljes mérték­ben igazolták, a kizsákmányo­ló osztályok hatalmuk, el­vesztése után is szívós ellen­állást fejtettek ki és a szoci­alista építés során a régi vi­lág erőit gyakran igen ke­mény küzdelemben tudtuk csak leküzdeni. Ebben a küz­delemben az osztály fron tokát elhomályosító, ködösítő naci­onalista, revizionista nézetek­kel szembe a kommunisták mindig a tudományos és for­radalmi osztályszemléletet képviselték. A fELENLEGI SZAKASZ SAJÁTOSSÁGAI A politikai irodalomban, új­ságokban, beszédekben és elő­adásokban az utóbbi évek­ben sok szó esik a szövet­ségi politikáról. A párt VIII. kongresszusa a szocialista nemzeti egység megteremté­sének lehetőségéről és szüksé­gességéről beszél, a kongresz- szus megállapította, hogy ál­lamunk a proletárdiktatúra ál­lamából fokozatosan egyetemes népi állammá, az egész nép államává alakul át. Sokak­ban felmerül a kérdés: mind­ez hogyan egyeztethető össze a forradalmi osztálynézettel, az osztályban: elvével. Sok régi komunistában, pártonki- vütti munkásban és volt sze­gényparasztban, aki az) osz­tályharcban nevelkedett és saját bőrén tanulta meg az osztályharc törvényét, megszó­lal az aggodalom: nem ad­tuk-e fel forradalmi elvein­ket? Mások, akik korábban szembeszálltak a marxizmus forradalmi osztälyszemi T tévői, megpróbálják korábbi hibás álláspontjukat igazolni, no lám — mondják — mégpincs szükség oeztályharcra, osz­tályszemléletre, aa osztály harc és az osztályszemlélet csak bajt és nehézségeket hozott. Akik így gondolkoznak mélységesen félreértik a marxizmus tanítását az osz­tályokról és az osztálvharcról és egyáltalán nem értik meg társadalmunk jelenlegi hely­zetét és a szocialista építés mostani szakaszának sajátos­ságait. TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZERŰ­SÉG Először: aa osztályharc a kommunisták számára soha­sem volt öncél, az osztály- harc elvét a kommunisták so­hasem tekintették valami örök elvnek, amely a társadalom fejlődésére minden időben ör­vényes. Ellenkezőleg, a mar­xisták célja a kizsákmányoló osztálytársadalom megszünte­tése és aa osztálynélküli tár­sadalom megteremtése, egy olyan társadalomé, amelyben nincsen kizsákmányolás, nin­csenek osztályok és követke­zésképpen nincsen osztály­harc sem. A marxisták azon­ban felismerték azt is, hogy ezt a célt csak a muhká-osz- tály oszrtályharcával lehet el­érni, ha a munkásosztály szö­vetségben más dolgozó osz­tályokkal legyőzi és megsem­misíti a régi uralkodó osztá­lyokét. Az osztálvharc tehát nem öncél, nem örök élv, ha­nem történelmi szükségszerű­ség. amely á társadalom adott szerkezetéből, a szocializmu­sért folvó harc feltételeiből követkerik. Ezért a forradal­mi szemlélet azt követe1!, ho<rv mindig konkrétan vizsgáljuk ezeket a feltételeket _ és a ténylegesen ható osztói verők alap ián vonjunk 1° következte­téseket az osztályharcra. Másodszor: a földreform, az államosítás és a szövetkezeti mozgalom győzelme következ­tében társadalmunk szerke­zetében. az osztályviszonyok­ban végbement átalakulások­kal hazánkban nagy lépést tettünk előre az osztálynélküli társadalom felé. Társadal­munkban nincsenek többé ki­zsákmányoló osztályok. A dolgozó osztályok és rétegek — az ország lakosságának ete­nyésző kisebbségétől eltek' nt- ve — társadalmi helyzetüket nézve szocialisták, szocialista állami üzemek, intézmények, vagy szövetkezet dolgozói. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és leszármazottjai­nak a többsége is fokozato­san beilleszkedik a társada­lom új rendjébe. A szocializ­mussal szemben ellenséges erők mind jobban visszaszo­rulnak és elszigetelődnek. Az osztályellenség ma főleg a múltból örökölt és megcson­tosodott szokásokban, a polgá­ri és kispolgári ideológia ma­radványaiban, az emberek gondolkodásában vannak po­zíciói . (innen » p->-—-i-tq osztályharcos szemlélet köve­teli, hogy vegyük figvelembe az új helyzetet: ne szítsuk a harcot ott, ahol má.r nincs alapja, mert aa ellenséges erőket alapjában véve megver­tük és irányítsuk oda a harc füzét ahol ax ellensé­ges erők még ellenállnak: ne növeljük az ellenség táborát azokkal, akik helyzetüknél' fogva a mi szövetségeseink, vagy azok lehetnek és «zi el­teljük el a tényleges ellensé­get. A nárt forradalmi politi­kája csak a valóságos hely­zet pontos, számbavételére és marxista elemzésére énünhet. Az osztályharcos szemlélet ezt követeli meg, nem pedig üres frázisokat, az osztály- harc jelszavának elvont is­mételgetését. NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS A valóságos helyzet józan elemzése több fontos követ­keztetés levonását tette lehe­tővé a VIII. kongresszuson á párt szövetségi politikáiéban és a? ogztályharc vitelében. Aa egyik ilyen következtetés az, hogy új lehetőség nyűt a dolgozó osztályok szövetségé­nek kiszélesítésére és elmé­lyítésére. Népi demokratikus rendszerünk alapja mindig is a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság, valamint a töb­bi dolgozó rétegek szövetsége volt. Addig azonban amig társadalmunkban voltak a szocializmussal szemben el­lenséges osztályok és rétegek, kizsákmányoló osztályok és maradványaik, ez a szövetség nem terjedhetett ki az egész nemzetre, a társadalom vala­mennyi rétegére. A szocia­lizmus alapjainak lerakása után, miután a kizsákmányoló osztályok felszámolása befe­jeződött, a dolgozó osztályok szövetsége nemzeti egységgé szélesedik. Ez a nemzeti egy­ség osák a szocializmus alap­jain jöhet létre. Ameddig a •szocte’i.sta Viszonyok nem vol­tak általánosak a népgazda­ság minden ágéban, addig még a dolgozó osztályok so­raiban is érvényesültek olvan ; ellentétes törekvéseik, amelyek akadályozták a szocialista nemzeti egység kialakulását. Ami pedig a jövőt illeti: a szocializmus teljes győzelme és a nemzeti egység öisszeko- váraoJódása egymástól elvá­laszthatatlanok. Mindazt, ami a szocializmus teljes felépí­tését fékezi, akadályozza a nemzeti egység kialakulását is. A szocializmus teljes győ­zelméért vivott harc a szo­cialista nemzeti egység kiala­kításának fő eszköze. SZERVEZÉS, NEVELÉS A másik fontos következte­tés az osztályharc formáira, eszközeire és módszereire vo­natkozik. A társadalmunkban végbement változásokból, a szocializmus építésében elért sikerekből és a megoldandó feladatokból következik, hogy az osztályharc súlypontja ma a gazdasági építőmunkába és a tömegek nevelésére, az esz­mei harcra tevődött át. A szocializmus ellenséged ma ezeken a területeken tudnak leginkább ártani és nekünk is eaken a területeken kell erei menyi elérni ahhoz, hogy teljesen megverjük, legyőz­zük a kapitalizmust. Ez a harc jóval bonyolultabb, mint amikor a szocializmus hívei és ellenfelei politikai pártok­ba tömörültek, vagy amikor fegyverrel kellett harcolni a munkáshatalom védelmében. A szocializmus ellenségei ma már csak ritkán lépnek fel nyíltan. A szocializmus teljes felépítését azonban nemcsak- a szocializmus tudatos ellen­felei fékezhetik, az eredmé­nyes gazdasági munkát nehe­zíti, hogy a régi világ sek szokása még ma is tovább él, sok