Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-10 / 263. szám
1200 000 Kimutatták, hogy az utóbbi esztendőben egymillió kéu, 'tízezer könyvet kölcsönöztek az olvasók megyénk könyvtáraiból. Ha a teljes lélekszámhoz viszonyítjuk ezt a mennyiséget, személyenként 2 kötetet jelent ez, amely korántsem hízelgő eredmény. Viszont közel 600 ezer lakosú megyénkben hibás volna az ilyen vetítés: Inkább közelíti a valóságot az a következtetés, hogy olvasónként 4, vagy 5 kötet a múlt évi mérleg. Mindenképpen előrelépés ez a korábbi évekhez képest, jóllehet, ezzel csak távolról követjük az országos szintet. Nálunk, Szabolcsban a lakosonkénti 4—5 kötet kölcsönzése azt mutatja, ha nem is a kívánt mértékbei de egyre jobban megszeretik az emberek a könyvet Ennek egyébként egyik jó bizonyítéka a könyvesboltok növekvő forgalma: gyarapodnak az üzemi és a magánkönyvtáraik is. Valójában tehát a kölcsönzés csupán érzékelteti a helyzetet. Láttam egy másik statisztikát a közelmúltban, amelyből kiderült, az átlagot a nagyobb települések forgalma javítja, míg a kisebb helységeké rontja. Az is való, hogy az olvasók között még inkább az általános és a középiskolás diákok vannak többségben. Nem jelenti ez azt, hogy csak ők adják az olvasók táborát: csupán tárgyilagos következtetésre szolgálnak alapul. Érthető, hogy Nyíregyháza, Kisvárda vagy Mátészalka körzeténen van nagyobb állandó bázisa a könyvtárnak. (Több iskola, ipari üzemek, stb.) Falvainkban még sok a tennivaló, a könyvállomány feltöltése, frissítése, de" főleg a könyvpropaganda tekintetében. Különösen időszerű erről mostanában, a hosszú téli esték előtt őszintén szólni. Egy hír adta tudtul nemrég: Nyíregyházán a jövőben elsősorban a peremkerületek és a bokortelepülések könyvellátását fogják javítani... Újságolta a közelmúltban a mátészalkai könyvtár vezetője: nem várják tétlenül a falu központjától távol lakó embereket, hanem a könyvtár „megy” ki hozzájuk bizonyos időközönként, rendszeresen... Mándokon úgy határoztak a szövetkezetiek, több ezer forintot költenek mezőgazdasági szakkönyvek megvásárlására, mert ezt igénylik a különböző szakoktatásokban részt vevők. Sok jó példa van arra, hogy egyes helyeken miként akarják felkelteni az érdeklődést széles körben a könyv iránt, vagy hogyan kívánják kielégíteni a megnövekedett igényt. Mindenképpen dicséretes dolog, ha á könyvtárak fizetett dolgozói, vagy a társadalmi szervek aktívái már most keresik a népszerű és közkedvelt formák lehetőségét. Csak így, ilyen fáradságos mun- Kával növekedhet az utóbbi években kölcsönzött 1 millió 200 ezer könyv száma, illetve, ami a statisztika mögött van: olvasnak többet, az emberek. (as) A holnap kontinenséről Dr. Futó József könyve Afrikáról ,,Afrikából mindig valami űj. valami meglepő érkezik"’ ezzel a latin közmondással indítja útjára a Gondolat Kiadó dr. Futó Józsefnek nfbst megjelenő „Afrika” című könyvét E könyvvel földünk összes kontinenseit és országait bemutató sorozat első gyümölcse érett be. A szerző háromszáz egynéhány oldalon keresztül a ma Afrikáját, az ellentétekkel teli „fekete kontinenst” mutatja be. Teljes keresztmetszetét adja Afrika politikai, társadalmi, gazdasági életének. Megismerteti az olvasót felfedezésének és gyarmatosításának történetével, földrajzi képével, geológiai felépítésével, forró sivatagjaival, vízesésekkel teli folyóival, gazdag növény és színes állatvilágával. Ugyancsak nem felejtkezik meg bemutatni a kontinens természeti kincsekben való roppant gazdagságát. E, könyv minden sorából érez*ük, hogy Afrika inkább a holnap, mintsem a ma kontinense. Az ellentétekkel teli Afrikában, ahol ma még egymás mellett él a kőkorszak'beli kultúrszinten álló pigmeus, az európai egyetemen tanult néger orvossal, ahol a modem felhőkarcolók lakóinak éjszakai álmát az oroszlánok bőgőse zavarja meg, ahol a legfejlettebb technikával dolgozó rézkohóktól, arany- és uránbányáktól néhány száz méterre nagy agyarú elefántok tapossák a szűzi őserdőt. Itt ebben az Afrikában rohamléptekkel bomlik fel a gyarmati rendszer, nap mint nap újabb és újabb országok válnak szabaddá. E hatalmas változás már napjainkban is érdeklődésünknek homlokterébe állította Afrikát és ami a jövőt illeti, már csak óriási gazdasági tartalékai miatt is, még többet fogunk hallani róla. Magyar nyelven Afrikáról az utolsó harminc évben nem jelent meg összefoglaló kon- i tánensismertető tanulmány, bár az utóbbi években igen sok afrikai' vonatkozású Írás látott napvilágot, ezek azonban rendszerint vagy élménybeszámolók, vagy kis területet, legjobb esetben országokat, de inkább csak országrészeket mutattak be. Ezek között igen téves és helytelen közlés is került az olvasó kezébe. Ezért a Gondolat Kiadó igen nagy hiányt pótolt és adósságot törlesztett Futó Józsefnek, a mai Afrikájáról megjelent könyvének kiadásává! és a sorozat indításával. E könyv páratlan tudományos értékét csak 'emeli a szerző egyszerű, de gazdag nyelvezete, színes élményekkel teli, izgalmas mondanivalója. A könyvét rendkívül gazdag illusztrációval teszi szemléletesebbé. Színes és fehér-fekete képeiben, grafikonokban, diagramokban, térképekben gazdag könyv, ezért nemcsak a földrajztanárnak, hanem mindenkinek, aki Afrika után egy kicsit is érdeklődik, igen hasznos és sokat forgatott kedves olvasmányává válik. Kuknyó János. Egy délután a Ifjúság Házában A Tiszavasvári Ifjúság Háza gazdag programmal dolgozik. Számos szakkör foglalkozik a fiatalok nevelésével, szórakozásával. A legutóbb például Jól sikerült rexversenyt rendeztek a fiatalok. De igen sok kedvelőije van az asztalitenisznek is. Rögtönzött háziversenyek kedveltté teszik az időtöltést. Sok a látogatója a televíziós szobának is. Egy-egy filmet nemcsak megnéznek, de meg is vitatják egymás közt a fiatalok. Többen felkeresik a könyvtárt, ahol különféle szaklapok és folyóiratok állnak a fiatalok rendelkezésére, Riszt János fotoszakkör vezető, Tiszavasvári Ifjúság Háza. Házi rexverseny. Hírlap- és szakfolyóirat kiállítás Nyíregyházán A Posta Központi Hírlap Iroda november 14-től 17-ig Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Ház nagytermében hírlap- és szakfolyóirat kiállítást rendez. A kiállítást Nyíregyháza város 125 éves fennállása keretében a városi tanács vb és a Posta Központi Hírlap Iroda közösen rendezi. A kiállítás bemutatja a Magyar Posta által terjesztett, mintegy 600-féle belföldi és külföldi hírlapot, folyóiratot, képes- és divatlapot, s azokat a szakfolyóiratokat is, amelyeket a posta csak előfizetés útján hoz forgalomba. Az érdekes, nagy anyagot felölelő kiállításon a posta a bel- és külföldi lapokra előfizetéseket is felvesz. A kiállítás képet ,ad majd arról is, milyen eredményeket ért el a posta tizenkétéves hírlapszolgálata. A kiállítást november 14-én, csütörtökön 17 órakor Kövér Endre, a Nyíregyházi Városi Tanács osztályvezetője nyitja meg. A következő három napon 10-től 18 óráig tekinthető meg a kiállítás. Nagy Domokos, a megyei postahivatal vezetője Akik szabad idejüket olvasással töltik. Megjelent a Társadalmi Szemle novemberi száma Legújabb számának első két cikkét a Társadalmi Szemle a párt két ünnepi eseményének szenteli. „A párt születésnapján” című vezércikk visszaemlékezik a legújabbkori hazai történelem kiemelkedő eseményére, arra, hogy 45 esztendővel ezelőtt megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Baranyi Gyula kezébe pedig az a nagy jelentőségű esemény adott tollat, hogy a Párt Központi Bizottságának határozatára megkezdődött Lenin öszszes műveinek magyar nyelvű első teljes kiadása. Dr. Dimény Imre a mezőgazdaság fejlődésének kérdéseit tárgyalja írásában. Napjaink egyik legnagyobb dokumentum filmje Háy Lászlónak „A nemzetközi kereskedelem a világgazdasági konferencia küszöbén” című cikke összefoglalja és statisztikákkal illusztrálja, hogy milyen stádiumban van ma a nemzetközi kereskedelem és melyek azok a megoldásra váró problémák, amelyeket a Szovjetunió javaslata alapján megtartandó világgazdasági konferencia programjára tűzött. A Kínai Kommunista Párt vezetőivel folyó vita egyik fontos részét a korunk fő ellentétének meghatározása és a nemzeti felszabadító mozgalmak szerepének megítélése közötti nézeteltérést Patkó Imre cikke tárgyalja. AZ OROSZ CSODA A film kockái az átélt történelem megrázó és egy egész nemzet életét mélyen ábrázoló mű szuggesztív hatásával jutnak el az emberi gondolkodás legmélyebb szféráiba. Nem mások ezek a filmkockák, mint egy évkönyv lapjai, amelyek a világtörténelem legdrámaibb átalakulásáról, a kommunizmus világméretű győzelméről szólnak és amelyeket nem kőbe véstek, nem lúdtollal írtak, hanem filmíelvevőgépekkel. És azok a filmfelvevőgépek évtizedeken keresztül kattogtak. A felvett filmkockák őrizték meg a filmarchivumokban azt a hatalmas anyagot is, amelyet a Thordnike házaspár (Andrew és Anneiie) feldolgozott „Az orosz csoda” című filmjében. A filmtörténetnek és napjainknak egyik legnagyobb szabású dokumentum filmje ez. A film alkotója Thordnike maga is „filozófus dokumentumfilmnek” nevezi. Mit akar ábrázolni a film? Azt, hogy honnan indult el, milyen mélységekből az orosz nép 1917-ben, s hol tart ma. És ennek a történelmi igazságnak a kimondását, a „csodát” megvalósító orosz népre bízzák az alkotók azokra, akik írták ezt a történelmet. 1917-ben a saját uralkodó osztályuk és tizennégy felfegyverzett támadó hatalom seregei ellen győztek. Majd a kezdeti nehézségek után a terveken keresztül lerakták a kommunizmus alapjait. Legyőzték a világtörténelem legádázabb hadseregét, Hitler hadseregét. A háború romjaiból újjáépítették az országot, a szovjet ember életszínvonalát soha nem látott magaslatokra emelték. Űrhajósokat küldtek az űrbe. Ezek az emberek történelmi hivatásuk biztos tudatában állnak őrt munkapadjaiknál és törhetetlen hittel állnak az emberi igazságok, és a békeharc oldalán. Kik ezek a hősök a filmben: A kozák orvosnő, aki az elnyomottságból, a sötétségből emelkedik fel. A másik történelmet formáló hős Muratov lakatos, aki fáradságot nem ismerve új értelmet ad a munkának. Jemeljanov professzor életében lényegében egy ilyen nép történelmi korszakát sűríti, és ez az élet mégis plasztikusan egyéni. A film az NDK-ban készült. Alkotója a Thordnike házaspár azt a célt tűzték maguk elé, hogy filmdokumentumok alapján mutassák be azt az utat, amelyet a Szovjetunió népei megtettek a szovjet hatalom fennállása óta. A képek gondosan összeállított egymásutánjában kibontakozik előttünk egy hatalmas, egy egész törnénelmi kort ábrázoló freskó, mely a dokumtumfilm művészi erejével hat. „Nézed és gondolkodói —, mondotta Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának júliusi plénumán, „Az orosz csoda” című filmről: — íme milyenek voltunk valamikor, de túléltük! De nemcsak hogy túléltük, hanem először alkottuk meg a munkás—paraszt államot, felépítettük a szocializmust, elsőnek jutottunk ki a világűrbe.” Ezek a szavak, úgy tűnik mindennél jobban aláhúzzák ennek a kimagasló filmalkotásnak a jelentőségét. Űj kollégiumok születhetnek — társadalmi összefogásból Általánossá kell tenni a következő évtizedben a középiskolai oktatást, el kell érni, hogy a középiskolák — gimnáziumok és technikumok ne>velése színvonalasabb legyen, hogy az iskolákból egyre több szakképzett fiatalt kaphassanak az üzemek, a gyárak és a mezőgazdaság. E cél elérésén munkálkodnak a pedagógusok és az oktatás nevelését Irányító szakemberek. Az új cél problémákat szül, nehéz, megoldásra váró feladatokat ad mindazoknak, akik az ifjúság nevelését, tanítását szívügyüknek tekintik. Az oktatás széles körűvé tételével együtt nőnek a kollégiumi igények. Kevés a férőhely, sok a távolról bejáró tanuló. Az általános iskolák körzetesítése miatt az alsófokú intézményeknek is diákotthonokra van szüksége. Megyénkben két ilyen intemátus van: Tyúkodon és Ujfehértón. Ezek az otthonok a környék tanulóinak bentlakást biztosítanak, azonban a megye többi részén — ha igény van is erre — egyenlőre még épülethiány miatt megoldhatatlan bentlakásos iskolák létesítése. Mindenekelőtt a nagykáliói járásban lenne szükség általános iskolai diákotthonra, mert ebben a Járásban a legsűrűbb a tanyavilág: sok a messziről bejáró tanuló. Az évek során — ha nem is sokat — bővült a megye kollégiumi állapota. 1950-ben a nyíregyházi Vasvári gimnázium vidéki tanulói költöztek be a nem kollégiumi célokra épült, de kezdetben megfelelőnek bizonyuló diákotthonba. 1957-ben Vásárosnamény kapott új kollégiumot, 1961-ben pedig Mátészalka. A nehézségeket ezek az új internátusok csak kismértékben enyhítették, megoldást nem nyújtottak a bővítések, a felújítások sem. Egyre ^ több gimnázium alakult át szakközépiskolává, a itt megyei beiskolázások folynak, vagyis ezekbe a szakközépiskolákba a megye minden részéről, jönnének - tanulni a diákok. És itt újra jelentkezik a probléma: kevés a kollégiumi férőhelyek száma. A megyében 16 kollégium van. Jóval kevesebb férőhellyel, mint az igény és a legtöbb helyen sokkal több bentlakóval, mint amennyi a a férőhelyek száma. Van olyan kollégium is, ahol a férőhelyek maximális számánál két-háromszorosa a bentlkaó diákok száma. Így van ez Nyírbátorban, de a többi helyen is 10—20 fővel túlhaladják a kollégium befogadó képességét. A túlzsúfoltság természetes következménye a tanuláshoz szükséges nyugalom, otthonosság hiánya, bár a kollégiumok nevelői igyekeznek ilyen körülmények között is biztosítanál a délutáni tanulás optimális feltételeit A problémák ötleteket adnak, gondolatokat ébresztenek. Sokat várunk az úgynevezett „extemátusi” rendszertől, amelyről művelődésügyi szakembereink most tárgyalnak, de még ez sem old meg minden kérdést. Társadalmi összefogásra van szükség. Ennek szép példáját adták a csengeri termelőszövetkezetek. Négy osztályt építettek közös erővel, most hasonló új tervük van — kollégiumot akarnak építeni. — A társadalmi összefogás meghozza gyümölcsét: fiataljaink mind nagyobb számban vehetnek részt középiskolai oktatásban, s egyre több jól képzett szakembert kap mai gyénk. Szilágyi. Az Alföld novemberi számáról Érdekes és gazdag tartalommal jelent meg Tiszántúl és Debrecen irodalmi folyóiratának, az Alföldnek a legújabb száma: A szépirodalmi rész Mocsár Gábor új elbeszélésének első részét közli „Eszterék homloka“’ címen. Ebben a számban fejeződik be az ismert fiatal író, Végh Antal „Holnap vasárnap” című regénye. Kristóf Kálmán személyében új prózairó mutatkozik be „Felszántott ég alatt” című elbeszélésével. Verseket ez alkalommal Dudás Kálmán, Kalász László, Kertész László, Mezei András, Papp Lajos, Papp László, Somorjai Orsolya, Tóth Éva és Várkonyi Anikó írtak ebbe a számba. A Valóság rovatban Nagy majorról írt szociográfiájának első részét közli. Érdeklődésre tarthat számot Bata Imre tanulmánya, mely a Debrecenben 1934-ben indult „Válasz" című folyóirat keletkezésével foglalkozik. Igen gazdag a folyóirat Hagyomány rovata: Juhász Géza Csokonairól, Kardos Pál Babits Mihályról, Kiss Tamás Krúdy Gyuláról emlékezik meg. A Kitekintő rovatban szovjet írói karikatúrák mellett Ján Smrek szlovák és Robert Goffin belga költő versed kaptak helyet. Sigér Imre. Sándor a tiszacsegei nagy^Maffarország 1963. november 10.
