Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
KÖZÖS NYILATKOZAT a Lengyei Népköztársaság párt- és Népköztársaságban kormányküldöttségének a Magyar tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormánynak meghívására 1963. november tizennyolctól huszonkettőig baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége. Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Jozef Cyrankiewieznek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével. A Magyar Népköztársaságban tett látogatás során a küldöttség - megtekintett néhány ipari és mezőgazdasági üzemet és megismerkedett a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra- és oktatásügyben, valamint az életszínvonal emelésében elért jelentős vívmányaival, A forró fogadtatás, amelyben a magyar nép a küldöttséget részesítette, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség képviselőivel történt találkozások ismét meggyőzően bizonyították, hogy a Magyar Népköztársaságot és a Lengyel Népköztársaságot, a testvéri barátság erős és tartós szálai fűzik egybe. A látogatás folyamán megbebeszélésekre került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának képviselői, illetve a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége között. 'A két fél képviselőinek megbeszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemébe» folytak le, s minden megbeszélt kérdésben nézeteik teljes azonosságát mutatták. 1. Mindkét fél megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a baráti támogatás és a kölcsönös segítségnyújtás elvein nyugszanak s eredményesen szolgálják mindkét ország érdekeit. A kapcsolatok, különösen az utóbbi években — a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958-ban és 1960-ban aláírt közös nyilatkozataiban foglalt határozatok alapján — kiszélesedtek és elmélyültek. it' A tárgyaló felek a megbeszélések során hangsúlyozták, hogy továbbra is teljes erővel támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretei közötti együttműködés szélesítését, formáinak és módszereinek állandó fejlesztését, a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján. Kijelentik, hogy a magyar—lengyel gazdasági együttműködést a két ország és valamennyi .szocialista ország érdekeivel összhangban tovább kívánják bővíteni. Mindkét fél pozitiven értékeli a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság tevékenységét, amely a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958. évi májusi közös nyilatkozata alapján alakúit. A gazdasági, a tudományos- és műszaki együttműködés eredményei hozzájárultak mindkét ország népgazdaságának további fejlődéséhez, valamint a szocialista országok közötti együttműködés kibővítéséhez. A két ország közötti árucsereforgalom lényegesen növekedett. Á hosszú lejáratú egyezményben eredetileg előirányzott szinthez viszonyítva 1961- ben 23; százalékkal, 1962-ben pedig 37 százalékkal növekedett a forgalom. 1963-ban az áruforgalom mintegy 55 százalékos növekedést ér el a hosszú lejáratú egyezményben erre az évre'előirányzott szinthez viszonyítva, ami közel 2,5-szeres növekedés 1958-hoz képest. Az 2 1963. november 34. áruc-sereforgaíom növekedésével egyidejűleg jelentősen megváltozott a külkereskedelem sturktúrája is, amit mindenekelőtt a gépek és berendezések kölcsönös szállításának emelkedése jellemez. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ajánlásai értelmében a két ország tervező szervei az utóbbi időben megbeszéléseket folytattak a távlati tervek összehangolásáról. — Eredményesen működik a szén-meddőhányok feldolgozására alakult magyar—lengyel vállalat, a Haldex, amely mindkét ország részére hasznos tevékenységet fejt ki. — A műszaki-tudományos együttműködés keretében fejlődik a közvetlen kapcsolat üzemek, tervezőirodák és kutatóintézetek között. — Mindkét fél megállapítja, hogy jelentősen növelhető a külkereskedelmi forgalom. Ez — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek és határozatainak megfelelően — a két ország gazdasági adottságainak fokozott figyelembe vételével, a termelési tervek, a termelési tevékenység és a be-, ruházások fokozott összehangolása, a szakosítás és a kooperáció kiszélesítésének útján érhető el. — A termelőerők további gyors fejlesztése, a munkatermelékenység növelése és az ön-1' költség- csökkentése érdekében a felek elhatározták, hogy .a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság konkrét javaslatokat dolgoz ki a termelés szakosítására és a termelési együttműködés elmélyítésére. A következő időszakban különösen a gépjárműiparban (autóbusz-, és tehergépkocsigyártás), a vagon- és mozdonygyártásban (Dieselmozdonyok, vasúti személykocsik, tehervagonok, valamint motorkocsik), a híradástechnikában, a traktorgyártásban, a mezőgazdasági gépiparban, a finommechanikai iparban kell kiszélesíteni a gazdasági együttműködést. — Mindkét fél célszerűnek tartja szorosabb együttműködés kialakítását a vaskohászatban és helyesli közös szerv létrehozását a vaskohászati termelés összehangolására az érdekelt országok részvételével.’ — Figyelembe véve a vegyipar tervbe vett intenzív fejlesztését elhatározták, hogy a két ország illetékes szervei konkrét programot dolgoznak ki a kölcsönös vegyipari szállítások növelésére, a termelési és beruházási tervek összehangolására, valamint a szakosítás elmélyítésére. A két fél megbízta a két ország külkereskedelmi minisztériumát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az árucsereforgalom további növelésére 1964-ben és 1965-ben. — A két fél elhatározta, hogy tervező szerveik 1964. első fél évében megbeszéléseket tartanak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által hozott határozatok értelmében az 1966— 1970. évi gazdasági tervek öszszehangolására. E tárgyalások alkalmával a beruházások öszszehangolása révén törekedjenek a szabad termelési kapacitások kihasználására és a gazdaságilag indokolatlan, párhuzamos kapacitások kialakításának elkerülésére. — Célszerűnek tartják a tudományos és műszaki együttműködés bővítését, többek között híradástechnikában és a félvezetők gyártásában közös tudományos kutatási és konstruktőri munka megszervezését. ☆ A megbeszélések során a két fél megállapította, hogy országaik között még további kedvező lehetőségek vannak a tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Megállapodtak, hogy megfelelő lépéseket tesznek a turistaforgalom további megkönnyítésére. 2 A nemzetközi helyzettel kapcsolatban mindkét fél hangsúlyozza, hogy a mai idők legfontosabb kérdése a világbéke fenntartásáért vívott harc és az emberek millióinak pusztulásával fenyegető nukleáris háború kirobbantásának megakadályozása. A békés egymás mellett élés politikája elősegíti a szocializmust építő országok további kedvező fejlődését, kedvez a tőkés országokban a szocializmusért és a haladásért küzdő erők harcának, jelentősen előmozdítja a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti felszabadító harcának sikerét. A nukleáris világkonfliktus elkerülésének reális lehetőségét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája, állandóan növekvő gazdásági és katonai ereje, a szocialista tábor egysége és összeforrottsága, a munkásosztály s a béke és a haladás öszszes erőinek aktív harca a tőkés országokban, valamint a nemrég felszabadult Országok cselekvő fellépése a háborús erők ellen vívott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt következetesen alkalmazza külpolitika :ában a különböző társadalma rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsendegyezmény hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és kedvező feltételeket teremthet a felgyülemlett egyéb nemzetközi problémák megoldásához. A Magyar , Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO-államoik között kötendő ;aeg ■ nerft támadási egyezményre és a két réipet állam területén létesítendő ellenőrző állomásokra vonatkozó szovjet javaslatokét, kapcsolatban a fegyverkezés korlátozásához vezető egyéb, lépésekkel és más intézkedő - sekkel, amelyek. . megvalósítása, különösen Európában, hozzájárulna , á . feszültség enyhüléséhez s. megkönnyítené az előrehaladást az általános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalásokon. A közép-európai atcmfegyvermentes és korlátozott fegyverzetű övezet létesítésére vonatkozó lengyel tervezet megvalósítása, amely az egész világon széles körű támogatásra és megértésre talál, ugyancsak fontos lépést jelentene előre az európai biztonság megszilárdításának útján. A Szovjetuniónak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak áz imperializmus háborús erői ellen, a tartós béke biztosításáért, a különböző politikai rendszerű államok békés egymás mellett éléséért évek óta folytatott lankadatlan küzdelme a , dolgozó tömegek széles körű támogatását élvezi az egész világon. A szocialista országok javaslatai megértésre találnak számos el nem kötelezett ország kormányánál is. Az a meggyőződés, hogy valamennyi vitás kérdést békés eszátözökkel, ’ nem fegyverek segítségévei, hanem tárgyalások útján kell rendezni, mindinkább utat tör a kapitalista országok eg’yre szélesebb társadalmi rétegeinek, valamint a nyugati államok uralkodó körei egy részének gondolkodásában is. Mindazonáltal a nemzetkor zi események alakulása azt mutatja, hogy az imperialista táboron belül,továbbra is olyan befolyásos,- hidegháborús erők tevékenykednek, amelyek folytatják a fegyverkezési verseny és a .nemzetközi feszültség fenntartására irányuló erőfeszítéseiket. Ezeknek az erőknek a befolyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá, a szocialista országok által előterjesztett konstruktív javaslatok megvalósításához. Az Egyesült Államok, ellentétben a moszkvai egyezmény szellemével, makacsul olyan intézkedések foganatosítására törekszik, amelyek fokozzák a feszültséget és növelik a háborús veszélyt. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ú. n. sokoldalú NATO atomütőerő létrehozásának terve. Ez azt jelentené, hogy atomfegyverhez jutnának az Atlanti Szövetség azon európai tagállamai, amelyek még nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezenbelül elsősorban a Bundeswehr neohitlerista vezérkari tisztjei. Mindkét fél határozottan ellenzi, hogy a nyugatnémet revansisták bármilyen formában is atomfegyverhez jussanak, mert ez nagy veszélyt jelentene Európa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra is ellenszegül azoknak a törekvéseknek, amelyek a feszültség enyhítésére irányulnak és makacsul elutasíja a német kérdés békés rendezését. A Magyar Népköztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak a többi szocialista országgal együtt az a véleménye, hogy az európai népek, de a német nép békéjének és biztonságának érdekében is mielőbb fel kell számolni a második világháború maradványait, békeszerződést kell kötni mindkét német állammal, Njugat-Berlint szabad várossá kell nyilvánítani és el kell ismerni a jelenlegi európai határok, beleértve az Odera— Nysa—Luzycka határ véglegességét. Mindkét fél nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaság — német földön az első munkás-paraszt állam — hozzájárulását a német probléma békés megoldásáért és az Európa biztonságának megőrzéséért vívott harchoz. A M agyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság állandóan erősíti a barátságot és az együttműködést a Német Demokratikus Köztársasággal. I Mindkét fél baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani az legész német néppel. A kapcsolatok normalizálásához a Német Szövetségi Köztársaságnak szakítania kell revansista politikájával, le kell mondania területi igényeiről, el kell ismernie a jelenlegi határokat és meg kell tartania az államok békés egymás mellett élésének elvét. Mindkét fél határozottan követeli, — az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 1960. évi határozatának alapján —, hogy mielőbb számolják fel a korhadt gyarmati rendszert és elítélik az imperialista hatalmak neokolonialista törekvéseit, melyekkel a függetlenné vált népekre új függőségi formákat akarnak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kormánya támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika raévalamennyi országa között, a kölcsönös előnyök és az egyenlőség alapján. Mindkét fél helyesnek tartja a világkereskedelmi konferencia összehívását és a kereskedelmi világszervezet létrehozását, amely jelentős szerepet tölthetne be a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében, a különböző társadalmi, politikai és gazdasági rendszerű államok békés gazdasági versenyében követendő elvek kialakításában, valamint az újonnan felszabadult országok fejlődésének meggyorsításában. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői sokoldalú eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. A két párt képviselői megelégedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik állandóan erősödnek és fejlődnek, a tapasztalatok kölcsönös cseréje egyaránt jelentős mértékben gazdagítja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevékenységét. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista közösség országainak, valamint a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomnak ereje és jelentősége szakadatlanul növekszik, s ez döntő szerepet játszik a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem nemzetközi frontjának megszilárdulásában. A szocializmus és a haladás erőinek egyre növekvő fölénye az imperializmus és a reakció erőivel szemben alapvető biztosítéka a béke megőrzésének és valóra váltja azt a lehetőséget, hogy az emberiséget megóvjuk a háborútól. Mindkét párt nyomatékosan rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag eredményei rendkívül jelentősek az egész nemzetközi munkásmozgalom számára és megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai nagy mértékben hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom harcának elméletéhez és gyakorlatához. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt következetesen megvalósítja az 1957, évi és az lí/tiO évi nyilatkozatokból, mint a békéért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban a nemzetközi munkásmozgalom stratégiáját és taktikáját meghatározó programdokumentumokból eredő feladatokat. Ezen elvek alapján mindkét párt következetesen harcol a- kommunista világmozgalom egységéért, erejének szüntelen gyarapításáért, mert ez a békéért és a szocializmusért vívott harc győzelmének alapfeltétele Mind két párt abból indul ki, hogy a szocialista országok nagy közössége és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége megköveteli a marxizmus—ieninizmus alkotó alkalmazását korunk követelményeihez és a következetes harcot annak eszmei tisztaságáért, a dogmatizmus és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya viszontlátogatásra meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét a Lengyel Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A felek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség baráti látogatása a Magyar Népköztársaságban és az ennek során folytatott megbeszélések és találkozások hozzájárulnak a sokoldalú együttműködés további elmélyítéséhez, a két ország erőfeszítéseinek még szorosabb összehangolásához, a • közös célokért folytatott harchoz és ezzel szolgálják Magyarország és Lengyelország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, az 19S3. évi november hó 22. napján. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. WLADISLAW GOMILKA. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. JOZEF CYRANKIEWICZ. a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kennedy halálümtk wilágwissxtiavig’ia peinek harcát függetlenségükért. valamint kivívott szuverénitásuk védelmében. Elítélik a gyarmatokon tomboló brutális terrort és a Dél-Afrikai Köztársaságban dúló szégyenletes faj.üldözést, ellenzik az Egyesült Államok fegyveres beavatkozását Dél-Vietnamban. * A tárgyaló felek kijelentik, hogy szolidárisak a függetlenségét és rendszerének szabad megválasztására vonatkozó jogát védelmező kubai néppel. Elítélik azokat az ismétlődő diverziós próbálkozásokat, amelyeket az ellenforradalmi erők az. Egyesült Államok hozzájárulásával és támogatásával intéznek Kuba ellen. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetek közötti békés együttműködést elősegítő szervezetnek megerősítésére irányuló törekvéseket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete teljes ér-i tékű működésének érdekében mindkét fél követeli, hogy a kínai nép jogai alapján adják meg a Kínai Népköztársaságnak az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasznosnak tartja a kereskedelmi árucserét, a gazdasági, valamint. a műszaki-tudományos együttműködést a világ Kennedy elnök feleségének és Lyndon Johnsonnak, az új elnöknek táviratban fejezte ki együttérzését Erzsébet angol, Julianna holland királynő; az iráni sah és több más uralkodó. De Gaulle francia elnök a merényletről értesülve kijelentette: „Kennedy elnök katonaként, szolgálata teljesítése közben halt meg”. Tito jugoszláv elnök Kennedy meggyilkolásának hírére nyomban felhívta telefonon a belgrádi amerikai nagykövetséget és részvétét nyilvánította. Megállapította, hogy az amerikai nép „történelmének jelentős személyiségét” vesztette el. Nasszer, az EAK elnöke Kennedy feleségének küldött táviratában kifejezte a „borzalmas bűntény miatt érzett megütközését”. Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke Johnsonnak küldött részvéttáviratában hangoztatta: „Mély szomorúsággal és megdöbbenéssel” értesült a merényletről és kifejezte együttérzését ■ az amerikai néppel, amely kimagasló államférfiét vesztette el. VI. Pál pápa szintén részvétét fejezte-ki az elnök családjának és szombaton reggel szentmisét mondott Kennedyért. Rómában Pietro Nenni, a szocialisták vezetője megállapította, a merénylet azt bizonyítja „milyen nagyok még az Egyesült Államokban a faji előítéletek, ami ellen Kennedy harcolt”. Hivatalss vádat emeltet« Oswald eilen Kennedy elnök negayilknlásátrt Dallas város rendőrsége Kennedy elnök meggyilkolásának vádjával letartóztatta a város egyik lakosát, Lee H. Oswaldot. Mint már jelentettük, a 24 éves fiatalembert — aki elkeseredett ellenállást tanúsított — az elnök ellen elkövetett merénylet színhelyétől körülbelül hat kilométerre, a Texas filmszínház helyiségében fogták el. Lee Oswaldot egy rendőr meggyilkolásával is vádolják. A csaknem tíz óra hosszat tartó szünet nélküli kihallgatás után — amelyben rendőrök és a szövetségi nyomozó iroda ügynökei vettek részt —<• hivatalos vádat emeltek Oswald ellen az elnök meggyilkolásáért.
