Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

Trópusi ciklonok? a trópusok rémei Hurrikánok, orkánok keletkezése — Energiájuk felbecsülhetetlen A napokban borzalmas hír járta be a világot. Október 4—8-ig a nyugat-indiai sziget világ felett dühöngött a Flóra nevű hurrikán. Útját felbecsül­hetetlen pusztítás követte Egyedül Haitiban 5 ezer ember vesztette életét, Kubában ezer. Az anyagi kár jellemzésére elég ha annyit mondunk, hogy Kuba rizs, gyapot és cukórül­­tetvényeinek több mint a fele elpusztult. Újabb tragédiák Még fel sem ocsúdott a vi- Tágközvélemény és máris újabb tragédia játszódott le a Piave folyó völgyében. De keveset írtak az újságok a harmadik­ról. Ugyanis a pakisztáni Dak­­kától délre fekvő területeken ismét pusztít a mauritiuszi or­kán. Az áldozat viszonylag kevés. Körülbelül 250 ember vesztette életét, de a vihar­­súlytotta területen elpusztult az állatállomány 60 százaléka és a lakóházak 80 százaléka. Kuala Lumpurban a trópusi monszun borzalmas esőzéseitől többen életüket vesztették és kb. 3 ezren váltak hajlékta­lanná. Az utóbbi időkben a világ­sajtókból sajnos gyakran ér­tesülünk a tragikus végű ter­mészeti jelenségek megjelené­séről, és útjait a trópusokon mindenütt nyomor, szenvedés és pusztulás követi. Mik ezek a félelmetes természeti jelensé­gek, melyek az emberek ez­reit küldik hullámsírba, orszá­gokat, sőt országrészeket tesz­nek tönkre egyik napról a másikra. A hurrikán szíve A hurrikánok éppen úgy mint a mauritiuszi orkánok a trópusi ciklonok, vagy népie­sen a trópusi forgóviharok családjához tartozik. A kü­lönbség csak névleges, mert a trópusi ciklonokat a nyugat-in­diai szigetek lakói hurrikánok­nak, Indiában és Hátsó-Indiá­­ban mauritiuszi orkánnak, Dél­­kelet-Azsia partjain pedig táj­funnak nevezik. Az érdekesség kedvéért megjegyzik, hogy egy-egy hurrikánt egy-egy női névvel keresztelnek. Pl. Edith. Diane, Alice, Flóra. A trópusi ciklonok rendsze­rint kör alakú képződmények. Kiterjedésük viszonylag nem nagy. Átmérőjük nem igen ha­ladja meg a 4—500 km-t, inig testükben iszonyatos szél dü­höng, mely kivételes esetek­ben eléri a 470 sőt 500 km óránkénti sebességet is, addig a 25—30 km-es átmérőjű köz­ponti részben csend és nyuga­lom honol, a levegő felülről lefelé történő áramlása követ­keztében az égbolt derült, fel­hőtlennek látszik, csupán a tá­voli láthatáron tűnnek fel egyre magasabbra tornyosuló, ijesztően sötét viharfelhők. E központi részt a földrajzi iro­dalomban a ciklon „szemének” vagy hurrikán „szívének” ne­vezik. Egy holdrakéla energiája A ciklonok rendszerint a tengerek felett keletkeznek, innen viszonylag lassan 30— 40 km-es sebességgel haladnak előre. A tengeren több méte­res hullámokat korbácsolnak és hajtják a szárazföld felé. A ciklon testében a levegő he­vesen áramlik felfelé és a magasban átlag 6—7 km vas­tag gomolyfelhők alakulnak ki, melyből viharos esőzések indulnak meg. Egyaránt pusz­tít a szél és a víz és ehhez a tengerpartokon még hozzáve­tődik a több méteres hullámok feltartóztathatatlan, mindent elsöprő, romboló ereje is. A ciklonok felbecsülhetetlen energiát hordoznak. Sgy Flori­da felett áthaladó hurrikánról megállapították, hogy energiá­ja mintegy háromszorosa volt a hirosimai atombomba ener giájának. Ha pedig egy olyan ciklon energiáját számoljuk ki, mely 480 km-es sebesség­gel 1 millió négyzetkilométer területet érint, akkor olyan energia értéket kapunk, amely­­lyel egy 1800 méter átmérőjű holdrakétát lehetne a Holdra eljuttatni. a Nap tevékenységével, a le­vegő vízgőztartalmával és a tenger és a szárazföld felme­legedésének különbözőségével hozzák kapcsolatba. A ciklo­noktól legtöbbet szenved a nyugat-indiai szigetvilág la­kossága, elsősorban Florida, a Bahama szigetek, Kuba, Haiti Dominika, Portó Eicó stb, ahol évente 3—4 alkalommal je­lentkeznek a hurrikánok. Ha­sonló pusztításokat visz vég­hez a tájfun Délkelet-Ázsiában, Japán déli részén és az azok­tól délre eső szigeteken és tengerpartokon. A trópusi ciklonok irányát megváltoztatni, vagy erejét csökkenteni természetesen nem áll módunkban, de előre jel­zésével — tekintve — hogy vonulási sebessége nem halad­ja meg a 35—40 kilométert, van még lehetőség a menekü­lésre. Az előrejelzésre ma már felhasználják a mesterséges holdakban elhelyezett tv-ké­­szülékeket, ugyanis a földre sugározzák a ciklon keletkezé­sének helyét, vonulási irányát, haladási sebességét, stb. Kuknyó János, a TIT szaktitkára. Egy év nyereség A Nyíregyházi Kertészeti Technikum levelező tagozatá­nak hallgatói — Banai Jó­zsef tagozatvezető tanar, va­lamint Görömbey György és Pugymer Lajos tanárok veze­tésével — a napokban elláto­gattak a nyírteleki faiskolá­ba, hogy a könyvből tanulta­kat gyakorlati * tapasztalatok­kal bővítsék. Gera Miklós, a faiskola ve­zetője a fasorok között rög­tönzött előadást, majd Mezei Zoltán főkertésszel válaszol­tak a jövő szakembereinek kérdéseire. Mezei Zoltán az egyik par­cellán bemutatta újítását, ami az eddigi tapasztalatok sze­rint jól bevált. Az előzmé­nyeiről annyit, hogy itt a sza­bolcsi homokon, de ország­szerte is egyre keresettebb lesz az E. M. törpealanyú al­mafacsemete. Érthető, hiszen korábban fordult termőre (3— 4 év), könnyebb, olcsóbb a ke­zelése, és bőtermő. Üjfehér­­tón 1 hektárról 7,5 vagon (750 mázsa) termést ad. Már most, ilyen eredmények után, egy év milliókat jelent. Tehát nem mindegy, hogy egy évvel ké­sőbb, vagy hamarabb hoznak termést. Sajnos a csemete elő­állítása elég lassan halad. Me­zei Zoltánnak ez, és a nagy kereslet adta az ötletet az újítás kidolgozására. A szok­ványosán, vegetatív módon — feltöltéses bújtatással — ter­melt alanyokat tavasszal kiül­tetik a faiskolába, augusztus­ban beszemezik, a következő évben suháng lesz belőle. Me­zei Zoltán már télen kézben beoltja, elvenned és március­ban kiülteti, így őszre már egyéves suhángot nyer. Az újításnak két nagyszerű elő­nye van: az egyik, a már em­lített drága időnyerés, a má­sik, hogy ezr az aprólékos, figyelmet igénylő szakmunkát nem a nagy őszi munkák dan­dárjában, hanem télen — zárt helyen — lehet elvégezni. Lőcskey Józsefné Ibrány 8 küomélereb villany­­hálózat í jdomhráíion Községünkhöz tartozó legna­gyobb területi településen, Űjdombrádon is kigyulladt a villanyfény. Az elmúlt napok­ban fejezték be a 8,5 kilomé­teres hálózat építését. A költ­ségeket nagyrészt állami be­ruházásból, valamim 150 ezer forintot községfejlesztésj hoz­zájárulásból fedeztük. Ez az esemény nagy ünnep volt a település lakóinak éle­tében. Szeretnénk eljuttatni köszönetünket mindazoknak, akik elősegítették, hogy Űj­­dombrádra is eljusson a vil­lanyfény. Bállá Icienc vb. elnök Dombrád. Válaszol az illetékes Fügedi Imre nyírbogáti tu­dósítónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, a nyír­bogáti Rákóczi Termelőszövet­kezet szerződéses terményei­nek átvételi hiányosságaival kapcsolatban. Ez ügyben a Szövetkezetek Megyei Értéke­sítő Központja vizsgálatot tar­tott, melynek eredményéről a következő választ küldte. „A helyszínen tartott vizsgá­lat során megállapítottuk, hogy Van menekülési lehetőség A ciklonok keletkezésének oka még nincs megnyugtatóan tisztázva. Keletkezésüket a légkör különböző állapotaival. ELŐZETES A „Férjek a küszöbön bemutatójáról a Vígjáték a gyűlölködésről — körülbelül így lehetne rö­viden összefoglalni Kállai István. Férjek a küszöbön c. darabjának műfaját és tar­talmát. Maga az író így ír darab­járól: „Nem rég egy elektro­mos agyat láttam a televízió­ban és büszkén állapítottam meg: íme, mire képes az em­ber! Aztán találkoztam egy volt évfolyamtársammal, aki va­lamelyik vállalatnál dolgozik és elmesélte, hogy milyen el­keseredett fúrás folyik az osztályon. Szomorúan állapí­tottam meg: íme, mire képes az ember!" Férjek a küszöbön c. víg­játékomban azokról óhajtot­tam írni, akik reggeltől-estig egymás ellen acsarkodnak és akkora energiát fordítanak ezekre az ostobaságokra, amellyel már egy középszerű rakétát a levegőbe lehetne röpíteni. Még csali annyit, hogy víg­játékom hagyományos formá­ban, a színpadon játszódik. A vígjáték témáját a min­dennapi életből, a mi hétköz­napi problémáinkból merítet­te. A mai és a korábbi gene­ráció összeütközése egy hiva­tal keretén belül. Ide kívánkozik még, hogy Kállai István a fiatalabb író­nemzedékhez tartozik, aki elő­szeretettel meríti témáját a közvetlen környezetükben zaj­ló életből. Első darabja 1957- ben került bemutatásra a budapesti József Attila Szín­házban, Irány Caracas cím­mel. A következő évben „Majd a pápá* című vígjátéka '400 előadást ért meg. Komoly ér­deklődés mellett sokáig ját­szották „Kötéltánc” és „Az igazság házhoz jön” című drámáját hazai és külföldi színpadokon is. A Kötéltánc című drámáját jelenleg Prá­gában játsszák és ezért a Jó­zsef Attila-díjat kapta. A Férjek a küszöbön c. vígjátéka hosszú ideig szere­pelt a budapesti József Atti­la Színház és a szolnoki Szig­ligeti Színház műsorán. Nyíregyházán október 17-én csütörtökön a miskolci Nem­zeti Színház előadásában ke­rül a közönség elé. Arató. Munkásakadémiák — jól képzett előadókkal Hasznos szakkörök — Az új együttes bemutatkozás előtt Bővülő munkáskórns a nyírbogáti Rákóczi Termelő­­szövetkezet szerződött bur­gonya átvételét központunk még július második felében rendezte, erről megbízottjaink, a termelőszövetkezet főköny­velője. valamint főagronómu­­sa jelenlétében jegyzőkönyvet is vettek fel. Üjburgonyából á termelőszövetkezet 3050 má­zsát, főzőtökből 300 mázsát és uborkából 150 mázsát kötöttek le. Július második feléig azon­ban burgonyát nem tudtak szárítani, mert az exportszál­lítások idején a termelőszö­vetkezet burgonyája még fej­letlen volt, ezért a burgonya átvételét augusztus hóra írtuk át. Az átvétel az új időpont­ban megtörtént. Főzőtökből július közepéig 20 mázsát ad­tak át, a további mennyiség szállítása folyamatban volt. Hason'ó módon történt az uborka átvétele is és a föld­művesszövetkezet folyamato­san szállította el a felkínált uborkát. A szilva átvételével kap­csolatban a vizsgálat megálla­pította, hogy a termelőszövet­kezet hibát követett el a ter­més leszedésénél, mert a besz­tercei szilva túlérett, így az árut csak szeszipari célra le­hetett felhasználni. Az áru átvételénél a föld­művesszövetkezeti felvásárló nem térhet el az előírt köve­telményektől, így nem vehe­tett át szeszipari célra alkal­mas szilvát étkezésre megálla­pított szilva árában. Egyébként a vizsgálat meg­állapította, hogy a nyírbogáti földművesszövetkezet, vala­mint a termelőszövetkezet kö­zött meglévő kapcsolat több kívánni valót hagy maga után, ezért központunk megbízottja •a jövőben gyakran megláto­gatja a szövetkezetét és több segítséget nyújt.” Állandó hallgatók a Nők Akadémiáján A nyíregyházi városi nőta­nács téli munkaterve kereté­ben, kidolgozta a nagysikerű Nők Akadémiája októbertől májusig terjedő programját. Az előadássorozat széles témakört foglal magába: ter­mészettudományi, irodalmi, jogi, nevelési, háztartási, egészségügyi, politikai kérdé­sekkel ismertetik meg a részt­vevőket. A város területén ke­rületenként megrendezésre ke­rülő előadásokat a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat előadói tartják. Eddig már hat alkalommal tartottunk előadást a Nők Akadémiája keretében Nyír­egyházán. Egy-egy előadást 40—45 asszony hallgatott meg. Törekvésünk az, hogy az év­ről évre ismételten szervezett Nők Akadémiája előadássoro­zatára állandó hallgatókat nyerjünk meg. Tehát, akik az emúlt évben, és az idén is részt vettek az előadásokon, azok jövőre is hallgatói legye­nek a Nők Akadémiájának. Eddigi tapasztalataink azt bi­zonyítják, hogy ez a vállalko­zásunk sikerrel jár. Hajdú Sándor ié Városi titkár. A népművelési évad elején tervekről problémákról beszél­gettünk Hock Lajossal, a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház művészeti előadó­jával: — Művelődési házunk a szakszervezet kulturális köz­ponti intézménye. Elsődleges, de egyben a legnagyobb ne­hézségekkel járó tevékenysé­günk az ismeretterjesztés. Az új évadban a tavalyi tapasz­talatok figyelembevételével kezdtünk hozzá az ismeretter­jesztés megszervezéséhez. Az üzemekben — ahol a munkás­ság zöme nem vesz részt sem­miféle oktatásban — munkás­­akadémiákat indítottunk, il­letve indítunk. Felkeressük az üzemeket és szerződéseket kö­tünk, ismeretterjesztő előadá­sokra. Az idén csak olyan he­lyeken szervezzük meg a mun­kásakadémiákat, ahol biztosí­tani tudják a megfelelő létszá­mot. Tavaly 70-et indítottunk, azonban a felét sem fejeztük be, mert a negyedik-ötödik előadás lezárta — a hallgatók kimaradása miatt — az akadé­miák előadássorozatait. Az idén új, érdekes tematikával, jól képzett előadói gárdával in­dítják az akadémiákat. Ezen­kívül rendszeres szakmai és művészeti ismeretterjesztést, továbbképzést tartunk a műve­lődési ház művészeti csoport­jainak, szakköri tagjainak. — A gyermekszakkörök irá­nyítását, a gyermekek iskolán kívüli képzését tartjuk a mű­velődési házon belül folyó munka alapjának. hiszen a felsőbb szakkörök, művészeti csoportok leendő tagjai — az utánpótlás — ezekből a szak­körökből kerül ki. Az iskolai politechnikai nevelést segíti a fizikai szemléltető eszközöket készítő gyermekszakkörünk, amely a nyíregyházi tanyák és a járás tanyavilágainak isko­láit látják el mechanikai és elektrotechnikai kísérleti eszkö­zök prototípusaival. A gyere­kek olyan eszközöket készíte­nek, amelyeket a tanyai isko­lák tanulói is kivitelezhetnek, s ehhez a szakkör prototípúsok bemutatásával és útmutatások­kal nyújt segítséget. A nyáron a nyírbátori járás tanyai isko­lái részére készítettek szak­körszemléltető csomagokat. Megyénkben új, gyermekszak­kört indítottunk az idén: a mű­vészi toriiat, amely a talaj­torna és a balett újszerű „öt­vöződése”. Az új szakkör nagy népszerűségnek örvend. A húsz általános iskolás gyermek he­ti két alkalommal vesz részt foglakozásokon a Móricz Zsig­mond Művelődési Házban Rajz- és festő gyermekszak­körünk 30 taggal működik. Célja az, hogy a művészi haj­lamú, tehetséges gyermekeknek az iskolai tananyagokon kívül pluszt adjon, s ezzel felkészítse őket a képzőművészeti gimná­ziumi tanulmányokra. A gyer­mekek részére népi táncszak kört s indítottunk. Itt neveljük a felnőtt tánccsoport leendő táncosait Az orosz és német nyelvű társalgási szakkörök tagjai külföldi diákokkal tar­tanak levelezési kapcsolatot — A felnőttekből szervezett színjátszó szakkör Tamási Áron: „Énekes madár” című mesejátékával készül vidéki szereplésükre. Tervbe vettük egy zenés vígjáték feldolgozá­sát és megtanulását. A télen befejeződik a Szabolcs-Szat­­már megyei Nép Együttes megalapogása is. A népi tánc» sok három színtű képzésével — gyermekek, tizenhat éven aluliak és felnőttek népi tánc oktatásával — biztosítani tud­juk az új nagy együttes tag­ságát is. A tavasszal kétórás önálló műsorával — zenekari, kórus és táncszámokkal — fog bemutatkozni az új együttes. •— A Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban működik a negyvenéves fennállását ün­neplő Munkás kórus, amelyet kibővítünk és a jelenleginél jóval nagyobb létszámú fér­fikórussá alakítunk. Szilágyi A Don Quijote-tól a Mai lányok-ig Újfajta irodalmi műsor a televízióban A magyar televízió október­ben új irodalmi sorozatot indít a „Tv-olvasóterme” címmel. A sorozat műsorai az irodal­mi ismeretterjesztés és a köz­könyvtárak olvasómozgalmá­nak népszerűsítését segítik eiő. Az adások havonta egy­szer, szombat este jelentkez­nek. A most következő ne­gyedévben Li Tolsztoj: Anna Karenina, Balzac: Elveszett il­lúziók és Cervantes: Don Qui­jote című művéből rendeznek irodalmi esteket a közkönyv­tárak olvasóinak és a televí­zió nézőinek. Az „Irodalmi klub” utódja­ként jelentkező „Tv-olvasó­terme” című sorozat első adá­sára október 19-én, szomba­ton este kerül sor. A műsor­ban Tolsztoj: Anna Karenina című regényének egy-egy rész­lete hangzik majd el drama­tizált változatban. A regény főhősét Krericsey Mariann, tinovits Zoltán és Inke László személyesíti meg. Az est fo­lyamán a televízió néz-érfek is adnak fel kérdéseket, amelyekre postán kell majd 'beküldeni a válaszokat a ma­gyar televízióhoz. A film őskorának, s a mai« filmművészet kialakulásának megismerését segíti elő a Kossuth-rádió október 20-i, vasárnapi műsora, amelynek címe: „Vasárnap délelőtt — a filmek világában”. Az ér­dekes összeállítás áttekintést ad a mozgógép megszületésé­ről, a fényképezett színházról, a mai filmművészet létrejöt­téről. A műsorban elhangza­nak majd a régi és a mai fil­mek legismertebb slágerei, részleteket hallunk a „Kék bálvány”, az „Egy csók és más semmi”, a „Mai lányok”, a „B»dai cukrászda”, a Régi nyár” és a „Lila akácosok” c. régi magyar filmekből. Jea­nette Macdonald, Marlene Dietrich, Gaál Franciska, Wil­ly Fritsch és Nelson Eddy egy­­egy dalt énekel a „Sanfran­­cisco”, az „Alexander, s Rag­time Band” és a „Bijou” című nagysikerű alkotásokból. Élelmiszeriparunk sikere Brüsszelben Október 12-én nyűt meg Brüsszelben a Salon d’Alimen­tation kiállítás, amelyen a Magyar Kereskedelmi Kama­ra, illetve a magyar élelmi­szer külkereskedelmi vállala­tok is részt vesznek. A nem­zetközi éielmiszerkiállításon konzerveket, édességeket, ita­lokat, gyümölcsöket stb. mu­tatunk be. A kiállítás magyar pavilonjában árusítják is izé­ket a cikkeket, s már az első nap óta nagy sikere van a szaláminak, a kolbásznak és a tokaji boroknak. Az árusí­tás „sztárja” a porcelán oevo­­natú csokolá<ié figura. ^Magyarország " 1963. október 16.

Next

/
Thumbnails
Contents