Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-12 / 290. szám
fudomáiiTOS alapossággal A meaŐÉBzdasú^ terméek szállításának a kérdéítvel foglalkozó megyei taácskozáe — amelyet a rmokban tartottak — több irgető kérdést felvetett, lindcnekelőtt azt, hogy eben a dologban a terhelések, a felvásárló- és szálli- 5 szerveknek a szoros gyüttműködésére van szűkég; a termelés nem váasztható el a szállítástól, z értékesítésből, s még egy: szállítások megszervezése, sbonyolítása fontos gazilál:odási folyamatamelynek avartalan megoldásához .épzett szakemberekre van ziikség a termelőszövetke■ etekben is. A megye idei mezőgazdaági termelésének eredméíyej közepesnek számít anale ; mégis sok 'gondot okozott l termelvények szállítása nind üzemen belül, mind, i kereskedelem részéről az iszi hónapokban — és csak , kivételesen kedvező időjárás tette lehetővé ezer tagon számra a megtermelt irtékek megmentését. A most jelentkezett problémák. de még inkább a későbbi években egyre növekvő feladatok fordították országosan is a figyelmet a mezőgazdasági termelvények szállításának a Vizsgálatára, s ebben a vonatkozásban Szábplcs-Szaönár megye nagy súfllyal, elég sajátságos helyet foglal el. Ha csak a legfőbb termékeket vesszük figyelembe — mint a burgonya, kukorica, dohány, napraforgó, alma, silókukorica, cukorrépa, zöldség — akkor ezekben az érvekben a meg}’ében, és a megyéből, évi l.S—2 millió tonna mezőgazdasági terméket kell szállítani. S ez csupán egyszeri szállítás! Mert akár az almánál, akár a burgonyánál és még sok más terménynél két vagy háromszoros szállítással kell számolni, amíg a termés a termőhelyről a gazdaság központjába feldolgozásra, onnan többségében a vasúthoz, és vasúton a megyéből elkerül. A megye mezőgazdasági üzemeinek a be- és kiíránvuló összes szállítása ma meghaladja a tízmillió tonnát* vagyis — ha elképesztő számmal akarjuk érzékeltetni — a gazdaságokba érkező műtrágyák, vetőmagvak és sok más anyag, s az ott előállított termények és termékek egymillió vagonból álló vasúti szerelvényen fémének el. Ez a forgalom néhány év múlva megkétszereződik! Nem is lenne baj ezekkel a különben meghökkentő számokkal például Békés megyében, ahol a szántóföldi termékek többsége gabonaféle, s más növények érési, betakarítási ideje is viszonylag egyenletesen oszlik el nyár elejétől késő őszig. De Szabolcs-Szatmárban más a helyzet: egyes termelvények nagy tömegű ek, nagy tömegben is jelentkeznek, s legtöbbjük érést, betakarítási és feldolgozási ideje, így szállítása is egybeesik... Ilyenek a burgonya, alma, napraforgó, kukorica, kései zöldségek, silókukorica — de még a dohány is. Teliét ez a torlódás a betakarításban és szállításban elkerülhetetlenül fennáll, legalábbis olyan mértékben, hogy — különösen kedvezőtlen időjárási viszonyok között — a megyében lévő belső mezőgazdasági, közúti szállítási kapacitás, a területileg itt érdekelt vasúti hálózat é& annak teherbírása nem birkózhat meg a rendelkezésre álló három hónap alatt a feladattal. Különösen akkor nem, amikor szervezési, tárgyi és személyi akadályok is jócskán vannak. Melyek a zavartalan szállítások lebonyolításánál: az akadályai? — A gondolt — Urülbelüu sorrendben •— a termelésnél kezdődnek azzal, hogy pontatlan a tervezés, de ezt sem korrigálja ki idejében a termésbecslés; az utolsó pillanatban, betakarítás előtt vagy közben derül ki a valóságos helyzet, s ekkor jelentkeznek a gazdaságok szállítás! igényeikkel. Ezt az igényüket aztán mielőbb valóra szeretnék váltani, mivel nem rendelkeznek elegendő és megfelelő üzemi tárolási, rairtározási lehetőséggel. A természeti termesztési adottságok különféleségét nem vette kellően figyelembe a szállítóeszközök elosztásában eddig a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, így egyes, főleg gyengébb adottságú