Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-19 / 296. szám

Színvonalasabb párt­­nunkát az építőiparban ; építőiparnak döntő sze­­van a szocialista társa­­n építésében. Jelentősége tt nő a fejlődéssel, az örülmények javulásával, ti évre nagyobb az a rész, a nemzeti jövedelem­beruházásokra fordítunk, termelő üzemek épülnek, giek korszerűsödnek. Ha­as egészségügyi ős kultu­­hálósatok, tudományos ontok jönnek létre. Egy­­nagyobb ütemet követel ikóshelyaetünk fokozott ása és tovább lehetne sn­­. azokat a mezőgazdasági házasokat, amelyekkel relelő ütemben fejlődik alista mezőgazdaságunk, ólett nagyüzemi rnezó­­aság irányában. Ez az ial folyamat saját viszo­­nk között, megyénkben égbem egy, mint egyenle- i gyorsuló, esetenként ug­­;erű folyamát. Ma tehát •óbb a feladat, mint teg­­volt, a holnapi viszont múlja a mait »ben az évben is viszem Tr­igon magas építési mu­­t jelzik az építő munkát, re pedig még nagyabbak avízámok. Ez mutatja ,en azt is, hogy jobb elő­­ílésre, jobb munkaszerve­­s és fegyelmezettebb kára van szükség a jövő­­mert különben nem tu- i eleget tenni a követel­­yeknek, and pedig azt itené, hogy az építőipar »jává válna a tervezett dési ütemnek. »ben a nagy munkában a ásás feladatok növekedé­­mellett, fokozott mértók­­növekszik a pártszerve­­k feladata ia Első és Jeg­­oeabb feladat, hogy a szervezetek mélyrehatóan hálják, tegyék elemzés yává a magunk mögött rótt Időszak munkáját. ,élc össze az elmúlt esz­lő * eredményeit az ered­­y-telenséggel, a Jót a ke­ié jóval és ez tegyen a ■ évi jobb előkészítés ki­dé pontja. óhoz, hogy jobban tudja ceni a gazdasági építő lkát a pártszervezet, és r fokozottan gyakorolhas­­ellenőrzést, elengedhetet­­követélmény a tervfela­­alapos megismerése. Csak srvek ismeretében lehet szervezni a dolgozók fel­ütését, nagyobb feladatok oldására. ár most szükséges, hogy lártvezetőségok elkészítsék i évi munkatervüket, hóm nt az idő kedvez, jól elő­­dtett munkalehetőségeket ásítsanak a dolgozóknak­­munkatervben jó előre l kell határozni mlndazo­­a tennivalókat amit együtt szdasági vezetőkkel, a mű­éi szakeanherekkel már a tél folyamán meg kell ten­ni a vállalatoknál. A jövő évi tervszámok még csak részben ismeretesek, az épülő létesítmények úgyszin­tén. Bár lényegesen jobb be­­rnházáselőltószí Lésre számol­hatunk a jövő esztendőben, mégis komoly problémát, me­net közben gyors intézkedé­seket, átszervezéseket kell a jövőben is megoldani és ezek­kel már most számolni leéli. Ezeket a jelenségeket — ame­lyek objektíve is keletkeznek a termelés során —- a párt­­szervezetek figyeljék és idő­ben reagáljanak azokra. Hív­ják fel * figyelmet azok cél­ravezető megszüntetésére. A nagy termelő munkában szükséges, hogy megszakítás nélküli kapcsolatot tartsunk az emberekkel, messzeme­nően törődjünk magával az alkotó emberrel. Az építő­­munkások igesn nehéz körül­mények között dolgoznak me­gyénk formálásán. Távol csa­ládjuktól, sokszor igen mos­toha körülmények között él­nek, dolgoznak, kitéve az időjárás szeszélyének. Ha nem törődünk kellően ezekkel az emberekkel, kedvetlenné, közömbössé válhatnak. Ha nem adunk meg ezeknek az embereknek minden őket megillető megbecsülést, tisz­teletet, anyagi é$ erkölcsi vo­natkozásban, nem tudjuk őket mozgósítani, serkenteni jobb munkára, gsgzerűbb megol­dásokra. A tél folyamán lényegesen csökkentett ütemben folyik az építő munka, azonban fo­kozott figyelmességet igényel a téli foglalkoztatás. Nagyobb körültekintést, jobb szervezési munkát igényel ez nemcsak ezért, mert 3 téli foglalkozás során több caalád juthat ke­resethez, hanem azért is, mert a megyénk szempontjá­ból nagy jelen tőséggel bíró létesítmények késsaié* idejét rövidítjük meg. Azért is fon­tos maximálisan télieatteni minél több építési helyet, mert az 1964. évi még maga­sabb feladatnak az alapjait rakjuk le ezáltal. A decemberi — tartós és az építőipar szempontjából hi­deg — idő eléggé készületle­nül lepte meg az építő válla­latokat Nagy hiba, hogy építőipari pártszervezeteink sem készültek a télre. Sok­kal korábban napirendre kel­lett volna tűzniük a pértve­­zetőoégeknek a téli munka előkészítését és nagyobb eréllyei megkövetelni a gaz­dasági és műszaki vezetőktől e problémával való foglalko­zást, Nem engedhetik maß pártszervezetei nk, hogy szűk vállalati érdekből a nagyobb nyereség szem előtt tartásával lezárjuk az építési helyek ka­puig ott is, ahol a rendelke­zésre álló anyagi és személyi feltételek a téli foglalkoztatást lehetővé teszik. A népgazdaság érdekeit szolgáló párt- ób kormány célkitűzéseknek az azt szolgá­ló rendelkezéseknek érvényt kell szerezni minden terüle­ten; az építőiparban is. Nem könnyű feladat 3 vállalatok különböző gazdasági ágainak vezetőit jobb belátásra bimi — különösen, ha a szorgalma­zott intézkedés nem biztat nyereséggel — de szükséges, mert a nagy közösségi célki­tűzések megkövetelik. Az ilyen kérdésekben következe­tesen kell állást foglalni el­sősorban a pártvezetésnek, a kommunistáknak. Igen fontos, hogy a léli idő­szakot gondog, elemző mun­kával töltsék az alupszarvok vezetői, vezetőségi tagjai, de 3 nem fagyszabadságolt ta­gok L». Vizsgálják közösen a legiUet ékeseiéi gazdasági szakemberekkel a következő évi lehetőséget. Részletesen elemezzék a vállalat egész munkáját. Ne válasszák kü­lön egymástól az egyes gaz­dasági és műszaki feladato­kat, fáradozzanak azok össz­hangjának megteremtésén. Készítsék elő és ellenőriz­zék a vállalat különböző in­tézkedési terveit, amelyek a jövőre vonatkoznak. Követel­jék meg ezen intézkedési tervek minél magasabb szin­ten történő elkészítését. A kommunisták elsőként Ismer­­,'ók meg azokat, hogy a te­rületen a nevelő és mozgósító munkáik során eredményesen fel tudják használni. Nagyon fontos feladata minden építőipari pártszerve­zetnek, hogy vállalatuknál a társadalmi szervek tevékeny­ségét céltudatosan határozzák meg. Egyeztessék elképzelé-, seiket, a felülről kapott szem­pontokat é* illesszék be. azo­kat a vállalat tervébe .és kö­zös erővel munkál kod] ónak azok minél eredményesebb megvalósítóján. Erre kel! felkészíteni te­rületük valamennyi dolgozó­ját A pártszervezetek hasz­náljanak fel minden fórumot, minden megbeszélést a nagy célkitűzések széles körű meg­ismertetésére, azok maradék­talan megvalósítására mozgó­sítsanak. Azt az egészségen versengést, amely kibontako­zóban van a megyében — az építőipar területén is — ápolni, segíteni kell a párt­­szervezeteknek, hogy a mun­ka verseny, a szocialista bri­gád mozgalom keretében mi­nél magasabbra nőjön a tar­talmi színvonal. Szabó Gyula a megyei pártbizottság munkatársa A legzordabb időben I» szállítanak az AKÖV ■kocsik A vWanyvezetékek derekasan állják a megpróbáltatást Vonalszakailás, pillanatnyi iizemznvu* Az 5-ös számú AKÜV-nél ez évben gondosabban ké­szültek n télre. — Igaz, gondokban még most sincs hiány — mondja az igazgató — különösen az alkatrészpróblémát tekintve. De lényegében jobban állunk mint egy évvel ezelőtt. Olyan előkészületet tet­tünk, hogy a rendkívüli, kedvezőtlen időjárás ese­tén is folyamatosan biz­tosítani tudjuk az. autó­buszok, teherautók és a taxik közlekedését. A vállalat a javító üzemet és a telephelyeket gondo&qn előkészítette a hideg időre. Kijavították a hibás épülete­ket, gondoskodtak megfelelő szerelő helyiségről és — amennyiben erre lehetőség volt — a hiányzó alkatré­szekről is. Megszervezték az úgyneve­zett , fagybrigádokat. Az a feladatuk, hogy elhárítsak a fagyból adódó sérüléseket és sevícsék a járatba indulást, valamint, hogy az elakadt, vagy elromlott közlekedési járműveket tegyék üzemké­pessé. Ezek tagjait ellátták védő-ölté zékkríl, bakancsok­kal és különleges szerelő ru­hákkal. Hasonlóan gondos­kodtak a teherautóknál dől gezó mintegy 300 rakodómun­kás ellátásáról, több helyen melegedő helyiségeket is lé­tesítettél«. Az első főpróba sikerült. A hideg hirtelen beálltá­val a napi szokásos 7—8 kocsijavítás helyett Í5— 30-ra rúgott ez a szám. A jó előkészítés lehetővé tette, hogy 48 őrén belül vissza álljanak a régi ke­rékvágásba. A 306 tehergépkocsi jelenleg teljesen üzemképes, s a vál­lalatok szükséges igényeit ki 'udja elégíteni. Bár a hide­gebb Időben sok baj van az indítással — nines elegendő garázs —, ezen úgy segítettek, hogy a szabadon lévő ko­csikhoz kartelkályhát bizto­sítottak és gondoskodjak a szükséges meleg vízről ia. Hóakadályok esetén kü­lön mentőbrigád tart éj­jel-nappali szolgálatot. A Közúti Igazgatósággal ál­landó kapcsolatot tartanak és időben jelzést kapnak 3 várható akadályokról. Az URH adóvevő berendezés se­gítségével összeköttetést te­remjenek a megye bármely területével és ahol bajba ju­tott gép járműről kapnak jel­zéseket, azonnal a helyszínre sietnek. ★ A hirtelen beállott hideg zavarokat okozott a telefon hálózatban Is. — Szerencsére komolyabb károkról nem beszélhetünk — tájékoztattak a posta dolgo­zót-A fagy következtében elő­állott ’ összehúzódás miatt több vonal elszakadt. A Dózsa György úton, Fel­­szabadulás utján, Kalinin utcán ég a Szamuely té­ren jeleztek vonalszaka­dást. Emiatt néhány ieifcio.ri.iiu más ideiglenesen üzomképtei en­né vált. A károkat igyekez­tünk minél előbb helyreállt» tani. A javítási munkáia-.okat a szokásos négy szerelővel szemben tizen végezték; iVíosi* -már valamennyi vonal üzmzv» biztos. A villany vezetékek nte­­gyeszertt derekasan -Ül­tük a szelet, fagyat, zú*­­marásodasí üzemzavar sehol sem keletkezett. yiszoHt a TITÄSZ .'yjú'Vori­­gádjai nehéz helyzetije le* >ipU«!r. A kedvezően indult decemberi időjárás miatt még erre a hónapra is ko» moly munkákat terveztek. A fagyos talaj erősen nehe<öti a póznák felállttá«-*:. Bogár—Bálint Krampusz, Szamóca és a többiek Karácsonyi előkészületek a nyíregyházi gyermekvédő otthonban Emberek et lícán Fedél alatt — A vonal bejáró 12 órája — Segítésre z már tél a javábóll Sűrű zhekben hull a hó, ráta­­, ropog a eipőtalpon, per­­alatt vastagon befedi a »kelők kabátját, sapkáját. >nkor aki csak tehet!, le­­alá siet Mégis téved as, azt hívd, hogy kihalt az i, ahol szél kavarja a hul­­havat. Nyíregyházán leg­átus másként van.«. lagymafűzér, havas szék régág a. korzón, a Zrínyi ia utcán, a Kossuth téren. üzletek portáljai előtt íozatlapul hömpölyög a árlók népes csoportja, et cseppet som zavarja az járás hirtelen változása: gz ünnep, g a kiszemelt ndék csábít. De vajmi ke­­et törődik a hóhullással a ssuth tér sarkán székelő hagymaáms is: strófáját tozatlan lendülettel fújja, kitti, mig gazdára találnak sertésvágásnál nélkülözne- Len szép hagymafüzérek. kész a „Tempó“ Essen a reggelen Is a szo­kott időben foglalta ol ütem munkahelyét a Csemege áru­ház előtt! újságárus asszony. Aztán kifogott rajta a kavar­gó hú: betelepedett az áruház dupla ajtaja mögé, onnan lesi a vevőt Kis kecskelábú eze­kén vastagon a hó... Fedett helyet keresett magának a Széchenyi úti fenyőfaárus is: onnan diktálja az árakat két órán át, amig megjön a vál­tás. Azt mondja, hosszú ideig nem lehet itt állni... „Hómunkások! Irány a belváros!” Petruska Józ9ef villamos vonal-bejáró mag egyenesen nevet ezen: raéghogy nem le­het kibírni? — Tizenkétórás a szolgála­tom. huszonnégy a pihenőm. Meg kell ezt csak szokni, az­tán már fel sem veszi az ember. Seprűt s egy vékony acél­­rudat szorongat kezében, ezek a szerszámai, amivel sűrűn megtisztítja a villamossín vál­tóit. Ha nem tenné, eltömí­­tődnék s talán még ki Is eik­­lana a villamos. Odébb vastag munkásruhá­­ba bújt emberek csoportja lapátol. Úttisztítók, vagy ahogy ezekben a napokban mondják; hómunkások. Mind a Űzőjük a városgazdálkodási vállalat dolgozója. — Reggel fél hatkor kezd­tünk, ki iá a maga területén. Azután futáj* jött; irány a belváros, a Szabolcs szálló környéke. Kovács Miklós és kilenc út­tisztító társa nem fázik. Sőt, gyakran kimelegednek a vas­tag hó lapátolásában. Moso­lyogva mondják, hogy né­hány perccel korábban meg­jött a védőital. Igaz, nem gúzolfeött a tea, kihűlt a kannában, mig ide érlek ve­le, de már az is jólesett, hogy gondoltak rájuik. Szünet nélkül jár a mótor, pedig egyhelyben áll az autó, Oldalán színes feliratok, ha­talmas betűkkel: földműves­szövetkezeti tóíínyvterjesxtők Budapestről. Indul a könyveskocsi — Már egy hónapja járjuk a megyét, kínáljuk a köny­veket. Szívesem fogadnak bennünket mindenhol. Még néhány perc, s ahogy felme­legedett a kocsi, együtt a ra­komány, indulunk tovább. A végcél: Nyírtétek —, ha útközben nem kapnak hóaka­dályt. Ahogy értesültek, még szabad a pálya, s eaért »öt­nek. Persze, kisebb járművek is feltűnnek a havas utcán, Tri­ciklik, „Szabolcs1* motorke­rékpárok birkóznak az egyre vastagodó hóval. Többségük a vendéglátóiparé meg a „TEM­PÓ" szolgálaté. — Nemcsak a napi szük­ségletet hordjuk ki termelő üzemeinkből a boltokba, erő­teljesen készülünk az ünnepi szezonra is —i közli Dankó „Egy nap meg egy este minden esztendőben. Szeretném, ha gazdag le­hetne belőlem...’* Farkas Erzsébet egy iátha­­latlan pontra függesztve te­kintetét szaval. Egyenlőre üres székek előtt, de naniaro­­san eljön a nagy nap­„Télapó csín-bum“ Jelmezbe öltözött emberkék sürögneh-forognAk a nyíregy­házi gyermekvédő otthon szo­báiban. Szabó Pista Kram­pusz, Juhász Gyuszi pedig Szamóca szerepűben lép majd színre a „Télapó csin-bum” című darabban. De csupa láz, csupa izgalom az a 21 gyermek is, akik a nevelő­szülőknél lévő állami gondo­zottak szórakoztatására vál­lalkozott. Nincs hiány a segítségben. Bura Józsefeié, nyugdíjas óvónő vállalkozott a színda­rabok, szavalatok, énekszá­mok betanítására. Az udvar sarkában három hatalmas fenyőfa átt- A tiszadobi gyer­mekotthon küldte. Karácsony­kor ott lesznek majd alattuk István vendéglátóipar! áru­­forgalmis. Tisztítják a kan­nákat, hordják a fogyóeszkö­zöket, hogy sehol se legyen fennakadás. — Bennünket viszont meg­viccel a hó — sajnálkozik Boros Miklós, a TEMPO ve­zetője. — Több emberünk hiába várja a hívást, a la­kosság ilyenkor mellőzi a szolgáltatást. S már el is hangzik a leg­időszerűbb ajánlat: bóeltaka­­n'tást is vállal a TEMPO, akár egyénről, akár kösület­­röl van s*ó. Nem pihennek az építők Korántsem csendes a nyír­egyházi havas utca. Különö­sen nem a Zrínyi Hong út környéke, ahol a must épült városi vízhálózat utolsó si­mításait végzi egy nagy tet­szést arató gép: Zetorra fel­szerelt földmarkoló temeti be a mély árkot: talán tíz ember munkáját végzi egyet­len „harapásra”. S ez külö­nös öröm a nyíregyházioknak: újra utcai külseje lesz az utcának, % organ tűnnek el a mesterséges földhegyek. Angyal Sándor a nőtanács, a Budapesti Könyvterjesztő Vállalat aján­dékai, s a Vasvári Pál gim­názium szülői munkaközössé­gének házi késaünúnyei is. .. Hazamegy“ kislányom A gyerekek között mar ja­vában folyik a találgatás, va­jon mit hoz a Télapó? Uj cipőt, cukorkái., könyvet, vggy éppen egy ssép sötétkék ruhát? Farkas Erzsébet, az előbbi szavaló lép közelebb­— Igazgató bácsi kérem, -»• kezdi félszegen, — lenne egy kérésem. — Tessék. — Karácsony jön, a tanító* is szünetel, Szeretnék haza­menni Nyírgyulajra, megláto­gatni az édesapámat. Meg­nézni a házunkat, a környé­ket... Úgy vágyom már rá... Ha csak egy napig is,.. — Nagyon szeretnél talál­kozni az apukáddal? — Igen, találkozni cS... megismerni. Még sohasem láttam. Az igazgató szeretette! megsimogatja fejét. — Hazamegy kislányom, persze, hogy hazaniégy. Meglepetések Teljesül a kívánsága éppen úgy, mint aki ruhaneműt, vagy egy izgalmas ifjúsági regényt akar. Ezenkívül van még egyéb meglepetés is. — Karácsonyktr ünnepi ebéd és vacsora lesz. — mond­ja Rácz Gergaiynó szakács­nő. Megyénkben mintegy 1700 olyan gyermek van, akiket valamilyen okból állami gon­dozásba vettek. Szerető gon­doskodás veszi körül őket, egyengetik útjukat az élet fe­lé. Az 1700 közül 80 már kö­zépiskolába, 19 pedig egye­temre, főiskolára jár. Karácsonykor öle is vissza­jönnek a gyermekotthonba, oda, ahonnan elindultak. B. V. 1963, december 1&

Next

/
Thumbnails
Contents