Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-15 / 293. szám
Ä2 MSZMP SZA BOtCS’SZATMÁR MEGYEI'BIZ OTT SÁ GA ÉS A MEG YEl TAN ÁCS LAPJA ara. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Ára: 80 fillér 1963. DECEMBER IS., VASÁRNAP Biszkn Béla eEvlárs beszéde az MIS kongresszusán (8. »Mal) Nyíregyháza holnap <3. oldalt A termelés pártirányítása termelőszövetkezeteinkben A közelgő zárszámadások, az egész évi gazdálkodás tapasztalatainak felmérése időszerűvé teszi, hogy termelőszövetkezeti pártszervezeteink azt is elemezzék: hogyan járultak hozzá az eredményekhez a pártirántjitás, a pártmunka eszközeivel milyen tanulságokat kell levonni a jövőre nézve. A gyakorlat meggyőzően bizonyítja, hogy a termelés hatásos lendítőereje a pártszervezet eleven, sokoldalú közreműleödése. De az is köztudott, hogy tsz pártszervezeteink még igen sok fogyatékossággal küzdenek s eléggé kiforratlanok a szövetkezeti termelés pártirányitásának módjai. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme óta sokszor elhangzott, tsz pártszervezeteink vezetői nem egyszer hallottál?, hogy minden politikai munka végül is a gazdasági eredményeket segíti elő, s fordítva: minden gazdasági siker erősíti a politikai célokat. Az egyes tsz pártszervezetekben azonban felvetődik a kérdés, hogy o pártmunka milyen konkrét eszközeivel serkentse a termelést? A termelőszövetkezetek gazdasági vezetésének megerősítésére irányuló céltudatos káderpolitika például jó hatással volt a tsz pártszervezetek fejlődésére is. A Idhelyezett kommunista szakemberek többsége felismerte, hogy a gazdasági vezetés fejlesztése csak a tsz pártszervezetek erősítésével haladhat előre. . A gazdasági vezetés, különösen a szakvezetés erősödése azonban az alacsonyabb szakképzettségű párttitkásokban, pálrtvezetőségi tagokban sok helyütt bizonyos kisebbségi érzést is kelt. ügy érzik: nem egyenlő partnereik a gazdasági vezetőknek. Az ilyen kisebbségi érzések eloszlatásának természetesen kitűnő módja az, ha valamennyi tsz-beli kommunista növeli gazdasági ismereteit, amely nélkül egyébként is mind nehezebben képes helytállni. Hiba volna azonban ügy gondolkodni, hogy majd csak akkor javul meg a tenneles pártirányítása, ha minden pártll (kár, vagy pártvezeiöségi tag egyben agronómus is lesz. Ha ezek az elvtársak csak a saját ismereteikre, tapasztalataikra támaszkodva próbálnak együttműködni a gazdasági vezetéssel, akkor az a bizonyos kisebbségi érzés tartóssá válik. Ám ha az egész pártszervezet véleményének összegezésével, pártcsoportokban, a taggyűlésen kialakított állásponttal felvértezve ülnek össze a pártszervezet vezetői a gazdasági vezetőkké! — nem lesz többó kisebbségi érzésük. A helyes párti rányí tás egyik leglényegesebb feltétele a pártszervezet állandó, jó helyzetismerete, az, hogy világosan lássa a gazdálkodás gyenge pontjait amelyek leküzdésére elsősorban kell mozgósítani a tagságot. A helyzet jó megismerése és így megfelelő gazdasági elemzésre a tapasztalatok szerint azok a pártszervezetek képesek, amelyeknek a párttagok és pártonklvüli aktivisták segítségével eleven kapcsolatuk van minden kis gazdasági egységgel. Továbbá, ahol emellett a gazdasági vezetők beszámoltatása is a gyengeségek céltudatos feltárását és kijavítását szolgálja. A tsz pártszervezetek szakemberek bevonásával alapos vizsgálatot folytatnak a gazdálkodás egy-egy részterületén, megvizsgálhatják például a gépcsoportok munkáját, a termelést, stb. A pártmunka gazdasági feladatainak jó megoldása elképzelhetetlen az alaposan előkészített, rendszeresen megtartóit alapszervezeti taggyűlések nélkül. Ezt még gyakran szem elől tévesztik a tsz-ek kommunistái. A gazdálkodási tapasztalatok, a szövetkezeti vezetők munkájának sokoldalú Iaodlektív elemzése, a javaslatok megszívlelése vezethet csak arra, hogy megfelelő határozatok szülessenek az időszerű gazdasági feladatok megoldására. Az alapszervezeti taggyűléseknek azonban más szerepük is van a termelőszövetkezetben. A pártdemokráciának ez a fontos megnyilvánulása: kovásza, magja kell, hogy legyen a szövetkezeti demokráciának is. Ha a taggyűlés eleven viták, szókimondó bírálatok, hasznos indítványok színtere, akkor lehetetlenség, hogy a termelőszövetkezet közgyűlésén ennek ellenkezője történjék. S az előttünk álló közgyűléseken, ahol a zárszámadás, a tervkészítés kerül napirendre, különösen szükség.lesz a tagság közreműködésére, az észrevételekre. a javaslatokra. Az eddigi tapasztalatok világosan