Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-20 / 271. szám
25 ezer forint — ajándék Autobuszgarázs épül Tiszamogyoróson községfejlesztési alapból, mintegy 100 ezer forint értekben. Az építkezést már megkezdték, melyhez több mint 10 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a község lakossága. A társadalmi murikát Szeles Bálint, a községi Hazafias Képíróntbizottság elnöke irányítja. Az építkezés terveit Lengyel Szabolcs kisvárdai lakos készítette, aki a Hazafias Népfront járási bizottsága mellett működő akcióbizottság tagja. A társadalmi munkáién elkészített terv értéke 6000 forint. Az építkezés háza kezelésben történik, fgy a műszaki irányítást is Lengyel Szabolcs vállalta. A társadalmi összefogásból 25 000 forintos megtakarítása less a községnek, amelyet egyéb beruházásokra fordíthatnak Molnár Lajos, a Hazafias Népfront Járási titkára Kisvárán. Őszi vásár Csengerben A műit évi nagy érdeklődésűé tekintettel az idén is megrendezték a kétnapos kirakodó őszi vásárt a csengeri, a porcsalmai, a tyukodi földművesszövetkezetek a járás székhelyén. A vásár összforgalma lényegesen nagyobb volt, mint az elmúlt évben, meghaladta az egymillió forintot. Csak bútorra 130 ezer forintot költöttek el a két nap alatt a járás lakói, bár az összforgalom mintegy 70 százalékát ruházati cikkek alkották. A vásáron a csengeri földmüvesszövetkezet kiállításainak, árubemutatóinak szép sikere volt. Sok vendég ült le az asztalokhoz, ahol hurka-kolbász, rántott hal, halászlé és bográcsgulyás várta a fogyasztókat. A vásár megrendeléséért és zavartalan lebonyolításáért sok elismerő szót kaptak a földművesszövetkezet dolgozói. Szénás Irén. Szóvá tettük — az illetékes válaszol A Kelet-Mag yaror szag nov. 13-i számában „Almaszáüitási gondok, rossz út miatt" címmel megjelent Király Béla szamostatárjalvi levelezőnk, írása, melyre a KPM Közúti Igazgatósága az alábbi választ küldte: »Igazgatóságunk a megye területén mintegy 2000 kilométer állami úthálózatot tart fenn. Ennek azonban csak 40 százaléka portalanított, a többi makadám. Kormányzatunk mjnden évben nagy gondot fordít és nagy összegeket áldoz ' az utak korszerűsítésére. A. megye területén évente 80 millió forintot fordítunk útkorszerűsítésre, és fenntartásra. Ez az összeg nem áll arányban a gépkocsi, és a mezőgazdasági géppark növekedésével A makadám utak Értelmiségi ankét Tarpán Községünk pártszervezete a közelmúltban tanácskozásra hívta meg Tarpa több mint ötven értelmiségi dolgozóját; feltárta a község . művelődési munkájának helyzetét és hiányosságait, Az ankéton részt vettek pedagógusok, orvosok, valamint a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek. A vitavezető Faggyas Jenő tsz-elnök volt. A vitaindító előadás után, melyet Kecskés István iskolaigazgató és Szűcs László párttitkár tartott, számos javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a művelődési munkában jelentkező új feladatokat milyen új módszerekkel oldhatják meg. Elhangzott olyan jarészt az ankéton, hiányosságként vetette fel, hogy az iskola pedagóguskarában nincs sem testnevelőszakos, sem zeneoktató. Az ankét bizottságot jelölt ki, — a művelődési tanácson belül — amelynek konkrét tervet kell kidolgoznia az ankéton elhangzott javaslatok alapján. A községi pártszervezet vezetősége Tarpa annyira elavultak, hogy fenntartásuk a megnövekedett forgalommal szemben igen nehéz, és még évekig eltart míg felszámolásuk — korszerűsítésükkel — megtörténik. Az utak korszerűsítésének kijelölésénél mindenkor a fontossági sorrendet tartjuk szem előtt. Tudjuk, hogy mindenki aszfaltos úton szeretne mindenütt közlekedni, mi is ezt szeretnénk megvalósítaná, hiszen egy kiépített asz faltos úton a fenntartási költség, és a fenntartási gond is kevesebb. De azt meg kell érteni, hogy ez egyik napról a másikra nem történhet meg. A levél írója által jelzett útszakaszon —, hasonlóan a többi útszakaszokhoz — fokozottabb figyelmet fordítunk a fenntartási munkákra. Megfelelő anyag elterítéssel biztosítjuk, hogy a mezőgazdasági termékeket el tudják szállítani. De felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az útszakasz nem bír el többet, mint maximálisan 20—30 kilométeres sebességet Ebinél nagyobb sebességgel közlekedő nehéz gépjárművek kiverik a kavicsot a pályából és az elterített anyagot lehordják oldalra. A visszahordás igen sok munkába, fáradságba és költségbe kerül. Számolni kell tehát ezekkel a tényekkel: megfelelő útra, megfelelő terhelést és megfelelő sebességet biztosítsunk” Cs. Nagy Pál igazgató Szervezzenek az általános iskolákban mezőgazdasági szakköröket VADÁSZ FERENC*. Atizenhrrmrdik tel ▼aslat, hogy létre kell hozni egy értelmiségi klubot, ahol az értelmiségiek mindenkor megvitathatják a soron lévő feladatokat, és azok módszeres végrehajtását. Dr. Túróczy Bertalan, a község legidősebb orvosa felajánlotta, hogy feleségével létrehoznak egy irodalmi színpadot a község irodalmi érdeklődésű lakóinak. Novák László egyetemi tanár, aki szintén segítő szándékkal vett 1859-ben az észak-olaszországi solferínói csatában — ahol francia és osztrák seregek harcoltak egymással — csaknem 40 000 halott és sebesült maradt eltemetetlenül és ápolatlanul a harcmezőn. Ennek a borzalomnak szemtanúja volt Henri Dunant svájci polgár, aki a környező lakosság segítségével emberszeretetből, öntevékenyen igyekezett pótolni mindazt, amit a hadrakelt seregek vezetői elmulasztottak. Hazatérése után könyvet írt, ^Solferínói emlékeim” cineméi, s a világ elé tárta azt az embertelenséget, amely minden háború következménye volt. Követelte, hogy hozzanak létre egy olyan önkéntes szervezetet, amely még békeidőben felkészül az esetleges háború áldozatainak megsegítésére. Dunant könyve szerencsére Bem talált süket fülekre. „Inter Urna caritas” azaz a „hábo^ú-A mezőgazdaság szocialista átszervezésével igen sok mezőgazdasági szakemberre van és lesz szükség. Úgy gondolom, hogy mezőgazdasági szakkörök létrehozásával hozzájárulnának a jövő szakemberei létszámának növeléséhez, mert a fiatalok megtanulnák a gazdálkodást, megszeretnék a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági szakkörökben elsősorban olyan dolgokkal foglalkoznának, amelyeket a politechnikai oktatáson nem ban segítés” jelszóval megkezdte működését a Vöröskereszt, amely a múlt század második felében alakult. A fehér alapon nyugvó vörös keresztet Svájc iránti tiszteletből választották címerül. A svájci szövetségi színek — vörös alapon fehér kereszt — felcseréléséből született tehát a vöröskeresztes címer. A szervezet igen fontos munkája a vérellátás biztosítása. Csak néhány évtizede sikerült kidolgozni a vér konzerválásának módját. A második világháborúban már hatóságilag elrendelték, hogy a kórházak, klinikák minden vércsoportból 5—50 véradóról gondoskodjanak. 1954-ben a Magyar Vöröskereszt megkezdte a véradók és a vértől gyógyultak találkozóinak szervezését. A palackokra ugyanis mindig ráírták a véradó nevét és pontos címét, s ez lehetővé tette, hogy a betegek tanulnak. Hálás feladat lenne például megtanítani a gyerekeket az otthoni, ház körüli gazdálkodásra; hogyan lehet gombát tenyészteni, palántát nevelni, gyümölcsöt (szőlőt, almát) tárolni télen, valamint a kisállattenyésztés tudnivalóit is elsajátítanák. Végezhetnének számos érdekes kísérletet, megismerkednének néhány korszerű termelési eljárással. köszönetét mondjanak megmentőiknek. Az emberek kezdtek megkülönböztetett tisztelettel tekinteni az önkéntes véradókra. 1959-ben határozatban rögzítették a térítés nélküli véradás megszervezését. Megyénkben 1962-ben már 5100 fő adott térítés nélkül vért. A Vöröskeresztnek Szabolcsban 310 alapszervezete működik 14 450 taggal. A véradás mellett tucatnyi egyéb feladatot is ellátnak. Egészségügyi felelősök dolgoznak a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, és másutt. Évenként több, mint 1000 előadást tartanak egészségügyi kérdésekről. • Szép eredmények születtek a tisztasági mozgalom területén is. A múlt évben a megye három legtisztább községét — Tiszadadát, Kölesét és Nyírlövőt — pénzjutalommal tüntették ki. Bogár Ferenc. 1, Feri voft a gyár első emeletén az „új fiú”. Még kevesen ismerték, a présműhelyben is csak néhányan. Nemrég került az üzembe. De a megkülönböztető „új fiú” jelzőről a legtöbben tudták, kiről van szó, hiszen egy ismeretlen arc akkoriban — harmincegy decemberében — már elég ritka látvány volt a Magyar Fémlemezipari R. T Erzsébet királyné úti gyárában. Sok szaladgálásba került Badanti Tóninaík, amig kijárta Balázs igazgatónál, hogy Papp. Ferit felvegyék segédmunkásnak. Igétnybe kellett venni Türk Ödön szociáldemokrata főbizalmi segítségét is. Neki nagy szava volt. Nem akadt még egy üzem Zuglóban, ahol olyan erős lett volna a szervezettség, mint a Fémlemezgyárban. A Magdolna utcai központ jól kézben tatotta ezt az üzemet. A szakszervezet hozzájárulása nélkül ide senki se tehette be a lábát. Türk a háború alatt, egészen fiatalon került a gyárba. Tizenkilencben bizalmi lett a bádogosoknál. Ott volt, amikor a telep mögötti jégvermeknél, a hepehupás grundon fegyverforgatásra tanították azt a hatvan munkást, aki az üzemben vöröskatonának jelentkezett. Részt vett egy rekvirálási akcióban is: szétosztottak több mázsa rejtegetett élelmiszert. Akkor már minden kisember nélkülözött, de az igazgatónak a gyár padlásán ládákban állt a szalonna, a szalámi, a konzerv. Otthon nem tarthatta, gondolta, az üzemben jobb helyen lesz. Nem kizárt, hogy Türk Ödön letartóztatásában a Tanácsköztársaság után ezek a dolgok is közrejátszottak. Balázs nagyon megharagudott Türkre, mégis amikor kiszabadult, néhány hét múlva* visszavette: a munkások ragaszkodtak Türkhöz. Húszban lett főbizalmi. Egyszóval: Papp Ferenc a gyárba került jóllehet akkor már régi embereket se volt könnyű foglalkoztatni. A vállalkozók és a nagykereskedők egymás után mondták le megrendeléseiket. Ki gondolt volna a válság fenekén arra, hogy új embereket alkalmazzon? Érthető, hogy Badanti közbejárását némi fenntartással fogadta az igazgató. Éppen akkoriban kapott bizalmas figyelmeztetést: a göpmunkások elégedetlenkednek a negyvenöt filléres órabérrel. Nem lepte meg a hír, máshol sincs különben. De feltámadt benne a gyanú: ha náluk, a fémlemeziparban valami ilyesféle mozgolódás támad, akkor Badanti keze benne van a dologban. Ki tudja, miféle embert akart bejuttatni a présműhelybe? Balázs aztán mégis kötélnek állt. Ügy okoskodott, hogy Badantit egyelőre nem tudja nélkülözni, egy kicsit a kedvében kell járnia, még akkor is, ha legszívesebben odakint látná, túl a gyárkapun. Csendes ember, alig hallják a szavát. Ezt elég különösnek találta az igazgató. A lázítók általában nagyhanguak, szeretnek handabandázni; ő legalábbis ilyennek ismerte őket. A megbízható emberektől tudja, hogy a munkások minden gondjukban kikérik a fiatal Badanti tanácsát. Olykor a legidősebbek is. Mindez egymagában is elég ok volna, hogy megszabaduljon tőle. De hiába, nyomós érvek szólnak a mellett, hogy türelmet, sőt, előzékenységet tanúsítson iránta. Mert a termelés a legfontosabb, az ember értékét munkája szabja meg. A pukli» lemezeket senki se tudja olyan egyenesre és simán kalapálni, mint ez a harmincéves lemezlakatos. Nagy kézügyesség, alapos gyakorlat kell ehhez. A múltkor bentjárt a műhelyben. Elidőzött a magas, szikár munkás mögött, anélkül, hogy az észrevette volna őt. Nézte, milyen ügyesen dolgozik különleges hosszú nyelű fakalapácsával. Arra gondolt: hónapokig eltartana, amig valaki más ilyen jól beletanulna ebbe a mesterségbe. Papp Ferenc ügyét végül mégsem csupán Badanti rendezte el különleges képessége, nélkülözhetetlensége jóvoltából. Sokkal inkább egy szerencsés véletlen. Hadimegrendelés érkezett. Az üzemek hosszú ideje versengtek ezért. Igaz, az öntözőkannák, a vödrök, préselt játékáruk készítése is hozott hasznot a konyhára, de a kapszli... az egéfezen más, annál nem akad jobb üzlet. Balázs igazgató elégedett volt. Ami jó a részvénytársaságnak, az neki is jó. És ami neki jó, abból áldás szárma^ zik a munkásokra — így mondotta kenetesen — az ő emberei egyelőre mindennap jóllakhatnak. Mit akarnak hát? Nem férnének el a Vérmezőn, akik boldogok lennének, ha egyáltalán dolgozhatnának-. Amikor már-már úgy látszott, hogy Papp Ferenc elhelyezkedéséből nem lesa semmi, akkor járta ki Balázs igazgató a minisztériumban, hogy az év elejétől töltényhüvelyt; tölténytároló ládát és kézigránát alkatrészt is gyárt majd a Magyar Fémlemezipar R. T. „Úgyis fel kell venni néhány munkást — döntötte el Balázs — felveszem ennek a Badantinak az emberét is. Legyen meg a kedve, aztán 'majd meglátom-.” ★ Feri hálás volt Badantinak. Nagy szó volt munkához jutni, hiszen ezrek lézengtek a Baross téren, meg a József utcai köpködő előtt és mindenfelé. A fiú — húszonegy éves volt — felnézett a nála kilenc évvel idősebb munkásra. Maga előtt se tudta még tisztázni, barátjának tarthatjare,. vagy hát milyen kategóriába sorolható egyáltalán az ismeretségük. Az ősszel találkoztak a Magdolna utcában. Badanti egy csoport közepén állt és arról beszélt — ami már akkor is az volt, azóta is állandó témájuk —, hogy az OTI-ban munkásigazgatást kellene teremteni. Nem tűrhetjük — magyarázta a körülötte állóknak —, hogy a munkások béréből levont pengőket aktatologatókra költsék.' Árpikor Badanti a oeaaeigetés után elindult a Népszínház utca irányába, Feri gondolt egyet, nyomába szegődött. Máig se tudná megmondani, milyen ösztönök dolgoztak benne. Tény, hogy odament Badantihoz és megkérte: ha tud, segítsen rajta, szeretne munkához jutni. • — Azt se tudom öcsén», hogy ki vagy — mondta meglepetten Badanti. összehúzott szemmel nézte. — Igaza van — ismerte be Feii. — Ne haragudjon. — Dehogy haragszom, szó sincs róla. — Badanti felnevetett, kezét nyújtotta. —‘ Na, gyerünk. Feri szépen sorjában elmondott neki mindent. Azzal kezdte, hogy még a nyáron nagy szerencsével sikerült elhelyezkednie az egyik zuglói fűrésztelepen. Onnan nemrég elküldték a munkások felét. Ö is kikerült. Dehát, elvégre, vasas volna, miért ne próbálhatná meg vasipari üzemben,? — Nehéz dolog — mondta Badanti. — De... áruld el, mi jutott eszedbe, hogy éppen hozzám fordulj? Valaki küldött? — Dehogy. — Akkor? Badanti megállt, szemügyre vette a fiút. — Nos? — Hallottam az előbb, hogyan beszélt. Ott a Magdolnában. Nem is tudom... Nem abból, amit mondott, hanem ahogyan... Gondoltam, törődik a másokkal, akkor talán velem is... — Mondd csak... — Nincs egyéb, amit mondhatnék. Az apám idős ember. ö is vasas. A Győrffy— Wolfnál dolgozott Erzsébeten. Tudja, egy kicsit megégette magát tizenkilencben, ezért csak olyan megtűrt ott a fémárugyárban. Sose dolgozott le egyfolytában egész esztendőt. A mutter is beteges. És most se az öreg nem dolgozik, se én. (Folytatják.) 1963. november 20. Karádi István Kisvárda Százéves a Voroikeveizt „Inter »rma caritas" — A „Solferínói emlékei m4í-től a vöröskereszt es mozgalomig