területeken gazdálkodó tsz-ekben aránylag sok a szállítóeszköz, más helyeken pedig, ahol több száz vagoii termésről van szó — alma, burgonya, cukorrépa együtt — nincs elegendő gép. Maguk a mezőgazdasági üzemek elsősorban a termeléssel foglalkoznak — és ezt helyesen teszik —, csak az a baj, hogy megfeledkeznek az egész gazdálkodási folyamat teljes összefüggéseinek a vizsgálatáról. Egy példa: évek óta ismétlődő kérés, hogy a gyümölcstermesztő gazdaságok a holt szezonban — téltől nyár elejéig — igényeljél: ée szállíttassák le az almásládákát. Még mindig nem, vagy nagyon kevés tsz tesz eleget — elsősorban saját érdekében — ennek az ésszerű kérésnek. Emiatt kellett az idén, a legnagyobb szállítási csúcsforgalomban 10—12 ezer vagont lekötni üres ládák szállításival. Komoly szakismeretet követelő munka a tsz-ekben a szállítás megszervezése, lebonyolítása, ez önálló munkakört szakembert igényel a teljes koordináció érdekében. A megyei szállítási bizottság terve szerint a tél folyamán minden tsz-ből egy-egy embert szükséges erre a szakmára, tanfolyam keretében kioktatni. Ez idő szerint a tsz-ek egynegyede sem adott lehetőséget ilyen ember kiképzésére! A mezőgazdasági termelvények szállításának a lebonyolítását zavarja és akadályozza az is, hogy a különféle átvételi helyeken korlátozott őszi csúcsforgalom idején a mjmkaidő; két vagy akár három műszakos átvételi időt kellene blztosí-Átadtuk a csokrokat, a nippeket és a könyveket. A háziasszony láthatóan boldog, valósággal ragyog az örömtől, pontosan úgy, mint mindenki, akit ünnepelnek. Ma gondtalan névnapot ülünk, a háziasszony névnapját, aki nem győzi kínálni a bort, a süteményt s majd a csábítóan illatos feketét. Amikor meglátjtik a tálcán körberakott, formás feketéi csészéket, nem útijuk meg dicséret nélkül. Egymást múljuk felül a találóbbnál találóbb jelzőkkel: csodálatos; remek! ilyet még nem láttam! — la jóstól, a férjemtől kaptam mikulásra. Háziasszonyunk bejelentése kedvező fordulatot ad a társalgásnak. Valaki megjegyzi, , jó annak, aki ilyen ügyes ajándékot kap a Mikulástól. S ahogy az már lenni szokott, a társaság hölgylagjai sorolni kezdik, mit kaptak életük párjától ajándékba. Később már tágabb értelemben feszegetjük az ajándékozást, általában elmélkedünk róla, utinl tani. Igen elégtelen aZ átvételi helyek száma — emiatt a járművek hosszú Időn át várnak sorukra; kiesnek a munkából. Mintegy 5—10 százalékos szállítási kapacitás kiesést okozott a2 idén a járművek alkatrész^ hiánya. Baj van a jármüvek és egyéb gépek üzemanyag ellátásának a folyamatosságával; az utó íréi négy év alatt megkétszereződött a tsz-ek és gépállomások gépállománya, a tárolókapacitás ezzel nem tartott lépést, emiatt - csúcsigénybevételi időben az üzemanyagkészlet csak kéthárom napra elegendő. Szükséges lenne nagyobb arányban — és egyáltalán —• gépesíteni a rakodást mind a tárolóhelyeken, mind a. közúti és vasúti szállításoknál. Ugyanis a rakodómunkás probléma egyre nagyobb mértékben jelentkezik, mivel a gazdaságok teljes munkaerejét lekötik az őszi betakarítási, belső anyag- és terménymozgatási, feldolgozási és vetési feladatok. A szövetkezetekben ismert, de lényegében még nem alkalmazott eljárás a szállításoknál az úgynevezett ingajárat. Még mindig a szállítmányokkal utaznak a rakodómunkások a fel- és lerakodáshoz — ezzel felére csökkentve a szállítási kapacitás kihasználhatósági fokát. A fentiekből látható, hogy igen sok belső üzemi, üzemek és vállalatok közötti szervezési lehetőség van kihasználatlanul, vagy alig "hasznosítva a szállítások lebonyolítása érdekében. Ezek igénybevétele mellett is a gyökeres változást, nyilvánvalóan, az hozhatja meg, ha a szállítások megoszlása, a csúcsok széthúzása érdekében — a termelvények megmentése, a belföldi fogyasztás, az exportlehetőségek javítása