Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-12 / 290. szám

MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ GvlisiislcslermesztésOiik szerkezetének problémái A* utóbbi években egyre bb szó esik megyénk gyü­­olesterm észt és ének szerkeze­­összetételéről, annak terü­­megoszlásáról, túlzott jyoldal óságáról, s az ebből lódó, már ma is jelentkező -oblémák egész soráról. Miről is van tulajdonkép­en szó? Gyümölcstermesz­­•sünk szerkezete lényegében í egyes gyümölcsnemek egy­­láshoz viszonyult arányában, z egyes gyümölcsnemek zemformák szerinti részes e­­ésében és annak földrajzi íegoszlásában jut kifejezésre, 'izsgálata, tudományos kuta­­isa elengedhetetlenül főn­ie. Megyénk gyümölcster­­lesztését az egyre jobban lőretöiő alma túlsúlya jel­­aná Ebből kifolyólag egy or probléma vetődik fel: nunkaerő, tárolás, szállítás tb. Különösen súlyosan je­­entkezik a munkaerő, táro­­ás és láda kérdése, és ami i jövőt illeti, a nagyarányú .imatelepítéssel ezek a kér­­iések még nehezebb feladatok ;lé állíthatják megyénk gaz­dasági vezetését. Ha a fák száma alapján vizsgáljuk megyénk gyümöl­­:söseinek arányát, akkor azt apasztaljuk, hogy 1959-ben 3« alma és a szilva részese­dése közel azonos volt. Ugyanakkor a Nyírség és a Tisza—Szamos vidék által megtermelt bruttó termelési értékből az álma részesedése 71 százalék. Ez az összehason lítás világosan felveti annak helytelenségét, hogy a gyü­mölcstermesztésünk szerkeze­tét a fák száma alapján vizs­gáljuk. Ugyanis a szilva és egyéb gyümölcsnemek, me­gyénk területén, elsősorban házi kertekben, szórványok­ban és szőlők között lalálha tók. Termésüket rendszerint kevés emberi beavatkozással hozzák. Ezek gyümölcsei a gyümölcskereskedelemben és a felvásárlásban nem sok szerepet játszanak, éppen ezért kevésbé vetnek fel ke­reskedelmi, tárolási, csomago­lási, munkaerő, stb. kérdése­ket. Egyedül a gyümölesfo­­gyasztás tanulmányozásánál ajánlatos létüket helyesen megítélni. — Éppen ezért a megye gyümölcstermesztésének szer­kezeti felépítését az árugyü­mölcsösök gyümölcsnernen­­kénti összehasonlításán ke­resztül kell megvilágítanunk, ugyanis a gyümölcstermesztés jelenlegi, és méginkább a jövőbeni problémái elsősorban ezekből az üzemformákból fakadnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy megyénk­ben a felvásárolt és a forga­lomba hozott gyümölcsöknek 80—90 százaléka az árugyü­mölcsösökből származik. A megye gyümölcsöseiben és árugyümölcsöseiben található gyümölcsfák számá­nak gyümölcsnemenkénti megoszlását az alábbi dia­gramok szemléltetik. I ősvzgyumolcjosbení áTugyümolcsósben Mint látható, az alma túl­súlya mögött az egyéb gyü­mölcsnemek részesedése ele­nyésző. Olyannyira kevés, hogy gyakorlatilag szinte szá­mításba sem jöhet, pedig egyéb gyümölcsnemek na­gyobb részvételével tudjuk csak csökkenteni az óriási munkacsúcsokat, egyenlete­sebbé termi a felvásárlást, és ezen keresztül a gyümölcsfo­gyasztást. Hogy az 1959 óta eltelt időben a gyümölcster­mesztés szerkezetében javulás tapasztalható-e, az nem való­színű. Ugyanis legtöbb tsz az a éves tervnek csak az abna­­telepítési előirányzatát telje­sítette, és részben vagy tel­jesen elhanyagolták az egyéb gyümölcsök árugyürpöl esései­nek létrehozását. De megyénk nemcsak alma­termesztésre alkalmas. Nem­csak almából lehet egységnyi területről nagy értékeket pro­dukálni. A kajszi és ősziba­rack, meggy és bogyósgyil­­mölcsüek hasonló keresettség­nek örvendenek és nagyban elősegítik a tsz egyenletesebb pénz- és munkaerőgazdálko­dását, és egyben biztosítják vidékünk yáltozatos gyü­mölcsfogyasztását Gyümölcs­­termesztésünk szerkezetének alakulása pillanatnyilag nem a legkedvezőbb. Éppen ezért a problémák egész sorát hagyja nyitva. A jövőben kí­vánatos, hogy a szerkezet kérdései apró részletekig tisz­tázódnak és az 5 éves ter­vek során megyénk termesze ti és gazdasági életének a leg­megfelelőbb szerkezetet ala­kítsuk ki. Knknyó János jA VADÁSZ FERENC: Atizehhsrmbdík iel őí könyv A szerződéses termelői árak rendszere A nemesített (elit) vetőbur­gonya termelői árát korábban mór ismertettük. Ezúttal az utántermesztett (államilag el­lenőrzött) minőségű burgonyát vesszük sorra. A négy fajta­­csoport a következő: I. gülba­­ba, somogyi kifli, nyári (korai) rozsa; II. őszi kisvárdai és ra­­kamazi rózsa, pierwiosnek; ül. amsei, vera, somogyi sár­ga, boldogító, epoka, schwäble, gewont, somogyi korai, meise; IV. egyéb sárga- és fehérhúsú íajták. Fajtacsoportokon belül, mi­nőségi osztályonként, őszi vagy tavaszi átadás esetén mázsán­ként az árak a következők: I. esoport, A I. minőség ősszel 240, tavasszal 280, a B II. minő­ség ősszel 210, tavasszal 250; II. A I. 210, 250; B I. 180, 215; III. A I. 180, 215, B XI. 160, 190; IV. A 1. 160, 190, B II. 145, 170 forint. Az étkezési burgonya ára, a fenti fajtacsoportokban: I. 150; II. 130: III. 100; IV. 85, az ipa­ri minőség 70 forint mázsán­ként. Ezek irányárak, plusz­mínusz 15 százalék eltérés le­het a termés mennyiségétől függően. A mák szerződéses ára 2200, szabadfelvásárlási ára 2000 fo­rint mázsánként. A mákgubó, i'tjasz raktárba szállítva 110, húsz mázsán felüli tétel ese­tén, vagonba rakva 200 forint mázsánként. A kukorica vetőmagvak fel­­vásárlási ára (beltenyésztéses hibrid) a szokványkukorica he­lyi felvásárlási árának 150 szá­zaléka, vagy a termelő kíván­ságára 150 kg. szokványkuko­rica, s holdanként 300 forint címerezési díj. Rövid tenyészidejű, belföldi kukorica vetőmag a szokvány felvásárlási árának 120 száza­léka, vagy a termelő kívánsá­gára 100 kg. szokványkukorica természetben és 20 kg. szok­ványkukorica értéke. Ezen fe­lül, májusi morzsoltra átszá­molva mázsánként 50 forint. A normál tenyészidejű belföldi fajták felvásárlási ára — a má­zsánként! 50 forint nélkül — megegyezik a rövidtenyészide­jűével. (Legközelebb a hüvelyes-, gyökér- és olajnövények mag­­vainak felvásárlási árát ismer­tetjük). Kertészeti Lexikon Hazánkban ez az első önál­ló, a kertészeti ismeretek egészét összefoglaló enciklo­pédikus mű, amely a magyar kertészeti szakembereik Kossuith-díjas tudósok, taná­rok, elméleti és gyakorlati szakemberek — kollektív munkájának az eredménye. A lexikon 20 000 címszóban közli a fogalmak meghatáro­zását a szőlészet, a borászat, a gyümölcs-, zöldség- és dísz­növénytermesztés, a kertépí­tés, a kertészeti technológia, a faiskola- és gyógynövény­termesztésben és a szorosan kapcsolódó tudományágakban mint a növénytan, állattan, mykológia, mikrobiológia, ge­netika, fizika, kémia, meteo­rológia stb. A Kertészeti Lexikon első­sorban. a kertészeti szakem­berek és a háztáji kertek mű­velőinek készült, szamot tart azonban a természetbarátok, az iskolák, egyetemek taná rainak és tanulóinak, sőt kedvtelésből, kertészkedő vi­rág- és dísznövénykedvelő közönség érdeklődésére is. Az 1200 oldalas művet 2000 rajz és fénykép, 64 színes tábla teszi esztétikailag is nagyon értékessé. 20. Arra ocsúdott fel, hogy egy kis cigány.ány ráncigálja a kabátját. — Ne menjen arra — muta­tott az utca vége felé, a putri irányába. — Két legény van ott elbújva. Észrevette, hogy két alak lép elő a putri mögül. Szeren­csére még messze voltak. Futni kezdtek felé. Ö tovább mene­kült, de fogytán volt az ereje, már inkább csak vánszorgott, mint szaladt. Nem a Mátyás utcán fordult be, hanem a következő sar­kon. Egy régi vályogház állt ott, a Mátyás utca felől volt kerítése. A ház mögött újra megállt, hogy összeszedje ma­gát Átvágott az udvaron, a Mátyás utca felé néző te­leknél átpréselte magát a léc­kerítésen. A másik udvarban Is a ház mögé került. Az épü­let a mezőre nézett, arrafelé, amerről jött. A ház kerítésén belülről, kulcs függött egy szögön. Az udvarban szalmakazal állt, at­tól két-három lépésnyire sűrű tüskés drótkerítés húzódott félkörben. Hirtelen elhatáro zással a szalmakazalba fúrta magát. Magára húzta a szal­mát, Már nem tudott egészen vi lágosan. összefüggően gondol­kozni. Menekülése utolsó sza­kaszát inkább csak az ösztö­nei irányították. Félig öntu­datlan állapotban feküdt a kazalban. Nem tudta, mennyi idő telt el, amikor kocsizörgést hallott. A ház gazdája hajtott be az udvarra. Cigi kitapogatta a zsebórá­ját, amit nemrég az öccsétől kapott ajándékba, óvatos moz­dulattal előhúzta. Fél öt volt. Már erősen sötétedett. Hallot­ta, amint kifogták a lovakat, ahogy nyikorgott az istálló ajtaja. Valaki megállt a kazal mel­lett. — Ezek a büdös kölykök már megint kihuzigálták a szalmát — hallotta. A gazda lehajolt, hogy fel­emeljen egy nyalábot. A lábá­hoz ért. visszahőkölt. Aztán megmarkolta a lábát s húzta kifelé. — Magia mit keres itt? — kérdezte. — Jaj, szívbeteg vagyok, azt hiszem rámjött a roham. Fáztam, bemásztam az ud­varra. hogy magamra húzzak egy kis szalmát Alig tudok magamról. A gazda végigmérte, lát­szott, e1 hitte, amit mondott. — Ha beteg, miért nem ko­pogott be a házba? A család segített volna magán. Miközben beszélt, a szom­széd kerítés mögül felbukkant egy fiatal nő feje. Kócos volt. — Alighanem ez az a fia­talember — rikácsolta —, akit a rendőrség üldöz. Megölt egy öregasszonyt. — Nem igaz — dadogta a fiú —, senkit sem bántottam. A gazda kutatóan nézett rá, aztán az asszonyra Annak nem válaszolt semmit. — Menjen isten hírével — mondta csendesen és a kapu­ra mutatott. ... 1945-ben Kurimszky Sán­dor rákospalotai rendőrkapi­tánynál hetenként jelentkez-Egész Európa vásárolja a szabolcsi borsmentát Jövőre duplájára emelik a termelést megyénkben Szerényen húzódik meg Nagyhalászban, a fő utca mentén egy kevesek által is­mert üzem; a mentafeldolgo­zó. Pedig ennek a gyárnak az alapanyagát elsősorban itt, Szabolcsban termelik. Mint levelet teakészítéshez a be­lőle lepárolí illóolajat cukor­kák, fogkrémek illatosításá­­hoz, vagy a gyógyászatban használják. A magyar borsmenta ma már világhírű, kapós egész Európában. Az egyre fokozó­dó exportlehetőségek késztet­ték a HERBÁRIA Vállalatot arra, hogy tovább növelje az amúgy is jól jövedelmező mentatermő területeket. Na­gyobb arányú telepítésre ez év őszén került sor, a duplá­jára emelték a termőterüle­tet. A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet ez évben 43 holdon termelt borsmen­tát. A holdankénti jövedelem elérte a 20 ezer forintot. Most ősszel újabb 70 holdat tele­pítettek és olyan helyre, ahol szárazság esetén öntözéssel is emelhetik a terméshozamot. Az Aranykalász Termelőszö­vetkezet 30 holdon kezdi meg a termelést. Ibrányban a Hunyadi Ter­melőszövetkezet az idei 10 hold mellé újabb 22 holdat telepített, a Petőfiben 10 hol­don kezdik meg a termelést. Beszterecen az Uj Barázda Termelőszövetkezet most kezdte el 10 holdon a terme­lést. Ibrányban és Kemecsén a háztáji gazdaságok is foglal­koznak borsmenta termelés­sel. A nagyhalászi mentafeldol­gozóban a szárított levelek csomagolását is végzik, innen szállítják hatalmas bálákban külföldre, egész Európába. Teának elsősorban a németek vásárolják szívesen. t á. lek a felügylet alá helyezett nyilasok. Az egyik asszony — ugyancsak nyilas volt —, ott állt a sorban, a jelentke­zők között. — Magát rég ismerem — bökött rá a rendőrkapitány mikor felfedezte —, csaknem másfél évtizede. Ott laktak a Mátyás utca végén... — Akkor még igen. Honnan tetszik tudni? — Amikor kihúztak a szal­makazalból, maga kiáltozott át a kerítésen, hogy én va­gyok, akit a rendőrség keres. Azt mondta, meggyilkoltam egy öregasszonyt. — Jaj istenem — rémült meg a nő. — Most már mindegy — legyintett a rendőrkapitány. — Azért továbbra is csak egy­szer hetenként kell jelent­keznie. Kivánszorgott a kapun, újra visszafelé ment, mert újra arra számított, hogy üldözői erre a legkevésbé sem számí­tanak .Az első sarkon egy vas kályhát cipelő munkás ment el mellette. — Lépjen meg, követik — mondta halkan. Néhány lépés után óvatosan visszanézett Felismerte Wa­­yand -Tibort, a főkapitányság fiatal detektívjét Látta már a tüntetések alkalmával, meg­jegyezte az arcát. Rohanni kezdett a mező felé. — Állj meg az anyád iste­nit, mert lelőlek — ordította Wayand. Tovább rohant. A Szilas partjához ért. Nem volt más kiút: ruhástól bele­vetette magát a patakba. Nagyon hideg voit a víz. A télikabátját, kalapját már a menekülés első szakaszában elhagyta. Most a sálja úszott eh De azért átvergődött vala hogy. A túlsó partón tovább futott. Már egészen sötét volt. Annyit még látott, hogy a detekív a Szilas partján áll nem akarózik neki az átkelés. Cigi arra gondolt, ha vala­hol egérútat nyer, talán eljut Fótiig, Erősen szúrt az oldala, tüdeje zihált. Egy dombot lá­tott. Közelebbről észrevette, hogy nagy kupac paradicsom­­karó áll ott, kátránypapírral letakarva Megfordult a fejében az a gondolat, hogy alá bújik rövid pihenőre. De hirtelen lódobog'ást hallott. Egy füstös­képű legény ült a lovon, egye­nesen felé rohant, vasvillát tartott a kezében, megcélozta a mellét. — Add meg magad, vagy felnyársallak! — kiáltotta A fiú felismerte a helyzetet Bizonyosan Wayand küldte utána a legényt — Te szerencsétlen! — kiál­totta neki. — Bántottalak én? Nyomban látszott, hogy a szavak itt nem használnak. Cigi a karókhoz ugrott, kira­gadott egyet, s hirtelen len­dülettel a lovas felé ugrott, lesújtott a karóval. Az állat orrát érte a csapás. Nyerített és fe1 ágaskodott, forogni kéz dett a tengelye körül. Nem léoett előre A füstöskéoű kia­bálni kezdett: — Segítség, gyilkos! Nem voit senki a közelben. Cigi újra futni kezdett, visz­­szanézett, a lovas ellenkező , irányba ügetett. Elérte a Dunakeszi—Alag— Vác felé vezető vasútvonalat. Eszébe jutott: Bárd Andrasék Megyeren laknak a sógoruk­nál, tőlük segítséget kaphat a további meneküléshez. A vizes nadrág csonttá fa­gyott, recsegett, ahol hozzáta­padt a bőréhez, égette, mint a parázs. Fázott, a hideg rázta Sűrű pelyhekben havazni kez­dett. Mire Bárdékhoz ért, besöté­tedett. Az udvaron András só­gornőjébe, Hoffmann Károly­­néba ütközött. — Lili, te vagy? —■ vacogta. . — Mi az Cigi, mi van ve­led? De furcsán nézel ki. — Szólj Andrásnak, jöjjön ki gyorsan. Bárd kijött, nem volt náluk senki, bevonszolta a lakásba a’ig tudtak életet verni bele. Forró teával itatták. Kettesben maradt András­sal. — Lebukott a nyomda — mondta Kurimszky. Hain és Wayand üldöz. Bárdéknál nem maradhatott soká, ők is ...feketék*’ voltain Egy kicsit összeszedte magát, ruháját sebtében megszánfót­­ták. András sógora — Hoff­mann Karcsi — téiikabátját adták.rá és sapkát kerítettek. Már öreg este voit. amikor villamosra szállt. Furcsán néz­hetett ki, mert a sapka nagy volt, a feje kicsi. De nem történt baj. Megyerről Angyalföldre ment, Domonkos Lajosékhoz, a mai Reiter Ferenc utca hetvenöt­be. Domonkos régi kommunista volt, a Lakatos és Székely-féle vasüzemben, a Béke téren dol­gozott, mint szerszám lakatos. Domonkoséknál éppen sejt­ülést tartottak, őt csak a há­zigazda ismerte, de megnyug­tatta a többieket. Hamar vé­geztek. a négy vendég elment. Két napot töltött Domonko­séknál, aztán elkísérték Ke­­lenvö’gybe Lakatos Alberthex. — Lakatos elvtárs a Győri Vagongyár vezérigazgatója lett a felszabadulás utáni években. Akkor a Ganzban dolgozott. Míg Lakatosék munkában voltak, ő otthon maradt á la­kásban. Csakhogy ez' á szállás sem volt biztonságos, Lakatost is ismerte a rendőrség. A hatodik vagy hetedik na­pon különös hír jelent meg az Uj Nemzedékben, a Nemzeti Újságban, Az Estben és más lapokban. „A m. kir. rendőr­ség budapesti főkapitányságá­nak politikai osztálya kommu­nista szervezkedésben való részvétel miatt letartóztatta Kurimszky József — így. Jó­zsef! — újpesti cipészsegédet.* Talán Hain szegye!He a ku­darcát, talán a további nyo­mozás kedvéért volt szükség erre a füllentésre? Kurimszky Sanyi nem tudta megfeiteni a titkot. De nagy kínokat élt át ezekben a napokban. A szom­széd házban egv réndőrtörzs­­őrmester lakott, kutyája az udvaron vad ugatásba kezdett, valahányszor ő megmozdult Lakatosék szobájában. Nappal egy percre sem mehetett ki az udvarra Lakatos útján találkozót kért. Az elvtárs, aki eljött, kodeint hozott, mert Cigi nap­hosszat köhögött, tompán, mint egy dzsungeldob. Megálla­podtak: új búvóhelyet kell ke­resni. A Wekerle telepen egy Öreg­asszonynál kiadó bútorozott szobát találtak, — Nős vagyok —- mondta a néninek —, a feleségemet Esz­tergomban hagytam. Munkát ígértek Pesten, de ez még bi­zonytalan. Míg el nem dől a sorsom, rie jelentsen be, mert munka nélkül úgy sincs kitar­tásom. A néni megkapta az előle- 5?t, beleegyezett két hét nyugalomban telt el, a szállásadó asszony reg­gelenként korán elment ha­zulról, egyszer se kérdezte, ta­lált-e már munkát. De a két hét leteltével szóvá tette: Be kellene je’entkeznie. — Ha akarja, kifizetek még két hetet — mondta Ku­rimszky —, de várjunk még egy kicsit. Ha nem sikerül az ügy, kénytelen leszek vissza­menni Esztergomba. — Nehéz ezt nekem meg­tenni kedves fiam — mondta az öregasszony —. tudja lel­kem, a kispesti rendőrkapi­tányságra járok; takarítani nem játszhatom ki a törvényt. (Folytatjtik.f 9

Next

/
Thumbnails
Contents