dolgozó felében még hat­nak a kapitalista világ esz­méd. Ezekben az esetekben nem a szocializmus ellenségei­ről van szó, hanem a szoci­alizmus híveinek gondolkodá­sában meglevő káros nézetek­ről, a szocializmustól idegen és ellentétes szokásokról. Ép­pen ezért itt nem emberek ellen kell harcolni, hanem az emberek megváltoztatásáért. Ennek megfelelően a hóra fő módszerei a szervezőmunka, a nevelés, a meggyőzés. Az elmondottak tanúsítják, hogy a párt politikáját vál­tozatlanul a marxiz.mus forra­dalmi szelleme" hatja át, ami megköveteli azt is, hogy a marxizmus tanítását mindig a változó körülményekhez al­kalmazzuk. Hazánk az elmúlt évek sikeres munkái a ered­ményeként közel korült a szo­cializmus teljes győzelméhez. Ebben a helyzetben az egyet­len lehetséges forradalmi po­litika az, ame'v elősegíti a szocializmus teljes felépíté­sét és ennek a célnak az elé- ré-éhez tömöríti népünk min­den erejét. Wirth Adóin a Társadalmi Szemle munka­társa. Nyíregyháza beleszól az országos vitába Uj közönség a nyíregyházi színházban — Négyszáz bériéi a termelőszövetkezeteknek — Jövőre ankét a bérleti előadásul után Az 1963-as év rekordot je­lentett a nyíregyházi színház rövid történetében. A színház- látogatók száma elérte a leg­magasabb számot, a félszáz­ezret. Rekord született a 63—64-es évadra a bériete­kben is. a korábbi 600—700 bérlet helyett most 1250 bér­letes nézi az egyre javuló műsorokat. Az 1250 bérlet egyharmada, 400 a termelő- szövetkezetek birtokában van. Pankotay István a szín­ház új igazgatójának tájé­koztatása szerint, a tiszavas- vári, nyírbosdányi, apagyi, magyi, sényői, nyírpazonyi és a nyíregyházi termelőszö­vetkezetek a kezdeti 10—20 bérlertszámot nagyrészt már kevésnek tartják, a nyírpazo­nyi Zöld Mező Tsz tíz he­lyett jövőre már ötven bér­letre, a nyírbogdányi Petőfi 25 helvett, negyven bérletre tart igényt. Ha csupán e néhány ada­tot önmagában vesszük fi­gyelembe, kitűnik, hogy Nyíregyháza rácáfol arra az országos vitára^ amelynek lényege, hogy a televízió ki­szorítja a színházat a ver­senyből. — Ezen Debrecenben is csodálkoznak — mlndja er­ről Pankotay István. — A Csokonai Színház, amely ná­lunk a bérleti előadásokat is tartja, a hazai közönség­nek sem tud ennyi teltházas előadást biztosítani. Csodák nincsenek. Mi a titka, hogy amikor a tele­víziók száma növekszik. Nyíregyházán a színházi lá­togatók száma is nő? — Nincs ebben titok. A színház célkitűzése, hogy egyre szélesítsük a színház- látogatók körét. Ezért egy­szerűen szervezési kérdés az egész. Pusztán föl kel hívni a figyelmet a színházi előadá­sokra, olyan közönséget vin­ni, amely még nem, vagy még alig ismerik a színház világát. A színházlátogatók mint egyharmada már ter­melőszövetkezeti paraszt. Nem mondok nagyot, hogy ez évre (az ősztől kezdődően az új évadra) még 400-ra emelhetjük a bérletesek szá­mát, s természetesen a dol­gozó parasztság köréből. Ez­zel Jelére emelkedik a közön­ség dolgozó paraszt aránya. Akik már voltak, nagyon szívesen jönnek, s ez adta azt az ötletet, hogy jövőre azaz ősztől úgy szervezzük az előadásokat, hogy a bér­leti előadások után aukció­kat is tarthassunk színészek, rendezők részvételével. Ilyen irányú igény máris van. Van-e köze a műsornak a látogatottság emelkedéséhez? — Van! De nem abban az értelemben, ahogyan ezt ál­talában gondolják. Volt olyan vélemény, hogy Nyír­egyházának csak a könnyű műfajú darabok kellenek; Most bebizonyosodott, ennek éppen az ellenkezője. Hogy mást ne mondjak. Dobozi Imre drámája a. „Holnap folytatjuk” kedden, szerdán, csütörtökön telt házakkal ment, terven felül 17-én is­mét műsorra kell tűznünk, hogy az igényeket kielégít­sük. Ugyanakkor a szombati esztrád műsor nehezen, megy. S még megemlítem, hogy az idei bérletben például két opera, négy komoly monda­ni való jú darab és még né­hány tartalmas vígjáték, t mindössze egy operett szere­pel. Távolabbi célkitűzések? — Szeretnénk bővíteni a bérleti előadások számát. Már tárgyaltunk az egri és miskolci színházakkal, hogy ők is, jöjjenek bérleti .mű­sorokkal. Ezt minden : aló­szí nüség szerint meg is va­lósítjuk. Pillanatnyilag 129 szezon-előadásból 30 a bér­letes. A bérleti előadások száma nő, ez nyúlván az évi díszelőadások számát is gya­rapítani fogja. A nyíregyházi színház tehát a hangoztatott országos színházi válság kö­zepette, mindinkább ,.<*ra«v korába” lép. „Menet közben“ vizsgálják felül a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést Gyergyói Gyula megyei MER elnökhelyettes nyilatkozata A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról, terveiről érdeklődtünk Gyergyói Gyula elvtárstól, a bizottság elnök- helyettesétől. , — Történt-e már az év első napjában intézkedés valamilyen népgazdasá­gi ágazat vizsgálatára? — Már az első napokban sor került a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a ta­karmánygazdálkodás felülvizs­gálatára. Célul tűztük ki, hogy felülvizsgáljuk; a tsz-ek szálas, lédús és abraktakarmányszük­séglete biztosítva van-e, a meglévő takarmánymennyisé­get szakszerűen és takaréko­san használják-e fel, milyen a takarmány tárolása, szállí­tása, nem történik-e pazarlás. Ez a vizsgálatunk hét járásra terjedt ki, amelyben részt vesz maga a megye is. Pályaválasztás J mikor a szülőszobában á* felsírt a parányi csecse­mő, az örömmámorban úszó apa felkiáltott. — Fiú! Fiú! E gyermek­ből orvos lesz, akárki meg­látja. Az évek szép lassan teltek, Pistike egyre nőtt. Amikor kezébe került nővére alvóba­bája, darabokra szedte. — Lám, lám — dicsekedett a mama barátnői előtt. A hajlam már ilyenkor meg­mutatkozik. Érdekli az em­beri test felépítése. Figyel­jétek csak, milyen érdeklő­déssel forgatja azt az alsó­lábszárat. Amikor Pistike elvégezte az első osztályt, némi csaló­dást okozott szüleinek. Ugyan­is éppenhogy átcsúszott írás­ból, olvasásból_ — Nem tesz semmit — vigasztalták magukat. — Igaz, hogy nem valami jó tanuló, de hát Petőfi is majdnem megbukott magyar­ból. Mégis vitte valamire. Meg aztán itt van írásainak a külalakja. Határozottan or­vosi ambíciókra vall, ugyan­is a tanító néni fél éjszakát szentel Pistike írásainak megfejtésére nagybátyjával együtt, aki neves régész. Eb­be a munkába bevonja a rendőrségi írásszakértőt is. A felfelé ívelő orvosi pálya első lépései ezek...! Az általános iskolát köze­pesen végezte. A szülők érezték, itt a nagy pillanat: be kell jutnia a gimnázium­ba. Igaz, közepes eredmény­nyel nem könnyű, de csak tehetetlenség van, lehetetlen­ség nincs. Minek ’ részletezzük? Pisti­ke bekerült a gimnáziumba. Szabad idejét — amit a ta­nulás rovására bőven csi­nált magának — motorok szerkezetének tanulmányozá­sával töltötte. — Tipikus eset — dörzsöl­ték a szülők elégedetten ke­züket. — Egy orvosnak eh­hez is értenie kell. Még rá- gondolni is rossz, hogy mi történne például a balatoni műúton, ha a szerkezet fel­mondaná a szolgálatot. Csak így tovább...! Egy év múlva, amikor Pis­tike indexét letette az asz­talra, bejelentette: otthagyja a gimnáziumot és motorsze­relőnek megy. A szülők el­képedve néztek rá. — Nahát ilyet! És az orvo­si pálya? Valaki nyilván te­lebeszélte a fejed? Mert aki­nek ilyen koponyája van! Orvos leszel, megértetted! A motorszerelői pályát utána is megtalálhatod... Bogár Ferenc. — Úgy hallottuk, hogy „menet közben” sor ke­rül a mezőgazdaság tava­szi felkészülésének vizs­gálatára. — Az országos Népi Ellen­őrzési Bizottság munkaterve alapján az eddigiektől eltérően nem visszamenőleg, hanem menet közben sor kerül a tava-. szí mezőgazdasági munkákra való felkészülés vizsgálatára. Az ellenőrzés kiterjed a nö­vény-, a gyümölcs-, a szőlő- termesztés feladataira a tava­szi munkákhoz szükséges erő- és munkagépek javítására, az üzemanyagellátás biztosításá­ra, a termelőszövetkezetek munkaszervezésére, s minden olyan tényezőre, amely a me­zőgazdasági termelés eredmé­nyességét befolyásolhatja. Fi­gyelembe veszi a helyi adott­ságokat és az időjárástól függő lehetőségeket is. A vizsgálat részvevői folyamatosan tanul­mányozzák a rájuk bízott te­rületeket. Egy-egy üzemet, gazdaságot vagy szervet több­ször a tavaszi felkészülés más- inás szakaszában is felkeres­nek. Különösen gondot fordí­tanak azokra a szövetkezetek­re, vállalatokra stb., ahol első tapasztalataik szerint gyengén halad a munka. A vizsgálat legfontosabb feladata a gyors segítség. Ezért a népi ellenőr­zési bizottságok szoros kapcso­latot teremtenek a tanácsi szervekkel, intézményekkel, hivatalokkal, vállalatokkal, hogy a feltárt hibákat a leg­rövidebb időn belül tudomá­sukra hozza. Ez a vizsgála­tunk kiterjed a megye minden járására, s magára Nyíregyhá­za városra is. A vizsgálatban több mint száz népi ellenőr vesz majd részt. — Sor kerül-e szállítási kapacitások vizsgálalá­— Január 15-én vizsgálatot indítottunk a népgazdaság áruszállítási igényei és a köz­lekedési ágazatok összhangja tárgyában. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a népgazdaság bővített újrater­melési folyamatanua megváló* sításában, a közlekedés fej­lődésében arányosan történt-e a népgazdaság egyéb ágazatai­nak fejlődése. A vizsgálat se­gítséget akar nyújtani a szál­lítási feladatok megvalósításá­hoz, a III. ötéves terv szállí­tási igényeinek biztosításához. 13 egységben folytatunk vizs­gálatot, amelyben részt vesz két járás és maga a megye. Félszáz népi ellenőrünk kap­csolódik majd be ebbe a mun­kába. — Milyen feladatokat kívánnak még januárban megoldani? — Kisebb tájékoztató jellegű vizsgálatok mellett igen jelen­tősnek bizonyul majd az ugyancsak január 15-én indu­ló, a termelési tanácskozások­kal kapcsolatos vizsgálatunk! A szakszervezettel közösen azt nézzük majd meg, hogy a ter­melési tanácskozások betöl- tik-e a Minisztertanács és a SZOT ide vonatkozó határoza­tát, a gazdasági vezetők ho­gyan biztosítják az ehhez szükséges előfeltéte'eket. Ered­ményesnek mondhatók-e a műszaki konferenciák, célsze­rű-e a jelenlegi versenyforma, annak vállalásai hogyan szol­gálják az üzem, a vállalat tervteljesítésének végrehajtá­sát, a gazdasági termelést. Mi­lyen az üzemben a munkafe­gyelem, munkaerőgazdálkodás, s a termelési tanácskozás mindegekkel a kérdésekkel ho­gyan foglalkozik, milyen sze­repet játszik az üzem életé­ben. Tíz egységben, három já­rásban tar'juk meg majd a vizsgálatot, amelyben részt vesz maga a megye is. Ez is minden valószínűség szerint igen hasznosnak bizonyul majd, — fejezte be nyilatko­zatát Gyergyói Gyula elnök- helyettes. Dragoa Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents