Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-18 / 305. szám (295. szám)

Bátran támaszkodunk a népi ellenérzésre ^vizsgálatok nyomán javult a termelési vezetés színvonala a vásárosnatnényi járásban Pártunk VIII. kongresszu­­a ft gazdasági feladatok legszabásakor szigorú elle­­őrzésre hívta fel a figyel­lek Kádár elvtárs a Köz önti Bizottság beszámolójá­én hangsúlyozta, hogy ke­ményen felelősségre kell onni azokat, akik nem tel­epítik a határozatokat, meg­értik a népgazdaság értle­jeit, akik eltűrik a nép va­donénak herdálását, a pa­­arlást, a naplopóst. Irtani teli a korrupciót, a kéz kezet nos rendszert. Járási pártértekezletünk ►eszámolója, valamint az ott Kxaott határozatok is megfe­jtő alapossággal foglalkoztak i vezetés és a termelés prób­áméival. A korábbi években ilkövétett mulasztások, a jazdasági életben még tapasz­talható felelőtlenség nyílt és Iszinte bírálata tette lehető­dé, hogy a hibákat kijavít­suk. Az ott hozott határoza­tok, valamint a járási párt­­oáaotteág rendezvényein folyó széle? körű vita elősegítette, hogy' a pártszervezetek és más szervek, így a járási Népi Ellenőrző Bizottság, vaUi- i a községi népi ellenőri ártok munkája is egyre idatosabbá vált és a lúg­osabb termelési, gazríasá­­kérdések megoldásához ijtottak segítséget. órásunk jellegének megfe­­ien alapvető feladatunk, jy minden erővel biztnsít- i a mezőgazdaság fejlesz­­lét szolgáló párt- és kor­ányhatározatok megvalósu­­sát. Célkitűzéseink elérése ■ figyelembe véve járásunk iottságait — komoly erőfe­­ítéseket követelt és követel jövőben is a szövetkezetek ;jáltól, a mezőgazdaság va- Tennyi dolgozójától és az Óyítószervektöl egyaránt. S ezer hold saán tó terüle­te lduzsorázott, kevés táp­­eel rendelkező vályog- és atgtalaj, legelőink egy -b pétiig mondhatni „ős­­álotban” van. 30 közsé­gi közül csak hatot ér el a sut, s így az átlagosnál jót súlyosabbak a szállítá­si hézségeink. Jsunkat a Tisza mintegy 90 i szakaszon érinti. Emel­lett Szamos, a Túr és a Kraa folyók és a Csaron­­da ttoma vizeiből kitűnő öntöies kertészeti, illetve szántűdi művelést tudunk megvjsítani. Távlati tervünk ezerir. konyhakertészetben 4 ezer,klón fogunk öntözni. Aj korszerű termesztési móds^kkel szembeni ide­genbe^ is fokozatosan le­győzik jó tapasztalatok, a régebben elérhetetlennek tar­tott terméseredmények.. A helyzet jellemzéséhez tarto­zik az is, hogy lS61-ben még 19 termelőszövetkezetünk zárt mérleghiánnyal, 19 mil­lió forint deficittel, tavaly 9 mérleghiányos szövetkezetünk volt, az idén pedig előrelát hatólag 3—4 mérleghiányos szövetkezetünk marad össze­sen mintegy 2 millió forintos deficittel. Az egy-egy terme­lőszövetkezeti tagra jutó jö­vedelem hatezer forintról nyolcezer forintra emelkedett egy év alatt Az országos tervben előirányzott 67 mil­lió forint helyett tavaly 72 millió volt a járás áruterme­lése. Ezek a kezdeti eredmé­nyek még inkább alapvető feladatainkra irányították já­rásunk dolgozóinak figyelmét. Ezek között elsősorban szere­pel a talajerő növelése, a talajjavítás, az állattenyész­tés, valamint az öntözéses gazdálkodás szélesítése. Olyan feladatok ezek, amelyek « helyi erőfeszítéseken túl je­lentős állami támogatást igé­nyelnek. A járási párt rb októberi Cilé9én tárgyalta a járási Né­pi Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatos korábbi határoza­tok végrehajtását. A járási NEB vizsgálatainak kétnar­­mada mezőgazdasági jellegű volt Ellenőrizte például az MSZMP Központi Bizottsága 1962 márciusi határozatának végrehajtását az állattenyész­tés területén, valamint a sző­lő- gyümölcstelepítés, ápolás és védekezés helyzetét E vizsgálatok a vb egyhangú véleménye szerint nagymér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy járásunk termelőszövet­kezeteiben javult a vezetés színvonala, szilárdult a bi­zonylati fegyelem, nőtt a kö­zös tulajdonért érzett fele­lősség, s hogy kevesebb visszaélés tapasztalható, mint a korábbi években. Szervezetileg is szilárdult a népi ellenőrzés, s tovább ja­vultak munkamódszerei. He­lyeslőén vettük tudomásul például, hogy a járási NEB, a KISZ és a járási nőtanács javaslatára nőkkel és KISZ fiatalokkal egészítette ki né­pi ellenőri hálózatát. Élén­kebbé vált a járási NEB mellett működő szakcsoportok tevékenysége és a járási NEB szakmai tanácsadó szer­veivé kezdenek válni. A ko­rábbi hibákon okulva a NEB arra törekszik, hogy elegendő idő álljon a vizsgáló csopor­tok rendelkezésére a helyszí-, ni vizsgálatokhoz. Minden­nek eredményeként a vizsgá­latok alaposabbak, mélyreha­tóbbak és elemzően vélik fel a problémákat. A járási párt- tanácsszer­vek gyakorlati munkájukban egyre inkább támaszkodnak a NEB megállapításaira, a végzett vizsgálatokra. A párt vb ez évben két ízben kérte fel soron kívül a )árási NEB-et vizsgálat lefolytatásá­ra. A járási tanács végrehaj­tó bizottságának kérésére a háztáji területek kialakítását és kiosztását vizsgálta meg a NEB. A népi ellenőrzés hatékony­ságának fokozásában igen nagyra értékeljük a népi el­lenőri csoportok szerepét. Ebben az évben a járás va­lamennyi községében műkö­dik már népi ellenőri cso­port, s egy hivatali, valamint egy nyugdíjas NECS. Jelen­leg folyamatban van a Tisza­­szalkai Gépállomáson az üze­mi NECS létrehozása. A NECS-ekben 164 népi ellenőr fejt ki tevékenységet, mely a népi ellenőri hálózat 85 szá­zalékát teszi ki.. A járási NEB felkérésére a községi NECS-ek munkatervet készí­tettek, s ezeket téma és idő szerint összehangolta a NEB. Az így koordinált terv alapjár. 3—4 önálló vizsgálatot vé­geztek. A tervezett vizsgálati feladatokat a NECS-ek vég­rehajtották, sőt ezenkívül 13 községben a helyi népi ellenő­ri csoport vizsgálta meg ter­ven felül a községi moziüze­mek filmforgalmazási tevé­kenységét. Az elért eredmények meg­állapítása és elismerése mel­lett a járási párt vb telhívta a járási NEB figyelmét, hogy a jövőben több utóvizsgálatot tartson, győződjön meg arról, hogy az alapvizsgálatkor megállapított hibákat, mulasz­tásokat kiküszöbölték-e. Az 1964. első félévi munkaterv javaslat elkészítésénél a já­rati NEB már a párt vb ha­tározatának megfelelően járt el. Hegedűs Sándor, az MSZMP Vásárnanamér.yi Járási Pártbizottság titkára A koméról fatelep faragó csarnokaiban korszerű gé# könnyíti, gyorsítja a munkát. Foto: Hammel lozseÉ Gyár nő íei a város szélén Tizenöt évvel ezelőtt egy kis műhelyben ütött tanyát a Nyír­egyházi Cipőipari Vállalat. Az alapító tagok: Salamon Lász­ló, Frinczkó András, Fenyve­si Mihály és mások készítették az első cipő példányokat. Az­óta üzemmé nőtt a kis műhely, jelenleg 352-en dolgoznak a nyíregyházi cipőgyárban. Az alapítók Gyár, ez a kifejezés per­sze még kissé túlzó. Valójában még ezután válik gyárrá a vá­rosszéli üzem. Toldozoít-folto­­zott öreg épületekben zakatol­nak a bőrvágó gépek, serény­kednek a tűző, varró munká­sok. Szinte az ország vala­mennyi vidékéről sereglettek a cipészsegédek, mikor az újsá­gok hirdetései közölték, hogy a Nyíregyházi Cipőipari Válla­lat cipész szakmunkásokat ke rés. — Különböző üzemekből jöt­tek haza az emberek, írták a leveleket nekünk, hogy kap­hatnának-e munkát idehaza — emlékszik Cseppentő József igazgató, aki maga is csak hat­vanegy júliusától kötött újra barátságot a régi szakmával. Szenvedéllyel magyarázza, hogy ezt az üzemet az elván­dorolt, majd újra hazatalált „suszterek” csinálták és igaz­gatják. Olyannyira, hogy még a Könnyűipari Minisztériumba 100 EZER PÁR CIPŐ ÚTNAK INDUL — A KRITIKUS 3 SZÁZALÉK ÉRETTSÉGIZETT SZAKUTÁNPÓTLAS - JÖVŐRE KÉT MŰSZAKOS TERMELÉS q)tdi fiöíta Budapesten kilenc hónappal a tervezett határidő előtt átadták rendeltetésének az Asztoria-alnljárót. Lajos György felv. „elszármazott” egykori szabol­csi cipész, Brezina István is be­lépett az üzemalapítók sorába, verte n vasat, hogy Nyíregyhá­za megkapja a cipőgyárat. Per­sze a,megyei vezetők sok-sok fáradozása is közrejátszott, hogy megkezdődhessen a mun­ka. Egy vásárló se gondolt talán arra Miskolcon, Debrecenben, vágy Sopronban, hogy amikor kiválasztotta az ízléses és mo­dern cipőt, egy újdonsült üzem első gyártmányait vitte haza. 1962-ben 80 ezer, hatvanhárom­ban 100 ezer férfinek adott cipőt a nyíregyházi üzem. Ta­valy 18, az idén 20 millió fo­rintos termelési érték van a tarsolyukban. A Yilágciivat szerint — Az a titka a munkánk­nak, hogy a mi cipőink kéz­műipari jellegűek. — Egy vit­rinre mutat az igazgató, a leg­újabb modellek láthatók ben­ne. Nyolc-tíz modell adja a mintát ebben az évben, a vi­lágdivat listája szerint. Ebben ez évben 2 millió 510' ezer cipő készült az országban. Közöttük a nyíregyházi 80— 100 ezer nem nagy szám, dq jövőre a jelenleginél több ci­pőboltot hódít meg a nyíregy­házi cipő. — Eléggé cipőkoptató nép vagyunk — mosolyog Cseppen­tő József. — Ugyanis év köz­ben a Könnyűipari Miniszté­rium 40 ezer pár cipőt akart gyártatni velünk terven felül. Kiderült, hogy az üzem képes íénne sokkal több cipőt gyár­tani, ha gondoskodnának a fej­lesztéséről. Ez a bővülés a jövő évben meg is valósul: őOQ-ra fog nö­vekedni a munkások száma, áttérnek a kétműszakos ter­melésre. Jövőre a 100 ezer pár férficipőn kívül a hiánycikk­nek számító férfipapucsból 110 ezer párat, a bébi topogó­ból pedig 60 ezer párat adnak át a kereskedelemnek, össze­sen 30 milliós termelési érték­kel. „Diplomás cipészek44 — Ez év második felében meg is tettük az előkészülete­ket, hogy ne okozzon zavart, ha áttérünk a kétműszakra. Negyven benti segédmunkást képeztünk ki, akik egyes szak­munkákat is el tudnak majd látni. Ugyancsak negyven üze­men kívüli nő végezte el ezt a szakmai tanfolyamot, akikre az üzem bővítése során mint új munkaerőkre számítunk. Van harminc ipari tanulónk is, jövőre újabb harmincat ve­szünk fel... Természetesen, de némi büsz­keséggel mondják el az üzem­ben, hogy van tizenkét érett­ségizett lányuk. Az idősebb „szakik” úgy hívják őket: „dip­lomás cipészek”. Ugyanis be­lőlük kerülnek ki majd a gyár műszaki vezetői, technikusai. Kétéves szakmai munka után levelező tagozaton végzik el a Felsőfokú Cipőipari Techniku­mot. — A