Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE/ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KX. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM Ára: 50 fillér 1963. NOVEMBER 15, PÉNTEK A. gépállomásokról jelentik: Az éves talajmunka tervet 115 százalékra teljesítették Sürgős teendő a mélyszántás befejezése R Minisztertanács ülése BIZALOM Az iraki puccskísérlet ösz­­izenmlott, Bagdadban felöl­töttük a kijárási tilalmat és isszeült a Baath-párt konfe­renciája. A vihar tehat elült, le az esmények Ismét elő­­;érbe helyezték az arab vi­­ág, mindenekelőtt a Baath­­nozgalom problémáit. Irak­­>an most ennek a zavaros, le kétségkívül reakciós jelie­rű politikai csoportosulás­­■ak a szélsőjobboldali és a nérsékeltebb szárnya csa­­»ott össze. Nem hagyhatjuk figyelmen dvfll, hogy például a nyuga- 1 katonai körök rendkívül óindulatú érdeklődést tanú­sítanak az iraki kormány ránt. Angliában iraki tlsz­­ek képzése folyik és jelen­ős katonai segítségnyújtás­ól is tárgyalnak. Irak ve­rető politikai körei pedig i legszorosabb együttműkö­­lésre törekednek mind a lyugati olajmonopóliumok­­;.al, mind pedig az ola jmono­­>óliumo% érdekeit védő nyu­­rati országok kormányaival. 1 nyugati hatalmak számá­­a az a legfontosabb, hogy ráki érdekeltségeik ne ke­­üijenek bizonytalan hely­eibe. Idetartozik az is, logy a Baath-párt eredetileg lépszerű szociális színezetű elszavakat hangoztatott. Más térdés, hogy a baathlsták nár évek óta szembe kerül­­ek nemcsak a haladó Irány­iatokkal, de azokkal a naclo­­íalista körökkel is, amelyek ■lutasítják az imperiallzmus­­lal való együttműködést. Még egy jellemző momen­üm: néhány hónappal ez­előtt a New York Times kül­­lolltikai kommentátora ki­ejtette: „amerikai részről úznak az iraki kormány géreteiben, mivel a baathls­­ák nem veszélyeztetik az .merikai érdekeket”. Kézfogás Algírban Csütörtökre virradó éjsza­ka érkezett a hír Algírból, logy megegyezés jött létre len Bella miniszterelnök és i kabiliai lázadók vezetői ;özött. Emlékezetes, hogy a 'oltaképpeni fordulat már .kkor bekövetkezett, amikor i marokkói támadás hírére 51 Hadzs ezredes katonai vé­dése alatt a lázadók fegy­­eres erői csatlakoztak a narokkói roham elleni kö­­,ös harchoz. Az események minden­­:éppen az észak-afrikai radi­kális erők és személyesen Jen Bella politikájának si­kerét jelentik. Belpolitikai zempontból egyre világo­­abb, hogy az ellenzék reali­­ásérzékkel rendelkező ve­­etői kénytelenek feladni a neddő és terméketlen cllcn­­ékiség álláspontját, közös lapot keresni az FLN kü­­önböző szárnyainak együtt­­nűködésére. Ennek egyik ele a makacs ellenzék el* zigetelődése is. Ait Achmed, , kabiliai lázadók politikai 'ezetője nem írta alá a meg­­llapodást, ami félreérthe­­etlen szakadás jele közte és 51 Hadzs között. A megáll y­­todás jelentőségét még nö­­•eli, hogy 36 órával az afri­kai külügyminiszteri konfe­­encia előtt született meg! 5z az értekezlet a Marokkó « Algéria közötti határkonf­­iktust tárgyalja — s az al­­;ériai belpolitikai enyhülés lillanatnyilag jelentősen negerősíti Ben Bella kormá­­íyának helyzetét a külügy­­nlniszterl konferencia poli­­;ikai harcai előtt. Az összes idei traktor- és mQtormunka tervet 121,6, a ta­laj munka feladatokat pedig 115,7 százalékra teljesítették — a legutóbbi összesítő értékelés szerint — a megye gépállomá­sai. Az utolsó dekád talaj mun­ka végzésében Mátészalka, Nyírmada, Demecser járt az élen, nem tett eleget e feladat­nak Csaholc és Tiszavasvári. A termelőszövetkezetek be­takarításának segítésében is szép eredmények születtek. A járvasilózásl tervnek egy gép­állomás kivételével eleget tet­tek. Még az utolsó 10 nap alatt is 794 holdról silóztak gépállo­mási gépek. A burgonyabetakarításban 4675 holdon segítettek a tsz-eknek a gépállomási dolgozók. Kukoricaszár­­vágást 1150 holdon végez­tek. Természetesen azok a gépál­lomások eredményesebbek, Az utóbbi években me­gyénkben is rohamosain emelkedett az új villamos­­energia-fogyasztók száma és a felhasznált energia meny­­nylsége. Az ez évi fogyasz­tás például előreláthatóan 10 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A közvilágítási energiafelhasználás már a harmadik negyedévben nyolc százalékkal több, mint az 1962-es évi fogyasztás. Ennek az az oka, hogy már falun is egyre inkább megvalósítják a közvilágítást. A háromnegyed^ év alatt például mintegy más­áéi ezerrel gyarapodott az ut­amelyek az év elejétől, de le­galább a legszorgosabb mun­kák idején a lehető legtöbb kettős műszakot alkalmazzák. Ezt bizonyítják a mátészalkai, kisvárdai, nyírmadai, nyírbá­tori és a tiszaszalkai gépállo­mások eredményei. S bár összteljesítményben az éves tervvel nincs különösebb baj, de ezenbelül van még ja­vítanivaló, hiszen az őszi mélyszántási terv teljesítése mindig csak 86,4 százalék. És van példa arra, hogy ezt a tervet is maradéktalanul telje­síteni lehet. Mélyszántás vég­zésében kimagasló eredménye van Mátészalkának és Nyírma­­dának. Viszont a tervének még a 60 százalékát sem érte el Nagykálló, Kölese, s álig vala­mivel haladtak túl a 60 száza­lékon Tyúkod, Nagyecsed, Fe­hérgyarmat. Minden alkalmas perc ki­cai égők száma a megyében és ez ezer kilowatt teljesít­ményemelkedést jelentett. Je­lenleg 20 ezier 398 égő szol­gál közvilágítási célokat, A megyében — beleszámít­va a közületeket, intézmé­nyeket és üzemeket is — összesen 90 ezer villamos­­energia-fogyasztó van. Három­negyedéi alatt mintegy hat­ezer új fogyasztót kapcsol­tak be, de a bekötések zömé­re a negyedik negyedévben kerül sor. Év végéig az új fogyasztók száma előrelátha­tóan még további 2—3 ezer­rel növekedik. használására szükség van te­hát, hogy az oly fontos őszi mélyszántási terv is valóra váljon. Szerencsére az idő még lehetővé teszi ezt, de késleke­désre már nem ad alkalmat. A munkák helyes szervezésével, a gépek és műszakok jobb irá­nyításával el kell érni az őszi mély­szántás teljes befejezését is, míg a földből ki nem fagynak az ekék! A termelés biztonságos folya­matosságát a mezőgazdaságban jelentős mértékben befolyásol­ják bizonyos természeti ténye­zők. Ezek közé tartozik a ter­mesztett növények fagyási ve­szélye is. A kormány igyek­szik ezeket a természeti ténye­zők miatti „rizikókat” sajátos módon — állami biztosítás for­májában — csökkenteni. Tavaly, próbaképpen — mi­vel nemzetközi tapasztalat nem állt rendelkezésre — országo­san bevezették a kalászos növé­nyek fagybiztosítósát, amelyet összesen 336, a megyében 27 termelőszövetkezet vett igény­be. A szerzett tapasztalatok alapján az állam kiterjesz­tette a fagybiztosítást va­lamennyi szántóföldi nö­vényre, 1964. évre. A megye termelőszövetkeze­­, tei — mint az Állami Biztosí­A kormány Tájékoztatást Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének a harmadik negyedévi terv tel­jesítéséiről és az éves terv várható teljesítéséről szóló jelentését, továbbá a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a jelentéshez fű­zött hozzászólását, valamint a munkaügyi miniszter tájé­koztatóját a harmadik ne­gyedévi bér- és munkaügyi helyzetről. A tüzelőanyag­helyzet alakulásával kapcso­latban a nehézipari miniszter bejelentette, hogy a szénbá­nyászat dolgozói az 1963. évi terven felül egymillió tonna szén termelésére tett vállalá­sukat odaadó munkával tel­jesítették. Az Országos Tervhivatal elnökének és a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága elnökének előterjesztésére a tó megyei vezetőitől megtudtuk — nagy érdeklődést tanúsíta­nak az új biztosítási forma iránt: eddig száznégy termelő­­szövetkezet 138 000 holdon kö­tött általános szántóföldi fagy­­kárbiztosítást. Ez idő szerint különösen azokban a szövetke­zetekben van nagy érdeklődés, amelyekben a szépen fejlődő, korai kalászos vetéseknél az esetleg várható kipállás okozta veszteségek miatt akarják megszilárdítani a termelési — jövedelmezőségi — biztonságot. A fehérgyarmati, vásáros­naményi, tiszaiöki, máté-Nyíregyháza várossá nyil­vánításának 125. évfordulója alkalmából hírlap és szakfo­lyóirat kiállítás nyílt a Jó­zsef Attila Művelődési Ház nagytermében csütörtökön délután 5 órakor. A kiállításon Kövér Endre, a városi tanács vb. művelő­dési osztályvezetője mondott megnyitó, beszédet. A megnyi­tón megjelentek a párt, a ta­nácsi szervek képviselői, in­tézmények, üzemek társadal­mi és tömegszervezetek meg­hívott vezetői és dolgozói. Hatszáz bel- és külföldi fo­lyóirat, hírlap és divatlap látható, olyan újságok, ame­lyeket a magyar posta ter­jeszt. Megismerkedhetünk azokkal a szakfolyóiratokkal is, amelyeket a posta csak előfizetés útján juttat el az olvasókhoz. A kiállítás he­lyén a posta előfizetéseket is felvesz. Tablókon mutatják be a magyar posta 12 éves fejlő­dését ég néhány fotókópiát a hírlapkiadás történetéből. A múltat, az 1790-Ben megje­lent Erdélyi Magyar Híradó, az 1841-es Pesti Hírlap és az 1848-as Népbarátja című hírlapok egy-egy példányáról készült fénykép képviseli. Riportképek szemléltetik azt a folyamatot, ahogy a Kelet­kormány határozatot hozott a budapesti földalatti gyorsvas­út továbbépítésére. A határo­zat szerint először a Kerepe­si út és a Fehér út keresz­teződésénél levő végállomás­tól a Deák térig terjedő sza­kaszt építik meg; ezen á sza­kaszon 1970 végéig, majd en­nek folytatásaként 1973 vé­géig a Déli-pályaudvarnál le­vő végállomásig terjedő sza­kaszon indul meg a közleke­dés. A kormány arra is hatá­rozatot hozott, hogy az épít­kezés folytatásával egyidejű­leg megkezdjék a kelet—nyu­gati vonalra merőlegesen hala­dó második gyorsvasúti vonal beruházási programjának ki­dolgozását. A Szövetkezetek Országos Szövetségének elrfike jelen­tést tett a burgonya-, a zöld­ség- és a gyümölcsfelvásár­lás alakulásáról és a lakos­ság téli ellátásáról. A Minisz­tertanács a jelentést elfogad­ta. szakai járás és Nyíregy­háza tsz-ei fordítanak nagy gondot a fagybizíosí­­tásra. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a legkésőbb elvetett gabonafélék is megerősödjenek november végégig, ezért eddig az ilyen vetemények is elbírál­hatók. Ennek alapján született meg a határozat, hogy a bizto­sítások határidejét is november 30-ban állapították meg. Az Állami Biztosító kárszakértői a jövő héten meg is kezdik a legelső szántóföldi növények, a kalászosok szemléjét. Magyarország az újságírók, szerkesztők, nyomdászok és a postások munkájával az olva­sókhoz jutnak. A sajtótermékek történel­mi és politikai jelentőségé­ről dr. Jakab Imre, a Posta Központi Hírlapiroda helyet­tes igazgatója tart előadást 15-én a nyíregyházi Postás Kultúrotthonban. A kiállítás három napig, november 17-ig lesz nyitva. I I <sz.) Megalakult a KGST-bank Igazgatósága A gazdasági együttműködés nemzetközi bankjának tanácsa — mint ismeretes — most tart­ja ülésszakát Moszkvában. A csütörtöki ülésen megalakult a bank igazgatósága. Az igazga­tóságban Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar­­ország, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió képvi­selői foglalnak helyet. Az igaz­gatóság elnöke Konsztantyin Nazarkin, a szovjet külkeres­kedelmi bank igazgatóságának alelnöke lett. Az elmúlt napokban — mint már lapunkban beszámoltunk róla — példátlan hármas vas­úti szerencsétlen összeütközés történt Japánban, a Yokohama és Tokió közötti fővonal egyik csomópontján. Felvételünk a vasúti szerencsétlenség színhelyén. MTI Külföldi Képszolgálat. 6000 új villamosenergia-fogyasztó megyénkben Kezdődik az őszi kalászosok szántóföldi szemléje 104 tsz kötött általános szántóföldi fagybiztosítást Hírlap és szakfolyóirat kiállítás nyílt Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents