Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

Tudomány —Teclinika * Tudomány A FORRÓ HOLD A Szovjetunióban elvégezték a Hold mély szondázását — Páratlan pon­tosságú rádiómérések — A Hold belsejének hőmérséklete többezer fok A legutóbbi időkig a Hold fizikai viszonyairól az egyetlen hirlorrást a fény képezte, me­lyet a Hold visszavert. Azon­ban a fény természetes szput­­nyikunknak csak a felületéről «cl megfigyelhető közléseket. Századunk harmincas évei­ben a csillagászok tanulmá­nyozni kezdték a Hold sajátos Infravörös hősugárzását. Ez a sugárzás adatokat közölt a Holdfelület hőmérsékletéről. Kiderült, hogy ez +120 C fok és —150 C fok között változik. Ennek alapján adatokat kap­tunk a felületi anyagok hőve­zetéséről is és kiderült, hogy az ezerszerte kisebb, mint a földi kőzetek hővezetése-Bepillantás ■ Hold belsejébe A közelmúltban kapcsolták be a Hold vizsgálatába a rá­dióhullámokat. Ezek sok új fizikai körülményt tisztáztak a Holdon és lehetővé tették, hogy a belsejébe is bepillan­tást nyerjünk. A kutatások során világossá vált, hogy különböző hullá­mú rádiókisugárzásokat mér­ve, a Hold felső rétegét kü­lönböző mélységben vizsgál­hatjuk és a rádiósugárzás jel­lege szerint megállapíthatjuk, hogy éles változások mutat­koznak-e a réteg tulajdonsá­gaiban. Ebből a célból nemré­gen erősen különböző rádió­hullámokkal vizsgálták a Hol­dat, mégpedik 0,13-35 cm­­esekkel, amelyek a Hold 5 in­tői 20-m-ig terjedő felső ré­tegének szondázására alkal­masak. Hosszú kutatások eredmé­nyeként kidolgozták a Hold hőmérsékletének mérési mód­szerét, amely rendkívül nagy, eddig a rádióasztronómiában még el nem ért pontosságot, mégpedik 1—2 %-os pontos­ságot biztosított. Csekély hővezetés A Hold pontos hőmérsék­leti adatai mellett arra is le­hetőséget kaptunk, hogy ä holdbéli anyagok sűrűségét, dlclektromos állandóját, hőve­zetését és villamos vezetőké­pességét, a holdbéli anyagok vegyi természetét és végül — ami a legcsodálatosabb — ma­gának a Holdnak forró belse­jét is megismerjük. Kiderült, hogy a felület kö­zelében lévő anyagok sűrűsé­ge fele akkora mint a vízé (ko­rábban úgy vélték, hogy az anyagok sűrűsége a Hold felü­letén kétszerte nagyobb, mint a vízé), a dielektromos állan­dó pedig mindössze másfél. A kőzetek hővezetőképessé­ge legalábbis 40—50-szer na­gyobb annál a csodálatosan csekély hővezetésnél, amelyet a legutóbbi időkig feltételez­tek. De még így is 30—40-szer­­te kisebb, mint a közönséges földi kőzetek hővezetése-A sűrűségről és a hőveze­tésről kapott új adatok arra mutatnak, hogy a felső réteg nem képez vékony porréteget. A magas hővezetőképesség inkább egy szilárd, tömör anyagnak felel meg, amely szerkezet szempontjából a habkőhöz hasonlít. Azonban a holdbéli vegyi anyag nem hasonlíthat a habkőhöz, mert ez nem bazalt, sem vulkani­kus hamu (mint ahogy ré­gebben feltételezték) a Hold felső rétegében a kisugárzó Ritka-e a „ritka elem“? 5? — Miért ritka a ritka fém? Melyek a ritka fémek? — ez­zel a kérdéssel kereste fel az újságíró Ivan Tananaev aka­démikust, mert Mengyelejev periódusos rendszerének a 103 eleméből mintegy 40-et „ritka elemnek” neveznek. — A „ritka elem” kifejezés nem éppen pontos a tudomány szempontjából — felelts Tana­naev akadémikus. — Vannak igen ismert, elterjedt elemek, mint az ezüst, higany, kad­­mium, amelyekből pedig ke­vés található a Föld kérgé­ben. Sok százszor több van viszont germániumból, cirkó­niumból, ceriumból, s ezekkel nem találkozik az ember, te­hát ritkának tartja őket. — Szemünk előtt fogy egyébként a „ritka elemek” száma, mert