Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
Kultúrház avatás A tervezettnél egjí' évvel előbb készült el Tiszavasvári- >an a közel 4 millió forint beruházással épült 500 személyes művelődési ház. Ez csak ágy volt lehetséges, hogy Kézségünkben egyre többen segítik értékes társadalmi munkájukkal a községfejlesztést. 1963-ban 543 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság és 71 ezer forint értékű saját anyagot használt fel. így vált lehetővé a nagy létesítmény egy évvel korábban történt felépítése is, de így épül a község a jövőben is, mindenki megelége- fésére, mindenki segítségével. Az elmúlt évben tanácstagok. ■ szakipari dolgozók, tsz- tagok, mérnökök ajánlották fel munkájukat, segítségüket. Termelőszövetkezeteink 250 «aer forint értékű munkát végeztek el jelentős részben a művelődési ház építéséhez szükséges anyag szállításával. A Kabay János Általános Iskola 51 ezer forintot takarított meg a községnek, társadalmi munkával. Személy szerint a legeredményesebb munkát Danes Imre tanácstag, Erdei Sára, Szabó Balázs építészmérnök és Nagy Imre Szakipari dolgozó végzett, de sok-sok társadalmi munkást lehetne felsorolni, akik szív- vel-lélekkel segítik a község építését. Ha átlagot számítunk, a községben lakó minden munkabíró felnőttre két napi társadalmi munka jut, melynek értéke meghaladja a 100 forintot. A községi tanács január havi ülésén ünnepélyes keretek között tüntette ki a lelkes társadalmi .munkásokat. Róka László vb. titkár. Mérleghiánytól a 32 forintos munkaegységig Az aszályos időjárás az elmúlt évben sem kerülte el a nyírbogdányi Petőfi Termelőszövetkezetet. Nem kimagasló ugyan a tsz emuit évi eredménye, azonban ha figyelembe vesszük, hogy aa 1962- es évben mérleghiánnyal zárták az évet az elért eredmény mégis jónak mondható. De nézzük meg, milyen hiTörpe vízmű épül Vásárosnaményban 1963 őszén a megyei tanács javaslatára a vásárosnaményi községi tanács tervbe vette az egész községet behálózó kisvízmű létrehozását, melynek 1965 végére teljes üzemben működnie kell. A most üzemben lévő törpe vízmüvet pedig áthelyezik a vasúton túli részre. A község 5 éves tervében készül ugyan még három mélyfúrású* kút, de ea nem elégíti ki a lakosság igényeit. Az új létesítmény építéséhez szükséges költség 4 millió forint, melynek 10 százaA napközis gyerekek egy napja a IV -es iskolában lékát az állam fedezi, a többi költség a község lakóit terheli víztársiulási alapon. Minden önál’ó háztartás — négy személyenként — 3 ezer forint hoazáj árulást ad, amit 10 év alatt kell kifizetni. Ezzel biztosítva lesz a lakosság ivóvíz-e'látása és nem utolsósorban egészségvédelme is. A község lakói örömmel veszik tudomásul, hogy a vízmű üzembe helyezése után nem lesznek többé befagyott kutak, nem kell több száz métert gya ogolni, hogy ivóvízhez jussanak. Tlba Anna levelező ányosságok befolyásolták a mérleghiányos évet. Hiányzott a munkafegye’em a termelő- szövetkezetnél. Az ellenőrzés lazasaga azt eredményezte többek között, hogy sok esetben prédává tette a tagság a közös munka gyümölcsét. Elmondható az is, hogy nem keresték azokat a lehetőségeket, melyek eredményes gazdasági évhez vezettek volna. Nem é’tek a premizálási rendszer lehetőségeivel. Nem tették érdekelté a tagokat a termelésben, A vezetőség és a tagság mérlegelte a hibákat, ős ennek meg is lett az eredménye. Bevezették és érdemileg al- ka'mazták a premizálási rendszert. Ez szemmel láthatóan kihatással volt a termelésre. 