Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
ü A JÓ VEZETŐ? JNem maradnak fehér foltok Egy üzem igazgatója tette 1 váratlanul a kérdést: „Sóit beszélünk a vezetés színfalának emeléséről, de csak talánosan és nem konkrén. Hogyan kell hát vezetni, i a jó irányítás titka? Ne ak akkor foglalkozzunk a •zetővel ha már képtelen látni megbízatását és le kell Utáni.” Valóban, manapság nem ülik el értekezlet, mégbe;élés anélkül, hogy szóba ne jriiljön a vezetés. Beszélünk ■la, de nem csak általában, inem konkrétan is. Igazgak, műszakiak, brigádvezetők íyszerű beosztottak mondk el nap, mint nap észre- Releiket a vezetésben taisztalt eredményekről, híá- Itoferól. Párt- és tömegszerizetek dolgoznak a jó móderek, tapasztalatok népszeísítésén, elterjesztésén. Kétségtelen, hogy a szociazmus építése nem egyszerű Inden problémától mentes íunka. Irányítás, vezetés őzben feltétlenül szükség m jól bevált módszerek alalmazására, a felsőbb szerek útmutatására, olykor ontarét segítségére is. De itt ér mirfdez, ha a vezető ?mmít sem tesz munkastílus i tökéletesítésére, csiszolása és leleményesség he'ett csak mástól, elsősorban tatról vár tanácsot, útmuitást? A Budapesti Öntöde Vállait kisvárdai üzemében a raiátorkészítésné 1 nem is olyan égen még 13 százalékos volt selejt. Egyéves terminusán mérve, ez mintegy 10 íillió forint termeléskiesést, gyszóval kárt jelentett a állalatnak. A megszokott, ivatalos formában tettek is műszakiak lépéseket az ok logszüntetésére, de jó daráig eredménytelenül. Mindnnyian az alapanyag minőégi romlásában állapították icg a bajok forrását. Végül i a szakembereknek egy széesebb körű, csak ezzel a roblémával foglalkozó meg eszélésén kiderült, hogy a echnológiai folyamatok ponosabb betartásával, és némi nódosításával a selejt felére sökkenthető. S miután ezt a yakorlatban is alkalmazták, •t nap alatt 4 százalékkal sokként a selejt. Egyszerű, de kézzelfogható lélda ez arra, hogy a kollekív bölcsesség mennyire tuda tökéletesíteni a vezetést. \ kisvárdai üzemben nem zártak felsőbb utasításra, cülső beavatkozásra, hanem i rendelkezésre álló lehetöégekkel okosan élve, igye;eztek segíteni önmagukon. A vezetés művészete éppen tóban rejlik, hogy ki, hogyan, nilyen eredményesen tud jazdálkodni az adott lehetőségekkel. A jó vezetés titka negtalálni, felfedni, vagy kidolgozni azokat a módszereket, amelyekkel a kitűzött célt az emberekkel együtt jól és gazdaságosan meg tudjuk valósítani. A népgazdasági tervek nem légvárakra épültek. Reális gazdaságpolitikánk lényegéből adódik, hogy ezek teljesítéséhez a vezetők rendelkezésére áll minden. S ez az az erő, amellyel a cél érdekében a legnagyobb tudással, hozzáértéssel és becsülettel kell, bánni. Tanácsot adni, vagy elfogadni hasznos és jó dolog, de ez még nem minden. Ismerni kell més énhez a vezetőnek a munkahely adottságait, az emberek képességeit. Ahány gyár, üzem, gazdaság, intézmény, vagy hivatal, annyi sajátságos munkafolyamát. S ahány ember, annyi egyéniség. A művész csak akkor tud jól alakítani, ha ismeri a forgatókönyvben szereplő személy életének apróbb mozzanatait is. A műhelyvezető nem utasíthat olyan embert villámhárító felszerelésére, akiről ugyan tudván tudja, hogy kitűnő szerelő, de tériszonya van. Vagy; a kisgyerekes édesanyát nem oszthatja be éjszakai munkára, é3 így tovább. Olykor még egy szakmán belül is figyelembe kell venni, hogy egy-egy ember a munkafolyamat melyik fázisában tud tevékenyebben kedvvel mozogni. Az egyik dolgozóval csv.k szép ' szóval lehet boldogulni, s van akinél az erélyesebb hangnak van foganatja. Nem egy olyan esetet ismerünk, amikor az egyébként szorgalmas és kiváló munkaerőtől csak azért kellett megválnia az üzemnek, mert az nem bírta elviselni főnökének, nem dúrva, mégis parancsolgató modorban kiadott utasításait. S ahogy az emberek nem egyformák, úgy a módszereket . sem lehet kaptafára gyártani. A vezető feladata — és ez a legfontosabb — hogy választani tudjon; adott esetben, de a célnak megfelelően melyik a legjobb változat. Munkát jól irányítani, emberekkel megértéssel bánni — igazi művészet. Szakma, amelyhez ■; nemcsak akarat és tudás, hanem nagy emberismeret és a kollektíva segítsége kell. Jó vezető- az, akiről a fegyelmit kapott, de reálisan gondolkodó beosztott is így beszél; „Igaza van. megérdemeltem. Máskor ezt nem teszem.” A jó vezetéshez nem készült és nem is készülhet általános sablon. Követelményt minden vezető önmagának állítson. De azt igazi gonddal, az ügy, az emberek iránti szeretettel odaadással. Tóth Árpád Térkép függ a falon, még nem teljesen kész. Városok, községek, utak helyett azonban ez a térkép mást tartalmaz. A járás népművelési adatait. Hol, milyen népművelés folyik. — Nagyjából eddig is tudtuk, hol vannak fehér feltolj — -magyarázza László Gyula, a uszalöki járási népművelési felügyelő. — De a térkép jobban szem előtt van. Ebből látjuk meg a legjobban, hogy is állunk a népműveléssel. A lakosság fele rendszeresen művelődik Kimutatások, úgynevezett „felmérések garmadája” magaslik az asztalon. Adatok, tények a járás kulturális állapotáról. Ebből tudjuk meg, hogy a járásban mintegy 20— 21 ezer felnőtt él, akik művelődéséről, tartalmas szórakoztatásáról a kultúrotthonoknak kellene gondoskodni. — Számításunk szerint körülbelül a 20—21 ezer felnőtt közül 50—60 százalékra tehető azok száma, akik rendszeresen eljárnak a művelődési rendezvényekre. Ez tulajdonképpen a törzsgárda, a rendszeresen művelődök köre, amely megtalálható a moziban, színházban, ismeretterjesztő előadásokon... Ezt a kört kellene tehát tágítani és a még közömbös, vagy alkalmi müvelődőket rendszeres művelődőkké nevelni. De hogyan lehetséges ez? — Általános tapasztalat, hogy a magasabb műveltségű dolgozók igénylik jobban a kultúrát. Ezért elsősorban a tanulásra „tettük rá a nyerget” — sorolja László Gyula. Elmondja, hogy 400 dolgozó iratkozott be az idén a járásból az esti általános iskolába. S ebben benne van \ a helyi népművelési munkások, pedagógusok sok-sok fáradozása is. Akadémiák — Tizenkétezer járásbeli dolgozónak nincs meg a VIII. általános iskolai végzettsége. Őszintén szólva elsősorban arra törekszünk, hogy a fiatalok és a középkorúalc szitázzék meg az általános iskolai képzettséget. A távol eső tanyákon nehézséget okoz osztályokat alakítani a kevés jelentkező miatt, Tiszalökön úgy segítettek ezen, hogy a nappali tanuláshoz hasonlóan, ahol erre szükség volt, összevont osztályokat alakítottak a felnőtteknek. Az idén 15 helyen kezdődik meg a tanítás a dolgozók /Álven felé járó, régi ba" rátommal jöttem öszsze a minap. Az egyik tanyaközpontunkban, a tehénistálló hátánál, ahol éppen az utolsó simításokat végezte a pár éve tervezett épületen. Hatvan méter hosszú, cseréptetejű alkotás az, mely negyedmagával gazda szemmel nézve, szinte disze a központnak. A benne levő állatokról nem is beszélve. A „hogy vagy?”-ot, a szokásos kérdésit fel sem tettük egymásnak. Felesleges volt, hisz majdnem mindennap találkozunk. Arról azonban, hogy melyikünk, hogy érzi magát ebben a megváltozott helyzetben, szigorúan érdeklődtünk. Föléé én. Bajuszát, *— mely milyen hetyke is volt még ezelőtt tíz évvel — előbb két oldalra Igazította. — Mit mondlak neked, hogy az igazságról mondjak? — emel+e rám tekintetét, aminek őszinteségében nem sok módom volt kételkedni. — Azt, amit onnan diktálnak ni — mutattam mellére és amikor elértette, miről van szó, együtt nevettünk helyzetünkön. — Akkor csak egy szóval feléllek, jó? — Miért ne lenne, intette szemem. — Ifát jól vagyok — mondta, s a kezében tartott £i A SOK simitóval köröző mozdulatokat tett a száradó falon. — Hogy értsem ezt?. — sürgettem a folytatást. — Ügy vagy jól, mint paraszt, vagy úgy, mint ipari munkás? Azért feszegettem a kettő közötti különbséget, mert parasztnak sem akármilyen volt. Jól gazdálkodott, de ismerte a paraszti élét korlátáit is. Egy alig észrevehető sóhajtás után megállóit kezében a simitó. Majd szembefordult velem. — A paraszt már régen meghalt bennem hé! Már legalább is ahogy te értelmezed. — Azért, mert igazi munkás lettél mi? — éleztem hevüléslg a hangomat. Arcán átsuhant valami, de megőrizte nyugalmát. — Nincs igazad, hé — kezdte el nagy lendülettel —, mert hivatalosan nem lettem az. Elsősorban, nincs levelem róla. Másodsorban nem is lesz, Hacsak., ha-V KÖZÜL csak ezt nem tekintjük annak és az orrom alá dugta malter mosta tenyerét. Közben messzire vetülő tekintetébe szinte beleölelte az egész tanyát. Az új épületeket, a hozzájuk tartozó járulékokat, szóval amibe keze munkája van. Előbb közvetve, mint segédmunkásnak, pár éve azonban mint kőművesnek. (Nem volt elég mester, ő pedig vállalta.) Tűnődtem és igazat adtam magamban barátomnak. Valóban furcsa helyzet az övé, ügy van, mint az egyszeri cigány lova: ha akarják, vemhes, ha akarják nem. Vagyis lehet segédmunkás, de lehet szakmunkás is. A munkában pedig ugyanott jár, mint a papírral rendelkezők. Sőt, ha lelkiismeretességét hozzávesszük, még előbbre. Nem ragaszkodik annyira a percekhez, hogy Öt óra és egy simítást sem tovább. — Olyan vagyok én mint a szekérlőcs — mondja egy kis 400 dolgozó az esti iskolában — A néptnűveiési térkép Egy járás népművelési tervéből esti iskolájában. Egy-két helyen megpróbálkozunk a demecseri kísérlettel is, amelynek lényege a tantárgyankénti oktatás. Szoros kapcsolat — A 11 ezer általánossal nem rendelkező dolgozó számára tsz-akadémlát szervezünk, de bizonyos szakosítással. A mi járásunkban nagy jövője van az öntözésnek, állattenyésztésnek, így alakítottuk ki az akadémiákat. Eddig négy községben szervezték meg, négy helyen pedig a nők akadémiáját bonyolítjuk le. Ahogy szélesedik a vizterület, úgy válik lehetővé a járásban a halgazdálkodás. Erről is kár lenne megfeledkezni. — A népművelési tervben ugyan nem szerepel, de szeretném megoldani Tiszavasváriban, ahol négy tsz foglakozik hallal, a halgazdálkodási szakmunkásképzést. S ezzel elértünk az egyik legfontosabb népművelési feladathoz. Akik elvégezték a Vili. általánost, azok számára egyelőre 14 helyen szervezünk szakmunkásképzést... Általános és szakmai kulturáltság, s az ezt kiegészítő más művelődési ágak szoros kapcsolata észlelhető a tiszalöki járás népművelési tervében. Nem kevesebb mint 180 —200 népművelési szakember, aktíva beszélte meg a helyi művelődési tanácsok terveit. Ebből készült el a járási terv, összegezve a tavalyi tapasztalatokat Is. Készülnek a szemlére — Tavaly sikerrel járt a könyvtári állomány fejlesztése. a járásbeli községek 150 ezer forintot áldoztak könyvvásárlásra, s ezt az idén is el szeretnénk érni. 7 ezerrel akarjuk gyarapítani a könyvállományt. 3700-ról 420Ö-ra növelni az olvasók számát... A járásban tavaly 25. a* idén 39 tánc- és színjátszó együttes, tavaly 18 közhasznú és ismeretterjesztő tanfolyam (szabó-varró, hímző, stb.) az Idén 24 működik. — Már készülünk a kulturális szemlékre, melyen tavaly 2200-an vettek részt. A jövőben a vásárosnaményl tapasztalatokat hasznosítva a nagyobb községekben is tartunk kulturális bemutatókat. Alapos és megvalósítható tervet őriz a dosszié TisZalökön. Nem markoltak sokat, az elgondolásokat az életre, a- helyi igényekre szabták. S ha tájékozódnak menet közben is többek között a fali művelődési térképről, nem maradnak fehér foltok, a járás egy év múlva műveltebb lesz, mint jelenleg. Páll Géza Nyolcvan idős ember békés napjai LÁTOGATÁS AZ ÖREGEK OTTHONÁBAN, GYŐRTELEKEN Az évszázados platánfák árnyékában szerényen húzódik meg a győrteleki szociális otthon épülete. Az egykori kastélyban 80 idős ember talált otthonra. Egy hónapon belül megnyílik a szamosangyalosi fiókintézmény is, így a gondozottak száma 120-ra emelkedhet. Az apróság sem hiányzik Járjuk a tisztaságtól ragyogó hálótermeket. Az idős aszszonyok legalább olyan szeretettel mutogatják otthonukat, mintha itt születtek volna. A falakon fényképek őrzik a tovaröppent fiatalság emlékét. A gondozottak 98 százalékának egyáltalán nincs hozzátartozója. Az állam havonta 1250 forintot költ rájuk, hogy valóban otthon érezzék magukat. Három öltöny ruhát, fehérneműt kapnak, de nem hiányzik az olyan apróság sem, mint a fogkefe, vagy a cigaretta. ötvenkét látogató Akiknek élnek a gyermekei, rokonai, azok naponta lesik az útat, mikor jön látogaöniróniával — odai, oda tartozók, de mégis kívül vagyok... Kivül is "maradóik. Vigasztalni próbáltam, de nincsen szükség rá. Hisz nem sajnálgatja földjeit, sem a paraszti szabadsagot amit tulajdonképpen 5 ismert legjobban. Mint ahogy mondja: megélhetése megvan, csak egyetlen esetben érez mellőzést... Nem hagyom annyiba, kérdezek. *— Mondjuk, mi rólunk az isten, sem emlékezik meg — folytatja. — Mintha nem is lennénk. Nem vagyunk „sok emberrel”, nincs szalkszervezetün. Mint a szekérlőcs. — Tudod, nem lehet azt kenyérre kenni, de azért az is hiányzik az embernek..-. —fejezte be mondanivalójának lényegét. Ezek után igazat adtam neki és rögtön határoztam: ha már eddig nem jutott senkinek eszébe, hogy az ilyen, se kint, se bent embereket, mint az én barátom, valamilyen formában elismerésben részesítsél megteszem én. Legalább ennek az írásnak erejéig, amit mások, ha nehezen is értenek, de nekik annál, de annál jobban fog esni... Szállási László tó. Szomorú tapasztalatokról is beszámol Révész Géza, a szociális otthon vezetője. De egészen más a helyzet Bíró Károly bácsinál, aki most tölti'be a 94. életévét. Az egykori sokgyermekes pásztorembernél a környezettanulmány megnyugtatóan igazolta: indokolt, hogy az idős embert szociális otthonban helyezzék el. De Bíró Károly bácsit sohasem felejtették el gyermekei. Gyakori eset, hogy felkerekednek a menyek, vejekés unokák, s együtt látogatják meg. Az egyik vasárnap délután például ötvenketten érkeztek hozzá. Megkezdődött a termelőszövetkezetek és a tervező irodák- szerződéskötése a jövő évi beruházások előkészítésére. A közös gazdaságok 1964- re mintegy kétmilliárd forint értékű építkezést irányoztak elő. EZ az összeg valamivel meghaladja ugyan az ideit, mégis kevesebb új létesítmény készül belőle: az ez évi mintegy 7500 helyett nem egészen 6000. A magyarázat az, hogy jövőre mér általában nem egyszerűen állatféröhelyeket vagy tárolóépületeket hoznak létre, hanem zömében a meglevő telepeket teszik korszerűbbé és ellátják járulékos létesítményekkel, maguk az egyes épületek pedig nagyobb befogadóképességiíek, műszakilag igényesebbek, a gazdaságos, termelékeny üzemeltetésre alkalmasabbak lesznek. Ezenkívül jelentős összegeket fordítanak a régebbi építkezések kiegészítésére. A fejlettebb beruházások irányában ösztönöz egyébként az állami támogatás jövő évi rendszere is: a 3004-ő-os kormányhatározat értelmében a szövetkezetek annál nagyobb arányú beruházási kedvezményt kapnak, minél korszerűbb az építkezés. Űj állatférőhelyek létesí-A Hazafias Népfront megyei bizottsága és az Országos Takarékpénztár Szabolcs- Szatmár megyei fiókjának rendezésében október 31-én, csütörtökön este Nyit egyházán, a Móricz Zsigmona színházban ünnepélyesen megnyitották a Novemberi Takarékossági Napokat. Kokas _ Ferenc, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola marxisA szociális otthonban senki- • nek sem kell dolgozni. Aki viszont akar. az dolgozhat, ezért külön pénzt kap. A gondozottak, szinte kivétel nélkül, jól érzik magukat. Szabó Lajosné szerint itt nincsenek öregek. Mert minden ember annyi éves, amennyinek érzi magát, ö naptár szerint 89 éves, valójában csak Ötven. Az olyan ellátás és szerető gondoskodás mellett, amilyennel az ápolók elhalmozzák őket, nem csoda, hogy kevesebbnek érzik az évek számát is. tésére a szövetkezetek több mint 600 millió forintot szánnak; ebből 47 000 szarvasmarha és 32 000 sertés részére épül istálló és csaknem 900 000 baromfi részére tojóház és csibenevelő. A_ járulékos beruházásokra előirányzott mintegy 300 millió forint jelentős részét ugyancsak az állattenyésztés céljaira fordítják. A növénytermesztés a terv szerint több mint 330 millió forint értékű épülettel gyarapszik jövőre. A termelőszövetkezeti gépállomány növekedésének megfelelően az ideinél háromszor több csővázas gépszín és karbantartójavító műhely épül. A vízellátás, belső villamosítás. bekötőút- és távvezetéképítés csaknem íclmilliárd forintos összeggel szerepei a termelőszövetkezetek jövő évi beruházás! tervében. A vízellátás fejlesztését 15# ezer méternyi új csővezeték a hozzávaló víztornyokkal és hidroforokkal, valamint 3ÖÖ ásott és fúrott kút szolgáljn. A közös gazdaságok készenléti lakásállománya körülbelül százzal gyarapszik. A termelőszövetkezet eft 1964-re nagyobb és igényesebb beruházási programot tűztek ki, mint eddig bármikor. ta tanszékének vezetője mondott megnyitó beszédet. Szólt a megyében tapasztalható, egyre növekvő takarékossági kedvről, a jövedelmek kedvező alakulásáról s a takarékossági mozgalom kiszélesítésének fontosságáról. Az ünnepi megnyitó után a Miskolci Nemzeti Színház művészei a „Leányvásár" című operettet mutatták be. Bogár Ferene ß tsz-ek beruházási terve Komplett állattenyésztő telepek, járulékos beruházások — Félmilliárd forint vízellátásra, villamosításra, bekötő út építésre Ünnepélyesen megnyitották Nyíregyházán a Novemberi Takarékossági Napokat EC V A SOK KÖZÜL
