Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-19 / 296. szám
F— MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ — Nő a műirágyaellátás Folyamatosan fogadják a tsz-ek a szállítmányokat! Ha nem is egészen szakszerű, de kihasználva a. ti® „holtszezont” a mezei szállításoknál, a nyírtmadai Kok» suth Tsz tagjai hordják az istállótrágyát a jövő évi dohányföldre. • Foto: Hammel József Gondoskodnak szakemberekről a fehérgyarmati járásban Klem Eehet közömbös! A szükségletek alapján, a rendelkezések értelmében i megyei tanács, a gépállonások igazgatósága és az álami gazdaságok megyei gazgatósága képviselői megbeszélték az 1963/64 évi »lap- és középfokú termelőszövetkezeti íraktorosképsés végrehajtását. A határozat szerint a gépállomások a termelőszövetkezetekből alapfokon 615, középfokon 550 dolgozó képrését vállalták el. Az állami gazdaságoknak — aránytalanul kevés — 325 dolgozó képzésének a terve jutott. A traktorosképzés december 2-tól megkezdődött. A gépállomások 1010 tsz-dolgozó tanulási lehetőségét biztosították, valamivel kevesebbet mint a tervezett volt. Annál rosszabb a helyset az állami gazdaságokban. Az ígéretek ellenére a kemecsei és gyulatanyai gazdaságok egyáltalán nem foglalkoznak tsz-traktoros képzéssel, s végeredményben a 255 alapfokúból csak 125 dolgozó tanul a gazdaságokban és a 70 középfokon tanulni akaró sorsa is bizonytalan. Kétségtelen, hogy minden üzemnek vannak belső gondjai, azonban ez a teljes elzárkózás már nem mutat segíteniakarásfc A mind több gép, az egyre növekvő feladat égetően szükségessé teszi a traktorosok létszámának a növelését, azért is, hogy gyarapodhasson a jövő évben a két műszakban dolgozó traktorosok száma. Ez iránt az állami gazdaságok sem Folyik az 1964. évi tervek készítése a szövetkezetekben. Az AGROKER Vállalat műtrágya osztályán is számadást készítenek arról, hogy segítették műtrágyával a termelőszövetkezeteket. A hátralévő napokban már nem sok változás várható, azért most is meg lehet állapítani, hogy az 1963. évre megállapított műtrágya keret 90 122 tonnájával szemben 94 500 tonna műtrágyát használtak fel a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. • Az AGROKER megkezdte az 1964. évi kalászosok fejtrágyázásához szükséges különféle nitrogén tartalmú műtrágyák előre szállítását, hogy kellő időben és megfelelő mennyiségben a felhasználó helyeken legyen az a mennyiség, amire a tavaszi fej trágyázás céljára okvetlenül szükség van. Eddig 800 vagonnal szállítottak le, s év végéig 1000 vagon leszállítása várható. A szállítás folyamatosan történik, mert a hazai gyártású 25 százalékos pétisón kívül, baráti országokból 20,8 százalékos ammóniumszulfát és 34 százalékos amonnitrát érkezik nap-nap után. Csak így előre hozott szállításokkal tudja a vállalat tavasz beköszöntőre a mezőgazdaság szükségletét legalább 70 százalékra biztosítani. 1964. évre előzetes tájékoztatás szerint 110 000 tonna a megye részére megállapított műtrágya keret, mintegy 20 százalékkal magasabb az 1963. évinél, s így az igényeket kielégíteni csak jó munkaszervezéssel, valamint a felhasználók és a vállalat közötti együttműködéssel lehet. Szükségessé válik az, hogy a termelő üzemek ne csak abban az időben fogadják a műtrágyával érkező vagonokat amikor azt közvetlenül a földekre lehet kiszórni, (ez volna a leggaedaságosabb) hanem az év minden szakában, mert a hazai gyárak egész évben, mindennap termelnek s azt át kell venni, el kell szállítani, azonkívül a külföldről érkező szerelvényeken érkező műtrágyákat is továbbítani kell, mert a folyamatos ellátás csak egész évi szállítás mellett biztosítható. Egyes nagyobb termelőszövetkezetek, mint a csengeri Lenin, mátészalkai Egyesült Erő, nem vállalták őszi hónapokra történő .előre szállításokat, azzal érvelve, hogy tároló helyük nincsen. Az őszi szállítások elmaradása miatt a tavaszi szállítás meghatározott időre már nem biztosítható a korábban! beérkezett igények sorrendben! történő