Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

Kompromisszumos javaslat Panama ügyében Washington: Az Amerikai Államok Szer­vezetének az Egyesült Államok és Panama viszálya ügyében kiküldött békéltető bizottsága vasárnap Enrique Tejera Pa­ris venezuelai küldött elnökle­tével három és félórás ülést“ tartott. A békéltető bizottság a vasárnapi ülésen annak a n.egállapodástervezetnek a megfogalmazásán dolgo­zott, amelyet Panama és az Egyesült Államok elé terjesztenek majd. A nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az új megálla­podástervezet a két fél részé­ről bizonyos kompromisszumo­kat kíván meg, ezek azonban még mindig nem hozzák elég­gé közel az álláspontokat és ezért kevés kilátás van a meg­egyezésre. Tizenhét panamai egyetemi tanár vasárnap nyílt levelet intézett Chiari köztársasági el­nökhöz, felszólítva, hogy a kormány szakítsa meg a a washingtoni közvetítő tárgyalásokat és agresszió miatt emeljen vádat sut Egyesült Államok ellen az Amerikai Államok Szerve­zete és az Egyesült Nem­zetek előtt. A Prensa Latina tudósítója közli, hogy a nicaraguai kong­resszus határozatot fogadott el bizottság létrehozásáról, amelynek Washingtonban be kell jelentenie, hogy Nicara­gua a Bryan—Chamorro-szer- ződés megváltoztatására törek­szik. Az NDK kormánya a békés utat keresi Az NDK fővárosának mér- sok sikerének megakadályozá- tékadó politikai köreiből szár- sa, sőt megbeszélések vég- mazó értesülés szerint Horst leges megszüntetése céljából. Korber szenátusi tanácsos a Másrészt pedig arra is rávilá- múlt hét végén tartott megbe- gít, hogy e nyomás hatása alatt szélésén sem tudott érdemleges a szenátus is ingadozik és visz- választ adni az NDK korma- szakozni próbál a december nyának azokra a javaslataira, 17-i megállapodás feltételeitől, amelyek Erich Wendt állam- A demokratikus Berlin politi- titkár már korábban átnyújtott kai körei ezzel kapcsolatban neki, Willy Brandt polgármes- rámutatnak, ha a szenátus terhez való továbbítás végett, ilyesfajta magatartást tanúsít, A nyugat-berlini szenátus meg- ez rendkívül megnehezíti majd bízottjának e passzív magatar- az új megállapodás megköté- tása kétségkívül annak a jele, sét­hogy a nyugatnémet és a nyu- A jelenleg folyo tárgyalások gat-berlini hidegháborús körök s9ran tapasztalt minden nehez- ismét igen erős nyomást gyako- segek ellenére az NDK kormá- rolnak a szenátusra a tárgyalá- ny® természetesen tovább foly­tatja fáradozásait a nyugat­berlini szenátussal való újabb megegyezés megkötésére. Az NDK hajlandó a december 17- én aláírt jegyzőkönyv érvé­nyességének határidejét meg­hosszabbítani, azaz a már egy­szer mindkét fél által jóváha­gyott és elfogadott feltételekkel ismét utazási igazolványokat kiadni nyugat-berlini polgárok részére. 1964. első havában avatták fel a Bratszki Vízierőmüvet, A szovjet energiaszolgáltatás is­mét gyarapodott egy hatalmas duzzasztóművel. Húsz turbina majd négymillió kilowatt elektromos energiát szolgáltat. NATO megszállás fenyegeti Ciprust * ^Magyarország IM4. január 28. New York, (TASZSZ) Jelentések szerint egyre jobban kirajzolódik annak a veszélye, hogy NATO beavat­kozik Ciprus ügyeibe. A hét­fői New York Times szerint Anglia felkérte az Egyesült Leningrad emlékezik és ünnepel Hétfőn délben kegydetes ünnepség színhelye volt a Le- ningrádtól nem messze fekvő piszkarjovói temető, ahol a kilencszáz napos blokád áldo­zatai nyugszanak. A blokád teljes megszüntetésének 20. évfordulója alkalmából a vá­ros közéletének képviselői, Moszkva, Volgograd, Kijev, Szevasztopol és Ogyessza, a hős városok küldöttei koszorút helyeztek el a piszkarjovói emlékmű talapzatán. Ebben a temetőben a leningrádi blokád mintegy hatszázezer áldozatá­nak maradványait helyezték örök nyugalomra. Este a leningrádi városi ta­nács a Kirov-operában ünnepi ülést tartott. Sz. M. Verezsnyi- kovnak, a városi tanács első elnökhelyettesének megnyitója után V. Sz. Tolsztyikov, a leningrádi területi ipari párt- bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. ★ A Néva-parti város, Lening- rád emlékezik a húsz év el 5,ti január 27-re, arra a napra, amely véget vetett 900 napos blokádjának. Emlékezik a gyil­kos tűzgyűrű 600 ezer áldoza­tára, a példátlanul kemény 1944-es télre, a 126 grammos kenyérfejadagokra . . . Em­lékezik Von Mannstein és Foertsch urakra, akik Le­ningrad ostromára vállalkoz­tak, a németek északi had­seregcsoportjának tüzérségé­re és kalózrepülőire, akik gránátok és bombák százezreit zúdították a városra. És ma, amikor Leningrad a győzelem évfordulóját ünnepli, emlékszik arra is, hogy az ostrom első napjaiban 160 ezer leningrádi állt a népfelkelők soraiba. Lehet-e elfelejteni a homokzsákokkal körülbástyá­zott szobrokat, az Ermitázs termeiben üresen tátongó kép­kereteket, az ostromlott város rombadöntött könyvtárait, mú­zeumait, vagy Metronom ide­ges kopácsolását, amely a légiriadók óráiban helyettesí­tette a leningrádi rádió mű­sorát? A több mint 29 hónapos blokád emlékeit a leningrá- diak életerejéről, bizakodásá­ról is beszélnek. A háborús idők plakátjai felelevenítik az ostrom napjait... Leningrad akkor nem mon­dott le az életről. A város rádióállomása három nap ki­vételével állandóan működött. A Leningrádszkaja Pravda a 900 napos blokád alatt mind­össze egy alkalommal nem je­lent meg. A város könyvtárai­ban, fűtetlen olvasótermeiben diákok és kutatók bundában, prémes sapkában dolgoztak. A Ladoga-tó jegén keresztül, bombák robbanása közepette, olykor méteres jeges vízben jönnek az autóoszlopok, a tar­tálykocsik, hozták „az élet út­ján” az utánpótlást, az élel­met... Űjabb emlékek a német ve­zérkar utasítása 1941. decem­ber 29-én „eltörölni a várost a föld színéről!” S egy másik utasítás, amely szerint „a meg­adási kérelmet vissza kell uta­sítani”. De Leningrád nem hajtott térdet. A németek a város körüli harcokban egy­millió embert vesztett halot­takban, sebesültekben és fog­lyokban. 1944. január 27-én végleg megdőlt a blokád, s a szovjet csapatok 30—100 kilo­méterre vetették vissza Le- ningrádtól az ellenséget. A Néva-parti város utcáin járva sehol nem látni már a háború nyomait. A helyreállí­tási munkálatok 1948-ban be­fejeződtek. A több mint 250 éves város valósággal újjá­születik. Iparának termelése ma meghaladja a háború előtti színvonal négyszeresét. A le­ningrádi turbinák és tartály­hajók, finomműszerek és óriás­daruk világszerte ismerték. Kubai, indiai, arab, afrikai munkások dolgoznak a lening­rádi gépeken, leningrádi mun­kások és mérnökök dolgoznak számos ázsiai és afrikai or szagban, odadóan teljesítve in­ternacionalista kötelességüket, A város utcái az évfordulóra zászlódíszbe öltöznek. A háza­kon, tereken Leningrád hős védőinek, a párt és a kormány vezetőinek portréi láthatók Színes villanykörtékből álló füzérek fénye ragyogja be az esti Leningrádot. És bár a hő­mérő mínusz 25 fokot mutat, a város terein, sugárútjain uj­jongó. ünneplő emberáradat hullámzik. Leningrád emléke­zik és ünnepel. Államokat, küldjön katonai egységet Ciprusba, „hogy se­gítsen a rend fenn hártyá­ban”. Mini az amerikai lap ír­ja, a kérést Douglas Ho­me angol miniszterelnök vasárnap megvitatta Ro­bert Kennedy amerikai igaeságügyminiszterrel Londonban. Megbízható források úgy tudják, Nagy-Britannia az utóbbi két napban hasonló kéréssel fordult Franciország­hoz, Olaszországhoz és Nyu­gat-Németországihoz. Kérését azzal indokolta, hogy egyedül nem tudja viselni a ciprusi rendfenntartás terhét, mivel eleget kell tennie máshol vál­lalt katonai kötelezettségeinek is, többek között a Malaysia államszövetségben és Kelet- Afri Icában. A Nem York Times úgy értesült, hogy Washing­ton nem helyeselte e ter­vet, de nem utasította el véglegesen. A TASZSZ arról tudósít, hogy Duncan Sandys, a nem­zetközösségi üprek miniszte­re az angol fővárosban meg­tárgyalta „a ciprusi nemzet­közi békéltető erők” kérdését is a görög és a török külügy­miniszterrel. Görögország he­lyeselte a gondolatot, Török­ország is kapott az ötleten, hogy követelhesse Cipruson állomásozó katonai egységei­nek növelését. Angol—amerikai ellentétek a belet— nyugati kereskedelem miatt Home miniszterelnök Ame­rikában közvetített televíziós nyilatkozatát, amelyben véd­te Anglia jogát, hogy keres- kedhetik Kubával, London­ban a Home—Johnson talál­kozó előkészítésének tartják. Az angol jobboldali véle­ményt találóan jellemzi a Daily Mail karikatúrája, amelyen Johnson telefonon ezt mondja * Londonban tartóz­kodó Robert Kennedynek: Ha már Londonban vagy, szidd össde Irgalmatlanul azokat az angolokat, mert autóbuszokat küldenek Casfc- rónak! A kelet—nyugati kereskede­lem miatt támadt angol— amerikai nézeteltérések tré­fán kívül alaposan kiélezik az ellentéteket London és Washington között. Johnson elnöknek a választás évében számolnia »kell a Kelet—Nyu­gat közötti kereskedelem kö­vetelésének ellenzésével. Ugyanakkor az angol koi- mány számára, amely ugyan­csak az idén áll a választók elé e kereskedelem fejlesz­tése létérdek, mert az export növelése nélkül összeomlik a kormány politikai és gazda­sági elgondolásainak alapja. A helyzet súlyosbodását mutatja az Observer wa­shingtoni jelentése, amely szerint az amerikai kormány komolyan aggódik, hogy he­ves viszály robbanhat ki Angliával és ez helyrehozha­tatlan károkat okozna a NATO-nak. Azt várják, hogy Johnson a lehelő legélesebb hangon közli Homme-al találkozójuk során az Egyesült Államok ellenvetéseit azzal kapcsolat­ban, hogy Anglia kereskedik Kubával és hosszúlejáratú hl- teleket nyújt a Szovjetunió* nak. Anglia nemzetközi önkényt követ el A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata Masakvö, (TASZSZ): A szovjet külügyminiszBé- mm nyilatkozatot adott ki. amelyben rámutat, hogy szü­leién és független Zanzibar és Pemba Népköztársaság irányában megnyilvánuló va­lamennyi erőszakos cselek­mény azok részéről, akik nem óhajtanak megválni korábbi gyarmati kiváltságaiktól a nemzetközi önkény fogalmát kimerítő cselekedetnek szá­mít. annak minden veszélyes 'következményével együtt. Az. effajta cselekedetek •szemben állnak a nemzetközi feszüTség csökkentésének ér­dekeivel, nem is szólva azok­ról a nemzeti vágyakról, woeiyek a fiatal afrikai ál­lamokat a felszabadulás út­jára vezették. Ilyen állam a Zanzibár és Pemba Népköz- társaság is, amelynek meg­alakulását a világ minden békeszerető népével együtt a Szovjetunió népei is üd­vözölték. A nyilatkozat hangsúlyozza hogy az imperialista körök» nek nem tetszettek azok a. történelmi változások, ame­lyek e kicsiny, hosszú 'deig gyarmaü iga alatt sínylődött nép életében mentek végbe A szuverén afrikai állam el­leni fegyveres agressziót né­hány tucat angol alattvaló „biztonságának biztosítása” ürügyén készítik elő. Ez az ürügy, amelyet egyébként számtalanszor alkalmaztak már a gyarmati vállalkozások és a büntető expedíciók ve­zetőd, nyilvánvalóan tartha­tatlan. A Szovjetunió külügymi- j nisz ériuma megjegyzi, hogy i — ha nem hagynak fel vele — egyes nyugati hatalmak folytonos katonai készülődé­se a Zanzibár és Pemba Nép- köztársaság ellen. veszélye? helyzetet teremthet e térség­ben. E tevékenység gyökere­sen ellent mond az ENSZ alapokmányában foglalt el­veknek, amelyek minden taf> államot arra köteleznek, hogy tartózkodjék az erő fitogta- tíeá+ól. vagy alkalmazásáéi valamely állam területi sért- hetet’enségét, vagy politikai függetlenségét illetően. Vasárnap estig a letartózta­tott négerek száma 86 főre emelkedett. A foglyokat csak hétfőn hajnalban engedték sza- badon. . ) Néger-tüntetések Atlantában Hírügynökségi jelentések sze­rint szombaton és vasárnap az Egyesült Államok Georgia ál­lamában lévő Atlanta városban a néger lakosság tüntetett jo­gainak védelmében és a faji megkülönböztetés ellen. Ezen a napon érkezett ugyan­is a városba Atlanta polgár­mesterének meghívására az ENSZ vizsgáló bizottsága a helyzet tanulmányozására. A polgármester a meghívás elkül­désével annak bizonyítását akarta elérni, hogy a városban már ledőltek a faji korlátok, megszűnt a négerek üldözése. Ezért kérte az ENSZ illetékes bizottságát, győződjék meg a helyszínen a helyzet javulásá­ról. A bizottság megérkezésének ««apján az egyenjogúságért küz­dő négerek felvonultak egy olyan étterem elé, ahová csak fehérek léphetnek be. A 8 órán át tartó tüntetés békésen zaj­lott le, összetűzésekre nem ke­rült sor. Másnap azonban, a bizottság elutazásakor, a hírhedt fajül­döző szervezetnek, a Ku-klux- klam-nak több csuklyás tagja gyűlt össze az étterem közelé­ben, hogy megtorló hajszát in­dítson a négerek ellen. Ekkor ismét nagyszámú né- gjar tüntető jelent meg, és né­mán az étterem elé vonult. Né­hány néger megpróbált belépni az étterembe, ekkor azonban a Ku-klux-klam tagjai rájuk ron­tottak és véres verekedést pro­vokáltak ki. Többen korbáccsal estek neki a négereknek, heve­sen ütlegelték őket. A rendőrök közbeléptek és nagyszámú tün­tetőt letartóztattak, illetve kór­házba juttattak.

Next

/
Thumbnails
Contents