érdekében — üzemi tárolók létesülnek saját erőből és állami segítséggel. De amíg ez folyamatosan megvalósul, addig is szükséges — elemezve az eddigi tapasztalatokat — szinte tudományos alapossággal megszervezni, megtervezni üzemen belül, ezentúl a termelő és a kereskedelem között a szállítást. életünk egy fontos tartozékáról. Élcszerek, készletek, dísztárgyak nevei röpködnek a szobában, közben koccintunk, s folytatjuk ott, ahol abbahagytuk. Háziasszonyunk, aki ma este túlontúl elegáns hl/telen feláil, s néhány másodperc múlva selyem-papírba csomagolt kék hajszalaggal tér' vissza. — Nevessetek ki, de nekem eddig ez volt a legszebb ajándék. Feszülten várjuk a folytatást. — Ötéves lehettem, s nagyon vártam a Mikulást. Reggel üresen találtam a cipőmet. Rohantam ki a konyhába, hogy megvigyem a szomorú hírt édesanyámnak: nekem semmit sem hozott a Mikulás. Dehogynem hozott, kislányom. Hozott neked is, szép hosszú kékszalagot — válaszolt elcsukló hangon az anyára. — Meg akartam nézni, hagy milyen szép, s hirtelen kiesett a kezemből, egyenesen a tűzbe és pillanatok «főtt Samu András JCík iza/ag w Halló itt a TITÁSZ Fél óra az ügyeiden Három napig egyfolytában Nem sír már a feleség 4 szülők is felelősek! Egy villanyvasaló valahol zárlatos lett és kiégett a biztosíték. Sötétbe borult a lakás. A TITASZ nyíregyházi üzemvezetőségének ügyeleti szobájában nemsokára megszólal a telefon; „Nem ég a villany, kérek egy szerelőt...” A Dózsa György utcáról méltatlankodva szól be az egyik fogyasztó: Vibrálva ég az utcai neon, zavarja a tv adást... Egy utcában kialudtak a közvilágítási égők, és így tovább... Szinte szünet nélkül cseng a 34—44-es, vagy a 34—14-es telefon. Jönnek, mennek a szerelők ki távolabbi, ki közelebbi útra. Attól függ, hogy honnan jött a segítségkérés és kinek a körzetéhez tartozik... Akikre a halál leselkedik Mészáros Ferenc és Spáncz József éppen Nyírjesből jöttek be, de még meg sem melegedhettek, már várja őket az üzenet: A konzervgyár építkezésen állnak a gépek, fáziskímaradás van. Kevés idő jut a beszélgetésre. — Nyírjesen egy oszlopbiztosítékot kellett kicserélni. Galylyat szállítottak és pakolás közben összeverték a két vezetéket — mondja Spáncz József. Még csak 29 éves, de már tizenkét éve dolgozik a szakmában. Borbányai lakásukon hat éve gyúlt ki a villanyfény. Talán azért is tudja annyira becsülni az áramot. Nem zúgolódott - akkor sem, amikor az elmúlt télen egy rendkívüli időjárásban az .ágyából verték fel és három napig nem látta a családot. Szép foglalkozás a villanyszerelő szakma, de nem ve szélytélén. Sokszor kell áram alatt lévő vezetékek között biz tosítékot cserélni az oszlopokon. Minden mozdulatra vl gyázni kell, mert a hideg alumíniumhuzalokban a halál leselkedik az emberre. S tudja ezt otthon a család is... Mészáros Ferenc beszéli, hogy amikor megnősült, a felesége az első években mindig sírva fogadta. Pár perces késés elég volt ahhoz, hogy a fiatalasszony a lehető legrosszabbakra gondoljon. — Most? — Már megszokta — nyugtázza mosolyogva. Elavult módszerek Hatalmas körzet a nyíregyházi és egyre bővül. Évente több mint ezer új előfizető. Mindig messzebb és messzebb. hibabejelentő!5’ Váltással 18 szerelő látja el a javításokat; Sóstón, Sóstóhegyen, Kálmánházán, Felsősimán, a Nyírjesen, a bokrokban és természetesen Nyíregyházán. S a közlekedési eszköz még mindig a kerékpár. Kocsit csak akkor kapnak, ha egy nagyobb üzemzavar esetén Tlszalökre, vagy Téglásra kell menni, vagy esetleg Felsősimára. — Legalább egy SIMSON lenne — sóhajt fel az időközben megérkezett Deák Mihály közvilágítási szerelő. Mire Sóstóhegyre kibiciklizek, bizony meg kell pihennem. városokhoz. A levert lámpateste!:, kiparittyázott égők viszont azt bizonyítják, hogy a város egyes lakói — még ha gyerekekről is van szó — nem méltányolják ezt. Egy Hadzel téri példa. Úgy* ahogy Deák Mihály elmondta; — Ezt a területet a múlt hét pénteken jártam le. Tíz égőt cseréltem, többségét kiverték. Ma, hétfőn — tehát három nap múlva — újra kinn jártam. Tizenegy égőt vittem magammal, de nem volt elég. Újra a (gyerekek... Másik eset: — Égőcsere közben történt Pap községtől mintegy S ki lométernyi vezetékkel villanyt kap a ricsikai erdészet. Szerelő az oszlopon, Hammel felvétel hamuvá égett. — Végül én vigasztaltam szegény anyámat: ne tessék sírni, ha már így történt, majd hoz jövőre másat a Mikulás. Hiába kutatunk az ünnepelt tekintete után, ö a szőnyeget nézi, csendben, szomorkásán, — És én, az ötéves gyermek őszintén hittem mindezt, eszembe sem jutott, szegény anyám így akarta feledtetni velem azt, hogy nekünk nincs pénzünk ajándékozásra. Hát ezért a legkedvesebb nekem ez a kis kék szalag. — Bravó, bravó, igazi novellatéma — szól a társaság irodalomkedvelő tagja. — És lám, a pozitív hős elnyerte jutalmát — élcelődik a mellette ülő. — De asszonyom, nem gondolja,, hogy ez ünneprontás? Mintha csak erre vártunk volna, megragadjuk ismét a poharakat, koccintunk, twistet pergetünk a lemezjátszón fújjuk a füstöt, jókat nevetünk! Észre sem rcszszük, hogy Ágika, aházietszszony négyéves kislánya haja kmé fonta azt gz olcsó kis családi ereklyét. Angyal Sándor Aztán itt van a tolólétra probléma. Van egy fából készült, kisebb súlyú, de ehhez is három ember kell, hogy odébb tolják. Egy kis emelkedő és izzadnak mindahányan. A vaslétrát — ha lehet — nem is használják. Bizony korszerűsíteni kellene ezt is. Olyan gépkocsira szerelt tolólétra kellene, mint Budapestén, vagy Debrecenben. Megérné. Egy tíz perces égő, vagy csőcserével így órákat kell eltölteni., Arról nem is beszélve, ha a mészszebb lévő Debreceni, vagy Báthori utcákra kell kimenni javítani, cserélni. S a közvilágítási hálózat egyre bővül. Szaporodnak az égők ezerszámra. Több égő, több hibalehetőség. — Máris többet kerékpározunk, mint dolgozunk — bizonygatja a közvilágítási szerelő. „Ne is tessék kicserélni...” A város sok százezer forintot költ a közvilágítás korszerűsítésére. Az üzemvezetőség igyekszik, hogy Nyíregyháza ebben is felzárkózzon a többi az egyik utcában. Fenn vagyok az oszlopon, mire nagy kárörvendően felszól egy tíz év körüli gyerek: „Ne! siessék kicserélni, mert úgyis kífocizzuk...” — és elszaladt. Vajon csak a gyerek a hibás? Nem, a szülők is! A rendbontók felderítésében már egyre inkább segít a lakosság, a tanácstagok. A napokban öt gyérek ellen adtak be feljelentést a rendőrségen. A szülők elkerülhették volna az ebből származó anyagi kártérítést és szégyent, ha jobban vigyáznak — gyermekeikre. Karvastagságú kábelekben, ujjnyi légvezetékekben, nesztelenül tör utat magának a roppant energia. Hatalmas gépeket hoz mozgásba, apró villanymotorok zúgnak fel a háztartási gépekben, nappali fényben fürdik éjszaka a város. S akik egyengetik az útját hóban, esőben, viharban járják a körzeteket, másznak fel az eljegesedett oszlopokra. Mennek, mert az a kötelességük, hogy áramot biztosítsanak oda, ahova egyszer már betette lábát az ezer karú óriás. Tóth Árpád Olvasónk írja: Tanyai pedagógusok továbbképzése A nyíregyházi járás tanyai iskoláiban számtant fizikát tanító nevelőik részére az Oros—Kőlapos tanyai iskolában bemutató tanítással egybekötött továbbképzési napot tartottak. Forró József igazgató tanító jól sikerült bemutató tanítása után Tóth Imre járási szakfelügyelő tájékoztatta a szép számmal megjelent, nevelőket a nevelési terv helyes gyakorlati alkalmazásának néhány alapvető módjáról. A megjelent nevelők egybehangzóan megállapították, hogy a találkozó hasznos volt, és jó tapasztalattal gazdagodtak, amit további munkájukban hasznosítani fognak. Albert Antal ig. ' anár 1963. december 13.