mind több és több kerül be a gazdasági életbe, az iparba. Nem „rit­ka” ma már ilyen szempont­ból a vanadium, molíbdén, ti­tán, pedig néhány éve még annak számított. Hadd mond­jak néhány példát a térhódí­tásukra. A tulium ritka föld­fém. De mert halvány rönt­genfényt bocsát ki, szerephez jutott gyógyászatban. — Vannak olyan hőálló ele­meink — a hafnium, a nio­bium, tentél, rénium — ame­lyek 2000—3000 fokon olvad­nak. Némelyik, szénnel kever­ve, az 5000 fokos hőt is állja. Amelyik a külső erőráhatásra, nyomásra nem roncsolódik, annak a nigy megterhelésnél tudjuk hasznát venni, tehát igen értékes a számunkra. — A „ritka elemek” sokáig csak dísz volt a Mengyeiejev­­táblán. Teljessé tették a pe­riódusos rendszert. Ma már az acél minőségét is „ritka elemekkel” lehet javítani, kü­lönböző célokra alkalmassá tenni. réteg adatai szerint nem felel meg a holdbéli anyagnak, hanem a holdbéli kőzet a gránithoz, a diorithoz és ha­sonlókhoz áll közel. Most már nagy határozott­sággal állíthatjuk, hogy a felső kőzet 60—65 % szili­­ciumoxidot (ásványi kvarcot), 20—15 % alumíniumoxidot (ásványi kórundot), a maradék 20 % pedig káliumoxidot, nát­­rlum-kalcium-vas és magné­­ziumoxidot tartalmaz. De amint láttuk, ezek a kőzetek, illetőleg ásványi keverékek porózus állapotban kell, hogy legyenek és ilyen értelemben nem hasonlítanak a közönsé­ges, tömör földi kőzetekhez. Kalóriatermelés az égitesten A rádiómérések legérdeke­sebb eredménye az, hogy elő­ször sikerült észlelni a Hold hőmérsékletének növekedését a sugárzó hullámok hosszának növekedésével együtt. Mint­hogy minél hosszabb a hullám, annál mélyebbről származik a kisugárzás, a kapott ered­mény azt jelenti, hogy a Hold mélye felé növekedik a hő­mérséklet. 20 m mélységben, amelynek a 35—40 cm-es hűi lám felel meg, csaknem 30 fokkal nagyobb a hőmérséklet, mint a felületen. Ezek szerint a felületi rétegben a hőmér­séklet kb- 1,5 fokkal nő mé terenkint! Ha most figyelem­be vesszük a lunitnak általunk már meghatározott hővezeté­sét, megállapítható a Hold bel­sejéből sugárzó hőáram felü­leti sűrűsége. Á Földön az egész belülről származó hőáramot a radio­aktív elemek bomlásából ere­dő hőnek tulajdonítják. Nyil­vánvalóan ugyanez a jelenség megy végbe a Holdon. Ha ez így van, abból az az érdekes és fontos következtetés von­ható le, hogy a radioaktív elemek koncentrációja a Hol­don 5—ü-szorta nagyobb mint a Földön. A habkóezeríí anyag Mégegy fontos következte­tést szeretnék megemlíteni. A hőmérséklet a 20 m-es réteg­ben a mélységgel arányosan növekedik. Ez azt jelenti, hogy az anyag hővezetése és sűrűsége az egész rétegben azonos- De ez csak abban az esetben lehetséges, ha ebben a rétegben a Hold anyaga szilárd és nem tömörül a 20 m-es réteg súlya következté­ben. Ebből azután nyilvánva­ló, hogy a lunit nem lehet por alakú állapotban .s ennél­fogva porózus, habkőszerű anyagot képez. Vszevolod Trolekij a fizikai és matematikai tu­dományok doktora. Új gépek — hasznos újítások Automata benzinkút Nemrégen megnyílt Zürich­ben az első automatizált ben­zinkút. Az autós bedob egy ötfrankost, az automata vi­szont kidob egy ötliteres bon­­zinkannát, megtöltik a tankot, és visszateszik az üres kan­nát Erre az automata gépből kihull 2,5 frank, mint a kanna betétdíja. Érdekes, hogy a kannát már több alkalommal elvitték, bár forgalmi ára alig 2 frank. Űj mezőgazdasági gépek Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a nyáron mutatták be az új fajta salátaszedő gépet. ^íafyarorsiág 1963. november 24. Óránként másfél kilométer sebességgel halad .végig