Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

Tudomány— t echnika * * * Tudomány Hogyan változtathatja menetirányát az űrhajó? Pokrovszkij professzor cikke a Novoje Vremjabcn Pokrovszkij professzor írja a Novoje Vremja 45. számában A Poljot 1. kozmikus repülő­test újabb csúcsokra érkezett a világűr meghódításában és megnyitotta az űrhajózás elvi­leg új, eddig ismeretlen fejeze­tét. A manőverező űrhajó upranis nemcsak az égi mecha­nikából ismert röppályákon, hanem a különböző célok el­éréséhez szükséges más pályá­kon is haladhat. A cikkíró véleménye szerint az űrhajó a jövőben akár moz­dulatlanul lebeghet a földke­rekség bármely pontja felett. Repülést végezhet körpályán, amelynek középpontját tetszés '-zerinti távolságra tehetjük a Föld középpontjától. Pokrovszkij professzor cik­kében megállapítja: a manőve­rezés Űrrepüléshez az szüksé­ges, hogy a reaktív hajtómű­vek új sebességet teremtsenek. Ehhez természetesen a hajtó­műveknek óriási munkát kell végezniök. A 60 fokos szögben történő fordulás például any­­nyl energiát fogyaszt, mint a felgyorsulás az első kozmikus sebességre. Másszóval majd­nem annyi energia kell ehhez a manőverezéshez, mint az űr­hajó néhányszáz kilométer ma­gas röppályára juttatásához. A mesterséges égitest megállítá­sához vagy ellenkező irányba történő elindításához majdnem kétszer annyi energia szüksé­ges, mint a világűrbe való ki­vezérléshez. Tehát — írja a szovjet tudós — az űrhajó manőverezését csak úgy biztosíthattuk, hogy az eddigiekhez képest jelentő­sen növeltük az űrhajó ener­giaforrásait. Az atom-ábécé hetedik betűje Dubne egy fiatal fizikusok­ból és matematikusokból álló munkacsoportja Viktor Kar­­nauhovij akadémiai kandidá­­dátus vezetésével felfedezte a rádióaktivitás egy új formáját: a pozitív töltésű nehéz atom­mag-részecskék, a protonok su­gárzását. Ezzel megtalálta az „atom-ábéoé hetedik betűjét", az alfa-béta-gamma-sugárzás, a neutron-sugárzás (az elektro­mosság szempontjából semle­ges nehéz részecskék kibocsá­tása) és az atom önkéntes, spontán feleződése mellé. Szovjet és amerikai fiziku­sok már feltételezték egy idő­ben, hogy kell lennie proton­­rádióaktivitásnak, is amely ab­ból áll, hogy az atommag kénytelen kibocsátani fő alko­tórészecskéjét, a protont. Ezt a jelenséget észlelték most Dub­­noban, az Egyesült Atomkuta­tó Intézetben. Mi kényszerítheti az atom­magot, hogy kibocsássa a pro-Alkotó puskalövés tont? Csak a belső egyensúlyi (peiü pasta; Van olyan kényes gépalkat­rész', amelyen három órát dol­gozik az esztergályos. És a fém 80 százaléka elforgácsolódik. Ugyanaz az alkatrész elkészül­het a másodperc ezredrésze alatt anyagveszteség nélkül, s anélkül, hogy utólag simításo­kat kelljen végezni rajta? A műszaki tudományt régóta foglalkoztatja, hogyan lehetne forradalmasítani a gépalkatré­szek előállítását. Az ipar ko­vácsolással, préseléssel, stanco­­lással dolgozik, s legfeljebb nagyobbitani lehet ezeket a szerszámgépeket, gyorsítani, automatizálni a működésüket '—i ez azonban még mindig csak a kitaposott út, A háború alatt ragadta meg a R. Pihtovnyikov figyelmét Kazanyban: pályamunkások a sínbe puskából lőttek lyukat a csavaroknak. A lyuk szabályos, pontos volt, mintha fúrógéppel készült volna. Pihtovnyikov megnézte a tankok, repülőgé­pek lövedék okozta sérüléseit. A lyukak körül nem roncsoló­­dott meg a fém, változatlan maradt az anyag rugabnassá­ga. nyikov, a harkovi repüléstech­nikai nitézet tanszékvezetője