Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-12 / 239. szám
MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Hz új 3004-es határozat A termelőszövetkezeteik politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításához az évek óta szinte már hagyományossá vált 3004-es kormányhatározatok — melyek egy-egy évre magukba foglalják az állami támogatás rendszerét — jelentős segítséget nyújtanak. A 3004-es kormányhatározatok évről évre újból és új ból megjelennek, de az állami támogatós alapelveit tekintve nem tartalmaznak eltérést. Ez abból adódik, hogy a párt által kidolgozott agrárpolitika helyességét maga az élet igazolta, így az e politika alapján kidolgozott állami támogatás rendszerében sincs szükség alapvető változtatásra. Ugyanakkor azonban a 3004-es határozatok tükrözik azokat az új vonásokat, amelyeket a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztése évről évre megkövetel. Nyilvánvaló, hogy az 1059. évi 3004/1-es határozat óta mélyreható változások következtek be a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Ennek megfelelően az 1964-es esztendőre vonatkozó 3004/6-os kormányhatározat a mezőgazdaság jelenlegi helyzetének megfelelően mindenekelőtt legfontosabb termeléspolitikai célkitűzéseink megvalósítását helyezi előtérbe. Ez tükröződik a határozat új vonásaiban A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődésének ebben a szakaszában néhány közös gazdaság gyorsabb előrehaladását olyan kedvezőtlen természeti és talajadottságok gátolják, melyek megjavítása az adott gazdaság saját erejét felülmúlja. Ezen az új 3004-es határozat úgy kíván segíteni, hogy o kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező termelőszövetkezeteknek állami támogatást biztosit s így kedvezőtlen viszonyaikat mielőbb jelentősen javítani tudják. Az 1964-es esztendőre vonatkozó termeléspolitikai célkitűzéseink között egyik ’egfontosabb feladat a tej- és tojástermelés növelése. Ennek feltétele, hogy a termelőszövetkezetek olcsóbban, több és korszerűbb tehén istállót és tojóházat építsenek. Egy korszerű istálló építése férőhelyenként kb. 15 000 forintba kerül. Eddig a termelőszövetkezetek egy férőhely létesítése esetén 1000 Ft. hitelelengedésben részesültek. Az új 3004-es határozat alapján — korszerűség szerint differenciálva — íérőheffyenként 1000—11 000 Ft-ig terjedhető állami tárno-400 Ft-ba kerül, ebből eddig a hitelelengedés mértéke férőhelyenként 50 Ft. volt Az új határozat értlemében a férőhelyenkénti állami támogatás 200 Ft-ra emelkedett. Lényegesen emelkedett az egyéb beruházások létesítésével kapcsolatos állami kedvezmény összege is. A korábbinál nagyobb kedvezményt biztosít az új határozat az öntözéses gazdálkodás bevezetése esetén is a sző' vetkezeteknek. Nagy gondot jelent számos, elsősorban gyenge termelőszö-. vetkezet ben, hogy a szakmai vezetés segítésére kiküldött szakemberek állami jövedelemkiegészítése 1964-ben megszűnik. Az új határozat értelmében a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekben öt évig, a közepesen gazdálkodó tsz-ekben pedig két évig terjedő tartalomra meg lehet hosszabbítani a jövedelem-kiegészítést, ha a szakember abban a termelőszövetkezetben marad, ahová az átirányítás történt, illetőleg további átirányítás során került. A 3004/6-os kormányhatározat a kihelyezett szakemberek részére továbbra is érvényesíti az alkalmazottakhoz hasonlóan a társadalombiztosítási és egyéb szociális kedvezményeket. Rögzíti a határozat a társadalmi tanulmányi ösztöndíj állami támogatását. Ugyancsak megerősíti a határozat a szakemberek részére építendő lakások állami támogatását is azzal, hogy egy-egy lakás építéséhez 80 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít. Az 1964-es esztendői« vonatkozó állami támogatásinak itt csak a leglényegesebb új vonásait említettük meg. Most az a legfontosabb feladat, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagsága mielőbb teljes részletességgel igyekezzen megismerkedni a határozattal. Ehhez a megyei és járási szerveknek kell megfelelő segítséget nyújtani. Ez annál is inkább fontos, mert az őszi munkák befejezése után termelőszövetkezeteinkben a soron következő feladat az 1963-as esztendő eredményednek számbavétele és az 1964-es tervek végleges kidolgozása, Az állami támogatás pedig szorosan összefügg a zárszámadások előkészítésével és a tervkészítéssel. A közlekedés yeszéheztetői November közepén indul a televízió téli mezőgazdasági tanfolyama A magyar televízió az idén —november közepétől március végéig — ismét megrendezi mezőgazdasági előadássorozatát. Programjának öszszeállításánál figyelembe vették a tavalyi, kísérleti jellegű oktatóműsor tapasztalatait, a szakemberek, nézők véleményét, észrevételét. Az idei televíziós mezőgazdasági tanfolyam 19 előadásból áll. Az egyes közvetítések ideje csak fél óra lesz, fele annyi mint tavaly, viszont a tartalom és a módszer változatosabb, gazdagabb. Az előadók csak néhány percig szerepelnek a kamera előtt; előadásuk többi részét különböző filmek, képek illusztrálják. Így a nézők még jobban megismerhetik a gyakorlatban már bevált termelési, tenyésztési, üzemszervezési módszereket és a tudománynak, valamint a technikának legújabb vívmányait. A jobb megismerést és megértést segíti elő az is, hogy az előadások népszerű formában, az előképzettség nélküli tszgatásban részesülnek. A tojó- gazdák számára is érthetően ház építése férőhelyenként 3— hangzanak el. Míg a tavalyi előadássorozat csak növénytermesztési kérdésekkel foglalkozott, az idén kiterjed a nagyüzemi gazdálkodás valamennyi nagyobb témakörére, így az állattenyésztésre, az állat-balesetvédelemre is. Szinte naponta közölnek az újságok híreket közlekedési balesetekről. Ezeket olvasva nem is igen csodálkozom Az illetékes válaszol Pável János kállósemjéni lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. mert a nagykállói fmsz az 1962. évre járó vásárlási és értékesítési viszszatérítési összeget nem fizette ki részére. Panaszát továbbítottuk az illetékeseknek, melyre a Szövetkezetek Megyei Központi Titkárságától a következő választ kaptuk: „A vizsgálat során megállapítottuk, hogy panasza jogos. A hibát a nagykállói fmsz követte el azzal, hogy az ön részére járó 345 forintot tévedésből másnak fizette ki. Intézkedtünk, hogy az összeget 8 napon belül az ön részére fizessék ki.” Megjegyzésünk: Egyszerűbben is orvosolhatták volna Pável János panaszát. A nagykállói fmsz csak szerkesztőségünk közbenjárására és felettes szerveinek segítségévei képes az esetleges mulasztásokat felfedni? ezen, hiszen sok tapasztalatot szereztem a közlekedésben, motorkerékpárral járom a megye országútjait. Csak néhányat említek. Bármerre megyek, minden falu tele van kutyákkal, libával, s más apró jószággal, ezek naphosszat őrizetlenül az úttesten tartózkodnak, veszélyeztetve főleg azok testi épségét, akik motorkerékpárral közlekednek. Gyakran „találkozhatunk” sertésekkel is, ez már sokkal veszélyesebb. A kerékpárosok és a lovaskocsik úgy közlekednek ahogy éppen akarnak, lehetőleg szabálytalanul. Ezek miatt az esti, éjszakai órákban még hatványozódik a baleset lehetősége, amikor kivilágítatlanul vesznek részt a közlekedésben. Számos baleset bizonyítja igazamat, amikor a fentieket úgy jelölöm meg, mint a közlekedés veszélyeztetőit. Ügy gondolom, — ez a gondolat készleteit e levél meg-' írására — ha ezeket a veszélyeztető körülményeket megszüntetnék a megye országútjain, sokkal biztonságosabbá válna a közlekedés. N. L. Nyíregyháza Építőipari vagy mezőgazdasági dolgozók? A Mátészalkai Vegyesipari Vállalattól helyeztek áit a mátészalkai járás termelőszövetkezetéinek közös építőipari vállalkozásához. Ennek már * • A szőlő téli tárolása A téli időben minden lehetőséget szükséges megragadni az emberi szervezet vitamin igényének a legjobb kielégítésére Egyik ilyen, kevésbé igénybe vett gyümölcsünk, a szőlő. A szőlő a cukron, ásványi sókon, szerves savakon és fehérjéken kívül — nem megvetendő mennyiségben — tartalmaz A, B-l és C-vitamint. A szőlő tárolásának több módja van. Ezek közül legjobban ’bevált a kamrában való tárolás és a fűrészpor közötti tartósítás. A tárolásra kerülő szőlőnek egészségesnek, vastag héjúnak, laza fürtűnek kell lennie mint például az Erzsébet királynő, izsáki sárfehér, csiri-csuri stb. A szőlőt szedés után válogassuk át, az Mielőbb takarítsuk be a kukoricaszárat Ä kukoricát nagy területen termesztjük, s a növény minden része jól hasznosítható: szemtermése nélkülözhetetlen abraktakarmány, szára a tömegtakarmány probléma megoldásánál fontos, csutkája tüzelőanyag, vagy a baromfiak almozásánál hasznosítható. A kukorica betakarításával általában nem foglalkoznak 'megfelelően a nagyüzemek, mert termését nem pergeti el, s úgy gondolják, akkor sem éri károsodás, ha novemberben vagy decemberben törik le. A csőtörés után nem csupán azért szükséges azonnal levágni a szárat is, mert csak így fejeződhet be igazán a betakarítás, hanem elsősorban azért, mert egyes kukoricaföldekbe október 20-ig búzavetések kerülnek. Megyénk tömegtakarmány problémája ismeretes. Az e téren mutatkozó hiányt igen jól lehet csökkenteni kukoricaszárral, • ha azt idejében, a törést követően azonnal betakarítjuk, mert — silóként vagy szárazon — a tehenészetek, növendéknevelők, hizlaldák és juhászatok elengedhetetlen tömegtakarmánya. Az októberben, közvetlen törés után — betakarított kukoricaszár, mint az alábbiakban láthatjuk, jobb keményítő értékben mint a gyenge minőségű rétiszéna, és a takarmányszalma. Egy kilogramm jó minőségű kukoricaszárban a száraz anyag 800, ebből az emészhető fehérje 17, a keményítő érték 260 gramm. A gyengébb minőségű réti szénában az arányok 840—29—210, a tavaszi árpa szalmájában 860—11—190 grammal alakulnak. Ha a kukoricaszár tovább kint marad levágatlanul, akkor az őszi esők kilúgozzák, a kártevő gombák pusztítják el tápanyagtartalmát. Ha silóhiány mutatkozik, a kukorica szárát elsősorban silóként kell felhasználni, mert így tárolódnak fel benne a legjobban a tápláló anyagok. A még zöld levelekkel rendelkező kukoricaszár alig kíván silózáskor nedvesítő anyagot. A silóba kerülő szár nedvességtartalmát 65—70 százalékosra kell biztosítani. Ilyen nedvességfokon folyik le zavartalanul a tejsavas erjedés. A nedvesítés végezhető sós vízzel, melaszos víz locsolásával, répafej vagy nedves répaszelet hozzáadásával. Amennyiben nincs szükség a szár besilózására, törés után azonnal le kell vágni, kévékbe kötni — s ha a terület letakarítása a vetés miatt nagyon sürget — a kévéket a táblán kívül, de ha mód van rá, a felhasználás helyén kúpokba, kazlakba rakni. A téli szálas takarmányt a vitaminban hiányosabb időre tartalékoljuk. Azokban az üzemekben, ahol optimálisan el vannak látva silóval és szálas takarmánnyal ajánlatos a kukorica szárát felaprózva almozásra felhasználni, mert így pótolható az alomszalma hiánya, s takarékoskodni lehet a más célra is fontos szalmával. Fodor Tamás. ■ esetleg megsérült szemeket a i fürtről távolítsuk el. A kamrában szagot, illatot - tartalmazó anyagot nem sza: bad tárolni, a hőmérséklet in- i gadozását a lehető legkisebbre • kell a helyiségben csökkenteni, i a szükséges páratartalom 80— ■ 85 százalék. — A kitisztított, ■ frissen meszelt helyiséget szükséges kénezni, hogy az i esetleg még ott lévő — vagy a ■ szőlővel bevitt — gombák el- i pusztuljanak. A kamrában favázrendszerre dróthuzalokat helyezünk, egymástól 30—40 centiméterre, s ezekre agas: suk a rafiára kötözött sző; lőfürtöket úgy, hogy azok ne , érjenek egymáshoz. Ha nagyobb mennyiségű szőlő kerül a helyiségben tárolásra, ; akkor havonta szükséges a kénezést megismételni, így a tartósított szőlő a következő év tavaszáig eláll. A tartósításnak ez a módja csak kisüzemi — házi — megoldás. A fűrészpor közötti szőlőtartósítás sem tökéletesen megoldott nagyüzemi eljárás, azonban ez idő szerint a tömeges szőlőéi tdvésnek egyik legjobb módszere. A tároláshoz kizárólag a bükkfafűrészpor alkalmas. A fűrészport kétszázalékos rézgálicos oldattal kell fertőtleníteni. A szőlőfűrtöket a fűrészpor közé úgy kell elhelyezni, hogy a szőlőszemek ne érjenek egymáshoz, tehát a fűrészport a szemek közé szórjuk. A ládákat olyan helyiségbe helyezzük, amelyben a hőmérséklet nem süllyed fagypont alá. Itt sem szabad egyéb szagot árasztó anyagot tartani. A fűrészpor ne legyen túlságosan nedves, mert egyrészt ráragad a szőlőszemekre, másrészt gombabetegségek telepedhetnek meg rajta. A szőlő nagyüzemi tartósításához a jövőben olyan anyagra van szükség, amely nem veszi magába a nedvességet, s nem lehet tenyészközege a gombáknak és egyéb kórokozóknak. Ilyenek lehetnek egyes, erre a célra pelyhesített, megdarált műanyagok. Karádi István. közéi másfél éve. Áthelyezéseim idején 300 fős volt vállalatunk létszáma, dolgozóink mintegy 80 százaléka kőműves és ács szakmunkás. De mind a mai napig szakszervezeten kívüli dolgozók vagyunk. Ugyanis ez idő alatt sem dőlt még el, hogy építőipari, vagy mezőgazdasági dolgozók, vagyunk-e? Háromszázan szeretnénk szakszervezeti tagok lenni, úgy érezzük, jogosan tar tjük sérelmesnek ezt az állapotot. Ezúton is kérjük az illetékesek sürgős döntését. Szabó József tetőfedő, Mátészalka Intézkedést kérünk A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Társadalombiztosítási és Szociális Bizottsága mellett működő Egészségügyi Albizottság munka tervének megfelelően Kisvárdán is ellenőrizte a bölcsődék, óvodák általános egészségügyi és ellátási állapotát. A vizsgálat folyamán a jó eredmények mellett, sajnos, bőven találhatunk hibákat is. A legnagyobb: Kisvárdán van. A községi tanács nyitott stráfszekéren szállítja az ebédet a hét óvodába. Az edények külső tisztaságához is kétség fér, de tartalmuk ki van. téve eső. por és egyéb szennyeződésnek, mert az előírást nem tartják be azok, akik az ételt szállítják. Az edények alatt nincs gyékény, a kocsi alja piszkos, az edények fölött nincs takaró, amely megvédené a szennyeződéstől. Több mint 300 gyermek ételét szállítják így mindennap délben. Vajon miért nem történik intézkedés a higiénikus szállításra? Ribóczi Pál. Iskolaújság Mint minden esztendőben az idén is megjelentetik iskolai újságjukat a mátészalkai gimnazistáik. A lap a közeljövőben jelenik meg, ezekben a napokban két tanár és tizenöt diák — az iskola szerkesztő bizottsága — lázas izgalommal munkálkodik, válogatják, szerkesztik a beadott írásokat. Külön említést érdemei, hogy a gimnázium 800 diákja 6 napos társadalmi munkát vállalt, ez közel 38 ezer munkaórát tesz ki. Munkájukkal a termelőszövetkezeteket segítik. Ezekben a napokban az almáskertek és a kukoricatáblák hangosak a szorgalmasan dolgozó diákok énekétől. A munkáért kapott pénzt az iskola hasznosítja. Hornyák István.
