Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

KÖZÖS NYILATKOZAT a Lengyei Népköztársaság párt- és Népköztársaságban kormányküldöttségének a Magyar tett látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­­paraszt kormánynak meghívá­sára 1963. november tizen­nyolctól huszonkettőig ba­ráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége. Wladyslaw Go­­mulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának és Jozef Cy­­rankiewieznek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács el­nökének vezetésével. A Magyar Népköztársaság­ban tett látogatás során a kül­döttség - megtekintett néhány ipari és mezőgazdasági üzemet és megismerkedett a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra- és oktatásügyben, valamint az életszínvonal emelésében elért jelentős vívmányaival, A forró fogadtatás, amely­ben a magyar nép a küldöttsé­get részesítette, a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és az értelmiség képviselőivel történt találkozások ismét meggyőzően bizonyították, hogy a Magyar Népköztársaságot és a Lengyel Népköztársaságot, a testvéri ba­rátság erős és tartós szálai fű­zik egybe. A látogatás folyamán megbe­­beszélésekre került sor a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának képviselői, illetve a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kor­mányának küldöttsége között. 'A két fél képviselőinek meg­beszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemé­be» folytak le, s minden meg­beszélt kérdésben nézeteik tel­jes azonosságát mutatták. 1. Mindkét fél megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai a proletár interna­cionalizmus, a kölcsönös meg­becsülés, a baráti támogatás és a kölcsönös segítségnyújtás el­vein nyugszanak s eredménye­sen szolgálják mindkét ország érdekeit. A kapcsolatok, külö­nösen az utóbbi években — a két ország párt- és kormány­­küldöttségeinek 1958-ban és 1960-ban aláírt közös nyilatko­zataiban foglalt határozatok alapján — kiszélesedtek és el­mélyültek. it' A tárgyaló felek a megbeszé­lések során hangsúlyozták, hogy továbbra is teljes erővel támogatják a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának ke­retei közötti együttműködés szélesítését, formáinak és mód­szereinek állandó fejlesztését, a nemzetközi szocialista munka­­megosztás alapján. Kijelentik, hogy a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködést a két ország és valamennyi .szocialis­ta ország érdekeivel összhang­ban tovább kívánják bővíteni. Mindkét fél pozitiven érté­keli a magyar—lengyel állan­dó gazdasági együttműködési bizottság tevékenységét, amely a két ország párt- és kormány­­küldöttségeinek 1958. évi má­jusi közös nyilatkozata alapján alakúit. A gazdasági, a tudományos- és műszaki együttműködés eredményei hozzájárultak mindkét ország népgazdaságá­nak további fejlődéséhez, vala­mint a szocialista országok kö­zötti együttműködés kibővíté­séhez. A két ország közötti árucse­reforgalom lényegesen növeke­dett. Á hosszú lejáratú egyez­ményben eredetileg előirány­zott szinthez viszonyítva 1961- ben 23; százalékkal, 1962-ben pe­dig 37 százalékkal növekedett a forgalom. 1963-ban az árufor­galom mintegy 55 százalékos növekedést ér el a hosszú lejá­ratú egyezményben erre az év­re'előirányzott szinthez viszo­nyítva, ami közel 2,5-szeres nö­vekedés 1958-hoz képest. Az 2 1963. november 34. áruc-sereforgaíom növekedésé­vel egyidejűleg jelentősen meg­változott a külkereskedelem sturktúrája is, amit mindenek­előtt a gépek és berendezések kölcsönös szállításának emel­kedése jellemez. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ajánlásai értelmében a két ország terve­ző szervei az utóbbi időben megbeszéléseket folytattak a távlati tervek összehangolásá­ról. — Eredményesen működik a szén-meddőhányok feldolgozá­sára alakult magyar—lengyel vállalat, a Haldex, amely mind­két ország részére hasznos te­vékenységet fejt ki. — A műszaki-tudományos együttműködés keretében fej­lődik a közvetlen kapcsolat üzemek, tervezőirodák és ku­tatóintézetek között. — Mindkét fél megállapítja, hogy jelentősen növelhető a külkereskedelmi forgalom. Ez — a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa alapelveinek és határozatainak megfelelően — a két ország gazdasági adottsá­gainak fokozott figyelembe vé­telével, a termelési tervek, a termelési tevékenység és a be-, ruházások fokozott összehango­lása, a szakosítás és a kooperá­ció kiszélesítésének útján érhe­tő el. — A termelőerők további gyors fejlesztése, a munkater­melékenység növelése és az ön-1' költség- csökkentése érdekében a felek elhatározták, hogy .a magyar—lengyel állandó gaz­dasági együttműködési bizott­ság konkrét javaslatokat dol­goz ki a termelés szakosításá­ra és a termelési együttműkö­dés elmélyítésére. A követke­ző időszakban különösen a gép­­járműiparban (autóbusz-, és tehergépkocsigyártás), a vagon- és mozdonygyártásban (Diesel­mozdonyok, vasúti személy­­kocsik, tehervagonok, valamint motorkocsik), a híradástechni­kában, a traktorgyártásban, a mezőgazdasági gépiparban, a finommechanikai iparban kell kiszélesíteni a gazdasági együtt­működést. — Mindkét fél célszerűnek tartja szorosabb együttműkö­dés kialakítását a vaskohá­szatban és helyesli közös szerv létrehozását a vaskohászati ter­melés összehangolására az ér­dekelt országok részvételével.’ — Figyelembe véve a vegy­ipar tervbe vett intenzív fejlesz­tését elhatározták, hogy a két ország illetékes szervei konk­rét programot dolgoznak ki a kölcsönös vegyipari szállítások növelésére, a termelési és beru­házási tervek összehangolására, valamint a szakosítás elmélyí­tésére. A két fél megbízta a két or­szág külkereskedelmi minisz­tériumát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az árucsereforgalom további nö­velésére 1964-ben és 1965-ben. — A két fél elhatározta, hogy tervező szerveik 1964. első fél évében megbeszéléseket tarta­nak a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa által hozott ha­tározatok értelmében az 1966— 1970. évi gazdasági tervek ösz­­szehangolására. E tárgyalások alkalmával a beruházások ösz­­szehangolása révén törekedje­nek a szabad termelési kapaci­tások kihasználására és a gaz­daságilag indokolatlan, párhu­zamos kapacitások kialakítá­sának elkerülésére. — Célszerűnek tartják a tu­dományos és műszaki együtt­működés bővítését, többek kö­zött híradástechnikában és a félvezetők gyártásában közös tudományos kutatási és kons­truktőri munka megszervezé­sét. ☆ A megbeszélések során a két fél megállapította, hogy orszá­gaik között még további ked­vező lehetőségek vannak a tu­dományos, műszaki és kulturá­lis kapcsolatok fejlesztésére. Megállapodtak, hogy megfele­lő lépéseket tesznek a turista­­forgalom további megkönnyí­tésére. 2 A nemzetközi helyzettel kap­csolatban mindkét fél hangsú­lyozza, hogy a mai idők leg­fontosabb kérdése a világbéke fenntartásáért vívott harc és az emberek millióinak pusztulásá­val fenyegető nukleáris háború kirobbantásának megakadályo­zása. A békés egymás mellett élés politikája elősegíti a szo­cializmust építő országok to­vábbi kedvező fejlődését, ked­vez a tőkés országokban a szo­cializmusért és a haladásért küzdő erők harcának, jelentő­sen előmozdítja a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti fel­szabadító harcának sikerét. A nukleáris világkonfliktus elkerülésének reális lehetősé­gét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország béke­politikája, állandóan növekvő gazdásági és katonai ereje, a szocialista tábor egysége és összeforrottsága, a munkásosz­tály s a béke és a haladás ösz­­szes erőinek aktív harca a tő­kés országokban, valamint a nemrég felszabadult Országok cselekvő fellépése a háborús erők ellen vívott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt következetesen alkal­mazza külpolitika :ában a kü­lönböző társadalma rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsend­­egyezmény hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez és kedvező feltételeket teremthet a felgyülemlett egyéb nemzetközi problémák megol­dásához. A Magyar , Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO-államoik között kö­tendő ;aeg ■ nerft támadási egyezményre és a két réipet állam területén létesítendő el­lenőrző állomásokra vonatko­zó szovjet javaslatokét, kap­csolatban a fegyverkezés kor­látozásához vezető egyéb, lé­pésekkel és más intézkedő - sekkel, amelyek. . megvalósí­tása, különösen Európában, hozzájárulna , á . feszültség enyhüléséhez s. megkönnyí­tené az előrehaladást az ál­talános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalásokon. A közép-európai atcmfegy­­vermentes és korlátozott fegy­verzetű övezet létesítésére vonatkozó lengyel tervezet megvalósítása, amely az egész világon széles körű támoga­tásra és megértésre talál, ugyancsak fontos lépést je­lentene előre az európai biz­tonság megszilárdításának út­ján. A Szovjetuniónak, a Len­gyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista ország­nak áz imperializmus hábo­rús erői ellen, a tartós béke biztosításáért, a különböző politikai rendszerű államok békés egymás mellett élésé­ért évek óta folytatott lan­kadatlan küzdelme a , dolgozó tömegek széles körű támoga­tását élvezi az egész világon. A szocialista országok javas­latai megértésre találnak szá­mos el nem kötelezett ország kormányánál is. Az a meg­győződés, hogy valamennyi vitás kérdést békés eszátözök­­kel, ’ nem fegyverek segítsé­gévei, hanem tárgyalások út­ján kell rendezni, mindin­kább utat tör a kapitalista országok eg’yre szélesebb tár­sadalmi rétegeinek, valamint a nyugati államok uralkodó körei egy részének gondolko­dásában is. Mindazonáltal a nemzetkor zi események alakulása azt mutatja, hogy az imperialis­ta táboron belül,továbbra is olyan befolyásos,- hideghábo­rús erők tevékenykednek, amelyek folytatják a fegy­verkezési verseny és a .nem­zetközi feszültség fenntartá­sára irányuló erőfeszítéseiket. Ezeknek az erőknek a be­folyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá, a szocia­lista országok által előterjesz­tett konstruktív javaslatok megvalósításához. Az Egyesült Államok, ellentétben a moszk­vai egyezmény szellemével, makacsul olyan intézkedések foganatosítására törekszik, amelyek fokozzák a feszültsé­get és növelik a háborús ve­szélyt. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ú. n. sokol­dalú NATO atomütőerő létre­hozásának terve. Ez azt jelen­tené, hogy atomfegyverhez jutnának az Atlanti Szövetség azon európai tagállamai, ame­lyek még nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezenbelül elsősorban a Bundeswehr neo­­hitlerista vezérkari tisztjei. Mindkét fél határozottan el­lenzi, hogy a nyugatnémet re­­vansisták bármilyen formá­ban is atomfegyverhez jussa­nak, mert ez nagy veszélyt jelentene Európa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya továbbra is el­lenszegül azoknak a törekvé­seknek, amelyek a feszültség enyhítésére irányulnak és ma­kacsul elutasíja a német kér­dés békés rendezését. A Magyar Népköztársaság­nak és a Lengyel Népköztársa­ságnak a többi szocialista or­szággal együtt az a vélemé­nye, hogy az európai népek, de a német nép békéjének és biztonságának érdekében is mi­előbb fel kell számolni a má­sodik világháború maradvá­nyait, békeszerződést kell köt­ni mindkét német állammal, Njugat-Berlint szabad várossá kell nyilvánítani és el kell is­merni a jelenlegi európai ha­tárok, beleértve az Odera— Nysa—Luzycka határ végle­gességét. Mindkét fél nagyra értékeli a Német Demokratikus Köz­társaság — német földön az első munkás-paraszt állam — hozzájárulását a német prob­léma békés megoldásáért és az Európa biztonságának meg­őrzéséért vívott harchoz. A M agyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság állan­dóan erősíti a barátságot és az együttműködést a Német De­mokratikus Köztársasággal. I Mindkét fél baráti kapcsola­tokat óhajt fenntartani az legész német néppel. A kapcso­latok normalizálásához a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak szakítania kell revansista politikájával, le kell mondania területi igényeiről, el kell is­mernie a jelenlegi határokat és meg kell tartania az álla­mok békés egymás mellett élé­sének elvét. Mindkét fél határozottan követeli, — az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlése 1960. évi határozatának alap­ján —, hogy mielőbb számol­ják fel a korhadt gyarmati rendszert és elítélik az im­perialista hatalmak neokolo­­nialista törekvéseit, melyek­kel a függetlenné vált népek­re új függőségi formákat akar­nak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kormánya támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika raé­valamennyi országa között, a kölcsönös előnyök és az egyen­lőség alapján. Mindkét fél helyesnek tartja a világkeres­kedelmi konferencia összehí­vását és a kereskedelmi világ­­szervezet létrehozását, amely jelentős szerepet tölthetne be a nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlesztésében, a kü­lönböző társadalmi, politikai és gazdasági rendszerű álla­mok békés gazdasági verse­nyében követendő elvek ki­alakításában, valamint az újonnan felszabadult országok fejlődésének meggyorsításá­ban. 3. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői sokol­dalú eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatai­ról és a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű kér­déseiről. A két párt képviselői meg­elégedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik ál­landóan erősödnek és fejlőd­nek, a tapasztalatok kölcsö­nös cseréje egyaránt jelentős mértékben gazdagítja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt tevékenységét. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a szo­cialista közösség országainak, valamint a nemzetközi mun­kás- és kommunista mozga­lomnak ereje és jelentősége szakadatlanul növekszik, s ez döntő szerepet játszik a bé­kéért, a nemzeti függet­lenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küz­delem nemzetközi frontjának megszilárdulásában. A szocia­lizmus és a haladás erőinek egyre növekvő fölénye az im­perializmus és a reakció erőivel szemben alapvető biztosítéka a béke megőrzésének és valóra váltja azt a lehetőséget, hogy az emberiséget megóvjuk a há­borútól. Mindkét párt nyomatékosan rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag eredményei rendkívül jelentő­sek az egész nemzetközi mun­kásmozgalom számára és meg­állapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának törté­nelmi jelentőségű határozatai nagy mértékben hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom harcának elméletéhez és gya­korlatához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt következete­sen megvalósítja az 1957, évi és az lí/tiO évi nyilatkozatok­ból, mint a békéért, a társadal­mi haladásért és a szocializ­musért vívott harcban a nem­zetközi munkásmozgalom stra­tégiáját és taktikáját meghatá­rozó programdokumentumok­ból eredő feladatokat. Ezen elvek alapján mindkét párt következetesen harcol a- kom­munista világmozgalom egysé­géért, erejének szüntelen gya­rapításáért, mert ez a békéért és a szocializmusért vívott harc győzelmének alapfeltétele Mind két párt abból indul ki, hogy a szocialista országok nagy kö­zössége és a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége megköveteli a marxizmus—ie­­ninizmus alkotó alkalma­zását korunk követelmé­nyeihez és a következetes harcot annak eszmei tisztasá­gáért, a dogmatizmus és a revizionizmus minden meg­nyilvánulása ellen. A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kor­mánya viszontlátogatásra meg­hívta a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­ségét a Lengyel Népköztársa­ságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A felek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormánykül­döttség baráti látogatása a Magyar Népköztársaságban és az ennek során folytatott meg­beszélések és találkozások hoz­zájárulnak a sokoldalú együtt­működés további elmélyítésé­hez, a két ország erőfeszítései­nek még szorosabb összehan­golásához, a • közös célokért folytatott harchoz és ezzel szolgálják Magyarország és Lengyelország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, az 19S3. évi november hó 22. napján. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. WLADISLAW GOMILKA. a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. JOZEF CYRANKIEWICZ. a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kennedy halálümtk wilágwissxtiavig’ia peinek harcát függetlensé­gükért. valamint kivívott szu­­verénitásuk védelmében. Elíté­lik a gyarmatokon tomboló brutális terrort és a Dél-Afri­kai Köztársaságban dúló szé­gyenletes faj.üldözést, ellenzik az Egyesült Államok fegyveres beavatkozását Dél-Vietnam­­ban. * A tárgyaló felek kijelentik, hogy szolidárisak a független­ségét és rendszerének szabad megválasztására vonatkozó jo­gát védelmező kubai néppel. Elítélik azokat az ismétlődő diverziós próbálkozásokat, amelyeket az ellenforradalmi erők az. Egyesült Államok hozzájárulásával és támogatá­sával intéznek Kuba ellen. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogatja az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, mint a nemzetek közötti békés együtt­működést elősegítő szervezet­nek megerősítésére irányuló törekvéseket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete teljes ér-i tékű működésének érdekében mindkét fél követeli, hogy a kínai nép jogai alapján adják meg a Kínai Népköztársaság­nak az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasznosnak tartja a kereske­delmi árucserét, a gazdasági, valamint. a műszaki-tudomá­nyos együttműködést a világ Kennedy elnök feleségének és Lyndon Johnsonnak, az új elnöknek táviratban fejezte ki együttérzését Erzsébet angol, Julianna holland királynő; az iráni sah és több más ural­kodó. De Gaulle francia elnök a merényletről értesülve kijelen­tette: „Kennedy elnök katona­ként, szolgálata teljesítése köz­ben halt meg”. Tito jugoszláv elnök Ken­nedy meggyilkolásának hírére nyomban felhívta telefonon a belgrádi amerikai nagykövet­séget és részvétét nyilvánítot­ta. Megállapította, hogy az amerikai nép „történel­mének jelentős személyi­ségét” vesztette el. Nasszer, az EAK el­nöke Kennedy feleségének küldött táviratában kifejezte a „borzalmas bűntény miatt érzett megütközését”. Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke John­sonnak küldött részvéttávira­tában hangoztatta: „Mély szo­morúsággal és megdöbbenés­sel” értesült a merényletről és kifejezte együttérzését ■ az amerikai néppel, amely kima­gasló államférfiét vesztette el. VI. Pál pápa szintén részvé­tét fejezte-ki az elnök család­jának és szombaton reggel szentmisét mondott Kenne­­dyért. Rómában Pietro Nenni, a szocialisták vezetője megálla­pította, a merénylet azt bizo­nyítja „milyen nagyok még az Egyesült Államokban a faji előítéletek, ami ellen Kennedy harcolt”. Hivatalss vádat emeltet« Oswald eilen Kennedy elnök negayilknlásátrt Dallas város rendőrsége Kennedy elnök meggyilkolásá­nak vádjával letartóztatta a város egyik lakosát, Lee H. Oswaldot. Mint már jelentet­tük, a 24 éves fiatalembert — aki elkeseredett ellenállást ta­núsított — az elnök ellen el­követett merénylet színhelyé­től körülbelül hat kilométerre, a Texas filmszínház helyiségé­ben fogták el. Lee Oswaldot egy rendőr meggyilkolásával is vádolják. A csaknem tíz óra hosszat tartó szünet nélküli kihallga­tás után — amelyben rend­őrök és a szövetségi nyomozó iroda ügynökei vettek részt —<• hivatalos vádat emeltek Os­wald ellen az elnök meggyil­kolásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents