Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-28 / 302. szám
Tél a parkban 180 fokos fordulat Főszezon Demecserben Készül a keményítőgyár rekonstrukciós terve Gaál Sándor a vjtkai Kossuth Tsz főkönyvelője alig hogy szürkült az ég alja. indult az irodába. Az év utolsó hónapjára úgy összetorlódott a munka, mint a zajló Tiszán a jég. Vitkán kora hajnalban már eleven az élet. Nem.győz köszöngetnt. Közben arra gondol: másképpen volt ez égy évvel, de féi .ívvel' ezelőtt is. Az emberek kétkedőn fogadták, de nemcsak őt, vele együtt Szálási Kálmánt, az agronómuet és Siket Gyulát, az elnököt. A bizalmatlanság ‘ nem az egyes embernek, a szaktekintélynek szólt, hanem annak a célkitűzésnek, hogy a ritkái határban, a tsz-ben a kihelyezett vezetők irányításával ISO fokos fordulat történhet. ÍGY volt A tagság tavaly nem, de az idén megszavazta a készpénz fizetést. Minden ledolgozott munkaegységérték 80 százalékát havonta készpénzben kifizették, a fennmaradó 20 százalék elszámolásra zárszámadásra maradt. Az emberek hitték is, nem is, hogy ez jó lesz. Aratáskor arról vitatkoztak, jobban mondva kétkedésüknek úgy adtak kifejezést: „Most még kapunk pénzt, mert le kell aratni a búzát, de aratás után mi lesz?' Akkor már biztos nem lesz semmi.* Négyéves tapasztalat diktálta ezt. A tsz négy éve alakult és akkor mindegyik ta{L a másiktól várta, hogy a belépési nyilatkozat aláírása után dolgozzon is valamit. Persze akadt akkor is kivétel, de kevés. Egy ölnyi mélyszántást nem végeztek. Szerves tráS Versenyt futunk az időre!» ez most a legnagyobb iondunk — Perlaki Gyula gazgató főmérnök mondta zeket a szavaival, amikor Meglátogattuk az Országos Szeszipari Vállalat demeeseri :eményítőüzemét. Három műszakban dolgozlak és az alapos korszerűsítése váró gépek szünet nélkül esaellk a burgonyát, készítik i bonbonszörpöt. — Télen a ml örök ellenségünk a fagy — mondja az gazgató. — Főszezon ide, főzezpn oda. ha a hőmérő hiíanyszála a nullfok alá sülyved és befagynak a vízvezeékcsövek — megbénul a terhelés. Vasárnap és tínnepnasokon is dolgozunk, hogy éves érvünkét teljesíthessük. Több nint kétezer vagon burgolyát akarunk feldolgozni jáipár elsejéig és meg is te*zziik — ha az időjárás engedi. Mielőtt a műhelyeket végig ártok volna, két tanulságos ta tiszti kát tett elénk Lajtos ,ászló főmechanikus. Az egyiktől az üzem eddigi termelési red menyeit, a másikból a Ieeemberi egészségügyi szemle apasztalutát tudtuk meg. Szeptember 28-tól december í-ig 15 vagon burgonyacukrot a 130 vagon bonbonszörpöt ;észitettek. A keményítőgyárás alapanyagát, a burgopyaeszeléket — napi 25—-30 vaíonos mennyiségben'dolgozták el. A gyár egész területén sok i llm-lom. Ez volt az egészégügyi szemlebizottság jegyőkönyvének első mondata, a Ieeemberi őrjárat után. Majd íz utasítások következtek: A izárító üzemben működő úgylevezett Haubold-féle centrifugát azonnal le kell szerelni, lalesetveszélye miatt. Helyete a dobszűrős berendezéssel olvtassák a munkát. Több (épet védőráccsal kell ellátni. Az üzemrészekben itt is ott s feltűnnek a karbantartók. \ gépek nagyobb igénybevé;ele gyakrabban szüli a hibáját. Még sincs fennakadás. Slég ha annyit mondunk, rogy az öt szocialista címért cüzdö brigádja közül négy tőük kerül ki. Az ötödik, a kőműves H. Nagy József brigádja, ők már oklevelet is szereztek. Megérkezett a gyárba az 1045-ben kezdődő 52 millió forint értékű rekonstrukció tervdokumentációiénak egy része. Három mázsát tesz ki és egyes rosszmájnak szerint további két mázsa várható még, mert hogy minden tízmillió forint felújításhoz egy mázsa tervjavaslat szükséges, Az igaz, hogy egy fél szoba falat megtöltöttek az iratok Icai. de a dolgozók szívesen veszik, hiszen ez már az 6 modern üzemük terve. Ottjértunkkor a műszakiak tanulmányozták az egyik aktacsomagot, míg egy másik irodában az új épületek helyét vitatták. A lakatosműhelyben nagy sürgés-forgást láttunk. A testvérüzemek részére sürgősen el kell készülnie néhány keményítőipari célgépnek. A pécsiek rázószitákat, az ászának lészivattyút várnak. A mennyezetig érő gépek fülsiketítő zaja a feldolgozó műhelyekben önkénytelenül is felíratja velünk: az új keményítőgyárban is ilyen zaj lesz? Örömmel hallgattuk később Perlaki Gyula válaszát: Az ö végén visszanéz a vándor és megállapítja « megállapítandókat. — Munkámmal elégedett vagyök — mondja barátom, a humorista. — Egész éven át ostoroztam a fonákságokat. Már január elsején megírta, hogy a közlekedésben még mindig vannak hibák, még mindig akad pincebogárszagú krumpli, a nylon harisnyán leszalad a szem, és ha állványozás alatt mégy el és fejedre kő esik, a? koppan. Februárban a gyufát ostorozta, melynek lepattan a vége és lyukat pörköl a pali bajszában* megírta, hogy némely szódéS veri a lovát, de már van, amelyik nem veri és hogy némely film le tudja kötni a figyelmet, de van amelyik nem tudja lekötni. Márciusban szóvá tette, hogy a mokkafőzőhöz nincs gumikarika, hogy a pesti házakban sok a zajos üzem, hogy az utcai órák nem egyformán mutatják az időt, és a gyerekek futball közben kűlyézite egymást. automata gépsorok szerkesztésénél erre is tekintettel vagyunk. Nemcsak csökken a feldolgozási műveletek száma, hanem csendesedik is a gyártási folyamat. És ezzel már az igazgató főmérnök a jövő keményítőgyárának. képét is körvonalazta. Automatizálják a feldolgozást. Szinte emberi kéz érintése nélkül lesz majd a burgonya az automata gépsor végén — keményítő. Érdekes kísérletekről is hallottunk. Lajtos László főmechanikus néhány hét múlva bemutatja pépesítő berendezését, amely ha beválik, szabadalom is lehet. Lényege, hogy 1 százalékkal több keményítőt von ki a burgonyából, ami milliós népgazdasági megtakarítást jelent. Perlaki Gyula és Zajácz Endre technius a visszamaradt, úgynevezett cefréből próbál további hasznos anyagot kivonni. A demecseriek bizakodnak. Remélik nem lesz kényszerszünet és teljesíthetik adott szavukat. Gregor Pál gyát, műtrágyát nem adtak a földnek, pedig volt. A 100 hold t©rmó gyümölcsösben a fák gondjaira bízták, ha van kedvük teremnek, ha nincs akkor nem teremnek. A fákat ápolni, metszeni cifelejtették. Az állatok szanaszét voltak a faluban és csupán ebből 250 ezer forint kár keletkezett. És adták az előleget. Adták boldognak boldogtalannak, hiszen fasz-tag volt aM kapta, de hogy a kapát egyszer sem vágta a földbe azzal nem számoltak. Év végére így csak adóság, mérleghiány maradt. ÍGY VAN Gaál Sándorral szemben a gyalogútón Varga József taposta a havat. Éjszaka megint kinyitotta iszák)át az ég és hullott vagy tíz centire való fehérség. Zárszámadás — Április folyamán újabb