Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

Nyíregyháza ifjúságvédelmi aktivistái ülésezték a minap. Beszámoltak a végzet* mun­káról — ami nem kevés — és keresték, a szélesebb körű tevékenység lehetőségeit. Hogy mennyire sajátjukénak érzik a fiatalok gondjait, bajait, er­re igein szemléltető példákat sorol az ülésről készült iegy- zőkönyv. De túl a papírra ve­tett adatokon, a városban ma már tapasztaljuk, érezzük, hogy a társadalom, a szervek, intézmények képviselői, ta­nácstagok, jogászok, rend­őrök és pedagógusok nyújta­nak segítő kezet a bajba ju­tott gyerekeknek. Értékes a megelőző munka, nem ke­vésbé fontos a szülők felvilá­gosítását segítő cselekvés. Hét hónap alatt huszon­egy ifjúságvédelmi előadást tartottak a városban. Az is­kolákban két-háromszáz szülő vett részt ezeken. Sajnos, üzemeinkben már korántsem ilyen jó a helyzet — bér na­gyon nagy szükség lenne a fiatalok nevelésére it* is. Ke­serűen állapították meg az ülés. részt vevői, a sok dol­gozót foglalkoztató üzemek, mint az Almatároló, a Do­hányfermentáló és a Gumi­gyár előadásain alig lézeng­tek a hallgatók. Pedig... az előadások té­mái élénk érdeklőlósre tart­hatnak számot. Hányszor ol-' vasunk arról, hogy fiatal ko­rúak a szülői ellenőrzés, a munkahely törődése híján el­veszítik lábuk alól a talajt. És a legtöbbször következük ez a semmit sem kérdező szülő, a csák munkát követelő vállalatok hibájából. Örömmel látjuk, hogy mind kevesebb a veszélyezte­tett környezetben élő gyer­mek. Kétszáddlencvemhárom helyen jártak az aktivisták, akik néhány gyermek sor­sáért felelősséget is vállaltak. Az értékelés adatai megnyug­tatóak: nagy részüknél azóta megszűnt a veszélyeztetett­ség. Jobb körülmények közé kerültek a szülök, állasmi gondozásba vettek néhány fiatalt és több gyereket pró­bára bocsátottak — használ-e nekik a sok beszélgetés, jó­akarata törődés? De a látoga­tások arra is intenek, van még tennivaló. Ha számsze­rűleg kevés is, azért van olyan szülő, aki iszákos, s gyermekét is italra, csavar­gásra, lopásra szoktatja. A múlt évben hatvan ilyen esetet említettük, azzal emelt kifogást, hogy nincs megfe­lelő terem — pedig kultúr­termük is van! Üzemeink szakszervezeti bizottságai — tisztelet a kivételnek — nem állnak hi­vatásuk magaslatán. Ilyen kivétel például a VAGÉP ahol az ötvennégy ipari ta­nuló minden gondját, örömét ismerik, nemcsak a munká­júkat, a magánéletüket is sok szem figyeli féltő gond­dal. Nem is volt e helyen nagyobb kilengés, s egyik „vagánykodó” fiataljukat az­zal térítették vissza a ren­des útra, hogy szorult hely­zetében a munkatársai gyűj­töttek pénzt családjának. Van azonban olyan is, ahol szívesebben veszik igénybe az adminisztratív intézkedési olyankor is a rendőrség se- gitésgét kérik, amikor arra még nem lenne szükség, elég volna, ha csak a vállalat il­letékesei, esetleg a pedagó­gus beszélgetne a szülővel, a gyerekkel. Szerencsésen alakult a fiatalkorúak munkába helye­zése is. Egyik kulcsa ez a megoldásnak. 