jövő, sőt már a jelen is ezt diktálja, a cipőiparban sem állhat meg az idő... S amíg a holnap terveiről beszélgetünk, arról, hogy jö­vőre felépül az öltöző, a für­dő, az ebédlő, lassan otthonos­sá válik az-üzem, titkolt vá­gyuk a dolgozóknak, vezetők­nek, hogy egykor lakóházak is épüljenek majd a környéken, — közben visszazökkenünk a mába. Pontosabban az év utol­só napjait izgalmassá tevő problémák kellős közepébe. — Sajnos 3 százalék hiány­zik a tervünkből, a 100 száza­lékból. Késhegyre menő vitánk van, amely egész évben tártbtfj a bőrellátó vállalattal. Már a pesti döntőbizottság előtt áss ügy, de még megfelelő bőrt nem kaptunk. Nines törzskész­­lete se az üzemnek. Hogy ez mivel jár, nem szükséges ma­gyarázni. Hófúvás, csúszós utak, ki vannak téve annak, hogy ha leállnak az anyagszállító ko­csik, le kell állítani egyes üzemrészeket is. És a „színes** vagy „fekéte bőr" vita után még nincs pont, min (ahogy nincs a bőrellátó által felkí­nált gyengébb minőségű es a kívánt 5-ös, 6-os szortimentu­­mú anyag után se. Kisebb, de nemkevésbé bős*« szántó gondjaik is vannak* mint a vízelvezetés megoldá­sa, melyet nem végzett el az Építő- és Szerelő Vállalat. Minden üzemnél adódnak napi gondok, akadályok, egy bontakozó, felnövő új üzemben sokkal inkább. Ezért is szüksé­ges nagyobb gonddal és gyors intézkedéssel segíteni őket* esetleg minisztériumi közbelé­péssel is. Páll Géza ÉV VÉGI KÉP a dombiádi Kossuth Tsz-hől Késő este van már, de a dombrádi Kossuth Termelő­­szövetkezet irodájában még javában dolgoznak; zárszám­adásra készülnek, de közben más munka is akad. Az elnök aznap hozta ki a kenyérgabo­na vetési terv tíz százalékkal való túlteljesítéséért kapott ju­talmat. Azt is szét kell oszta­ni a jól dolgozó tagok között. Ezenkívül — mint azt Pálur 'Tivadamé főkönyvelő elárulja — mintegy 200 ezer forint pré­miumot kaptak az ipari növé­nyek termesztése után. A bevételi oldalon egyre szaporodnak a számok. Állat­eladási tervüket már 120 szá­zalékra teljesítették. Jól be­vált a sertéstáp. Kilenchóna­­pos korukra a sertések elér­ték a 110 kilós átlagsúlyt. Ed­dig 220-at adtak el, még hízó­ban van félszáz. Év végéig még újabb 30-at adnak át. A teját­adásnál is 130 százaléknál tar­tanak. Jól jövedelmezett az idén a 260 darab juh is. Gyapjueladá­­si tervüket három mázsával toldották meg és a tervezetten felül kétezer liter juhtejet fej­tek. Berencsi Menyhért állatte­nyésztési brigádvezető újsá­golja, hogy a napokban olasz kereskedők jártak a termeién szövetkezetben. Megnézték a hízásra beállított bikákat. Mind a 35-öt megvásárolták éa nagyon elégedettek voltak a minőséggel. Több, mint ne­gyedmillió forintot hagytak ott egy summában a szövetkezet­nek. A kiadási oldalon első he­lyen szerepelnek a beruházá­sok. Egymillió . forintot költöt­tek erre az idén. Vettek egy DT—54-es típusú lánctalpas erőgépet, nagy teljesítményű vetőgépet, oldalazó tárcsát, kullivátort, kazalozót, mérle­get. Építettek két, 150 férő­helynek megfelelő istállót, vá­sároltak 12 szarvasmarhát. Aa istállóépítéshez több mint ne­gyedmillió forinttal saját erő­ből járultak hozzá. Jövőre méhészettel is foglal­koznak. Most vásároltak 100 családot. Már betelették, s mézgyűjtési lehetőségről ia gondoskodtak. Tavasszal tíz hold virágos legelő várja a méheket. 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents