Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-12 / 239. szám

GAZDAG SZÜRET XX. ÉVFOLYAM. 839. SZÁM Ára: 50 Oller 1983. OKTÓBER 12, SZOMBAT Tárgyalás a leszerelés kérdéseit* Gromlko-Kennedy megbeszélés — Hasznos volt az eszmecsere — A szovjet íiüiügymin.ssier a hónap közepén hazautazik Az Egyesült Államokban két hete folyó szovjet— amerikai megbeszélések legfontosabb fejezetükhöz érkeztek csütörtökön dél­után, amikor Gromiko szovjet külügyminiszter látogatást tett Kennedy el­nöknél. Washington, POLGÁR DÉ­NES. az MTI washingtoni tu­dósítója jelenti i Gromiko kíséretében volt Szemjonov külügyminiszter­­helyettes és Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete. Amerikai részről az el­nökön kívül, Rusk külügymi­niszter, Tyler, a külügyminisz­térium európai ügyekkel meg­bízott államtitkára és Thomp­son, a külügyminiszter ta­nácsadója szovjet ügyekben vett részt, a tolmácsokon kí­vül. A tanácskozás az elnök dolgozószobájában több mint két órán át tartott. Az elnöktől kijövet, Gromi­ko a várakozó újságíróknak azt mondotta, hogy tovább folytatták mindazoknak a kér­déseknek a tárgyalását, ame­lyeknek megbeszélését az ame­rikai külügyminiszterrel New Yorkban megkezdték. Ezek kö­zül a kérdések közül egyesek az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, illetve a két or­szág viszonyát érintik. de vannak köztük olyan kérdések is, amelyek minden államot közvetlenül érintenek. — Azt hiszem, mondotta Gromiko —, a megbeszé­lés nagyon hasznos volt. Mindkét fél készségét nyilvánította arra, hogy kiszélesíti azoknak a kér­déseknek a körét, ame­lyekben megértés lehetsé­ges a két ország között, s mindkét fél egyetértett abban, hogy ezen kell dolgozni. A megtárgyalt problémák közül egyesek a leszereléssel kapcsolatosak. — Persze folytatta Gromiko -—, ha azt mondanám, hogy nem érintet­tük az európai biztonság kér­dését, akkor önök valószínű­leg nem hinnének nekem. A szovjet külügyminiszter nem volt hajlandó részletekbe bo­csátkozni, azzgl a problémá­val kapcsolatban azonban, hogy megtiltsák nukleáris fegyverek alkalmazását a vi­lágűrben, kijelentette: ismere­tes, hogy ebben a kérdésben kölcsönös jnegértés van és ilyen értelmű nyilatkozatok is hangzottak el minőkét fél ré­széről. Ennek a megegyezés­nek a formába öntése a leg­közelebbi jövőben meg fog történni. Kérdésre válaszolva a szovjet külügyminiszter azt mondotta, hogy a le­szerelés problémájának nagyon sok vonatkozását megtárgyalták. Gromiko közölte, hogy október kö­zepéig marad az Egyesült Államokban. Gromiko helyi idő szerint — pénteken 10 órakor elutazott Washingtonból. Még néhány napig New Yorkban lesz, de nem valószínű, hogy magas személyiségekkel tárgyal. Amerikai részről szintén tá­jékoztatták a sajtót. A tájá­­koztatás szerint a megbeszélés véleménycsere volt. Formája az volt, hogy Gromiko a Szov­jetunió. Kennedy pedig az Egyesült Államok álláspontját ismertette. A megbeszélt kérdések kö­zött szerepelt — hangoz­tatták amerikai részről — a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közti megnemtámadási egyez­mény ügye, a multilaterá­lis NATO-parancsnokság kérdése, Berlin problémá­ja, Kuba, Laosz és a nuk­leáris fegyverek megtiltá­sa a világűrben. Amerikai részről is hangos tatták, hogy a megbeszéli hasznos volt, bár megegyezi nem jött létre. Ésszerűbb munkaszervezést! (3. Oldal) Adenauer benyúj­totta lemondását (3. Oldal) Longarone nincs többé (6, oldal) Ötös találat a lottón (0. oldal) Az NDK elleni mérkőzés csopatösszeál1 írása (4. oldal) A szovjet Kiiiji^niiniszíérsnni nyilai kova ta Válasz Adenauer kijelentésépe A szovjet Külügyminiszté­rium sajtóosztálya közölte: Adenauer október 3-i tele­víziós nyilatkozata arra vo­natkozólag, hogy a kancellár Nyikita Hruscsovhoz intézett magánlevelében javaslatot tett „tízéves fegyverszünetre" a tények szándékos elferdíté­se. Ezzel kapcsolatban a Szov­jetunió Külügyminisztériumá­nak sajtóosztálya kijelentette, hogy 1962-ben a kancellár nem küldött semmiféle, az említett javaslatot tartalmazó magánlevelet Nyikita Hrus­­csovjiak. A sa jóosztály közli, hogy múlt év június 6-án Adenauer meghívta Szmirnovot, a Szov­jetunió bonni nagykövetét és az NSZK s a Szovjetunió kap­csolatairól folytatott beszélge­tés során kérte, közölje Hrus­­csowal azt az elgondolását, hogy „tíz évre sajátos fegy­verszünetet köthetnének, fegyverszünetet olyan értelem­ben, hogy minden úgy marad­jon, ahogyan most van." „Azt gondolom — mondta a kan­cellár —, hogy ez alatt a tíz év alatt a szenvedélyek lahig­­gadnak é(S létrejön a meg­nyugvásnak és a tiszteletnek az a légköre, amelyben kov­­nyebben meg lehet oldani majd a jelenlegi problémá­kat. Ez