1963-ban csali tíz fiatalkorú kérelmét nem teljesíthette a munkaügyi osztály — ők is azér* nem dolgoznak még, mert válogat­nak a munkahelyek között. A munkába lépés, majd a munkahely figyelme nyilván­való gátja a csavargásnak, a rossz útra való tévelygésnek. Az is bizonyos, hogy ez csak az egyik gátja. Mert a múlt évben előfordult négy fiatalkorú bűnözésről — amit csoportosan követtek el — tudtak az üzemek, a mun­katársak, a szomszédok (ha csak úgy is, hogy a galeri tagjai nem járnak haza, s mulatoznak) mégsem jelen­tették időben a rendőrségnek, az illetékes szerveknek. A gyermek és ifjúságvé­delmi bizottság sokat telt az éjszakai ellenőrzések szapo­rításával is. Sokat fáradt azért, hogy a fentiekre fel­hívja a társadalom figyel­mét. Arra is vigyázott, ne terjedjen el a helytelen szemlélet, amely szerint a nehezen nevelhető fiatalok külön csoportokban legye­nek a munkahelyen, az is­kolában. Kéri a kollektíva segítő erejét, a megfelelő kulturéPs lehetőségek meg­teremtését. Van erre mód, anyagi le­hetőség, csak élni kell vele. Kopka János. Olvasóink ír iák: 4000 kötet könyv között válogathatnak a könyvbarát gyermekek a Mátészalkai Járási Gyermek Könyvtárban. Hammel Wy. * Az ifjúságvédelemről * Mire költik a kulturális alapot? 80 természetjáró a dohánygyárban — Mozi-, színházbérletek, belföldi, külföldi kirándulások mogattuk a KISZ kulturcso- portot és vásároltunk 12 szín­házi bérletet. Az igény nagy a bérletek iránt. Bedő Zoltánné, a Sütőipari Vállalat könyvelési csoport- vezetője így „számol” el a kulturális és jóléti alappal: — Színházra, mozira, tv-re, rádióra 9 ezer forintot, sport­célokra 6-ot, üzemi ünnepsé­gekre 15 ezret, jóléti beruhá­zásra, mosógépre, centrifugá­ra, porszívóra, — a nők mun­kájának megkönnyítésére — 6 ezer forintot költöttünk, össze­sen 46 ezer forintot az elmúlt évben, s ez az idén sem fog csökkenni. A néhány válaszból kiderül, általában kulturális célokra fordítják a kulturális alapot, egyre több a színház, mozi­bérlet. De az is kiderül, nem árt a mérlegelés (főleg az üze­mi ünnepségek stb. esetében), hogy ne a tartalmatlan szóra­kozás eszköze, hanem valóban a dolgozók kulturális igényei­nek kielégítője legyen a kul­turális célra fordítható pénz. P. G. kát. Ezenkívül a legnagyobb tervünk, hogy végre hozzájus­sunk egy klubhelyiséghez, ahol az Iparcikk Kisker V. dolgo­zóival együtt eltölthetnén.k hasznosan a szabad időt. Eh­hez azonban nemcsak a mi igyekezetünk, hanem a fel­sőbb szervek megértése szük­séges, hogy az irodaházban a majd elköltöző tervezőiroda helyén felszabaduló szobák­ból mi is kapjunk erre a célra. Azt hiszem ez jogos igénye a nyíregyházi kereskedelmi dol­gozóknak. A Gépjavító Vállalat szak­szervezeti titkára, Máriás János a könyvtár fejlesztését említi idei feladatként: — Saját könyvtára van az üzemnek. Az idén 4—5 ezer forintot szeretnénk áldozni új könyvekre, hogy a dolgozók­nak ne kelljen bemenni a vá­rosba egy-egy könyvért. Even­ként egyébként mintegy 20 ezer forintot tesz ki az az ösz- szeg, amelyet kulturális és sport célokra költünk. Tavaly 20—25 dolgozó külföldi kirán­dulását fedeztük ebből, tá­Négy üzemet, illetve válla­latot kérdeztünk meg arról, mire költötték a 63-as évben a? üzemi és a szakszervezeti kulturális alapot, melyek a tervek a 64-es évben. Valit Józsefné, a Dohány- fermentáló Vállalat szb-tifká­ra: — Az elmúlt évi kulturális alapot ismeretterjesztő elő­adásokra és helyi rendezvé­nyekre költöttük. A Gyer­meknapon például kihívtuk az üzembe a városi bábszínház együttesét. Az első Révben, (amikor még önálló volt a vál­lalatunk) mintegy 5—6 ezer forintot költöttünk kulturális Ceűgya hallottuk különleges „kulturális” beruházásuk is volt. — Igen, ha a Hajdúszobosz­lón elhelyezett camping-házra gondol. Ugyanis 13 ezer fo­rintos költséggel hordozható üdülőházat létesítettünk Szo- boszlón a családosok üdülésé­nek megkönnyítésére. Ősszel mindig hazahozzuk a rám­ol ng-házat, nyáron vissza szál­lítjuk rendeltetési helyére. Az idén még szeretnénk néhány camping-házat építeni dolgo­zóinknak. Hogyan alakul az idei ösz- szeg? — Sajnos még erről keve­set tudunk, mivel az átszer­vezés után az országos köz­ponthoz tartozunk, ők értesí­tenek bennünket a kulturális alap összegéről, amely remél­jük nem kevesebb. hanem több lesz, mint a 63-as évben volt. Komoly múltja van a fer­mentálóban a természetjárás­nak. — Jelenleg nyolcvan dolgo­zó tagja a természetjárók kö­rének. A kört nemrég átvette a Munkás Sportkör, azonban mi is támogatjuk őket. a kö­zelmúltban 6 ezer forintot kaptak. , Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója, Deák János ezeket mondja: — Évente általában 15—20 ezer forintra rúg a kulturális célokra fordítható összeg. Az elmúlt évben 12 színházbérle­tet váltottunk egész évre. hat esetben rendeztünk a szocia­lista brigádtagoknak színházlá­togatást, négy esetben 12--12 dolgozó részesült jutalom mo­zilátogatásban, hatvan dolgo­zó pedig színházlátogatásban. Négy ízben volt a vállalatnál ismeretterjesztő előadás 150-en vettek részt autóbusz kirándu­láson, amikor az észak-ma-- gyarországi hegyvidéket lá­togattuk meg. Megtekintettük a sárospataki múzeumot is. — A nyugdíjas dolgozóinknál! egy alkalommal összejövetelt rendeztünk, élménybeszámoló­val. S az idei elképzelések? — Szegedre, a Szabadtéri Játékok előadására akarjuk elvinni autóbusszal a dolgozó­Az alma gépi feldolgozásának bemutatója a nyíregyházi almatárolóban Gyümölcs és zöldség feldolgozására is alkalmas találmány más termékek osztályozására alkalmas válogató berendezést szerelhetnek be, így az alma manipulációs munkája mellett — nyári, őszi szezonban — uborka, burgonya, őszibarack, sőt paradicsom feldolgozására is alkalmas lehet lálmányi Hivatal bejelentésre elfogadta, a gépjavító vállalat vezető szakembereinek a véle­ménye szerint a gép gyártását meg tudják kezdeni. A beren­dezés várható nagy előnyének tartják, hogy az almaosztályo­zó keret kiemelhető, helyette A nyíregyházi almatárolóban 1 az alma feldolgozását meg- e könnyítő új gépi válogató rend- i S2ter bemutatóját tartotta teg- i nap a MÉK. A bemutatón i megjelent Éndrédi Endre, a c megyei pártbizottság titkára, t Juhász József, a pártbizottság 5 osztályvezetője, Kovács István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A Nyír­ségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a kertészeti techni­kum, az állami gazdaságok igazgatósága, a gépjavító vál­lalat, állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek vezetői nagy érdeklődéssel kísérték a Csáki