az újságíró kérdésére. — Lő­porral dolgozunk, magunk ké­szítettük hozzá a pisztolyt is. Vékony lemezből gépalkatré­szeket sajtolunk, s az eljárás egyben a hőmegmunkálást is megadja a darabnak. Nagy si­kerünknek könyvelik el, hogy égy vegyipari gép 600 mm szé­les és 1,5 m hosszú alkatrészét, amelyet a gépgyár hiába pró­bált tökéletesen kivágni és megdomborítani, mi a robban­tó eljárással megcsináltuk. Krasznodarban egy üzem ka­zánok fenékrészét készíti a módszerünkkel, időben és ön­költségben jelentős csökkenést érve el. — Mi a módszer fejlesztésé­ben a további lépés? — Az, hogy kikisérletezzük, hogyan lehet minél nagyobb átmérőjű darabokat megmun­kálni. Nagy teljesítményű bé­kés munkába akarjuk befogni a háború gyilkos kis puskago-, lyóit — feleli Pihtovnyikov professzor. állapotban beálló zavar. A protonok pozitív töltésűek és óriási taszítóerőt fejtenek ki egymással szemben. Amellett az atommag alkotói, a protonok és neutronok — az un. neuklo­­nok — rendkívül szilárdan kö­tik le egymást. A „kötő" erő hasonlíthatatlanul nagyobb az elektromágneses erőnél, lehe­tetlen megbontani, hacsak nem talál a tudomány egy „rést”, amelybe „éket verhét”. A neuklonok egysége szétfe­­szíthetetlen, amíg fennállnak a protonok és neutronok megha­tározott menyiségi viszonyai. Megbontani úgy lehet ezt az állandóságot, ha sikerül meg­csonkítani a magot. Ha sikerül eltávolítani belőle a neutron­részecskéket. Ehhez nagy tel­jesítményű részecske-gyorsítóra van szükség. Két évig készült a különle­ges gyorsító berendezés, amely nemcsak észleli, hanem jegyzi is a radioaktív bomlást a cik­lotronkamrában lévő ernyő mellett, és meg is tudja hatá­rozni, milyen típusú bomlás megy végbe a készülékben. Eh­hez úgy kellett programozni a gépet, hogy ne vegye tekintet­be” már ismert részecske­bomlásokat, ha az azokra jel­lemző fékező sebesség jelentke­zik az ernyőn. A kísérlet sikerült, beigazol ta a feltevéseket. Ami a feltevéseken felül tör­tént: két különböző proton ki­sugárzása ment végbe. Az egyik energiája körülbelül 3 millió eV, felezési ideje keve­sebb, mint 0,1 mp volt. Másik izotop 2—3 millió eV-es ener­giájú protonokat bocsátott ki, de hosszabb — körülbelül 25 mp-es — felezési idővel. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján. V. Csurdanszkij akadémikus dolgozza ki most a jelenség elméleti-fizikai vo­natkozásait, főleg a kettős pro­­tonsugáuzós elméleti alapjait illetően. Budapest új városrészeinek egyike- az Üllői úti lakótelep. Foto: Tóth József ALKOHOLOS ÉLETUTAK Nehéz sokszor elgondolni, felfogni, hogy az a bizonyos „pár pohár bor”, reggeli „fél­deci tömény” mit takar és ho­vá vezethet. Hiszen az enyhén becsípett ember legtöbbször olyan „szórakoztató”, sőt néha még kedves is. De meg kell csak kérdezni a közelebbi hoz zátartozókat, a feleséget, mennyire kedélyes otthon az ilyen, mikor már túljutott azon a pár poháron és már sem ab­bahagyni nem tudja az ivást, sem az ivócimborák nem hagy­ják. EGY CSENDES ALKOHOLISTA A barátságos ember A borravaló rabja A türelmes anya Segítenek a szomszédok Nem lehetne az eljárást az iparban alkalmazni? A gyilkos lövedéket alkotó munkára fog­ni1 A háború után kezdődtek a kísérletek, hogyan lehet a rob­banás erejével gépalkatrésze­ket előállítani. Már a kezdet kezdetén meglepő volt, hogy pillanatok alatt és anyagvesz­teség nélkül lehet így alkatré­szeket készíteni, s gépek sem kellenek hozzá. — Tizenöt év alatt dolgoztuk ki a vizes kádban robbantással végezhető fémmegmunkálás módszerét — feleli M. Pihtov-4 ^Magyarország 1963. november 17. (íőolajkitermelés Szibéria északnyugati részé­ben a hónapokig tartó 30—40 fokos hideg, a lakatlan vidé­keken hóolvadáskor megköze­líthetetlen távolságok igen megnehezítik a kőolaj kiterme­léséhez szükséges felszerelés, óriási fúrótornyok, gépek szál lítását ‘ teherautókon. Az év nagy részében így bizonytalan és egyáltalán nem egyenletes az összeköttetés a kőolajipari gépgyártás központjaival. Hogyan lehetne megbízható, rendszeres kapcsolatot létesíte­ni a távoli kutató- és munka­­területekkel? A helíkoptergyártás roha­mos fejlődése hozta meg a le­hetőségét, hogy légi úton helyszínen teremjenek a fúró­berendezések. A légi szállítás­ra alkalmas, egészében 75 ton­repülőgépről nás „BU—75—M” fúróberende­zéseket helikopterek, törzsük­re függesztve, ma már nem­csak Szibériába, hanem az Uraiba és a Kaukázuson túli vidékre is szétviszik. Egy fúrótorony általában több, mint 40 m magas, szinte lehetetlennek tűnik, hogy légi úton ezeket is szállítani lehes­sen. Súlyuk 150 tonna. — Szétszedjük, hogy zsebben is el lehessen vinni — mondta Arszenyij Antonov kőolajipari géptervező főmérnök. Azóta ezt a fúrótornyot is viszi a he­likopter, rendeltetési helyére. A „légi fúróberendezések” már sorozatban készülnek, hogy kielégítsék a Szovjetunió­ban és a szocialista országok­ban jelentkező igényt Itt van például egy 50 év kö­rüli jól képzett szakmunkás esete. Hosszú évek óta dolgozik ugyanott, munkahelyén szere­tik megbecsülik. 10 év óta la­kik ugyanabban a házban. Fe­lesége, két szép szermeke van. Pár év óta fizetéskor kissé felönt a garatra, a ház lakói is észrevették, hogy ilyenkor igen későn, ittasan érkezik haza. De abban az időben' kezdetben még csak kissé lármázott a ka­puban, azután csendben fel­ment a lakásába, legfeljebb né­ha eltévedt és saját ajtaja he­lyett másikat próbált — akkor még csendben, szerényen — ki­nyitni. — Végül csak hazata­lált. Elnézték neki, hiszen „máskülönben csendes, barát­ságos ember” — volt. De a leg­utóbbi 10 hónap során kezdtek megdöbbenni szomszédai. Fe­lesége, aki 20 éves házasságuk során sok mindent eltűrt és el­nézett, nem bírta tovább. Se­gítségért fordult a gyámható­sághoz, mert egyik gyermekük még kiskorú és annak nevelé­se egyre nehezebbé vált. És ekkor kiderült, hogy a „csen­des, barátságos” ember már évek óta tűrhetetlen jelenete­ket rendezett. Nem egyszer még maga is ráeszmélt kilátás tálán helyzetére, s azt vette a fejébe, hogy miután családjá­tól még rövid időre sem haj­landó elszakadni, inkább kiírt­ja az övéit és végez magával, Az előbbire ugyan nem került sor, de egy nagy ivászat után felakasztva találták a konyhá­ban, szerencsére még idejében levágták a kötélről. EGY CSALÁD TRAGÉDlÁfA Szemben ezzel a kezdetben csendes, a lakás falain belül zajló alkoholos tragédiával amely csak a vége felé vált mindenki számára láthatóvá — egy 35 év körüli segédmunkás italos állapotban elkövetett ga­rázdálkodásairól már kezdettől fogva tudott az egész környék, Mióta E. F. kétgyermekes csa­ládapa olyan helyen dolgozott, ahol elég bőven jutott borra­valóhoz, amit kivétel nélkül minden esetben italra fordított. Rendszerint már erősen „beál­lítva" érkezett haza a kertes kis házba, ahol felesége retteg­ve várta érkezését. Kisebb-na­­gyobb hangoskodások, perle­kedések, vészekedések még nem is bántották volna. Meg­szokta 7 éves házasságuk alatt. De az