fonákságok seregére hívtam föl a figyelmet — mondja. — Miért nincs tédugó, körtekapcsoló, gurigurt karika, facsavar, gázlángra alkalmas kenyérpirító és mitől van oly irlóztató illat némely fővárosi bérházakban? Májusban? A legélesebb szatíra hangján ostorozta a vigyázatlan autóvezetőket, a vigyázatlan gyalogosokat, a vigyázatlan anyákat, apákat, kisfiúkat, kislányokat és áltálában mindama fonákságokat, amik a közlekedési balesetek számát hétről hétre növelik. Júniusban alaposan beolvasott a hegyes orrú csukák divatjának, a hosszú konty divatjának, a tupírozás divatjának, a tűsaroknak, a női kalapok begyűröinelt, és epébe mártott golyóstollat mutatott rá, mennyire tűrhetetlen fonákság, hogy Európának ezen a pontján a busz fogantyúja ráz. A forró július további fonákságok ledöfésónek hava volt. Júliusban írta meg, mekkora felelősség terheli a beretvaecsetelc gyártóit amiatt, hogy a penzliből hullik a szőr, hogy a zsilettpenge húz, hogy a leltei üdülőháznak befolyik a teteje, hogy a Külső Gáz utcában hangosan rádióznak, és hogy egyes eladók a tíz dekába még mindig belecsempészik a szalámivéget. Augusztusban következtek azután az augusztusi fonákságok, a főúr, ki a számla végösszegéhez hozzáadja a dátumot, a kabinos, ki borravalót fogad el, a budafoki maszek árus, ki galambtpjást hoz a piacra, a kiszolgáló, alci nem viszonozza a köszönést, és a szabadtéri mozi pad, amelyen elzsibbad a néző nadrágja. EGY HAVI KERESET: KÖZEL HATEZER FORINT — MIÉRT JÖN VISSZA VARGA jOZSEF VITKÁRA? — Jó reggelt —> köszöntek egymásnak, majd Varga József megérintette a főkönyvelő karját. — Kérdeznék valamit. Lenne-e hely számomra itt a tsz-ben. Úgy gondoltam jövőre itt maradnék. Tudja tíz éve dolgozom a Talajjavító Vállalatnál, de ha itt helyben megtalálom, amit ott. minek járjak el a faluból. A főkönyvelő mosolygott. , — Már hogyne lenne hely, Az idén 40 tagot vettünk fel. Csehszlai Péter, Nagy István is szólt, visszajönnek. Maga miért ne jöhetne. A szűk irodában minden székre jut gazda. Brigádvezetők, az irodai dolgozók, agronómus, főkönyvelő úgy megtöltik a szűk teret, hogy mozogni is alig lehet. Az asztalokon irat irathátán, előkészület a zárszámadáshoz. A főkönyvelő előtt kimutatás hever. Tavaly 396 ezer forint volt a mérleghiány, idén a felosztható jövedelem több műit 1 millió forinttal lett több a tervezettnél. Az agronómus szemben a főkönyvelővel ül. Kiváncsi, mert nyáron, ősszel nem ért rá a számok után kérdezősködni, sok dolga akadt a határban, hát most. kérdezi: — hogy is állunk? Számok röpködnek a levegőben. Állattartásból 54ö ezer forint többletjövedelem, a közös alap növekedése 1 nőihez viszonyítva, 1962-ben 49,3 százalék, idén a tiszta vagyonnövekedés 148 százalék. Prémiumra 200 ezer forintot fizettek ki. 400 ezer forintot hagynak tartalékra... ÉS JOBB LESZ Gaál Sándor délután a novemberi bérlistát ellenőrzi. Az egymás alá sorakozó számokon keresztül látja, ki hogyan dolgozott. Liga Zoltán keresete 2412 forint. Kiss Bef» taianné-é 2215 forint. Nagy Miklósé 3550 forint és Balogh István sertésgondozó a szap<v rulat után prémiummal együtt 5940 forintot kapott egy hónapra! Persze még ,v.m' is akad 100—200 forintos kereset, de aki ennyit kap nem is dolgozott három napnál többet egész hónapban, A 100—200 forintos emberekhez türelem kell. Türelem van, most már jobban, inert a nehezén túljutott a tsz. A 424 tagból a legtöbn ember becsületesen dolgozott és megszűnt a kétkedés is. Ha mindenki akarja és tesz is érte, akkor van eredmény. Olyan volt idén a gyümölcsös, hogy öröm volt nézni, össze! nem maradt föld mélyszántás nélkül, még a háztályit is felszántották. Emberek tették ezt, azok az emberek, akik korábban kételkedtek... Gaál Sándor arra gondol* — Nem csoda az, ha Varga József jövőre a ritkát határban akar dolgozni. Seres Ernő Egymillió plusz • • Öntözik a gyümölcsöst is Géberjéívben A most már nem sokára lezárásra kerülő idei könyvelés is végképp bebizonyította, hogy a géberjéni Győzelem Tsz fiatal agrármérnöke, Kovács István okos dolgokat beszélt. Pedig mikor két évvel ezelőtt az adottságok általa elképzelt jobb kihasználását megpengette, sokan szóltak ellene, mások közömbösen legyintettek. Ma már senkisem legyint. Általában mindenből több termett a tsz-ben, mint tervezték: kukoricából öt (májusi morzsoltban), napraforgóbál egy, dohányból három, burgonyából tíz, cukorrépából száztizünkét mázsa. (Cukor-Szeptemberben terítékre kerültek az éjszakai csendháborítók Óbudán, az autóajtók csapdosása a Kertész utcában, a járdazúzó-gép ropogása Kispesten, és az átkozott mozdonyaíp a Délipályaudvar környékén. Az októberi fonákságok közt vezető helyen ostorozta a színházi köhögőket, az előre csomagolt rizs minőségét, és hogy szívós a moziban árusított perec. Novemberben minden eddiginél erősebben a lottót, hogy csupa süket számot húznak ki, sok a rossz neon és kicsi a gesztenyepüréadag. Végül decemberben sorra vett mindent, ami addig kimaradt, és egész hó folyamén teljes erővel taposta a hidra fejét. Bátran elmondhatja, hogy fonákság nem maradt irlation. — Szóval elégedett vagy? — kérdeztem záradékul. — Elégedett vagyok, jól vagyok. — És a fonákságok? — Köszönik. Ök is megvannak. Kis jó répa átlagtermés: 272 mázsa) Harminc hold termőgyümölcsösről húsz vagonnal szállítottak el több árut, mint várták'. Tavaly a hatszázhetven hold közös szántóból, mindössze tíz hold lucerna volt, az idén pedig hatvan holdra futott fel az ilyen vetésű terület. Az állattenyésztés után nincs is baj az értékesítéssel, mint ahogy a növénytermesztésnél sem. Egységenként harminchat forintot számítottak, s ötven körül lesz, A falü határában kanyarog a Holt-Számos. Kovács István azt is kivitte—■ szinte egyedül elsőnek a megyében —, hogy nemcsak szántóföldi területet öntöztek, hanem a harminc hold gyümölcsösből huszonhárom holdat is! És erről a területről „inkasszált” a szövetkezet mintegy millió forint pluszt. Kovács István az esőztető öntözőberendezés sssórófejére hosszú gumicsövet szerelt, s a gumicsövet úgy húzza egyik fától a másikig, ahogy akarja. Vizet adott a nyári hőben a fék tövére t az öntözőberendezés csövei egymásbakapcsolva elvezették... Az emberek nevettek: „Nem boszorkányság ez” — és a gumicsövet kivették a kezéből. Utána maguk csinálták. A fiatal agrármérnök most azt a tervet forgatja a fejében, hogy jövőre az összes, termő gyümölcsöst háromszor öntözik meg: virágzáskor, első és második hullás idején. Többet öntöznek egyéb területen is» Első osztályú állattenyészetet akar kifejleszteni. Elképzeléseiben a tagság — vele van. Asztalos Báliul ^fagfarorsság 5 1963. december 28.