Menyhért MÉK igazgató által .. tervezett berendezés működé­sét. Az almaosztályozó főbb szer­kezeti elemeinek lényege: meg­hajtó szerkezet nélküli auto­mata. Az alma gravitációs lton érkezik a felöntő szerke- :etre, automatikus a ládaürí- lés, az osztályozott alma auto- nata töltőgépekhez kerül, ahol 1 tele láda — a saját súlya se- 'ítségével — cserélődik, s — ttes láda kerül a helyére. Az Imaosztályozó kapacitása a 'mzetközileg ismert berende­lek között a legnagyobb: •ánként 60 mázsa almát dol- ->z fel. Kiszolgáló személyzete égy fő, a hagyományos feldol- g'zás 42 fős igényével szemben. A berendezés — becslő szá­mítások szerint — nem drága: , 'gy száz holdas termő gyümöl- •üsben gazdaságosan üzemel- tthető, sok munkaerőt szaba­dít fel egyéb tennivalók vég­zéséhez. A konstrukciót a Ta-­szülővel beszélgettek, jó­részt eredménnyel. A többi­eknél adminisztratív intézke­déseket is igénybe vettek. Tizennégy szülőt javasoltak elvonókúrára, főként gyer­mekük érdekében. Tény, hogy a városi tanács ifjúságvédelmi bizottsága sem mindenható. Munkája leginkább arra korlátozódik, hogy jelezzen, felhívjon a veszélyre, b ellenőrizze, mennyiben Veszik ezeket fi­gyelembe az illetékes szer­vek. Hivatalból foglalkozni ezzel az igen jelentő? üggyel különben sem elég. A tár­sadalom — a KISZ, a nőbi­zottságok, a szakszervezetek — segítsége elengedhetetle­nül szükséges, hógy megszűn­jék a fiatalkorúak veszélyez­tetettségének, bűnözésének táp­talaja. Arra gondolunk, hogy az üzemek szervei, a tanárok és tanítók törődjenek sokkal in­kább a neveléssel. Az isko­lai mulasztások, a filmszín­házak késői előadásainak lá­togatása, az egyedüllét mind­mind okozói, indítékai lehet­nek a fiatalkorúak bűnbe ke­rülésének. Egyetlen példa: az Építőipari KTSZ-nél bíróság álé került egy fiatal dolgo­sé. Elejét vehették volna, ha 1 vezetőség, az őt oktató Idős mester egyszer is fel­tárta volna a gyerek hibáit. De erre nem került sor, s ezért az üzem kollektíván is felelős. S vajon, azok a felnőttek, akik az utcán ta­núi egyes fiatalok olykor bot­rányos viselkedésének és szó nélkül mennek el mellette, vajon helyesen teszik? Az iskola nem oldhat meg valamennyi problémát, hi­szen a tanítási időn kívül már kicsúszik keze alól a gyermek. Abban viszont a nevelők is segíthetnek — jobban, mint eddig —, hogy a szülők látogatásával, az utcai ellenőrzésekkel •csök­kentsék a tanulókra leselke­dő veszélyeket. Mennyire neon veszi komo­lyan néhány üzem az ifjú­ságvédelmet, arra kirívó pél­da, hogy ezek a sióban for­gó ülésre sem mentek él. A sok szülőt foglalkoztató fer­mentálóban azzal utasították el az ifjúságvédelmi előadás megtartását, hogy „lasszóval sem lehet összehozni rá a dolgozókat”. És ezt éppen a szakszervezeti bizottság tit­kára mondta! Az Építőipari KTSZ — ahonnan az előbbi Túlteljesítette áru értékesítési tervét a kótaji Uj Erő Tsz mése elérte kh-ként a 75 má­zsát. Jó jövedelmet biztosított a dohánytermesztés is. így a do­hányterületet is bővítik majd. Szerződést kötöttek 150 kh területen termelendő zöldborsó értékesítésére is. Az 1963-as gazdasági ávbea — a jelenlegi számítások sze­rint — a tsz 110 százalékban teljesítette áruértékesítési ter­vét. 1964 évben az áruértéke­sítés meghaladja majd a 10 millió forintot. Nemes Gyula. Nem a legkedvezőbben be­folyásolta az elmúlt gazdasági évben az aszálvos időjárás a kótaji Üj Erő Tsz termésered­ményeit. Voltak azonban kiemelkedő eredmények. A minőségi bur­gonya termesztésben 100 má­zsás átlagtermést értek el. A szép eredmények láttán a ter­melőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogv ezen bur- gonyafajta termelési területét 1904 évben tízszeresére növe­lik. Az aszály ellenére a bur­gonyafajták együttes átlagter­Zárszámadás élőit Szamos becsen az előttük álló esztendő fel­adataival foglalkozzon. A 193 tagot számláló kis termelőszövetkezet nem val­lott szégyent az elmúlt évi eredményeivel sem. A terve­zett állattartás és növény- termesztés jövedelmező volt a szövetkezetben. Az eladott almából több mint ötmillió forint volt a közös gazdaság bevétele. A szövetkezet tagjai, a vár­ható jó zárszámadás alapján, felhívták a földművesszövet­keze* figyelmét; kellő meny- nyiségben biztosítson tartós fogyasztási cikkeket — lak- berendezési tárgyakat, mosó­gépet, fürdőszoba berende­zést, ruházati cikkeket — zárszámadás idejére. Varga Bernát Csenger A szamosbecsi Dózsa Tér- 1 melőszövetkezet irodáiban , szorgos munka folyik. A szám­viteli szakemberek és a ve­zetőség néhány tagja egyez­tetik a vagyonleltárt: készí- , tik a zárszámadási mérleget. A vezetőség többi tagja egy . másik helyiségben a szövet- ; kezet tagjaival beszélget az eredményeikről, az elmúlt év­ben felvetődött szervezési, termelési és egyéni problé­mákról, hogy még a zár- számadási közgyűlés előtt minden egyes tag a lehető legtisztább képet kapja 1963- ról, a tsz vezetősége is ala­posan megismerhessen min­dent; a tagok vélménye le­gyen benne 'a beszámolóban. Ezáltal sikerül elérniük, hogy a közgyűlés valóban az el­múlt év eredményeivel, és Növekszik a természetes alapanyagból készített gyógyszerek aránya Az 1964. évi terv mintegy 10 százalékkal magasabb az ' előző évinél. A növekedés el­sősorban azokat a növényeket érinti, amelyek vagy közvet­lenül, vagy gyógyszergyártás­ra fölha■ Zitáivá közvetve, leg­előnyösebben értékesíthetők a világpiacon. A különböző vadontermő gyógynövények gyűjtése eddig i-i i; . -. -ás volt. A következő években a terme­lésben is nagyobb szeiep jut a háztáji gazdaságoknak. Terv szerint néhány nagyon jól jö­vedelmező, de munkaigényes» gyógynövényt — mint például anna, vagy a digitális — szinte ki­zárólag a háztájiban termel-1 telnek meg. A magyar gyógynövény­termelés és kereskedelem 1963-ban is megőrizte jo tur­néiét és kedvező helyze'.ét a világpiacon, a tervezettnél mintegy 4 százalékkal többet adott exportra. Az export évről évre tapasztalható növe­kedése mellett feltűnő módon növekszik a hazai felhaszná­lás. Az évenként felvásárlásra kerti ő — részben kultú-ábarf termelt, részben gvűttött — mintegv 10 000—12 000 tonná­nyi gyógynövénynek a hazai gyógyszeripar 5 évvel ezelőtt még csak körülbelül 35—40 százalékát, az idén oedig ke­reken 55 szára’éká* fel. Gyakorlatilag ez armvi+ Jelent. be<*v növekedett - f mészetes a’apanyagból készí­tett gyógyszerek aránya.

Next

/
Thumbnails
Contents