Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-23 / 300. szám

A2 MSZMP SZABOL CS-SZATMÁR MEG YEI BIZO TTSA GA ES A MEG YEI TANÁCS L AP/A %QO XX. ÉVFOLYAM, 3JJt SZÁM Xra: SO fillér 1983, DECEMBER 93.. HÉTFŐ Terv és számvetés Irta: Dr, DIMÉNY IMRE, az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezetői« Az 1963-as esztendő tapasz­talataiból is egyértelműen ál­lapítható meg, hogy az 1957 óta folytatott — a VIII, kong­resszus által megerősített — gazdaságpolitikánk eredmé­nyesnek, jónak bizonyult. A dolgozók széles tömegeit tette érdekeltté a feladatok mara­déktalan megoldásában és jól ösztönözte őket a termelési cé­lok, célkitűzések végrehajtásá­ra. A párt következetes, helyes agrárpolitikája alapján széles körben és többnyire jól hasz­nálják a személyes anyagi ér­dekeltséget és egyre nagyobb gondot fordítanak a mezőgaz­daság anyagi-technikai bázisá­nak megerősítésére. Hazánkban ma már általánossá vált az a szemlélet, hogy a mezőgazda­­sági termeiét és árutermelés gyors ütemű fejlesztése összné­pi feladat, valamint az a felis­merés is, hogy a mezőgazdasá­gi termelés növelése egész nép­gazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. A mezőgazdaság termelése mintegy 5 százalékkal, a felvá­sárlás volumene úgyszintén mintegy 5 százalékkal lesz ma­gasabb 1963-ban mint 1962-ben, (A termelés növekedése azon­ban kb. 6 százalékkal keve­sebb a tervezettnél), Habár az a fejlődés nem kielégítő, mé­gis jelentős különösen akkor, ha figyelembe vesszük az utóbbi két esztendő időjárását, A termelés szerkezete 1963-ban lényegében a terveknek meg­felelően alakult. Növekedett az értékesebb kultúrák (cukorré­pa, dohány stb.) aránya, Egyes növényféleségekből a több év átlagánál, de a tervezettnél is jobb termésátlagot ért el a mezőgazdaság. A cukorrépa termésátlaga meghaladja a 160 q-át, a dohányé 7 q-át, a rizsé 13 q fölött van kát, hol­danként, a kukoricáé 15 q kö­rül. Kiemelkedően jónak mondható a zöldségfélék, vala­mint a téli alma termésátlaga. Főként az év közepétől növe­kedett az állatállomány, habár megközelítően sem kielégítő mértékben, ugyanis a második félévben bekövetkezett növe­kedés ellenére sem értük el az év végére tervezett létszámot sem a szarvasmarhánál, sem pedig a sertésnél. Az állati termékek felvásár­lása —■ a tojás kivételével — nagyjából a terveknek megfe­lelően alakul; sőt a tej, vágó­marha, méz felvásárlása túl is teljesül. Sikeres volt a szőlő- és gyümölcs-telepítéseknél végzett munka. Legnagyobb lemaradás 1963- ban a kenyérgabona termelé­sében, illetve felvásárlásában jelentkezett. Ebben az eszten­dőben sem sikerült teljesíteni azt az alapvetően fontos fel­adatot, hogy kenyérgabona szükségletünket saját termés bői biztosítsuk. Az 1962—-1963-as gazdasági év nem ked­vezett a kenyérgabona termelé­sének. A korán beköszöntött, bosszúra nyúlt kemény tél, megsanyargatta a kenyérgabo­nát. Ehhez még hozzájárult a tavaszi belvíz, majd a június végi, július eleji nagy hőség és az ebből ere­dő szemazorulás. Természe­tesen ezen említett objektív okok mellett, a gyenge kenyér­­gabona terméshez néhány, fő­leg a munka megszervezésével összefüggő hiba is hozzájárult. Mindezek következtében a ke­nyérgabona szükséglet csak­nem egynegyedét külföldről kellett biztosítanunk. A mezőgazdaság dolgozói, irányítói, felismerve e tartha­tatlan helyzet következményét hozzákezdtek 1963. őszén a ke­nyérgabona vetéstervek telje­sítéséhez. Elvetették a kenyér­gabonát megfelelő időben, az előirányzatnál 6 százalékkal nagyobb területen, lényegében jó minőségben, kellő műtrágya juttatással. Ez olyan ered­mény, amilyen a magyar me­zőgazdaság történetében még nem volt. Ezért elismerés ille­ti a mezőgazdaság dolgozóit, irányítóit. Hasonló, vagy talán még na­gyobb előrelátással és szerve­zettséggel kell hozzáfognunk az 1964-es esztendő feladatainak megoldásához Is. A közeli na­pokban jóváhagyott 1964. évi terv alapján a mezőgazdaság termelését 4—5 százalék, a fel­vásárlás volumenét 7,4 száza­lékkal kell növelnünk (1962 hez képest a termelés növelé­sének volumene 1964-ben 0 százalék.) A tervben foglalt célkitűzések megvalósításához teljesítéséhez szükséges felté­telek biztosíthatók, illetve biz­tosítottak. A célkitűzések meg­alapozását nagyban elősegítet­te az Őszi kenyérgabona veté­sek sikeres befejezése, vala­mint az, hogy 3—4 százalék ki­vételével lényegében befejez­ték az őszi mélyszántást. Ilyen sem vojt még a magyar mező­­gazdaság történetében. 1961 ben a terület 10—12 százaléka maradt ősszel szántatlanul, 1963-ben pedig több, mint 1,6 millió kh mintegy 40 százalék. Természetesen ezzel még nem oldottuk meg valamennyi fel adatunkat, még a kenyércsa­tát sem nyertük meg. Bőven van tennivaló. Mindenekelőtt az szükéges, hogy a tél folya­mán a gépek, eszközök javí­tása Időben, jó minőségben megtörténjen, valamennyi üzem konkrét, reális tervek alapján, jól készüljön fel a ta­vaszi munkákra, a fejtrágyá­zásra, a vetésekre, növényápo­lásra. Minden gazdaság idő­ben, jól készítse el az 1964. évi tervét. Olyan logyen ez, amely kellően számol a lehetőségek­kel, kihasználja a tartalékokat és megfelelő összhangot bizto­sit a népgazdasági és üzemi érdekek között, nem maradhat vetetlen terület. Fontos, hogy mind a párt, mind pedig az ál lami szervek alapvető felada­tuknak tekintsék az 1964. évi üzemtervek készítését. Egyebek mellett, segítsék elő, hogy R Minisztertanács ülése népgazdaságilag fontos, a tőkés fizetési mérleget számottevően javító növény féleségek, termé­kek termelése tovább növeked­jék (pl. cukorrépa), A tervek készítése idején megfelelően értékeljék az 1963-as esztendő tapasztalatait, különösen a dol­gozók személyes anyagi érde­keltségének érvényesítésére és a gyenge taz-ek megszilárdító sára fordítsanak nagy gondot. A tervek jóváhagyásakor rög­zítsék az 1964-es esztendőben alkalmazásra kerülő jövede­lemelosztási és munkadíjazási formákat. Vegyék számba az állattenyésztés helyzetét, rög­zítsék az ezzel kapcsolatos te­endőket. Minden eddiginél jobban használjuk ki mind az állatál­lomány számszerű növelésénél, mind pedig a termelékenység fokozásánál a meglevő lehető­ségeket. Nagyobb gondot for­dítsanak a takarmányozásra, a rét- és legelőápolásra. Kiemel­ten, súlyának megfelelően fog­lalkoznak a kukoricater­mesztés kérdéseivel; minden olyan eljárás maradéktalan végrehajtásával, amellyel biz­tosítani lehet a nagy kukori­­cahozamok elérését. Vegyék pontosabb nyilvántartásba a gépeket, eszközöket. Szervez­zék meg jobban a szakmunká­sok képzését. Nagyobb tervsze­rűséggel és előrelátással ké­szüljenek fel az új beruházá­sok megvalósítására, a hiány­zó járulékok pótlására. Erre van lehetőség; főképp azért, mert 1964-ben a mezőgazdaság kapja az összes beruházások csaknem egynegyedét. Egyebek között mintegy 10 ezer trak­tort, 11 ezer pótkocsit, 1200 kombájnt és sok más egyéb gé­pet, 1,7 millió tonna műtrá­gyát kap a mezőgazdaság, A feladatok megoldásában leg­döntőbb azonban a parasztság munkája. E célok, feladatok megvalósítása érdekében fo­koznunk kell q politikai felvi­lágosító, meggyőző, szervező munkát. Minden vezetőnek, politikainak és szakmainak egyaránt, feladata erősíteni a termelőszövetkezeti parasztság hitét, hogy helyesen választott, amikor a nagyüzemi gazdálko­dás útjára tért. A vezetők fon­tos feladata a termelőszövetke­zeti demokrácia érvényesítése, a tagság széles körű bevoná sa a vezetésbe, a szövetkezetét érintő alapvető kérdések eldön lésében. Általánossá kell ten­nünk azt a helyes felismerést, hogy a szövetkezeti paraszt­sággal mindent meg tudunk oldani, nélkülük nem sokra megyünk. Több ember mindig bölcsebb, mint egy ember. Szék megvalósításával a mező­­gazdaság meg tudja oldani fel adatát, eleget tud tenni kötele­zettségének. A parasztság pe­dig megerősödik a szövetkeze­tébe vetett hitében, megkapja, amire számított, életkörülmé­nye és jövedelmi viszonya to­vább javuk A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács ülést tar­tott. A pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján megtár­gyalta az 1064. évi költség­­vetést, s úgy határozott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszaka aló terjeszti. Az egészségügyi miniszter jelentést tett az élelmezés­egészségügy helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1964, első félévi munkatervét, A Minisztertanács a külügy­miniszter előterjesztésére hoz­zájárult a magyar~kinai tu­dományos és műszaki egyiltt­­működésről szóló egyezmény hatályának öt évre történő meghosszabbításához. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. Éjszakai küzdelem a hova) (6. oidelü Történelem egykori béresek fóliából (S. olds A dunai hídon <9. Oldalt Labdarúgó világhíradó «. oldal» 3avuU g magyar film (6. óidéit Totóeredménvek (4. oUUJ) R Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata Moszkva. (TASZSZ): A szovjet kormány javasol­ja, folytassanak újabb tanács­kozásokat az ENSZ Biztonsági Tanács és Gazdasági és Szociá­lis Tanácsa létszámának kibő­vítésére vonatkozó döntés ki­dolgozásáról. A szovjet külügyminiszté­rium nyilatkozata hangsúlyoz­za: „Ezeknek a tanácskozások­nak ki kell ter.fednlök az alapvető kérdés mielőbbi megoldásának módozatai­ra. arra hoav helyreállít­sák a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ- ben és kiűzzék onnan a csangkajsekista klikk kép­viselőit. ■— Minél előbb olyan hely­zetet kell teremteni — hang­zik a szovjet külügyminiszté­rium nyilatkozata —, amely­ben a kínai nép igazi képvi­selője, a Kínai Népköztársaság képviselője elfoglalja törvé­nyes helyét az ENSZ-ben és közvetlenül részt vesz az ösz­­szes kérdések megoldásában, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsa ,és Gazdasági és Szo­ciális Tanácsa létszámának ki­bővítéséről szóló kérdés eldön­tésében. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a szovjet kormány ál­tal javasolt tanácskozások so­rán „természetesen vélemény­cserét lehetne folytatni olyan esetleges lépésekről is, ame. lyek elvezetnek a Gazdasági és Szociális Tanács létszáma kibővítése kérdésének megöl dúsához és amelyek megtéte­lére már most sor kerülhet, még a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak hely­reállítása előtt.” — A Szovjtunló kész részt venni az Ilyen tanácskozá­sokon. s ezeket haladékta­lanul meg lehetne kezdeni, ha erre a többi fél Is kész­nek mutatkozik. A Szovjetunió külügyminisz­tériumának nyilatkozata rámu­tat: van lehetőség azoknak az akadályoknak az elhárítására, amelyek gátolják, hogy az ENSZ alapokmányában az. ENSZ fő szervei létszámának kibővítését célzó módosításo­kat hajtsanak végre. Ennek egyik módja, hogy minden af­rikai és ázsiai állam csatlakoz­zék azoknak a közös frontjá­hoz. akik követelik a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak haladéktalan helyreállítását. „Nem kétséges, hogy az imperialisták ebben az esetben többé már nem akadályozhatják meg, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglal­ja az őt jogosan megillető helyet az ENSZ-ben és követ­kezésképpen ratifikálja az ENSZ alapokmányának módo­sítását.” Ugyancsak egy ilyen út, ha egy kormány lehetségesnek tartja világosan kijelenteni, hogy egyetért az alapokmány oly módon való módosításával, amelyet a közgyűlés 18. ülés­szakán elfogadott az ENSZ fő szervei összetételének kibőví­tésére vonatkozó határozatok írtak elő. „Akkor a Szovjet­unió — magától értetődőleg -­­ratifikálhatja a jelzett módosí­tásokat és a szocialista álla­mok. valamint az afrikai és ázsiai országok egyesített erő­feszítései arra irányulhatnak, hogy elérjék, e módosító in­dítványokat a Biztonsági Ta­nács többi három állandó tagja — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — ra­tifikálja.” Ezzel kapcsolatban figye­lemre méltó a Kenminribao című kínai iap ez év decem­ber 18-1 vezércikkei, amely egyebek között rámutat: a Kínai Népköztársaság állást foglal amelett, hogy módosít­sák az ENSZ alapokmányának megfelelő cikkelyeit az afro­ázsiai országok követelései­nek tényleges kielégítése vé­gett. Kínai részről először hangzott el ilyen álláspont, Amennyiben Ilyen jellegű nyilatkozatot tenne a Kí­nai Népköztársaság kor­mánya az ENSÄ fő szervei létszámkibővítésének köz­gyűlési vitáján, akkor a Szovjetunió — hangzik a nyilatkozat — természete­sen megszavazná az afri­kai és az ázsiai országok által előterjesztett határo­zatokat, A szovjet külügyminisztó' rium nyilatkozatában részlete­sen megindokolja az ENSZ fő szerveiben való igazságos kép­viselet kérdésének felvetését- A nyilatkozat utal arra, hogy ez a helyzet, amikor a szava­zatok többsége a fő szervek­ben a nyugati hatalmaké és azoké az országoké, amelyeket katonai szerződések, vagy a gazdasági függőség szálai kö­tik az előbbiekhez, teljesen indokolatlan különösen az ENSZ-ben helyet foglaló külön* böző államcsoportok számának szempontjából is. A nyilatko­zat hangoztatja, hogy az ENSZ főbb szerveinek struktúrája rendkívül elmaradt a történel­mi fejlődéstől és hátráltatja az ENSZ egész tevékenységét. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió nem­zetközi téren évek óta sürgeti az ENSZ-szervek alapos struk­turális átszervezésének szük­ségességét, azzal a céllal, hogy ezt a struktúrát összhangba hozzák az erők reális megosz­lásával a mai világban és bist, tosítsák az ENSZ számára a legkedvezőbb működési felté­teleket. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma nyilatkozatában ismételten rámutat, hogy & nyugati hatalmak, amelyek akadályozzák az ENSZ-szervek struktúrájának megváltozta­tását. arra törekszenek, hogy előnyös helyzetüket örökössé tegyék, vagy legalábbis meg­­hosszabítsák. A Szovjetunió és a többi szocialista állam — hang­zik a nyilatkozat kellő figyelmet és megértést ta­núsít Afrika és Ázsia Na­tal független államainak ama törekvése iránt, hogy nílnél előbb elérjék 6 szükséges képviseletet az ENSZ főbb szerveiben. A nyilatkozat kifejti, hogy a Szovjetunió és a többi szocla- Ista ország küldöttségei miél't szavaztak az afrikai és ázsiai államok küldöttségei által az ENSZ közgyűlésének 18. ülés­szakán előterjesztett és az ENSZ fő szervei jelenlegi lét­számának kibővítéséről szpló határozati javaslatok ellen. Ezeknek a szerveknek létszám­beli kibővítéséhez módosítani kell az ENSZ alapokmányá­nak megfelelő cikkelyeit. Az alapokmány mindennemű mó­dosítása azonban csak abban az esetben válik érvényesség ha a Biztonsági Tanács mind az öt állandó tagja hozzájá­rul ehhez. Jelenleg azonban a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja, a Kínai Nép­­köztársaság változatlanul nem rendelkezik törvényes jogaival az ENSZ-ben. A nyugati hatalmak politi­kája, amellyel akadályozzák 0 Kínai Népköztársaság, törvé­nyes ENSZ jogainak helyreál­lításét, nehézségeket okozott annak a kérdésnek az eldön­tése szempontjából is, hogy a: afrikai-ázsiai államok a szűk (Folytatás a 2, oldalon^

Next

/
Thumbnails
Contents