kielégítése miatt. Egy kis előrelátással, és szervezéssel elérhető az, hogy minden községben vagy üresen álló pajtában, vagy istállóban 2—3 vagon műtrágyát elhelyezzenek. Ez olyan „aranytartalék”, amihez bármely pillanatban hozzá lehet nyúlni és egyes munkák indításakor nem kell a műtrágya megérkezésére várni. Gesztelyi Nagy Lajos osztályvezető Hócsináló expedíció Szokatlan expedíció tevékenykedik a Tjan-San nyugati hegyláncolatában. Az üzbég és moszkvai meteorógusokból, glaciológusokból és más szakemberekből álló expedíció a havazás mesterséges előidézésének módszereit kutatja. Minél több hó esik ugyanis ezekben a hegyekben, annál több éltető vizet visznek a patakok és folyók a gyapotföldekre, a kertekbe és gyümölcsösökbe. A kísérleteket 3000 méter magasban folytatják. Amikor megjelenik egy felhő, aknavetőkkel*, valamint léggömbökre függesztett tartályoklcal olyan vegyianyagot „oltanák” bele, amelytől nyomban megindul a hóképződés. Az expedíció munkájától számottevő sikereket várnak az aszály elleni harcban. A fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei között, előreláthatóan, nem lesz olyan, amely mérleghiánnyal zárja majd az évet. Ehhez, a tagok szorgalmán, igyekezetem tűi sok köze van annak, hogy néhány alapvető termesztéstechnikai eljárást széles körűen alkalmaznak, s az új módszerektől sem vonakodnak a szakemberek. Az 1962. évi áruértékesitési versenyben második lett a fehérgyarmati járás. A meglévő eredmények azonban nem teszik elégedetté sem a járási, sem a termelőszövetkezeti vezetőket, tudják, hogy a következő években mindinkább nőnek a feladatok a gazdálkodás színvonalában, a termelés növelésében. Ehhez pedig mind több hozzáértésre, szakemberre van szükségük. A járásban ez idő szerint egy egyetemet végzett mezőgazdászra több mint tízezer, egy technikumi végzettségű szakemberre négyezer hold szántóföld jut. Az agronómusok többsége hosszabb-rövidebb tartamú szakiskolát, és elnökképző iskolát végzett, de van közöttük olyan is, aki csupán á megszerzett gyakorlat alapján irányít a maga szakterületén. &* idő szerint nincs egyetemet végzett állattenyésztő, kertész, állatorvos, gépész a tsz-ekben. A több mint száz brigádvezető közül hétnek van szakiskolai végzettsége. A járási vezetők a fenti helyzet ismeretében igyekeztek felvilágosítani a szövetkezetek vezetőit a szakmai előrehaladás, a .szakemberutánpótlás fontosságára. S nem is eredménytelenül! A szakemberek biztosítását a társadalmi tanulmányi ösztöndíj megteremtésében látták. E törekvésükben sokat segített egy józan elhatározás. Ugyanis a járások közötti verseny második helyezettjét megillető megyei versenydíj nagyobb részét ösztöndíj alapként használták’ fel: így a tsz-ek huszonhárom, többségében negyedéves egyetemi és főiskolai hallgatót szerződtettek egy évre ebből a pénzből. Teljesen saját erőből 19 ösztöndíjasa van a járásnak. Három gyengébb tsz-t az állam segített ahhoz, hogy fiatal, tanuló szakembereket szerződtethessenek. Hat gyakornokuk van — kettő közülük saját ösztöndíjas volt —, akiknek a gyakornoki fizetését ezer-ezer forinttal egészítik ki a tsz-ek. {ehetnek közömbösek. 8. A. Január 31-ig lehet jelentkezni a mezőgazdasági kiállításra Megkezdődtek a jövő év augusztusában—szeptemberében rendezendő 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár részvételi előkészületei. A Mezőgazdasági Kiállítási Iroda az egész országban széfküldte a kiállítás részvételi plakátjait, szabályzatait és jelentkezési lapjait. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, az egyéb mezőgazdasági intézmények és vállalatok, ezek dolgozói és tagjai, valamint az egyéni termelők és tenyésztők 1964 január 31-ig jelentkezhetnék a kiállítás eredmény bemutatóira. 500—600 forint „mellékes“ egy holdról Fontos népgazdasági érdek a köztesbabtermesztés Ä földművesszövetkezetek szerte az országban megkezdték a jövő évi termelési szerződések — közöttük a bab termelési szerződések — kötését. Ebből a belföldön is keresett, s külföldön is szinte korlátlanul értékesíthető cikkből 1964- ben 1900 vagonnal szándékoznak felvásárolni. Az eddig befutott jelentések azonban érdektelenségről tanúskodnak. Ez ideig mindössze 300 vagonra sikerült megkötni a szerződést. A vonakodás, mint arra a Szövetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítő Központjában rámutattak egyrészt az utóbbi S —4 év kedvezőtlen időjárásával, illetve ennek következtében a rossz terméssel, másrészt pedig a helyi szervek — tanácsok, szövetkezeti vezetők — helytelen szemléletével magyarázható. A kedvezőtlen időjárásból azonban helytelen dolog lenne azt a következtetést levonni, hogy nem érdemes babtermeléssel foglalkozni, hiszen már csak közepesen jó időjárás esetén is egy hold .kukoricaköztesként termesztett bab legalább 500—600 forint többletbevételhez juttatja a termelőket minden külön munka nélkül. A háztáji föld jövedelemnövelésének egyik kézenfekvő és biztos eszköze lehet a köztesbab-tennesztés. A közös kukoricaföldek döntő többsége is mind a szövetkezet, mind pedig a tagok részére előnyösen hasznosítható köztesbab-termesztéssel. A szerződéskötésre még hosszú idő áll rendelkezésre, ha ez idő alatt sikerül elérni, hogy kukorica vetésterületünk tíz százalékán köztesbabot termeljenek, akkor a következő évben már nem lész hiánycikk a bab. A kukorica mellett kitűnően hasznosíthatók babtermesztéssel az új telepítésű gyümölcsösök, szőlők sorközei és más hasonló területek is. A szerződéses termelői árak rendszere Az oiajnövények magvai közül a megyében a len és kender a jelentősek. A magvaknál az előírt tisztaság, csírázóképesség és nedvességtartalom alapján a magkender ára mázsánként 1640, a hibrid kender magva 1840, s utántermesztett nemesített magra megállapított nemesítési felár 75 százaléka. Az olajlen magja 730, a káposztarepcéé 360 forint mázsánként. Megalakult az Országos Szőlő- Gyűmölcsfa- és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőség A földművelésügyi miniszter a tervezett nagyarányú szőlő- és gyümölcsös-telepítésekhez szükséges szaporítóanyag előállításának fejlesztése, a szelektálás központi megszervezése, a forgalomba kerülő gyümölcs, illetve szőlőszaporító anyag minőségének ellenőrzése érdekében Országos Szőlő- Gyümölcsfa- és Díszfaiskola Szaporítóanyag felügyelőség lélétesítését rendelte el. Az intézmény feladata lesz a nagyüzemi telepítésre engedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták legértékesebb egyedeinek kiválasztása, szelektálása, ill. a szelektálás megszervezése és ellenőrzése, a kiváló fák, illetve szőlőtőkék törzskönyvezése. Ugyancsak a felügyelőség jelölt ki a törzsszőlők, , törzsgyümölcsösök, törzsfaiskolák létesítésére alkalmas állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, rendszeresen szakmai tanácsokat ad a törzstelepek létesítéséhez és fenntartásához, ellenőrzi a törzstelepek működését, nyilvántartásba veszi a szőlő- és gyümölcsfajta szelekciót végző tudományos intézmények, gazdaságok és egyéni termelők szelekciós munkájának eredményeit, minőségileg ellenőrzi a forgalomba kerülő szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolai szaporítóanyagot. Könyvankét Nyíregyházán A Mezőgazdasági Könyves Folyóíratkiadó Vállalat és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében a napokban könyvankéto* vitat-Tarasszal már 25 vezető nélküli traktor szánt az országban k növényvédelemben és a betakarításnál is alkalmazzák az újítást Az Aiagi Állami Gazdaságban kipróbálták Albert Istvánnak, a SZOT-iskola tanárának újítását, a vezető nélküli traktort. A kísérletek kiváló eredménnyel zárultak. A Földművelésügyi Minisztérium a napokban szerződést kötött az újítóval, amely szerint — ha az év elején megkapja a szerkezetek rajzait — márciusra elkészít egy kisebb, mintegy 25 darabból álló sorozatot, és tavasszal már munkába is állítják a vezető nélküli traktorokat Az MTZ típusú, erőgépekre szerelhető berendezéseket egyébként a Gépkísérleti Intézet egyik telepére szállították, ahol megkezdték a sorozatgyártáshoz szükséges rajzok szerkesztését. Hamarosan neves szakemberekből, kutatókból, agronómusokból és mérnökökből komplex brigádot szerveznek azzal a céllal, hogy megoldják a vezető nélküli erőgépek alkalmazását a növényvédelemben és a betakarításban. tők meg a megye több kertészeti szakembere részvételével Bakos István faápolás és a gyümölcssziiret gépesítése" című művét. Vitaindító előadást dr. Peregi Sándor, a Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézet tudományos főmunkatársa tartott. A vita során leszűrték azt az általános tapasztalatot, hogy a könyv, enciklopédikus jellegénél fogva, átöleli a témakör hazai és külföldi eredményeit, megmutatja azokat a módszereket, amelyek később, a megerősödött termelőszövetkezeti nagyüzemek viszonyai között sikerrel alkalmazhatók. Felhívták a figyelmet, hogy a — feltehetően 1965 első felében megjelenő — második kiadást a szélesebb szakmai réteg számára — szakmunkások számára — is közérthetőbbé kell tenni, s elemezni benne bővebben a növényvédelem, a bogyósgyümölcsök betakarítása kérdéseit, és lehetőleg térjen ki a mű a főbb tájjellegek elemzésére. A gyökémövények magvai közül a cukorrépa 950, a takarmányrépa UOO, a cikória ára 2130 forint. A poliploid répánál mázsánként 340 forint a felár. A tarlórépa magvának mázsája 1400 forint. A hüvelyes növények termelői ára • vetőborsónál bőventermő 475, közepes termő 525, gyengéntermő 605 forint mázsánként. A vetőbab: bokorbab, szálkamentes bőven termő 1150, egyéb fajták 1300; bokorbab, szálkás 780, karósbab szálkamentes 2500, szálkás 1600 forint. Az étkezési borsó ára 330; az őszi borsóé 325 forint. A csillagfürtök: édes, fehérvirágú 315, édes, sárgavirágú 375, keserűcsillagfürt 250 forint. (Legközelebb a takarmánynövényekkel és fűmagvakkal foglalkozunk.) A megyében javaslat volt, hogy 1963 őszén lehetőleg minden termelőszövetkezetnek legyen egy ösztöndíjasa. A fehérgyarmati járásban ezt a „tervet” mintegy másfélszeresére teljesítették a 39 ösztöndíjassal és a 6 gyakornokkal. A tanulmányok befejeztével jövőre 14, 1965-ben 7, a következő évben 8 és 1967-ben 9 szakemberrel gazdagodnak a járás szövetkezetei. Közülük 4 közgazdász, 22 agrármérnök, 2 gépészmérnök, egy állatorvos, hat felsőfokú technikumban végző kertész, a többi technikus. A fentiek szerint, csak a jelenlegi ösztöndíjasok munkába állásával, gyökeresen megváltozik a fehérgyarmati járás szakember ellátottsága, nem is szólva arról, hogy a mostani szakvezetők egy része — igaz, kisebb része — is tanul, technikumban képzi magát tovább. Tehát megvan a biztosítéka annak, hogy a fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteiben bátrabban lépjenek előre a nagyobb szakértelmet igénylő későbbi gazdálkodási feladatok megvalósításának az úijáa. Rendelkezés a mezőgazdasági dolgozók általános és szakmai képzésének összekapcsolására A Művelődésügyi Miniszté’ rium és a földművelésügyi mi- 1 niszter közös rendelkezést • adptt ki a mezőgazdasági szak- ismeretek tanításáról a dolgo: zók -iskoláiban. E szerint a fel- nőtt Oktatási reform bevezeté- sélg lehetővé teszik^ hogy a- dolgozók általános iskolái 7. és • 8. osztályának tananyagába — i a szakmunkásképző tanfolya- mok érvényes tanterve alapján • — a mezőgazdasági alapozó t szakmai ismeretek tananyagát- is beépítsék. i A módosított tanterv lehető- séget nyújt, hogy a hallgatók j az általános iskola 7. és 8. osz- tályának tananyagával egyidőben a mezőgazdasági szakmunkásképzés első évfbiyaeaá nak anyagát is elsajátítsák. Ex esetben a dolgozók általános iskoláját elvégzett hallgatók a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok második évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, és — az érvényben lévő előírások szerint — a szakmunkásképzés 2. és 3. évfolyamát egy tanév alatt is elvégezhetik. UK december ».