tükrözik, hogy a tsz pártszervezet gazdaságszervező munkáját nem lehet az egyéb politikai és szervezeti tennivalóktól elszigetelten végezni. A termelési agitáció valamint a helytelen nézetek, a maradi szemléletek ellen folytatott felvilágosítás időnként és emberenként nem egyformán kerül előtérbe, de állandó és szervesen összetartozó feladatok s mindegyik kihat a termelésre is, a szocialista öntudat fejlődésére is. Ide kívánkozik az is, hogy a munkakedv erősítésének is egyaránt, feltétele az anyagi érdekeltség fokozása, valamint az erkölcsi ösztönzés, a dicséret, az elismerés kifejezése. Ez utóbbiról mostanában sajnos kezdenek elfeledkezni sok termelőszövetkezetünkben. A termelés sokoldolú és hatásos segítése a termelőszövetkezeti pártszervezetek elsődleges feladata. Azok a termelőszövetkezeti pártszervezetek dolgoznak jól, ahol minden kommunistának konkrét termelési pártmegbízatása van. Ilyen konkrét pártmegbízatás célja lehet, hogy például az egy tehénre tervezett tej termelési átlagot mennyivel teljesítsék túl, s mennyivel emeljék a tej zsírtartalmát. A búza, a szemes kukorica termés növelése és a jövedelem növekedése nem választható el attól, hogy mennyien tanulnak a különböző tanfolyamokon, hány tsz akadémia működik, stb. A jó eredmények attól sem függetlenek, hogy a szocialista brigádmozgalom szívügye-e a pártszervezetnek s attól sem, mennyi tagjelöltet vesznek fel. Már sok jó tapasztalat, kezdeményezés áll rendelkezésünkre a szövetkezeti gazdálkodás pártórányításában. Érdemes ezeket / az eddiginél gyorsabban elterjeszteni. Kádár János fogadta Louis Saiiant-t Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára néhány napig Magyarországon tartózkodott. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke december 13-án fogadta a főtitkárt, és eszmecserét folytatott vele a nemzetközi munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. A beszélgetésen részt vett Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára. Tolvaj a Tisza (*. oldal) íudós-sztriptíz Kongóban (8. oldd.) 11 évi börtönt kapott a gvuhltázi késeid (12. oldat) Magyarországot ENSZ-közgyíilési bizottságba választották Hírek az Egyesült Nemzetek Szervezetéből New York (MTI): Az ENSZ közgyűlés 6. számú (jogi) bizottsága 1963. december 12-én a Magyar Népköztársaságot beválasztotta abba a hattagú közgyűlési bizottságba, amely a nemzetközi jog tanításának, tanulmányozásának, széles körű elterjesztésének és megbecsülésének problémájával foglalkozik majd és jelentést tesz a végzett munkáról a soronkövetkező rendes évi ENSZ- közgyűlésnek. A bizottság tagjai. Afganisztán, Belgium, Ecuador, Ghana, Írország, és Magyarország lettek. Beváiasztásukat a bizottság egyhangúlag támogatta. A jogi bizottság kapcsolatos jelentése december 16-án kerül a plenáris ülése elé jóváhagyás végett. ★ Huszonegy latin-amrikai ország két határozati javaslata azt indítványozza, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak számát 11-ről 13-ra, a gazdasági és szociális tanácsét pedig 18-ról 24-re növeljék. A két utóbbi változtatást csak úgy lehet megvalósítani, ha módosítják az ENSZ alapokmányát is. Következésképpen a változtatáshoz a tagok kétharmadának jóváhagyása szükséges, beleértve valamennyi állandó tagot. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője — mint ismerétes — december. 10-én hangoztatta, hogy a Szovjetunió nem járulhat hozzá az ENSZ alapokmányának indítványozott megváltoztatásához mindaddig, amíg a Kínai Népköztársaság, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja, nem gyakorolhatja - törvényes jogait a világszervezetben. Hruscsov záróbeszédé az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva, (TASZSZ): Mint már jelentettük, az SZKP Központi Bizottsága plénumának december 13-i ülésén Hruscsov mondott záróbeszédet. A Központi Bizottság első titkára, a szovjet minisztertanács elnöke jelentős helyet szentelt beszédében a nemzetközi kérdéseknek, továbbá a szovjet kormány külpolitikájának. Többek között közölte: a szovjet kormány most mérlegeli a szovjet fegyveres erők bizonyos létszámcsökkentésének lehetőségét. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küszöbönálló ülésszaka elé javaslatot szándékoznak terjeszteni arról, hogy bizonyos mértékben csökVáltozások a gimnáziumi érettségi-renílszerlsen Jóváhagyták az új vizsgaszabályzatot A Művelődésügyi Közlöny legközelebbi, 24-1 számában megjelenik az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat. A szabályzatról a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán elmondták: A gimnáziumi érettségi vizsga három tárgyból — magyar nyelv és irodalomból, történelemből, valamint matematikából — kötelező. Választhatóan kötelező egy tantárgy a következők közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Szabadon választható a gimnáziumban tanított bármely tantárgy, amelyet a jelölt két éven át rendes és további két évig rendkívüli tantárgyként tanult. Nem választható érettségi tantárgyként a gyakorlati foglalkozás, mert abból a jelöltek minősítővizsgát tesznek. A tagozati osztályokban a tagozatra jellemző tantárgyból, illetve tantárgycsoportból kell érettségizni a kötelező tantárgyakon kívül. írásbeli érettségi vizsgát nem kell tennie annak a diáknak, akinek a második, harmadik és negyedik osztályban a kötelező, választhatóan kötelező, vagy szabadon választott tantárgyból jeles átlaga volt. Az érettségi általános foka a következő lehet: jelesen, jól, közepesen megfelelt, és meg Jelelt. Az írásbeli érettségi tételeit a Művelődésügyi Minisztérium, illetve a tanácsok művelődésügyi osztálya tűzi ki. A minisztérium évről évre megjelöli azt a vizsgaanyagot, amely bői az érettségiztető tanárok a szóbeli tételeket összeállítják. Az érettségi vizsgát a gimnázium negyedik osztályának sikeres befejezését követő öt éven belül bármikor le lehet tenni, öt év után érettségi vizsgára a művelődésügyi miniszter adhat engedélyt. Az 1963—64-es oktatási évben végző gimnazisták már az új szabályzat előírásai alapján érettségiznek. kentik az 1964. évi költségvetés katonai kiadásait. — Mi grandiózus építési tervek teljesítésével vagyunk elfoglalva — mondotta a továbbiakban. — Mindamellett figyelmeztetni kívánjuk azokat, akik a szocialista országokkal kapcsolatban a fegyverek erejében bizakodnak, azokat, akiket megmérgezett a revansvágy: az* a nap, amelyen agresszióra merészkednének, az utolsó napjuk lenne. A Szovjetunió több mint elegendő mértékben rendelkezik mindazzal, ami ahhoz szükséges, hogy megfékezzen bármilyen agreszszort, gondoskodjék népünknek, a szocialista országok népeinek biztonságáról. — A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésére irányuló politika korunkban az egyetlen ésszerű irányvonal. A Szovjetunió következetesen síkra szállt és síkra száll ma is ennek megvalósításáért, s azt javasolja, hogy ne a háborús készülődésben, hanem a béke vonalán versenyezzünk. — Szeretnék hinni, hogy ezt a nyugati hatalmak államtérfiai is megértik és hallgatnak időnk parancsára, a népek követelésére; arra, hogy kezdjék meg a leszerelést. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is lankadatlan erőfeszítéseket tesz e cél eléréséért. — Szeretnők hinni, hogy az Egyesült Államok józan gondolkodású elemei, azok, akik reálisan gondolkodnak és megértik, milyen felelősséget visel országuk a béke sorsáért, érvényesítik akaratukat és megtalálják az eszközöket az agresszív militarista körök, a „veszettek” megfékezésére, hogy meggátolják a veszélyes fejleményeket, amelyekbe más országokhoz hasonlóan az Egyesült Államok is elkerülíetetlenül belesodródna. Hruscsov megállapította, íogy az Egyesült Államok agreszszív militarista körei a Kubai Köztársaság körül újra fokozzák a feszültséget és nyomasztóvá teszik a légkört. Hruscsov a hírszerzők és agresszorok régi fogásának nevezte azt a koholmányt, hogy Venezuelában állítólag Kubából odavitt fegyvereket találtak. — Szeretném egyenesen megmondani: agresszor urak, ne csörgessék fegyverüket, ne játsszanak a tűzzel! Világosan számot kell vetni azzal, hogy ha élezik a feszültséget és fenyegetik Kubát, az nem maradhat következmények nélkül a nemzetközi helyzetre. Nyikita Hruscsov kijelentette: a Kuba szabadsága és függetlensége elleni merénylet az ENSZ alapokmányának igen súlyos megsértése lenne, beavatkozás a forradalmi Kuba belügyeibe, agresszió egy szuverén állam ellen. Az effajta agresszió érintene minden országot, közöttük a Szovjetuniót Is. — A Szovjetuniónak ezenkívül meghatározott kötelezettség gei vannak a testvéri Kubai Köztársaság iránt. Számtalanszor kijelentettük és újból kijelentjük, hogy a forradalmi Kuba nem marad védtelen, ha rátámadnak az Egyesült Államok agresszív militarista körei. A Szovjetunió üdvözli a forradalmi Kuba kormányának azt a törekvését, hogy normalizálni akarja kapcsolatait asa Egyesült Államokkal. Elítéljük az amerikai imperialisták dél-vietnami agresz-> szióját. (folytatás a 2. »WaiMsf