210 darab hízott sertés, 45 darab hízómarha és 200 darab malac értékesítéséből jelentős bevételük vo’t. Jól jövedelmezett a sárgarépa és magkender. Nem is beszélve arról, hogy közel másfél miTió forintot kanták aa almáért. De egyéb terülten is igen szépek az eredmények. Ezeknek tudható be az, hogy egy mérleghiámyos esztendő után 32 forintot ér égy munkaegység. Nemes Gyula Nem m agánosak A szürkülő reggeleken asz- szonyok, férfiak sietnek munkahelyeikre. Velük egyidő- ben hancúrozva, a hidegtől kipirosodott arccal érkeznek az Iskola utcai napközibe a gyerekek. Már fél nyolc előtt befutnak az „első fecskék” akiknek szülei 7—8 órára ínunkába állnak. Nyolcórára megtelnek a termek zsibongó gyerekhaddal. Kis idő múlva helyükre kinek, elcsendesedik a terem és előveszik házi feladataikat. Komolyan hajolnak a szám- tanpéldák fölé. Aztán lesik, hogy „pipa” kerül-e a példa mellé, vagy rosszaid kérdőiéi. A tízórai idejére táskába, fiókba kerülnek a könyvek, füzetek. Minden gyerek maga elé teríti tiszta asztalkendőjét. Kezet mosnak, és úgy várják a tízórait. Fedett kosarakban hozzák fel a süteményt, vagy a vajas kenyeret, néha forró citromos teát Ez különösen kapós! Még ráadást is kémek. A tízórai után az asztalokra játékok kerülnek. Boldogan. önfeledten játszanak a rugós focival, a létra játékkal, de nagyon kedvelt a sakk; a dominó, a lóverseny.1 Fél tizenkettőre fejezik be a játékot. Kivonulnak ismét kézmosásra. Mire visszajönnek, a térítők megtérítik az asztalokat és jó étvággyal fogyasszák el a változatos és mindig izle'es ebédet. Fél egy órára tantermeikbe vonulnak az órarend szerinti előadásokra. Molnár László napközi csop. vezt Az analfabétizmus felszámolásáért Azi elmúlt év őszén tárgyalta a járási tanács végrehajtó bizottsága községünk, Nyu- mada Írástudatlanjainak helyzetét. Lengyel Zoltán az általános iskola igazgatója ekkor tett vállalást arra, hogy a cigánylakosság körében is fel- számo'juk az analfabétizmust. Korpái Ferenc tanácselnök és Pető István segítségével Bicskei András nevelő három- hónapos fáradságos munkája eredményeképpen 20 felnőtt cigánvlakos jelent meg Nagy Kálmán, a járási tanács művelődési osztályának vezetője elnökletével összeült vizsgabizottság előtt, hogy számot adjon az alapismereti tanfolyamon szerzett ismereteiről. Munkájukat és kitartásukat siker koronázta, mert egy-két kivétellel sikeresen vizsgáztak. Igen jól szerepeltek a vizsgán Samu Ferenc és felesége, valamint Rózsa György és felesége. A tervek szerint a községi tanács és a pártszervezet kis ünnepség keretében- adja át számukra a tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítványt Pintér Árpád ált isk. ig. helyette» Olykor már-már szokványosnak tűnik a hír: ■ öregek napját tartották itt és itt Gyors tempójú életünk eseményeinek sodrában valóban elsikkadnak ezek a szerény teadélutánok, bensőséges műsoros rendezvények. Csak akkor gondolkodunk el jobban feletaük, amikor a részt vevők, az öregek kedvesen emlékező szavait halljuk. Nekik korántsem lényegtelenek ezek a délutánok. Ők kimondhatatlanul is hálásak azért, hogy gondolnak rájuk a fiata’abbak, az életerős emberek. Csupán megyénkben több ezerre tehető azoknak a száma, akik átlépték az öregkor határát, akikről a legkülönbözőbb módon gondoskodniuk kell a fiataloknak. Valamennyiünk öröme, hogy a teljesen magukra maradt vagy nyugdíjjal, járadékkal nem rendelkező idős emberekre mind többe: gondol államunk. Költségvetéseink nagyhorderejű tételei mellett megtalálható az az összeg is, amivel a magatehetetlen öregek mindennapi gondját igyekszik enyhíteni a közösség. Rendszeres, rendkívüli és más segélyek címén például csupán Nyíregyházán 650 ezer forintaal segítették 1963-ban az ilyeneket. Megyei viszonylatban ez a szám a többszörösét teszi ki. Öröm ezt leírni márcsak azért is, mert az új iskolák, lakások, középületek, szociális létesítmények melle t ez az áldozat hűen igazolja törekvéseink értékét Olyan emberséges vonása ez változó é.etünknek, amelyre nem találhatunk példát, a korábbi időkben. Társadalmi méretet kezd ölteni nálunk az idősekről történő gondoskodás. Épp az a gondoskodás sürget még meg nem oldott feladatokat is, amilyen például az öregkort elért, csökkent munkaképességüde foglalkoztatása. Szabolcsban ez sajátos nehézség — adhatnánk meg mindjár' erre az elhamarkodott választ. Sokkai inkább hasznosabb, ha az effajta kibúvó helyett keressük a megoldás tehetőségét. Nyíregyházán például ma csupán a háziipari szövetkezeinél kopoghatnak csökkent munkaképességűek. Mindenképpen indokolt tenne a „bedolgozás* rendszeresítése más szolgáltató üzemeknél is. Bár lassan hét éve lépett életbe a termelőszövetkezeti öregek támogatását meghatározó törvényerejű rendelet, még mindig fellelhetők a végrehajtás hiányosságai. Több tsz-ben — túlzott óvatoskodás, rosszul érte rae- zeta takarékosság miatt — nem merítik ki a közgyűl# által jóváhagyott szociális alapot. Következésképpen r az adható segítségnél kevesebben részesítik azokat az idős embereket, akik már nem vehe'nek részi a közvetlen termelésben. Négy nyíregyházi termelőszövetkezetben például a szociális alap felhasználásánál közel 30 ezer forintot „takarítottak -meg.'’ Valamennyiünkben — akik látaák —, mélv nyomot hagyott a televíziónak az a riportja, amely a:; egyik Csongrád megyei kisváros öregjeinek naDközi ottnenát mutatta be. Miért nem lehet ezt megvalósítani Szabolcsban. Nyíregyházán is? Különösen indokolja ezi a kérdést az, hogy az Egészségügyi Minisztérium korábban lehetőséget adott ilyen intézmény szemezésére Nyíregyházán is. Az eddiginél rugalmasabb intézkedő* kedvező visszhangra talált volna. Persze az öregekkel nemcsak anyagi befek e:és útján lehet törődni. Ha a nőtanácsoknál és Vöröskeresztnél mind gyakoribbá váló bensőséges rendezvények. kötetlen beszélgetései: átragadnak a többi tömegszervezetre is, a jele n, égi nél sokkal kevesebb idős ember arcán mélyülnek gondbarázdák: a tehetetlenség és a magány könnyen felismerhető, figyelmeztető jelei. Angyal Sándor. Kérdez az olvasó Válaszol az illetékes Nagyhódos! változások A Kelet-Mapyarország de- eember 24-i számában „Többe kerül a leves...” címmel cikk Jelent meg a Ktavárda? Fém- és Faipari KTSZ-szel kapcsolatban, a helyi kórház részére végzett ágyjavítások számlázása miata. Vizsgálatunk alánján a következőket közöljük: A kisvávdai kórház a szövetkezet résziére vaságyvéeeket adott át azzal, hogy oldalakat és betéteket készítsenek hozzá. A szövetkezet a munkát elvégezte és valóban téves anyaefe’basznátási adatok beállításával többet szám’á- sott. mint amennyi a szövetkezeteit megillette volna A Szövetkezet első számlája 19192 forintról szólt, míg & helyesbített számla végösszege 11 189,70 forintot tett ki. Felülvizsgáltuk a heljtesbí- fett számlát is. A f-kzí’ro't anyagok portos felmérése nem történhetett meg. tekintve, bogy 20 darab ágvról van azó. De a számlába írott munkaóra és bértétel, valamint a haszon és forgalmi adó mértéke elfogadható, illetve a két utóbbi tétel a rende'lcezór.eknek megfelelően megállanított százalékos mérték szerint let* felszá- molva. Helytelenül állítatta be viszont a szövetkezet a helyesbített számlába is a 200 százalékos rezsi költségef. mert a helyes rezsi mértéke 145 százalék. A fen'iek figyelembevételével a szövetkezet által kiállított számla összege nem 11 189.70 forint, hanem 10 331,60 forintot tesz, ki. Figyelmeztettük a szövetkezet vezetőségét a kalkulációs rendelkezések betartására, és egyben utasítást adtunk ki. hogy a kü’önbözet- ként mutatkozó 853,10 forint meg nem engedett nyereséget árkiegyenlítési forg. adóként a decemberi bevallásukba írják be és utalják át a Vállalati Adóhivatal számlájára. Czlmbalmos István K1SZÖV elnöke A nagyhodosi termelőszövetkezetben éveken keresztül gyenge volt a gazdálkodási eredmény, a vezetés, a