Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-10 / 288. szám
1 Mátészalkai járás elnaradl a napraforgó értékesítésével „Virított mag“ 40 kilós tételben — Zárva vannak a terményforgalmi raktárak & mika társunktól): megye mezőgazdasági érásító tervének jelentős ré. adja a mátészalkai jás as esztendő végének Éledtével fontos a tervek zsítésc. Ennek alapján lalkonott külön is e kértél az elmúlt napokban írási tanács végrehajtó bisága. A tanács vb. megipitotta, hogy például a ezer mázsa napraforgó rvel szemben 22 ezer 800 tsa került az idd betakas óta felvásárlásra. Fedig, y a terv teljesíthető, bizotja egyes községeik, illetve nelőszövetkezetek példája, »sokban a köznépekben, >1 a tsz-ek az egyéb betaitási munkált mellett a maforgó szerződési kötéletségnek is igyekeztek eletermi, meg is mutatkozik eredmény, Izamoskér 700 mázsa tervre} szemben 1032 mázsa íapraforgót szállított, Kántor jánosi 12®, Ópályi 119 százalékban tett eleget tervének. Ellenben fúlpösdaróc 200 mázsa tervvel szemben semmit, Gyűrtelek 1500, Fábiánháza pedig 900 mázsa helyett csupán 432, illetve 452 mázsa forgót adott át a felvásárló vállalatnak. Nem dicsekedhet eredményével Mátészalka, Nagydobos és Nyírcsaholy sem. Az is igaz, hogy egyes helyeken nem termett meg a várt mennyiség, azonban a ténylegestől ezekből a községekből is többet szállíthattak volna már. Másrészt. a hiányzó mennyiséget több község pótolhatja, hogy a járási terven ne essen csorba, mivel tervezetten felüli átlagtermést értek el. Azonban — mint a járási tanács vb. is megállapította: — lassúvá, vontatottá tette a felvásárlást a Terményí'orgalmi Vállalat mátészalkai kirendeltségénél az, hogy nincs elég raktáros, s helyenként csak heti egy felvásárlási napot tartanak. A háztáji gazdaságokból történő felvásárlást akadályozta és részben még mindig akadályozza az a körülmény, hegy más megyékből, s főleg városokból (úgynevezett pirított magárusok) járják a falvakat, 30—40 kilós tételekben vásárolják a napraforgót, s vassuti csomagként szállítják el, arra hivatkozva: „Ez nem alma, nem burgonya, erre nincs kiszállítási korlátozás”. A járási tanács végrehajtó bizottsága határozatott hozott: a felvásárlás és szállítás ütemének gyorsítására a felvásárlási csoport a termény-forgalmi kirendeltséggel közösen mérje fel a tsz-ekrjei és a háztáji gazdaságokban levő és elszállításra váró napraforgó mennyiséget, s a lehető leggyorsabb felvásárlásra készítsen részletes ütemtervet. Gépek szabad ég alatt Egy tél, többmilliós kár „Filléres" megoldások nagy haszna A szakszervezet a gépek megóvásáért Egy esztendő után Beszteiecen KÉZZELFOGHATÓ VÁLTOZÁSOK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Egy évvel ezelőtt cikkben Úalkoztunk a besztercei barázda Tsz problémájával, tkor arról írtunk, hogy enge a tsz vezetése, a tagok leményét, javaslatát nem szik figyelembe. Az így kiakult légkörben a tagok nem ezték maguknak a közöst, széthúzás, a meg nem értés ,.t úrrá a szövetkezetben, mek nyomán kevés volt a vedelem, s közel félmillió rint mérleghiánnyal zártak, os, milyen változás »történt ;y év után 9 szövetkezetben? Már a télben oltunk*.“ A járás vezetői és a tagság eiyesen értékelték a tarthaitlan helyzetet. Közgyűlést ívtak egybe, ahol új vezetőét választottak a szövetkezet lére. Az elnök Kántor Sánor lett, akit úgy ismert a jgság, mint megfontolt és 51 gazdálkodó embert. A jáási tanács, a tsz szakmai íegerősítésére Szakolczai Sánor személyében új főagronónist helyezett ki. Aztán megrősítették a könyvelést is. A agság ezekután bizalommal x-zdett az új gazdasági éviez. — Az elindulás nem volt ;önnyű — mondja Kántor ián dor, a tsz elnöke —, mert uuíkor átvettük a vezetést, nát a télben voltunk. Elmaadt az őszi mélyszántás, a loaszúra nyúlt tél pedig nagyon megviselte a kalászosodat Több táblát ki kellett zántani, amit aztán kapásokat! vetettünk be. A megnőcekedett kapások területéhez pedig nem volt elegendő munkaerőnk. Ez csak megnehezítette helyzetünket— Ennek ellenére — szól közbe Szakolczai Sándor fpagronómüs — nagy fordulat következett be a tagságnál. \ki csak teliette, szorgalmasan dolgozott, javult a munt--)fegyelem és a közös vagyon édelme, bár még itt-ott meg- 1 aláiható a fe’előtlenség. Ma legtöbb ember azon vitatkozik, hogyan lehetne jobban és okosabban megszervezni a jövő évi termelést.. Nagy lehetőségeket kínál a határ Tehát a tagok gondolkodásában, a közösség iránti viszonyban fejlődés történt. A vezetőség nagy erőfeszítést tett azért, hogy a tagokkal együtt oldja meg a feladatokat. Rendszeressé vált a vezetőségi- és a közgyűlések megtartása, ahol szavukat hallatták az egyszerű tagok ie. Ugyanakkor megszűntek a felelőtlen ígérgetések. „Jövőre csak úgy kaphatunk többet, ha jobban is dolgozunk...” — hangzottak a vezetőség szavai. S ezt megértették a tagok is. Bár sok nehézség és gátló tényező akadályozta a szövetkezet fejlődését, de az egységesebb hangulat, a szorgosabb munka lehetővé tette, hogy lényegesen többet osszanak majd á zárszámadáson, rriiht az előző években, és~ nem lesz mérléghiányos ä szövetkezet! Igaz, ma még nem tartanak ott mint egy jó szövetkezet, de kezdik lerakni az alapokat ahhoz, hogy egyenletesebben és gyorsabb ütemben fejlődjenek. Az emberek jól tudják, hogy nagy lehetőséget kínál a besztercei határ. Hozzáértő és gondos kezek nyomán kincseket lehet „kibányászni”. A tagók ma arról vitatkoznak, hogyan lehetne ezt meggyorsítani. Nem tartják kielégítőnek a szövetkezetben például a jelenleg alkalmazott premizálást. Ezért azt javasolják — amit a brigádértekezleteken elfogadtak, — hogy a területet egyénenként kell felosztani, s aki többet és jobban dolgozik az többet is kapjon. Azt mondják: „Ez a módszer nemcsak a munkakedvet hanem a termelést és a közös vagyon növelését is fokozná...” Erről véglegesen a közgyűlésen döntenek majd. Az összhangért Az emberek megváltozott viszonyát már az őszi munkákban is le lehet mérni. A 600 hold kalászosukat idejében és jól előkészített földbe vetették, Az őszi mélyszántást pedig rövidesen befejezik. (Ez még nem volt a tsz életében!) De a vezetőség azt is tudja, hol szorít még a cipő. Legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy megszüntessék a termelési aránytalanságokat. A vezetőség tervet dolgozott ki az állattenyésztés és a növénytermesztés összhangjára. Az idén harminc hold új gyümölcsöst telepítettek. így hetven holdra emelkedett ez a terület. Lényegében most kezdték meg a tsz-nek azt a tervszerű gazdasági fejlesztését, amit évekkel ezelőtt kellett volna megkezdeni. A céltudatos munka a tagokkal egyetértésben folyik, aminek kedvező hatását jövőre már anyagilag is érezni fogják. B. 13* Tabi László: —■ Azért hivattam magái, Pilisi kartárs, mert a fülembe jutott, hogy maga tegnap reggel meglehetősen furcsa beszélgetést folytatott Mecsekivel, a beosztottjával. Elmondaná, miről beszéltek? — Készséggel, csoportvezető kartárs. Mecseki bejött hozzám, és vittata egy intézkedésem helyes voltát. Erre megmagyaráztam, hogy én a felettese vagyok neki, az intézkedéseimért én vállalom a felelősséget, tehát akármenynijit is vitatkozhatunk, a végén amúgy is csak nekem lehet igazam. — Hm. És ezt Ön helyes álláspontnak tartja Pilisi kartárs? — Igen. Úgy vélem, hogy túl sok időt fecsérelünk el Készlet a szerző „Őszintén szólva” című most megjelent kötetéből. látszat vitákra, holott eleve bizonyos, hogy annak lesz igaza, aki magasabb beosztásban van, — Ez nagyon vitatható nézet, Pilisi kartárs. Sőt. Azt is mondhatnám, hogy antidemokratikus nézet, Ha erC sebb kifejezéseket akarni 3 használni. Nem gondolja? — Nincs kizárva, csoportvezető kartárs. Lehet. Sőt. Bizonyára. Ha ön mondja, egészen biztosan. — Hdhát. És most távózhat. Köszönöm. — És erre maga mit mondott, Börzsönyi kartárs? — Megmagyaráztam Pilisinek, hogy azért, mert 6 a felettese Mecsekinek, még korántsem bizonyos, hogy neki van igaza, — Szóval, ön úgy véli, hogy Pilisi kiad egy utasítást, al<Meghökkentő számot kap nánk, ha összeadnánk, hogy az utóbbi években milyen anyagi kárt okozott a gépek szakszerűtlen tárolása a téli hónapok idején megyénk mezőgazdaságában. Éppen ezért nemrég a MEDOSE országos elnöksége, a napokban pedig a megyei bizottság felhívással fordult a gépekkel dolgozó gazdaságokhoz: vegyék elejét a károsodásnak. Huszár István, ÁGI-főmérnök, a MEDÓSZ műszaki szakbizottságának tagja válaszol a témával kapcsolatos kérdéseinkre. Milyen anyagi veszteséggel járhat a gépek szabadban hagyása, megóvásának elmulasztása? — Megyénk mezőgazdaságának nagyfokú gépesítését nem kíséri párhuzamosan tárolóhelyiségek, szérűk építése. Népgazdaságunk erejét meghaladná még most az ideális tárolás feltételeinek előteremtése. Ennek ellenére a kemény téli hónapokban sem szabad megfeledkezni a pihenő munkagépekről, mert ez érezhetően megbosszulja magát. Ha alapul veszünk egy közepes nagyságú szabolcsi gazdaságot, ahol a gépek és tartozékok értéke eléri a 3 millió forintot, normális kezelés esetén is 0,5 százalékos, tehát 15 ezer forintos téli korrózió veszteséget tapasztalunk. Ez eszményi feltételek mellett van csak így, általában nagyobb a kár. Volt már példa 5 százalékos hibásodásra is, ami csak egyetlen gazdaság esetében 150 ezer forintra rúgott! Tehát csupán Szabolcs megyében is több milliót vehet ki a tél a mezőgazdasági üzemek „zsebéből”, ha a szokásos nagyjavítások előtt nem kezelik kellően az értékes gépeket. Nagymérvű szérűépííésre ma még nincs anyagi lehetőség. Mit tegyenek tehát a mezőgazdasági üzemek? — Sok, mondhatnánk klaszszikus módja van a gépmegóvásnak, amelyek nem kívánnak nagyobb anyagi befektetést. Kívánatos, hogy a gépek alapos letisztítása után ott, ahol rendelkeznek kisebb-nagypbb szérűvel, aszerint osztályozzák a gépeket: melyik reákor utána még meg Is kell vitatnia a dolgot Mecsekivel? — Én ezt nem mondtam, főcsoportvezető kartárs. Csak azt mondtam, hogy nem mindig annak van igaza, aki magasabb beosztásban van. Egyébként Pilisi is elismerte, hogy igazam van. — Nyilvánvalóan azért, mert maga a felettese neki. — Nincs kizárva, főcsoportvezető kar társ. — Ugye, Ebből a példából is láthatja, hogy mindig annak van igaza, aki magasabb beosztásban van. — Legyen szabad megjegyeznem-. — Tudom, hógy mit álcát mondani. Azt, hogy Pilisinek Mecsekivel szemben nem volt igaza, noha a felettese neki, magának azonban Pilisivel szemben igaza volt, de item azért mert a felettese neki, hanem azért, mert kettejük közül maga képviselte a helyes nézetét. Igaz? — Szorul szóra. Hogyan tetszett kitalálni, főssopörtvezető kartárs?-- Mert jól ismerem a maga helytelen gondolkozó gál könnyebben a korrózióra s ezeket helyezzék el fedél alá. Ha erre nincs mód, akkor a sok fát, fémlemezt tartalmazó gépeket és természetesen az erőgépeket léckeretre erősített szurkosvászonnal borítsák le s a fedőanyagot erősítsék a géphez. Ez csak „filléres” áldozat. Amíg a gép az időjárás viszontagságainak ki van téve, jelentősen megelőzhető a rozsdásodás, ha a fémes felületeket, valamint a csúszó-mozgó működő részeket vékony gépzsírréteggel vonjuk be. Ezt nem tudják a kintiévé szakemberek? — Legtöbbjük tudja, csak sajnos az a tapasztalat, hogy megfeledkeznek róla s mindent a szérűhiányra igyekeznek hárítani. Különösen tapasztalható ez az általános gépjavítások idején, amikor a gondatlan kezelés okozta rozsdásodás miatt drága alkatrészeket kell újra kicserélni. Van a tárolás minőségének fokozására egy új lehetőség is, amit még kevesen ismernek. Az Alhibit K—175-ös korróziómentesítő olaj használata a nyílt ég alatt is biztos védelmet nyújt a gépek „kényes” alkatrészeinek. Ez az olaj télen, egyszeri lefúvás után legalább 3 hétig óvja a gépet. Könnyen és olcsón beszerezhető az Egyesült Vegyiművek budapesti telepén. Ezeken kívül számtalan praktikus megoldás kínálkozik: a gumikerekes erőgépek tömlőinek nyomását ajánlatos égyharmadra csökkenteni; a leszedett láncokat 90—100 fokos petróleumfaggyú és grafit keverékben ki kell főzni; a szakszerűen lekezelt ékszíjakat hőtől és fagytól védett helyen szükségei tárolni stb. Egy bizonyos: a jól ápolt gép javítása olcsóbb, üzemeltetési költsége alacsonyabb, tehát a decemberi befektetés hatványozottan kamatozik majd egész évben. Milyen eredményt vár a MEDOSE a mostani felhívástól? — Reméljük, a szakemberek és a gazdásági vezetők felismerik a megóvás hatalmas egyéni és népgazdasági fontosságát s már most munkához látnak. A szakszervezet műszaki aktívái a következő hetekben rendszeresen ellenőrzik a tárolási, gépmegóvási műnkét s ahol mulasztást tapasztalnak, megteszik a szükséges intézkedést. Azt szeretnénk, ha ez a kezdeményezés, amelyre a korábbi években nem volt még példa, társadalmi mozgalommá válna. Angyal Sándor Nyíregyházi OTP sorházak az Öz-közben Foto: Hammel J, módját. Maga régi híve az egyenlősdinek, Börzsönyi kartárs. Ez nem helyes. Vegye tudomásul, hogy a felesleges viták igenis kerülendő!:. Aki felel az intézkedésért, annak joga van dönteni az intézkedés helyessége felől. Meghallgathatja a beosztottja véleményét, de vitatkoznia ném kell. Pilisinek tehát igaza volt, és csak dicséret illetheti, amiért helyes álláspontját volt bátorsága határozottan leszögezni. Én legalábbis igy látom a dolgot, Börzsönyi kartárs. — őszintén szólva most már én is így látom, főcsoportvezető kartárs. — Nahát. És most távozhat. Köszönöm. — Mondja. Mátrai karl&rs, hogyan jutott eszébe ez az őrültség? Maga, aki főcsoportvezető, éppen maga ’.karja visszaplántálni hozzánk a személyt kultuszt? Hogyan mondhatta Börzsönyinek azt, hogy a beosztottjával senki sem köteles vitatkozni? — Úgy éreztem, hogy ez a helyes álláspont, osztályvezető kartárs. — Hit Mi egy felettes? Atyaisten? Csalhatatlan? Mint a páva? Még hogy egy feletessel nem lehet vitatkozni! Ilyet mondani! — Kérem, ősz... — Itt nincs miit vitatkozni, Bakonyi kartárs. — Kérem, osztály ve... — Mindenkivel lehet vitatkozni. Ebben a kérdésoen vitának nincs helye! — Kérem, osztályú ezeii kartárs, csak azt akarom mondani, hogy önnek teljesen igaza van. —- Na látja. Tehát nem mindig a felettesnek van Igaza, ugyebár? — Bizony nem, mindig. Da most önnek van igazé. — Meggyőztem? — Mag tetszett győzni, osztályvezető kariárs. — Na, látja. Ezért hasznos minden vita. Igaz? — Igaz. — Nahát. És most távozhat: Köszönöm. 1963. december K, Az igazságról’