utóbbi év folyamán fér­jének már nem volt elég, amit az italboltban Ivott, feleségét arra kényszérítette, hogy hoz­zon neki bort a legközelebbi kocsmából. Ha az asszony el­lenkezni próbált, durván rátá­madt, megfenyegette, meg is verte. Ha pedig megkapta az újabb adagot, elejét vette a le­írhatatlan hangoskodás, mely legtöbbnyire tettlegességekben folytatódott. E. F. több ízben úgy összeverte feleségét, hogy sebészeten, máskor szemésze­ten kellett kezelésbe venni. Terhessége alatt is fenyegette, bántalmazta, egy alkalommal — az 5. hónapban — hasbarúg­­ta. Felesége ettől fogva, amint látta, hogy férje italos állapot­ban tér haza, kimenekült a la­kásból, inkább a szabad ég alatt töltötte az éjszakát két kiskorú gyermekével együtt. Férje azonban még ezt sem tűrte: előbb összetörte dühé ben a bútorokat, majd felesé­ge keresésére indult, és ekkor konyhakést vett magához. Fe­lesége természetesen még job­ban megrémült, nem akart visszatérni a lakásba. Erre kés­sel a kezében rátámadt, majd a sikoltozó, jajveszékelő asz­­szonyt kikergette az udvarról és a késsel a kezében végig­­hájszolta az utcán. Szomszé­dok mentették ki kezéből fele­ségét, szállást adtak neki, majd kihívták a rendőri ügye­letet. Eljárás indult, melynek eredményeként a két gyereket állami gondozásba vették. E. F.-et szabadságvesztésre ítél­ték. KÍGYÓK A FÁN Nehéz elgondolni, hogy ep eszü ember — még ha alkoho­los állapotban is — képes le­gyen ilyen cselekedetekre. Hogy az előrehaladott alkoho­lista, aki már hosszú évek óta iszik rendszeresen, mennyire közel áll az elmebetegséghez amely bármely pillanatban ki törhet rajta — az kiderül G. H • 38 éves ipari őr esetéből. Kör nyezete csak annyit tudott ró la, hogy 18—20 éves kora ót. ivott, napi 1—2 liter bort, ki sebb-nagyobb szünetekkel Egyetlen alkalommal pár hó napra hagyta abba az ivást, d azután folytatta. Máskülönbé: csendesen, nyugodtan viselke dett, hangos jeleneteket nen rendezett. Annál nagyobb meg döbbenést keltett családjában hogy eg>ik éjjel felkelt, ki ment abba a szobába, aho társbérlőjük lakott, annak ágy: mellett megállt kezében kony hakéssel. Szerencsére a társ bérlő felébredt, segítségért kiál tozott. Erre derült ki, hogy G H. azt hitte, hogy betörők van nak a lakásban, azért kelt fel és a társbérlőt, aki évek óta la kott már velük, idegennek néz te. Akkor sikerült megnyugtat ni, ágyába visszavinni. Néhán; nappal később éjjel felriadt, ki ugrott az ágyából. Családja i: felébredt arra, hogy kiáltozn kezdett: „Itt vannak a betö rők”, „Az egyik már az ágyam ban is fekszik!” Az ágya alat pedig furcsa apró emberkék manók ültek és néztek rá, sö már a kályha tetejéről is ma nők lógatták a lábukat és ő csúfolták. Pillanatra sem ma radt szobájában, Meneküln kezdett, kirohant a kertes ud varba, de onnan rémülten tér vissza: „az egész udvar teli van apró kutyákkal.” „Majt elkergeti ő azokat!” — mondta Fogta szolgálati fegyverét, új ra kiment az udvarra, a kis ku tyákat kergetni. Mire kiért, í kutyákat nem lelte, helyettüi „kígyók tekeregtek a fák alat és a kövek között, mind mej akarták támadni őt”. Miko: védekezni próbált, „a kígyói eltűntek, az udvarban piszko: víz kezdett hömpölyögni, mint magasabbra emelkedve, tel< rengeteg hallal”. Megrettent hogy „megfullad” segítségér kezdett sikoltozni. Mentőke kellett hívni, akik a deliriuir tremens-ben szenvedő betegei elmekórházba szállították hosszas kezelésre. Dr. Faragó látván

Next

/
Thumbnails
Contents