Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-06 / 285. szám

A2 MSZMP SZABOtCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI í. ÉVFOLYAM 285. SZÁM Xra: 50 fillér 1963. DECEMBER 6., PÉNTEK A BÉKE ERŐINEK FEGYVERE Három évvel ezelőtt, 1960 cember 6-án tették közzé a mmunista és munkáspártok pviselői második moszkvai tekezletének nyilatkozatát, lelyet 87 ország 36 millió mmunistájának képviselői uk alá. Három év rövid idő­­ak, de napjaink történelmé­­fc meggyorsult menete, a inte viharos gyorsasággal ymást követő események égis lehetővé teszik, hogy e szonylag rövid idő után is emezzük a nyilatkozat igaz­gát, megállapításának he­­ességét, következtetéseinek alitását. „ Korunk fő jellegzetessége, >gy a szocialista világrend­­er az emberi társadalom fej­­désénck döntő tényezőjévé ílik” — szögezte le három rvel ezelőtt a moszkvai nyi­­tkozat. „Az emberi társa da­rn történelmi fejlődésének fő :rtalmát, irányvonalát és fő íjátosságait korunkban a szo­­alisia világrendszer, azok az •ők határozzák meg, amelyek 5 imperializmus ellen, a tár- i dalom szocialista át alaki iá­iért harcolnak”. Ezt az erőt testesíti meg a :ocialista országok növekvő azdasági és katonai potenciál­is Míg alig egy évtizeddel eze­­jtt a szocialista országok ré­­zesedése a világ ipari terme­­lséből alig érte el a 30 száza­lkot, ma már megközelíti a egyvenet is, nem egy fontos parágban pedig már maguk lögé is utasították a tőkés or­­zágokat. Fél év sem telt el a lásodik moszkvai értekezlet itán, s a szocializmus erejének leven jelképeként útnak in­­lult a világűrbe az első era­­ier, a Szovjetunió polgára, furij Gagarin. S alig egy évvel i nyilatkozat közzététele után a emberiség megismerkedett i kommunista építés nagysze­­ű s részben máris megvnló­­ult tervével, a Szovjetunió íommunista Pártjának prog­­amjával. A mind szorosabbra 'onódó együttműködés, amely íz elmúlt években új tartal­­nat nyert, a gazdasági tervek egyeztetése, a Kölcsönös Gaz­­iasági Segítség Tanácsán be­ül megvalósuló kooperáció és izakosítás tovább növeli a szo­­nalista országok gazdasági po­­enciálját, annak az erőnek sgyik legfőbb tényezőjét, amely meghatározza a világ fejlődésének menetét. Nemcsak gazdasági téren ho­zott nagy változásokat ez a há­rom esztendő a szocialista or­szágokban — megváltozott bel­ső helyzetük is. A kommuniz­mus, a szocializmus széles kö­rű építése során mind szoro­sabbra fonódik ezekben az or­szágokban a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsé­ge, egyre szélesebbé válik, egyre teljesebb lesz a nemzeti egység, amely megnöveli a kö­zös célért, a szocializmusért dolgozók táborát, meghatvá­nyozza erőforrásait. A szocializmus ereje nem­csak országainkban nyilvánul meg ilyen szemléletesen — a kapitalista országok példája is azt mutatja, hogy mind több és több azoknak a száma, akik harcolnak a társadalom meg­változtatásáért. Az imperializ­mus erői a legkétségbeesettebb erőfeszítésekkel, a legvadabb erőszakkal, a legkörmönfon­tabb mesterkedésekkel sem képesek megállítani ezt a fo­lyamatot. A szocializmus von­zása mind erőteljesebben érez­teti listását a fiatal felszaba­dult országokban, Ázsia és Af­rika tíj államaiban. Mind több és több latin-amerikai ország népe követeli, hogy fordulja­nak határozottan szembe a külső és belső kizsákmányo­lással. Különösen nagy erővel mu­tatkozik meg a szocialista vi­lágrendszer döntő befolyása, történelemformáló ereje nap­jaink fő kérdésében, a béke és a háború kérdésében. Egy új, minden eddiginél pusztítóbb nukleáris világháború meg­akadályozásáért milliók sora­koznak fel; az agresszorok megfékezését, a háborús ter­vek megvalósulásának meg­akadályozását milliók vették kezükbe. A békéért küzdő em­beriség összefogásával min­denekelőtt a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió erőfeszítéseivel sikerült meg­gátolni, hogy a legsötétebb reakció lovagjai agressziót kö­vessenek el a szocialista útra lépett Kuba népe ellen, s ezzel az egész világot a háború sza­kadékéba taszítsák. Az összefogás, a közös akció, a népek akarata vívta ki, hogy megszületett az első megegye­zés: a nukleáris kísérletek rész­leges megtiltása. Természetes, hogy ez a szei'ződés csupán kezdet, első lépés, amely ko­rántsem hárítja el a világ fe­je felöl a háborús veszélyt — de mégis kézzelfoghatóan iga­zolja a moszkvai nyilatkozat megállapításait a békéért ví­vott harc lehetőségéről. A bé­kés egymás mellett élés politi­kája, amelyet a nyilatkozat meghirdet, így válik a béke ellenségei elleni aktív cseleke­detek kibontakoztatásának po­litikájává. A kommunista és munkás­pártok nyilatkozatának meg­jelente óta eltelt három év nemcsak ezeken a területeken igazolta az akkori megállapí­tásokat — fokozottan megmu­tatta azt is, hogy a békéért, az emberiség jólétéért vívott harc során a szocialista országok politikája mind szélesebb tá­mogatásra talál. Ez a tény kényszer (tette a vezető impe­rialista hatalmakat, minde­nekelőtt az Egyesült Államo­kat arra, hogy bizonyos fokig számolni kezdjenek a realitá­sokkal, a világban végbement változásokkal, a tömegek nyo­mására fogadják el a békés együttélés lehetőségét. A né­pek ébersége, amelynek fenn­tartására és fokozására hívott fel a nyilatkozat; a szocialista országok növekvő ereje, amely a nyilatkozat útmutatá­sa szerint fejlődik, biztos ga­ranciát nyújt ahhoz, hogy a bé­ke és a haladás erői maradja­nak fölényben, a háború és a reakció képviselői pedig, ma­kacs és ádáz próbálkozásaik el­lenére sem jussanak közelebb céljaikhoz. Az 1960-as moszkvai nyilat­kozat fegyver a kommunisták, a béke és a demokrácia tábo­ra kezében. Éppen ezért köte­lessége mindenkinek, aki a moszkvai nyilatkozatot Irány­mutatónak tekinti, hogy erősít­se a szocialista országok, a kommunista pártok, a békesze­rető erők egységét. A Magyar Szocialista Munkáspárt híven eddigi irányvonalához, töret­lenül kitart a nyilatkozat út­mutatása mellett; a testvéri pártokkal együtt lankadatla­nul arra törekszik, hogy szi­lárdítsa, fejlessze ezt az egy­séget. Szoros összefogásban ba­rátainkkal, a szocialista orszá­gokkal, a testvéri kommunista és munkáspártokkal, a béke éá a társadalmi haladás minden hívével harcolunk azért, hogy azok az elvek, amelyeket az 1960-as moszkvai nyilatkozat foglal össze, minél előbb teljes egészükben valósággá válja­nak. Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága csütörtökön kibővitett ülést tartott. A Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül az ülésen részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság elnökei, a forradalmi munkás—paraszt kormány tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei pártbizottságainak első titkárai, a budapesti ke­rületi pártbizottságok első tit­kárai, a SZOT titkárai, a Tervhivatal elnökhelyettesei és az OKISZ elnöke. Az ülés részt vevői meghall­gatták és egyhangúlag tudo­másul vettek Nyers Rezső elv­társ, a Központi Bizottság tit­kárának tájékoztatóját időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ajtai Miklós elvtárs, a Poli­tikai Bizottság póttagja, a Tervhivatal elnöke ismertette a népgazdaság 1964. évi tervé­nek irányelveit. A Központi Bizottság a je­lentést és a határozati javas­latot beható vita után egyhan­gúlag elfogadta és javasolta, hogy a forradalmi munkás— paraszt kormány az elfogadott irányelvek alapján dolgozza ki a népgazdaság 1964-es részle­tes tervét, biztosítsa, hogy a tervfeladatokat a vállalatok ál­talában december végéig meg­kapják. Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára előter­jesztette a Politikai Bizottság javaslatát a Központi Bizott­ság 1964. 1. félévi munkatervé­re. A Központi Bizottság a ja­vaslatot határozattá emelte. Kádár János elvtárs, a Köz­ponti Bizottság első titkára szervezeti és személyi kérdé­sekről referált és tett a Politi­kai Bizottság nevében javasla­tokat. A Központi Bizottság a mun­ka jobb megosztása, a pártve­zetés hatékonyabbá tétele cél­jából elhatározta a Központi Bizottság titkárságának kibő­vítését és új osztályok felállí­tását az apparátusban. A Központi Bizottság titkár­nak választotta meg: Cieterki Lajos elvtársat és megbízta a tudomány és köz­oktatás ügyeinek felügyeleté­vel. Dr. Korom Mihály elvtársat és megbízta az adminisztratív ügyek felügyeletével. Szurdi István elvtársat és megbízta az iparirányítás fel­ügyeletével. Súlyos bányaszerencsétlenség Tatabányán Kádár János elvtárs részvéttávfrata A Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt 15-a aknájában december 4-én az éjszakai műszakban sújtólégrobbanás történt. A robbanás következ­tében 26 bányász éledét vesz­tette, négy bányász könnyeb­ben megsérült. — Kádár János a Ma­gyar Szocialista MuniMS- párt Központi Bizottságá­nak első titkára az alábbi részvéttáviratot intézte az elhunyt bányászok hozzá­tartozóihoz: A Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt igazgatóságá­nak, MSZMP pártbizottsá­gának. szakszervezeti bi­zottságának, KlSZ-bizott­­ságának. Tatabánya A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága megrendüléssel értesült a 15-a aknában tör­tént súlyos szerencsétlen­ségről. A tragikus körül­mények között elhunyt bá­nyászok családiasainak, hozzátartozóinak mély rész­vétünket fejezzük ki és együttérzéssel osztozunk fájdalmas gyászukban Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Kádár János első titkár A súlyos bányaszerencsét­lenségről adott részletes je­lentések szerint az éjszakai műszak a megszokott módon kezdődött. Boda Antal £b ta­gú ifjúsági szocialista brigád­ja elfoglalta helyét a bánya délkeleti mezőjének 134-es számú frontfejtésén. Munká­hoz készülődtek, amikor a sujtólégrobbanás bekövetke­zett. A robbanás hatására a frontfejtés főlégvágatán törés támadt, a levegőellátás meg­szűnt és a gázok elárasztot­ták a munkahelyet. A Bóda­­brigád tagjai részben a rob­banás nagy erejétől, részben pedig égési sebek következté­ben mind a 26-an azonnal életüket vesztették. A front­fejtés közelében tartózkodó má­­sik négy bányász könnyebb sérülést szenvedett, de egy­mást segítve sikerült elmene­külniük a veszélyes helyről. A tröszt központi bánya­mentő állomásának dolgozói és az üzemek bányamentői azonnal hozzáláttak a mentés­hez,. s a helyszínre érkeztek a megyei pártbizottság, a tröszt, a Nehézipari Minisz­térium és a bányászszaks.zer­­vezet vezetői is. Tíz órás megfeszített munka után si­került felszínre hozni a sze­rencsétlenül járt 26 bányász holttestét. Csütörtök reggel 9 órakor a mentés befejező­dött, a szerencsétlenség ckai nak kiderítésére a vizsgálat tovább folyik, A munka frontján hősi halált halt 26 bányászt a szénbányászati tröszt és a bányászszakszervezet saját halottjának tekinti. A gyász jeleként városszerte fekete zászlók kerültek a középüle­tekre. A 26 fiatal bányász temetésére külön bizottság alakult, a gyászszertartásra szombaton délután fél 3-kor kerül sor. A temetés napját a tatabá­nyai tanács gyásznappá nyil­vánította. A magyar parlamenti delegáció Burmában A Vast. lstvánnénak, az országgyűlés elnökének veze­tésével Ázsiában tartózkodó magyar parlamenti delegáció befejezte indiai látogatását. A küldöttség Kalkuttában meglátogatta a nyugát-bengá­­liat felsőház és alsóház elnö­két. A parlament vezetői és Bengália kormányzója foga­dást adtak a magyar delegá­ció tiszteletére. A magyar parlamenti dele­gáció Burmába érkezett, s Rangon repülőterén ünnepé­lyes fogadtatásban részesül­tek. A KGST ülése Prágában Prága, (MTI): KGST gépipari állandó bi­zottsága november 26-tól de­cember 3-ig a csehszlovák fővárosban tartotta meg ülé­sét, amelyen Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Mau gyarprszág, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió küldöt­tei vettek részt. Ezenkívül megfigyelőkkel képviseltette magát a Kínai Népköztársa­ság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az állandó bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1964. évi munkatervet, s in­tézkedéseket fogadott el, amelyek a tagállamok gép­iparának további fejlődését biztosítják. Országosan nehezítik a közle­kedést a havas, csúszás nínk MUNKÁBAN A SZABOLCSI HOMOKSZÓRÓK ÉS HÓTOLÓK A havazás és az ólmos eső országosan nagy gondot oko­zott. Csütörtökre virradó éj­szaka a dunaújvárosi vasút­állomás villanyhálózata meg­szakadt, ami nemcsak a villa­mos jelzőberendezések üze­meltetését nehezítette, hanem a fűtőház és a pályafenntar­tás munkáját is bénította. A í’usztaszabolcs—Duna­újváros közötti vonalon több telefonoszlop dőlt a pályatestre. A csúszós utak következté­ben 24 óra alatt hét közleke­dési baleset volt Borsod me­gyében, de csupán egy eset­ben történt nyolc napon túl gyógyuló sérülés. A szabolcsi gépjárműveze­tők és gyalogosok állóképes­ségét is alaposan próbára te­szi a síkos járda és az or­szágút. A hirtelen beköszön­tött hideg, ónos eső csúszóssá tette útjainkat. Ebből kifolyó­lag tegnap csak egy közleke­dési baleset történt, ami azt bizonyítja, hogy a gépjárművezetők óvatosak, körültekintőbben közle­kednek. A mentőket is csak egy esetben hívták ki, mert egy térti elcsúszott és bokatö­­nést szenvedett. A nyíregyházi Városgazdál­kodási Vállalatot nem érte vá­ratlanul a beköszöntött téli idő. Időben kihordták a város forgalmasabb utjai mellé a homokot, salakot. Ez a munka a mai nappal folyamatossá vált. Két tehergépkocsi összesen négy rakodómunkással állan­dóan járja az utakat és ahol elfogyott a homok, ott azon­nal pótolják. Az útkereszte­ződéseknél, élesebb útkanya­­roknál már tegnap reggel megkezdték a homok szétte­rítését. A vállalatnál gondoltak a még hidegebb időjárásra is. 48 munkás áll készenlét­ben, akik ha szükséges, hozzálátnak nemcsak az úttestek, hanem a járdák honiokozásához Is. Nagy segítséget jelent számuk­ra, ha a lakók a kályhá­ból kikerült salakkal a sa­ját házuk előtt ellátják ezt a feladatot. A „síktalanítás" utánpótlását még két tehergépkocsi el tudja látni. De ha szükség lesz rá, lovasfogatokat ts igénybe vesznek. Számos homokozó gépko­csit állított munkába a Sza­bolcs megyei Kiizúti Igazga­tóság, s a kisebb hótorlaszo­kat hómarókkal tüntetik el a megye útjairól. Várható idő­járás ma estig: túlnyomóan felhős idő, több helyen hava­zással, esővel. Kevesebb fel­hő, legtöbb helyen már csa­padék nélkül. Élénk északi, északkeleti szél. Továbbra is erős síkosság. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet nulla fok körül.

Next

/
Thumbnails
Contents