mun- kaíegve'em hiányosságai miatt. Évről évre mérleghiánynyal zártak. AZ elmúlt évben, a járási vezetők javaslatára, a tisztaberek! tsz elnökét. Fétis Miklóst választották meg a nagyhodosiak is elnökükké A vezetésben bekövetkezett kedvező változás jó hatással volt a tagok fegyelmére, szorgalmára, amíg korábban a tagok jelentős része távol tartotta magát a munkától, addig az. elmúlt évben a 120 tag mellett hetven csa’ádtag is derekasan dolgozott. Az eredmények nem is maradtak eL Az előző évben egy szántóegységre csupán 690, tavaly már 1990 forint bevételi jutott. A növénytermesztésben árutervüket több, mint kétszeresére teljesítették. Az 1962 évi 15 forinttal szemben tavaly 29,80 forintos munkaegység értéket értek _ el, az egy tagra jutó évi átlagjövedelem 12 ezer forint lett. Mindemellett több, mint 300 ezer forintot is tartalékéit a termelőszövetkezet az idei fontosabb kiadásai fedezésére. —A körzeti orvos által szakvizsgálatra utalt dolgozó egy napi munka kiesés miatt jogosult-e táppénzre? — érdeklődött az apagyi általános iskola igazgatósága. A választ az SZTK Megyei Alközpontja adta meg: „A szakvizsgálaton > megjelent dolgozó, akinek a vizsgálat miata egy napi munkakiesésó Van, táppénzre nem jogosult« de ezt a napot igazolt távollétnek kell tekinteni. Ha azonban a dolgozó betegség miatt akár egy-két napon át is keresőképtelen, úgy az orvos táppénzre kéri, hogy vegye”. Targa Bernát Tanyai problémák Csak 1965 nyarán kezdi meg működését az új tokaji tv-adóállomás A Kelet-Magyarország „Mi történt a tv közvetítéssel?” című cikkében közölt panaszra az alábbiakban válaszolok: A tokaji tv-adó gyakori zavarairól tudomásom van. Az ideiglenes adó — mely a tervezettnél hosszabb ideje van üzemben — nem alkalmas zavarmentes közvetítésre. A posta 1965 nyarán helyezi üzembe a nagy teljesítményű televízióadó-állomást, melynek építése már folyamatban van. Ez véglegesen rendezni fogja a televízióvétel kérdését. A fentiektől függetlenül a hibák minél kisebb területre való korlátozását a posta a jelenlegi műszaki adottságokkal is igyekszik elérni.” Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Rádió és Televízió Szakosztály Horváth Lajos ügyosztályvezető Szerényen húzódik meg Baktalórántháza' és Kántor- jánosi között a Flóra tanya, 54 család otthona. A közigazgatásilag Baktolóránthá- zához tartozó tanya lakosságának az utóbbi időben egyre több problémája adódik; életkörülményedk, kulturális lehetőségeik az elmúlt hónapokban kedvezőtlenül alakultak. A legnagyobb gondot. a kenyérellátás akeft. Ugyanis az fmsz és a sütőipari vállalat napok óta azon vitatkozik hogy ki köteles a kenyeret a tanyára kiszállítani és így már egy hete nem szállí a- nak kenyeret. Hasonlóan sok bosszúságot okoz a lakosságnak a földművesszövetkezet tanyai boltja, mert a boltvezető Bakta órán házáról jár ki, így igen rendszertelen a nyit- vatartás. Gyakran előfordult, hogy a tanítónő vette át és adta el a kenyeret. A lakosok véleménye szerint helyben is lehetne boltvezetőt sala'ni. Ugyancsak rendszertelenül kapják a postát is Kántorjá- nosiból, holott Bak f aló rárt»házához tartoznak, ahová igen gyakran bejárnak és köny- nyebb lenne maguknak kihozni a postát. Talán teenyi is elég volna, de — sajnos — tovább lehet sorolni a problémákat. Helyes volna a telefon bevezetése a tanyába. Betegség szülés, tűz esetén hamarabb juthatnának segítséghez. Továbbá szükséges volna az orvosi ellátás megoldása is, mert jelenleg egyetlen orvos sem jár a tanyára. Hiányolja a lakosság, hogy kora ősz óta mozielőadás sem volt a tanyán, mert azelőtt rendszeresen járó művelődési autó mostanában nem keresi fel a tanyát, holott mindig nagy örömmel fogadta és várta az előadásokat a művelődni vágyó kis tanya lakossága. Kricsfalussy Béla
