Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
f rfT?TTVTT¥yTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYTTTTTVTTTTTTTTTTVTfT?TTTTTfTTTVTT Mintha óriási terepasztal fölé hajolnék, és húzogatnám a maketteket. Odébb tolok egy új városrészt, egy vegyikombinátot; a földeken megállítom a gépeket; zemmel végigslmitom a szántóföldek szélescsikú •ndőjét — s mindez játék, a képzelet játéka csupán. TU 124-es repülőgépünk kibontakozik a felhők közül, olgográd—Moszkva között repülünk. Közeledik a leszállás... A térkép megelevenedik és eszembe jut, ha földről látim gépünket az is makettnak tűnne, amint árnyékként húz igig a terepasztalon. Moszkva. Emlékeim között régi ismerős, de igazán csak őst foghatom meg üdvözlő kezét. Imeretlen napok álltak őttem, de ismerősök, barátok között vagyok ez volt az első ’.nyomásom. A szovjet emberek derűje ragadott meg leginkább, az a agabiztosság, ahogyan élnek, dolgoznak. Szinte csodáltam ;ennyire fontosnak, „országosnak” érzi mindenki a maga unkáját. Emlékeket, felejthetetlen epizódokat idéz fel bennem a áp, a baráti szovjet nép hazájáról. Arról az országról, ahol ! esztendeje, hogy új korszakot köszöntöttek az Auróra ciríló ágyúi. A munkás és paraszt, aki fegyvert ragadott, hogy eghódítsa magának, — a népnek — a jólét, a kultúra, a tuimány addig bevehetetlennek látszó várait— ma már a illagok felé küldi követeit, a kommunizmus közelgő napjait oszönti. A Nagy Október csillaga egyre fényesebben világít, ildrészek és korszakok felett... , Patrice Lumumba Népek Barátságának Egyeteme. Ezen az jyetcmen tanulhatnak az ázsiai és latin-amerikai országok ivendőbeli ipari, egészségvédelmi és közoktatási szakemberei A szovjet könyv meghódítja a kontinenseket Ä „Mezsdunarodnaja Knyia” (Nemzetközi Könyv) összsövetségi egyesülés elnökhe^ettese, Borisz Makarov kijemtette, hogy ma már a világ yolcvan országában olvasnak zovjet irodalmat. Elmondotta, ogy a Szovjetunióban évente 200 000 000 kötet könyv jeleik meg, s ennek nem kis rézé külföldre kerül. Az orosz s a szovjet klasszikusok műéin kívül az utóbbi időben lülföldön lényegesen megnöve:edett az érdeklődés a fiatal zovjet írók könyvei iránt. Nagyon keresett a szovjet műszaki irodalom. Manapság egyetlen tudományos intézmény sem lehet meg a mi műszaki irodalmunk nélkül — mondotta Makarov. — Sok országban a szovjet fizikai, kémiai, orvostudományi tankönyveket fő tanulmányi eszközként ajánlják a diákoknak. A szovjet kiadóvállalatok újdonságait évente vásárokon és kiállításokon mutatják be. Az idén 50 ilyen kiállításra került sor. A mezőgazdaság számokban Az elmúlt tíz esztendő a szovjet társadalom politikai, gazdasági és szellemi élete gyors ütemű fejlődésének évtizede volt. E tíz esztendő alatt jelentékeny sikerek születtek a mezőgazdaságban. ★ Az elmaradás megszüntetésének döntő feltétele volt a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának megszilárdítása, a mezőgazdaságnak olyan technikával való felszerelése, amely lehetővé tette, hogy emelkedjék a mezőgazdaság munkatermelékenysége, erősen növekedjék a mezőgazdasági termelés. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottságának üteme évről évre növekszik. így pl. 1963. első félévében a Szovjetunióban 159 000 traktort gyártottak, míg 1953-ban összesen 111,3 ezer traktor hagyta el a gyárakat. Jelentékenyen bővült a gépi technika választéka. Míg 1953-ban a kolhozok és szovhozok 1964 gépfajtát kaptak az ipartól, addig 1963- ban már több mint kétezret. 1962 elejére a mezőgazdaság energetikai kapacitása elérte a 164,8 millió lóerőt, szemben az 1940. évi 47,5 millió lóerővel és az 1953. évi 87,8 millió lóerővel. A mezőgazdasági munka energiaellátottsága többszörösére emelkedett. A rendelkezésre álló rengeteg traktor, kombájn és - egyéb technikai felszerelés lehetővé tette a termelés gépesítési színvonalának emelését. 1962-ben a kolhozokban és a szovhozokban ma'jdnem teljesen gépesítették a szántást, a gabonaneműek, a gyapot, a cukorrépa és több más ipari növény vetését. A mezőgazdaság anyagitechnikai bázisának megszilárdításához óriási összegekre volt szükség. Csupán az 1954 és 1958 között eltelt öt esztendő alatt az állam összesen 11,9 milliárd rubelt ruházott be a mezőgazdaságba. E beruházások mértékét jobban érzékelhetjük, ha tudjuk, hogy 1918 és 1953 között 9,4 milliárd rubel volt az állam mezőgazdasági beruházása. A szovjet állam 1959—1962-ben 13,9 milliárd rubel beruházást eszközölt a mezőgazdaságban, s ugyanakkor jelentős volt a kolhozok saját beruházása is. 1954 és 1962 között a kolhozok 24,1 milliárd rubelt ruháztak be, szemben az 1918—1953. évi 10,5 milliárd rubellel. Épül Moszkva délnyugati városrésze. Százharmincezer kilométer új vasútvonal Ez év júniusában Moszkva és Leningrád között személyszállító gyorsjáratok indultak. Sebességük egyes szakaszokon a 160 kilométert is eléri. Ezek a világ leggyorsabb expresszvonatai. Utazási átlagsebességük óránként 120 kilométer. Angliában például a leggyorsabb expressz utazási sebessége 108, a Német Szövetségi Köztársaságban 109, a Párizs— Brüsszel transz-európai expressz utazási sebessége pedig óránként 110 kilométer. A Leningrád és Moszkva között közlekedő expresszvonatok úgynevezett „bársonypályán” haladnak. A vágányokat itt 800 méter hosszú hegesztett sínekből készítették. Az expreszszek ezeken a szakaszokon étik el az óránkénti 160 kilométeres sebességet. Ez a Szovjetunió vasútjainak jelene. A holnap már más sebességeket hoz. A vasutak régi rendszere visszatükrözte a cári Oroszország gazdaságának gyengeségét. Szibériára, Kazahsztánra és Közép-Ázsiára, Oroszország iparának 4 százaléka sem jutott. Az ország ázsiai részére a vasútvonalaknak csupán 15 százaléka jutott. Az államot fojtogatta az utak hiánya, óriási természeti kincsek hevertek mozdulatlanul. 1913-ban az oroszországi vasútvonalak hossza 58 500 kilométer volt. Nyilván nem elégítette ki az óriási ország szükségleteit. Oroszországban az utak hiánya elleni döntő harc a szovjet hatalom megteremtése után indult meg. 1918-tól 1962-ig 130 ezer kilométer vasútvonal épült. Jelenleg a Szovjetunió acélútjainak hossza 228 000 kilométer. Ahhoz, hogy valamennyi szovjet vasútvonalon óránként 100 kilométeres sebességgel végigrobogjunk, több mint háromhavi megszakítás nélküli utazásra lenne szükség. A szocialista országok tudósai dolgoznak a Moszkva környéki dubnai Egyesült Atomfizikai Kutató Intézetében. A képen: a szinchrofazotron kör alakú elektromágnese. Hatvanmillióan tanulnak A forradalom előtti Oroszországban a kilencévesnél idősebb lakosságnak több mint 80 százaléka nem tudott írni-olvasni. A Szovjetunióban megvalósították a nyolcéves kötelező és ingyenes általános oktatást. A Szovjetunióban többen tanulnak mint a forradalom előtt: középiskolában 4,4-szer anynyian, középfokú szakiskolákban 49-szer annyian, főiskolán pedig 23-szor annyian. Az egész országban 60 millió férfi és nő tanul, vagyi* minden harmadik hétévesnél idősebb polgár. Hetvenmillió szovjet ember felső- és középfokú végzettséggel rendelkezik. Ez körülbelül az ország lakosságának 30 százaléka. A Krim-félszigeten rendezték be az arteki úttörők táborukat Milliós városok A Szovjetunió nyolc városában a lakosság száma meghaladja az egymilliót, 20 város lakosságának száma pedig az 500 000-et. De nemcsak a Szovjetunió európai részén vannak milliós városok. Milliós város Baku — a Kaukázuson túli Azerbajdzsán fővárosa, Taskent — a közép-ázsiai Üzbegisztán fővárosa, és Novoszibirszk, a gyorsan fejlődő szibériai város. Jelenleg az Európát Ázsiától elválasztó Uralon túl mintegy 53 millió ember él, azaz az ország lakosságának majdnem egynegyede. A forradalom előtti időszakhoz képest Szibéria lakossága egyharmaddal, Kazahsztáné kétszeresére, a Távol-Keleté 1,8-szeresére növekedett. Gyorsan növekszik az óriási természeti gazdaságokkal rendelkező Szibéria lakossága. Ez részben azzal magyarázható, hogy sok ezren — főleg fiatal — mennek a nagy szibériai építkezésekre dolgozni és magas a születési arányszám is. Vízi erőmű A sarkköri Hontajka folyóhoz vonult fel ezen a nyáron mintegy ötszáz tapasztalt, kitűnő szakember. A 68. szélességi körön túl, Nerilszktól délnyugatra erőmű épül, helyi anyagból. Az erőmű a sarkköri Dugyinka és Igarka városokat is ellátja majd árammal. 8 millió köbméter kő, 200 ezer köbméter beton-, vasbetonmunkát kell elvégezni. A gát hossza 9 km, magassága 50—70 m. lesz. A 100 km. hosszú és 70 km. széles mesterséges tó 10 milliárd köbméter vizet tárol majd. a töld alatt Az erőmű turbinatermei, vízvezető csatornája föld alatt* sziklába vájt üregek, alagutak lesznek. — A gát alatt 40—50 m. mélységben lesz a 350 m. hoszszú vízvezető alagút — mondja a további részletekről V. Bariszov építésvezető. — Az erőmű körül 9 ezer lakos számára terveztük a várost. Sok nehézséggel kell megküzdeniük az építőknek: a talaj itt már örökké fagyott. Az első gépegység 1965-ben adja az áramot. Az elmaradottságból a haladás felé — ezt a gigászi lépést — történelmileg rövid idő alatt tették meg a szovjet emberek. Ebből az időből két évtizedet a rájuk kényszerített háborúk és a háborúkban lerombolt népgazdaság újjáépítése tett ki. Az anyagi kár például amit a hitleri Németország okozott a szovjet államnak kb. 500 milliárd dollárt tesz ki. A háborúban teljesen leromboltak és felégették 1710 várost és 70 ezer falut s mintegy 25 millió ember maradt hajlék nélkül. A szovjet nép ezért is gyűlöli a háborút és harcol a békéért. Igaz barátok, elvtársak a szovjet emberek. Köztük járnit munkájukkal ismerkedni feledhetetlen élményt jelent. Dragos Gyula.