a sa­látaültetvényen: egy futósza­lagon kinyúló szerkezet min-, den salátafejre nyomást gya­korol, és egy elektronikus ké­szülék jelzi, hogy a saláta ru­galmassága megfelelő-e? *Ha igen, egy miniatűr nyaktiló óránként 4500 fejet vág le: ötször annyit, mint a leggyor­sabb kezű munkás, aki nem is tapogatja meg olyan nagy­szerűen a fejeket. Sok bajt okoz, hogy a bálá­zó drót egy töredéke esetleg benn marad a szénában, ily módon megsebzi, vagy éppen séggel megöli a takarmányo­­zott állatot. Erősen mágnese­zett drótot helyeznek el a ra kodógép futószalagjára, amely jelzi, ha fémdarab kerül a kö­zelébe, sőt ki is veti azt a szénából, ötletes találmány a legújabb diótörő, mely nevével ellen­tétben nem töri a diót, ha­nem robbantja. A készülék apró lyukat fúr a héjba, majd A cipi, a bútor, a tv - és a kisiparos Mesterre vár 168 falu — Javult az anyagellátás — Kedvező a szakemberpótlás — Irányár 5U szakmára — Beszélgetés Kövér Antallal, a KIOSZ megyei vezetősége tagját al A napokban tartották meg Nyíregyházán a KIOSZ me­gyei választmányának ülését, ahol több, megyénk kisiparos­ságát és lakosságát közvetle­nül érintő kérdésekről volt szó. Megkértük Kövér Antalt, a KIOSZ megyei veze+iségé­­nek tagját, foglalja össze az elhangzottakat Milyen részt vállal ma­gára a megye kisiparossága a lakosság ellátásában? — Tevékenységünket a szo­cialista szektorok kiegészítő­dként, esősorban a lakosság helyi ipari szükségleteinek ki­elégítésére irányítjuk. A ház­tartási gépek, a rádió és a tv gyors térhódítása fokozot­tan igényli a hozzáértő mes­tereket. Az elmúlt hat hónap­ban megyénkben 144 ipari en­gedélyt adtak ki: ez nagy .se­gítség volt, íőleg a falusi la­kosság szempontjából. Jó len­ne, ha a községek vezetői jobban támogatnák az ipar­váltást, a kisipari tevékeny­ségét, mert az említett Idő­szakban például 188 kisiparos szüntette meg tevékenységét- Jelenleg Szabolcs 168 közsé­gében 359 különböző szakmá­jú kisiparosra lenne szükség. Ha megszűnik az iparenge­délyek kiadása körüli huza vona s a helyiséggondban is osztoznak a falvak vezetői, ez a szám lényegesen csökkenhet. Ezzel párhuzamosan kevesebb lehetőség nyílik a kontárok előtt is. Kontárellenőreink éberen vigyáznak a törvény megtartásán, de jó lenne, ha az ő bejelentéseik nyomán a jelenleginél sokkal szigorúbb büntetést szabnak ki az en gedély nélkül dolgozó kontá rokra. Van-e elég munkájuk a kisiparosaknak s ellátják-e őket elég alapanyaggal? — A lakosság kielégítése elegendő munkát biztosít. Ezen túl egyre többen végez­nek népgazdasági szempontból is fontos exporttevékenységet vagy importot helyettesítő munkát. A Miskolcon székelő KETI a jövőben szabolcsi kis­iparosokat is megbíz felada­tokkal: eddig 5 forgácsolási munkát végző tagunk jelen­tette be exporttermelő szándé­kát. De megrendelést ígért a VAGÉP vállalat Is hydrauil­­kus szivattyúk készítésére. Jelenleg nincs különösebb nehézség az anyageliá.ásnál Javult a falusi cipészek krup­­pon-ellátása: az országos köz­pont másfél ezer kilót juttatott megyénknek. Nem hiánycikk már a vörös és a sárgaréz, a zománchuzal sem. Kárpito­sainknak újabb 90 bála mag­­lenszalmát, a bognároknak 100 mázsa eperíakivágást biztosí­tottunk. Az öntevékeny be­szerzéssel és a központ által jutott keret alapján az elmúlt hónapokban 12—13 millió fo­rint értékű anyaghoz jutottak megyénk kisiparosai. Némileg enyhült a cementhiány is, vi szont még mindig sok gondot okoz néhány szegfajta beszer­zése. Ettől eltekintve anyag­probléma a jövőben sem lesz. Miként halad a szakem­berutánpótlás a kisiparo­soknál? — Idén a tervezettnél 118 fővel többet, 355 tanulót szer­ződtettek - kisiparosaink. Kép­zésükre jellemző, hogy a szak­ma kiváló tanulója verseny megyei döntőjén 2 első, 4 má­sodik és 1 harmadik díjat nyertek, két mester kiváló nevelésért elismerő oklevelet kapott. Reményünk van arra, hogy hamarosan újból lehe­tőség nyílik bádogos szakma oktatására is, melyet egy legutóbbi rendelkezés törölt holott igény van rá- Általá­ban; mind kevesebb panasz érkezik a tanulók szakmai ok­tatására, a fiatalok rendszere­sen eljárnak az elméleti órák­ra, s a vizsgákon helytállnak. Terven felüli tanulószerződte­tésünk valószínűleg jó hatás­sal lesz egy-két éven belül a mutatkozó igény kielégítésére. Gyakori a panasz azért, met azonos munkát egyik kisiparos drágábban, másik olcsóbban végez el. — Sajnos, még több szak­mánál nincs rögzítve az ár, így a lakosok ki vannak szol­gáltatva a kisiparosoknak. Fo­kozatosan ez a tűrhetetlen helyzet is megváltozik. A kö­zeljövőben mintegy 50 szak­mára fog megjelenni irányár, melyeknek megszegése tör­vénybe ütköző cselekedetnek számít. Ez elsősorban a lakosságnak lesz kedvező. De az állam és a KIOSZ továbbra sem mond le a kisiparosság célszerű tá­mogatásáról. Két évvel ez­előtt például megyénk kisipa­rosai is örömmel fogadták az őket érintő nyugdíjrendelet megjelenését- Sokan szívesen fizetik a járulékot, mert így nyugodtan nézhetnek öreg napjaik elé. Sajnos, jócskán találhatók olyanok is, akik nem tesznek eleget kötelezettségük­nek. Pedig a befolyt összegbő; államunk már kivételes nyug­díjat is nyújt: így jut közel 63 ezer forinthoz megyénkben 26 volt kisiparos. Ezenkívül a havonta beérkező tagdíjak­ból 130 kisiparost részesítünk állandó szociális segélyben. Gondoskodunk ezentúl a kis­iparosok szakmai neveléséről, különös tekintettel a háztar­tási kisgépek és a televíziók szakszerű javítására. (a. a.) A Pannónia Szállóiéi az Amazonas őserdőjéig Molnár Gábor regényes életútja . acetilén és oxigén gázkeveré két fúj bele, természetesen minimális mennyiségben. Ez szétveti a héjat, de a dió mag­ja sértetlen marad. Teljesít­mény: 900 darab óránként. Ehető csomagolóanyag Végül a londoni csomagoló konferencia legújabb kiállítá­sának egyik érdekességéről: bemutatták az ehető csomago­lóanyagot. Ez a növényi anyagból készült hártya hús­félék' csomagolására és borí­tására szolgál. Színtelen, ízte­len, szagtalan, átereszti a víz­gőzt és a levegőt, úgyhogy a belé csomagolt anyag tud „lé­­legzeni”. A húst vagy húské­szítményt vele együtt meg le­het főzni, sütni, hűteni, vagy egyszerűen tartani és megenni. A hártya egyik érdekessége, hogy szabad levegőn a tartós­sága megkétszereződik, és majdnem 180 fokos hőmérsék­letkülönbséget bír ki. Valahol, több ezer km tá­volságban a d-amerikai Ama­zonas rengeteg őserdeiben élő coboklók (erdei vadászok)' között él egy legenda egy Gabriel nevű vadászról, ki olyan jól tudott lőni, hogy go­lyója rendszerint szemközt ta­lálta a vadat. Céllövés a pincében Nem volt más, mint Molnár Gábor. Hogy került a szegény pincér hányt-vetett sorsú gyermeke az Amazonas ős­erdeibe? Molnár Gábor az I. világhá­ború kitörése előtt 5 évvel 1909-ben született. Apja pin­cér, akinek tbc-s betegsége miatt, gyerekkorának néhány évét az öreg bányász-nagyap jánál Csingervölgyön tölti. 1920-ban meghal édesapja és a Gyermekvédő Liga jóvol­tából Svájcba kerül. Bátor, nyüt szívű, ötletben gazdag fiú volt, Svájcban már egy sor tudománya van. Sző­rén üli meg nevelőapja 2 éves csikóit. A pihenő pisztrángo­kat hurokkal rángatja ki vízből. Függővasutat épít ne­velőanyja féltve őrzött mosó­­teknőjéből, ócskavasak között talált csigákból, és a ruhaszá­rító drótból. 1923-ban borfiú a Budapesti Pannónia Szálló éttermében. Szabad idejét arra használja, hogy az engedély nélkül vá­sárolt puskájával a szálló minden zajt felfogó homályos hátsó pincéjében egymás után lőtte le a célba kitett fehér babszemeket. zeti Múzeum gyűjteményét új anyaggal gazdagítsák. Azonnal jelentkezett és fel is vették. A 22 éves fiatalember egye­dül vág neki teljesen magára hagyatottan, a fehér ember még nem járta Tapajos és mellékfolyóinak dzsungeles vi­dékére. Hiába küldi felbecsül­hetetlen értékű brazíliai gyűj­teményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Horthy korszak válsággal terhes Magyaror­szága a segítség helyett okle­velet küld, oda a vadonba, ahol egy kés is többet ért minden oklevélnél. Tragédia a Tapajos partján Magárahagyatva is magára talált, mert szerette a vadont, és a vadon őt befogadta. Nem kalandorkodott, nem végzett oktalan pusztítást, feleslegesen soha sem sült el biztos kezé­ben a fegyver, egy ágat sem tört le hasztalan, mindig csak annyit ragadott el a természet­től, amennyire neki és a tu­dománynak szüksége volt. Rengeteg élmény, kaland és ismeret birtokosa, több száz négyzetkilométert evez a bra­zil folyók zavaros vizén. De bekövetkezik a végzetes bäleset a Tapajos parti fa­­zendán (telepen) durranógyu­taccsal töltött dobozzal a ke­zében igyekszik a folyóhoz, hogy a veszélyes robbanóanya­got elsüllyessze, nehogy az ott dolgozókat valami baleset ér­je, közben egy liánba megbot­lik, a doboz repül és robban és ő földre zuhan, mindkét szemének fényét örökre el­veszítve. Nem foghat többé fegyvert és kígyófogó botot kezébe, helyette tollat ragad. Dolgozott és dolgozik ma is. Munkáját tiszteljük, és meg­becsüljük. Könyvei egymás után jelennek meg. 1963. november 25-én hét­főn du. 6 órakor a József At­tila nagytermében üdvözölhet­jük, ahol olvasóinak gazdag’ életéből néhány szép izgal­makkal teli történetet mesél el. (kuknyó) Segítség helyett oklevél Pápán mezőgazdasági isko­lán tanul, majd Pusztaszent­­andráson, később d-dunán­­túlj Feketepusztán mezőgaz­dászi állást vállal. Itt újság­ból értesül, hogy rovarkutató­expedíció indul az é-braziliai vadonba, hogy a Magyar Nem-Tizenhat szakmát oktatnak a megye gimnáziumaiban Az életre való felkészítés fontos eleme lett a középis­kolai oktatásnak. Megyénk ti­zenöt gimnáziumában és öt kihelyezett gimnáziumi osz­tályában tizenhat szakmát sa­játíthatnak el a középiskolai tanulók. A szakmák között a gyümölcstermesztés van az élen, azt tizenkét iskola ok­tatja, s csak eggyel kevesebb gimnáziumban tanulnak zöld­ségtermesztést. A női szabó, lakatos, bútor­­asztalos képzést több gimná­zium is beiktatta tanrendjébe. Rádióműszerész szakmát a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gim­náziumban, tejiparit a nyír­egyházi Kölcsey és Vasvári gimnáziumokban, sütőiparit a mátészalkai gimnáziumban ok­tatnak. Érdekessége a poli­technikának, hogy a tiszavas­­vári kihelyezett gimnáziumi osztály tanulói az országosan is ritkaságnak számító gyógy­szeripari szakmát tanulják a négy iskolaévben, s így biz­tosítják a helyi Alkaloida gyár szakmunkásutánpótlását. Ugyancsak Tiszavasváribán oktatják a gépjárművillamos' sági szakmát is. A tervek szerint elsősorban a nyíregyházi és a környékbe' ni gimnáziumokban a jövő­ben bevezetik a konzervipar! szakmák ismertető oktatásál is, tekintettel a megépülő kon; zervgyár nagy szakmunkái szükségleteire-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents