Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-07 / 286. szám

Gyümölcstelepítés Nyírtasson A nyírtassi termelőszövet­kezet két évvel ezelőtt még a járás egyik leggyengébb ter­melőszövetkezete volt. Az 1961-es gazdasági évet több mint egyniiriós deficittel zár­ta. A vezetés megszilárdítása, a tagság összefogása meghozta a gyümölcsét. Fejlődésüket leginkább új létesítményeik­ből mérhetjük le. Ebben az évben dohányszárító pajtát, 100 férőhelyes szarvasmarha­istállót, 600 férőhelyes juh­­liodályt, agronómusi lakást és egy sor más kisebb létesít­ményt építettek. A tsz 72 ho'don termelt do­hányt. Területének mintegy 74 százaléka homokos terület, és így komolyabb jövedelmet csak a dohány biztosít a fez­nek, míg termőre nem fordul az 1961-ben telepített 150 hol­das gyümölcsösük. Nagy gon­dot fordítanak a gyümölcs­telepítésre, és a már meglévő területhez az idén még 50 hol­dat telepítettek, illetve tele­pítenek. A községben a mezőgazda­ság átszervezése előtt nem fog­lalkoztak árubaromfi nevelés­sel. A termelőszövetkezet 1962-ben kezdte meg, és elég kezdetleges körülmények kö­zött felneveltek 10 ezer da­rab baromfit, és az e'hullási száza'ékük minimális volt. Ebben az évben szintén 10 ezer darabot neveltek fel, amelyből szép jövedelmet nyert a tagság. Pilesák Elemér szakfelügyelő, Kisvárda. 40 éves jubileum Bensőséges ünnepség színhe­lye volt a közelmúltban a nagykállói járási tanács vb. nagyterme. Ezúttal azért gyűl­tek össze a dolgozók, hogy idős munkatársukat, Pósán Ferenc vezető könyvelőt ünnepeljék abból a ritka alkalomból, hogy közszolgálatának 40. évét töl­tötte be. Sok-sok jókívánság hang­zott el az ünnepségen, Rangom Karóin a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője, Ma­darász Istvánná járási vb. el­nök, valamint a régi és a je lenlegi munkatársak, majd Ács Sándor a szakszervezet, Naszály András az üzemi párt­­szervezet, Veress Gyula osz­tályvezető a járási tanács pénz­ügyi osztálya nevében köszön-Az BM Könnyűbeton- és Szigetelőipari Vállalat tötték az idős dolgozót és el halmozták ajándékokkal. Ez a kis ünnepség szép példája volt az idős dolgozók megbecsülé­sének. Pósán Ferenc meghatot­­tan mondott köszönetét mun­katársainak a megemlékezé­sért. ML. Nagykálló Járási Tanáés Tapasztalatcsere a népművelési munkáról A fehérgyarmati járási mű­velődési ház negyedévenként tapasztalatcserével egybekötött bemutatókat rendez a járás hat körzeti művelődési otthonában a népművelés különböző szak­ágaiból. Legutóbb bemutató klubfoglalkozásokat tartottak, melyeken a látogatók átlagos létszáma 316 volt. A tapasztalatcserék hatására örvendetesen javult a járásban a klubélet. A bemutatókon részt vevő szakemberek saját munkaterületükön sikerrel al­kalmazzák a látottakat. Ebben a negyedévben a színjátszásról tartanak bemutatókat. Leg­utóbb Szamosújlakon volt, a közeljövőben Kömörő község­ben rendezik meg a tapaszta­latcserét. László Béla A gyerekek és a takarékosság budapesti munkahelyre, azonnali belépéssel keres lakatos, kazánfűtő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat Jelentkezni a nyíregyházi perlit­­gyámál lehet, Nyíregyháza Rákóczi / a. 7. sz, alatt. (85452) Évekkel ezelőtt született az a helyes kezdeményezés, amely lehetővé tette a gyerkek szá­mára, hogy fillérjeiket taka­rékba gyűithessék össze. A fe­hérgyarmati általános iskolá­ban a tanulók takarékbetét­lapján minden évben szépen gyűltek a bélyegeit, úgy, hogy évekig „megyei első” volt is­kolánk a takarékosságban. Ebben az évben a takarék­­betétek öszege már megköze­líti a 60 ezer forintot. Isko­lánk 1100 tanulója között alig van gyerek, akinek nincs ta­karékbélyeggyűjtő lapja. Október elején versenyt in­dítottunk az osztályok között a takarékosságra. A gyerekek komolyan vették a versenyt, remiéjük, a szülők segítségé­vel ebben az évben is bizto­síthatjuk első helyünket az ál­talános iskolák között. Molnár Károly tanár. KISZ-élet az újfehértói gimnáziumban Olvasómozgalmait indított a KISZ-szervezet az újfehértói gimnáziumban, melybe az is­kola valamennyi tanulóját be­vonták. Beke Judit magyar­szakos tanár — egyben könyv­táros — vezetésével eddig két alkalommal rendeztek vi­tát olvasmányaikról. A III. osztály Ady Endre életét és költészetét méltató irodalmi estet tartott szerdán. Két alkalommal rendeztünk műsoros klubdélutánt. A leg­utóbbin a IL osztályosok ad­ták a szellemes, tartalmas, a diákéletet bemutató műsort. Iskolánk tanulóinak sokol­dalú érdeklődését bizonyítja, hogy nagy figyelemmel hall­gatták meg a „Magyarország és a KGST”, valamint az „Alumínium iparunk fejlesz­tésének lehetőségei a KGST keretében” című előadásokat, amelyekre ugyancsak a KISZ- szervezet rendezésében került sor. Dákos Béla KISZ-titkár. .A VADÁSZ FERENC: Atizenharmbdek tel 16. Ölelkeztek, hátbaveregették egymást. Becsben találkoztak utoljá­ra, a Westbahnhofon és elő­zőleg egy alkalommal a Met­­ropol kávéházban. Az újonnan érkezettet Tibi­nek szólították. Forradás lát­szott a homlokán, kardvágás nyoma. Nem lehetett tudni, hogy hol szerezte, itthan-e a harminckilences dandár élén, vagy odakint, amikor Kolcsak és Vrangel ellen verekedett. Szerszámlakatos, iparszervező, író és újságíró volt egysze­mélyiben Karikás. Most azért jött, hogy átvegye Fürst munkáját. Sebtében asztalhoz ültették, még nem ebédelt. Koszperné látta, ízlett neki az ebéd. — Frissen jobb volt, mint újra melegítve —, mentege­tőzött. De Tibi megnyugtat­ta: — Soha rosszabbat! Még ketten érkeztek késő délután: Pista — Garai Ká­roly — és Bajkai János, a vörösesszőke, tagbaszakadt monon földmunkás. Éjszakába nyúló megbeszé­lés kezdődött. Pista az appa­rátusról tájékoztatta a titkár­ságot. Munkába kezdett né­hány új nyomda. Az egyik jól elkonspirált lakásban, Pestújhelyen. Remélhetőleg hosszú életű lesz. A terjesz­téshez is új emberek csat­lakoztak. — Csepelen — mondotta —, Csugovóné la­kásán, a Templom téren és Sebestyén Géza szabómes­ter él a Ferenc utca tizenöt alatt van röplap előállításá­ra alkalmas írógép, papír­anyag és sokszorosító. Jó ter­jesztőgárda vár megbízatásra: Csapó László géplakatos, Szi­geti Lajos fonó, Gál Béla la­katos... — Budán a második kerü leiben a Görgey Artur utca húszban Kopecsek Margit varrónőnél állítjuk elő a „Kommunista" egy részét — számolt be Pista. — Tőle Pesztalics Emmi viszi el, egy fiatal munkásnő a hatodik kerületbe. Ö a Petneházy utca tizennyolc B-ben, a földszint tizenháromban la­kik. Glotz, Kálmán, Hajdókné, a kalocsai Ruzsdnkó Mihály és mások a terjesztők. Fürst Sándor vette ᣠa szót. — Az Eötvös kollégiumban egy diákcsoporttal tartunk kapcsolatot — mondta. — A két Oszkó testvér, Aladár és Gyula tartozik közéjük, Olt Károly, Mód Péter és többen. De veszteségeink is vannak. Terjesztés közben nemrég le­bukott néhány fiatal elvtárs, Ágoston Imre nyomdász. Ká­dár János műszerész, Fená kel Böjti János kocsifényező, Farkas József géplakatos, Ki­szeli Lajos mdntaasztalos. So­rolhatnám. Aztán itt vannak újabban a tömeges lefogásol A Hársfa utcai tornászok és a szavalókórus tagjai, a Pál­ma kávéházi szeminárium hallgatói. És egy sor kisdiák, gimnazisták a Baresay utcá-Leporex vegyi anyag a nyúlkár ellen <8547) Az idei új és a régi telepítésű fiatal gyümölcsösöknek leg­veszedelmesebb téli kártevője a mezei nyúl. Az állam igen sok pénzt áldoz a fiatal gyü­mölcsösök telepítésére. A ter­melők még a fákat elültetik, de a fák bekötésével nem tö­rődnek. A múlt év telén és ta­vaszán igen sok fiatal fát pusztítottak el ’a nyulak csu­pán gondatlanság, nemtörő­dömség miatt. A fiatal fák kérgét minden esetben védeni kell a nyúl kártétele ellen. A fák kérgének a bekötésére legjobb, és több évig felhasználható a dróthá­ló. Igen jól felhasználható még és olcsó, a nádszár és a napraforgószár. Kukoricaszá­rat, papírt, és a mezőn talál­ható gyomnövények szárait ne használjuk fel kéregkötésre, mert nem jő. A kukoricaszá­rat lerágják a nyulak, azon­kívül a kukoricaszár és a fa közé beköltözik a me­zei egér és a kéregrágást az végzi el. Az újságpapír és egyéb papír eső hatására le­ázik, vagy a nyulak letépik a fáról. A gyomnövények szára gyenge, nem lehet vele egyen­letesen bekötni a fát, és a nyúl a kötöző anyagot az or­rával elnyomja, s a fa kérgét lehámozza. A bekötött fákat minden két-három hétben át kell nézni, az esetleg leesett vagy kibomlott kéregtakarót pótolni kell. Újabban vegyi úton védjük meg fáinkat a nyúlrágás ellen. Igen jó szemek ■ bizonyul a Leporex. E szerrel a gyümölcs­fák kérgét kell bekenni. 100 li­ter vízben 4 kg. Leporex ható­anyagot, és 20 kg., enyvet kell feloldani, és ezt felfőzni. A felfőzés után egy kocsonyás masszát kapunk, ezt a fák kér­gére egyenletesen felkenjük. Nagyobb esőzések után a fel­kenést megismételjük. A kedvező időjárást hasz­náljuk ki és még a komolyabb fagyok és havazások előtt a fiatal gyümölcsöseink fáit fel­tétlenül kötözzük be. Földes Béla labor v. Kállósemjén ból, a Mester utcai Fáy reál­­gimnáziumból, a Thököly úti építőipari iskolából, a Mester utcai és az Eötvös utcai kö­zépiskolákból, akiket a Kő­ris utcából a bőripari mun­kások testedző köréből vittek el... — Erősíteni kell a konspi­­rációs fegyelmet — jegyezte meg Sallai. — Nem győzöm ismételni. És az eddiginél is jobban szemmel kell tartani azokat a frakciósokat, külön­féle kétes alakokat, akiket a rendőrség a nyakunkra küld beépit a szervezetekbe, hogy kézrekerítsék a legjobb ifjú­munkásokat. ■*— A végén Bajkai mondott tájékoztatót a munkanélkü­liek közötti hangulatról. Azt mondta: egyre szemmel lát­hatóbb, hogy az elégedetlen­ség előbb utóbb kirobban. Napról-napra elkeseredetteb­bek a nyomorgó, fagyoskodó, hajléktalan emberek, akik esténként megrohanják a téglagyárak meleget árasztó kemencéit, hogy ott a kemény kövön tölthessék . az éjszakát, legalább fedél legyen a fejük fölött és ne fázzanak. ...tszkö ...tszkö... hat fillér a tszkö... Félve, suttogva kínálta por­tékáját a sarki árus. Kopott vászonkabátját fázósan húzta össze kissé meggörnyedt aszott testén. Nyakát a gal­lér fölött körülcsavart, kopot­tas szürke rongydarab védte a csípős széltől. Mialatt a monoton szöveget suttogta, riadt mókusként kapkodta jobbra-balra a fejét. Félénk pillantása az üldözőket ku­tatta: ha elcsipik — gondol­ta —, a toloncházat nem ke­rülheti el, kitiltják Budapest­ről engedély nélküli tűzkő­­árusításért. Egy pengőt keresett na­ponta a legügyesebb, a leg­vakmerőbb és legszerencsé­sebb tűzkőárus. Kolduskenyér volt, de valamiből élni kel­lett. A József utcai köpködő­ben — most több mint há­rom évtized múltán a Fosra műszaki raktára van abban az épületben — valahogyan más volt, egészen más a hangulat, mint egyébként. Ezen a napon türelmetlenség izott a levegőben. Az embe­rek összedugták a fejüket. Izgatottan vitatkoztak, lár­máztak. Érezték: ma végre mondani kell valamit. Meg kell mutatni... A kínlódó élet, az éhezők elkeseredett­sége érződött a kifakadáso­­kon, a tekinteteken. A kijárat előtt csoportba verődve tanácskoztak. Egy krisztusarcú szakállas, ma­gasba emelve jobbját, a Nagykörút irányába mutatott. Arckifejezéséről ítélve bárki prédikátornak hihette volna. Szavai az ország bíboros fő­papját káromolták. „ — Hozassa ide Serédi ■Konnersreuthból a csodatévő hajadont — gúnyolódott. — Eiz a csodálatos Neumann Teréz már hat esztendeje nem eszik ételt. Italt se nyel. A szent áldozás ostyá­ján kívül más nem megy le a torkán. Ilyeneket kelle­ne itt tenyészteni... — Ha nem zabálnánk mondta egy sápadt arcú, szandálos lány, — meg len­nének békülve velünk is. Egy vinnyogó, micisapkás férfi felhorkant: — Ne káromold az istent te, verjen meg a ragya. Maga meg Adélka, legalább a szü­letésnapján ne nyelveljen. — Igaz, mit járatja a szá­ját? — hallatszott innen is, onnan is. — Még ráfizet a csúfolkodásra! Nagy adomány a türelem, a szelíd beletörődés. Sokat kibírtak az emberek. A pia­cokon eldobott káposztaleve­let rágtak az éhezők. A nép­konyhái koszt áldásában csak az részesülhetett, akinek be­jelentett lakása volt Annyi kilakoltatás követte egymást hogy a karhatalom" nem győzte szusszal. Ki­­hordtók a bútorokat a házak elé. A kilakoltatott örülhetett, ha az ócskás néhány pen­gőért megvette a cókmókját. Akadtak bátor emberek* akik megfenyegették a házi­urat. Ha ki meri rakni eze­ket a nyomorultakat, velük gyűlik meg a baja! , Mit értek ezzel? A hatóság a háziurak pártján állt. — Kutyának való hideg. Nulla alatt öt fok. Az embe­rek a homokos ládákban al­szanak — mondta egyked­vűen a krisztusképp ügyet se vetve a megbotránkozokra. — Nézzék meg a transzformátor­ház ablakát. Egy tűt se lehet ••áejteni, úgy tele van vén­­asszonyokkal. Jó melegek az üvegtáblák. — A kubikusok meg a Te­leki téri-e költöztek. Ott- éj­szakáznak a zöldségesbóöék­­r.ál, az eresz alatt — toldot­ta meg Adél. Szárazán köhö­gött. s hogy sápadtsága ne látszódjék —, tudták • róla, Franck kávés papírt ken a képéhez. — Láttam őket az éjjel, talicskájuk mellett horkoltak — mondta — Suba helyett zsákrongyba bújnak a fagy előL A József utcaiak tájéko­zottsága hiányos volt. Nem tudták: sok kubikusra éppen ezekben az órákban mosoly­gott rá a szerencse, munkát kaptak a Petőfi téri három emeletes bérház bontásánál. Sürgették a munkát, mert a fővárosnál eldöntötték: Erzsé­bet királyné kupolás szobrát állítják a ház helyére. A rossz nyelvek azt hí­­resztelték, egészen más vala­mi döntötte el a bérház sor­sát. Szerintük elfogta a Kilá­tást a papok épületétől. A Népjóléti Minisztérium előtt rendőri fedezettel vége­láthatatlan sorban várakozi­­tak a hajléktalanok. A segélyt kérők kö­zül többen már napok óta a villamosmegállók üvegfalú bódéjában éjszakáztak. Sokan a Hemád utcai, a Szinnyei Merse — és a Frangepán ut­cai bérkaszárnyák udvaraiba jártak' aludni. A rendőrség éjjel az utcára, nappal a2 utcáról zavarta őket. Féltizenegy volt: frisses nyomott újságokat kínáltak a rikkancsok: Kétszáz ceglédi gazda gyalog jön B.pestre. Fel­iratot hoznak a kormánynak, vizsgálja meg helyzetüket! A napi külpolitikai hírekben az volt olvasható, hogy Moszk­vában közzétették a második ötéves terv alapelveit. A járókelők behúzott nyak­kal védekeztek a sűrű, ha­vas esőtől. Az üzletekben pattogott a tűz a kályhákban. A szegények csak akkor érez­ték a boltok melegét, ha aj­tónyitáskor egy pillanatra odaálltak a küszöbhöz. Mo­­gyoróssy, Sternberg és a többi Rákóczi úti hangszer­­kereskedő üzletéből muzsika szűrődött az utcára. Az egyik lemezről — ez kiváltképp ke­lendő volt —, Sebő Miklós énekelt: Nagysád, maga csi­­csi-csinos.„ Ezekben a percekben várat­lanul megbolydult a Körút. Már előbb is több volt a já­rókelő,' mint amennyi ilyen­kor lenni szokott. De most, hirtelen, mintha egy láthatat­lan jelre történt volna, a tö­meg ■ összetorlódott. „Munkát! Kenyeret!” A látszólag céltalanul lő­dörgők és a dolgukra sietők egy bolyban kavarogtak. Mintha egy óriási seprő, vagy gereblye terelte volna össze őket, már zúgtak, harsogtak, csalt úgy remegtek a kira­katüvegek. — Munkát, kenyeret! Izgatott emberek verődtek újabb csoportokba, gyülekez­tek a Rákóczi tértől az Qk­­togenig. Égő szemű, sápadt arcú munkanélküliek rongyos serege árasztotta el az Er­zsébet körútat. Fások jöttek Népszínház utcai helyiségük­ből, bőrösök a Dob utcából, mintakészítők a Lipótvárosi Ipoly utcából. A szakszerve­zeti otthonokban sokan gyü­lekeztek — kívülállók is — ezen a napon. Folytatjuk 1963. december 7. iái munkára

Next

/
Thumbnails
Contents