az én kívánságom. önök tiszteletben fogják tartani a mi jogainkat, mi pedig az önök jogait, később pedig megvizsgáljuk, hogy mit lehet tenni a vitás kérdések megoldása végett. Én szünetet akarok, hogy meg lehessen ol­dani a tényleges problémákat. E téren az ellenőrzött lesze­relés problémáját tartom az alapvető kérdésnek”. Ugyanezen év július 2-án Szmimov felkereste Adenauert és a szovjet kormány meg­bízásából Globke jelenlétében közölte a választ a kancellár június 6-án ismertetett javas­lataira. Adenauemek atadta a szovjet kormány válaszának orosz és német nyelvű szőve­­gét. Á szovjet Külügyminiszté­rium sajátosztálya ismerteti a választ, amely egyebek kö­zött rámutat: Nyikita Hrus­csov és kormányának tagjai átgondolták Adenauer elkép­zeléseit egy sajátos, tíz évre szóló fegyverszünet megköté­sére vonatkozólag „olyan ér­telemben, hogy minden ma­radjon úgy, ahogyan most van”, Hruscsov és munkatár­sai úgy vélik, hogy a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti barátság és együttműködés teljes mér­tékben elérhető, és úgy gon­dolják, hogy a bizalom ama légkörének megteremtését, amelyben könnyebben meg­oldhatók lennének a ma problémái, nem szükséges el­halasztani tíz esztendővel, vagy akár csak egy esztendő­vel is. Haladéktalanul hozzá kellene kezdeni e légkör meg­teremtéséhez. A szovjet kormány rámu­tat arra, ha Adenauer javas­lata mögött az a szándék áll, hogy elodázza a német kér­dés békés rendezését és más nemzetközi problémák piegol­­dását, akkor ez az elgondolás nem felel meg a mai helyzet követelményeinek, valóravól tása nem hozna hasznot. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a rendkívül bizonytalan és ve­szélyes helyzet elhúzódása újabb tíz esztendővel azt je­lentené, hogy teret kapnak azok az erők. amelyek politi­kájukkal már ma is veszélyez­tetik a népek jólétét és bé­kés életét, azt jelentené, hogy még évekig fennállna a ha talmak katonai összetűzésével fenyegető helyzet a megszállt Nyugat-Berlinben. A szovjet kormány ismétel­ten megállapítja, hogy azok­nak az államoknak, amelyek az időszerű nemzetközi prob­lémák, mindenekelőtt pedig az egész német kérdés békés ren­dezésére törekednek, nem sza­bad abbahagyniuk erre irá nyúló erőfeszítéseiket. A Szovjetunió a maga részéről mindent megtesz ennek ér­dekében. A nyilatkozat felsorol té­nyeket, amelyek azt mutatják, hogy az NSZK kormányának általános vonala a német kér­dés békés rendezése ellen irá­nyul. „A tízéves elhalasztás — hangzik a nyilatkozat — amelyhez talán az NSZK-ban egyesek olyan reményeket fűznek, hogy erőt tudnak ad­dig nyújtani a második világ­háború eredményeinek felül­vizsgálásához és a revanshoz, semmit sem adhat Nyugat- Németországnak és az európai biztonság megszilárdulását sem szolgálhatja,” A Külügyminisztérium sajtó­­osztálya elmondja, hogy a szovjet nagykövettel folytatott beszélgetéseken Adenauer nem vetette fel Németország egyesítésének kérdését, mint ahogy ezt állította október 3-i televíziós beszédében, az NfcK-ra vonatkozó kérdések­ről sem szólott, és nem emlí­tette ezeket a kérdéseket a „fegyverszünetre” vonatkozó elképzeléseivel kapcsolatban. „Adenauer valamivel koráb­ban kijelentette — hangzik fi Külügyminisztérium magyará­zata —, hogy megérti, milyen irányban halad Németország fejlődése s ennélfogva nem veti fel az újraegyesítés kér­dését. Ezt azonban nem mond­hatja meg nyiltan, mivel sa­ját pártjában is megkövez­nie” Az Adenauer kormány po­litikájának ismeretében — hangzik a Külügyminisztérium sajtóosztályának magyarázata — mindenki előtt világos, hogy a kancellár „fegyverszü­neti” javaslatának célja: el­odázni a német kérdés békés rendezését és időt nyerni a Német Szövetségi Köztársaság fegyverkezési terveinek meg­valósításához, az erőgyűjtés­hez a második világháború eredményeinek revíziójára és a revansra. Adenauer nyilatkozata — mutat rá a továbbiakban a jegyzék — nem hagy kétsége' afelől, hogy ő, aki a napokban készül elhagyni a kancellári széket, makacsul arra hasz­nálja fel a hátralévő időt, hogy árnyékot vessen a Szov­jetunió békeszerető politiká­jára, megindokolja saját csőd­be jutott külpolitikai irányvo­nala folytatásának szükséges­ségét és ezzel egyidejűleg mentse magát, mint kancel­lárt, aki állítólag a békéért és Németország egyesítéséért küzdött. Ez eleve kudarcra kárhoztatott kísérlet. A KÖZÉLET HÍREI Dobi István és Kállai Gyula fogadta az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségét Pénteken délben a Parlament Munkácsy termében Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke és Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja fogadta az Egyesült Arab Köztársaságnak Moha­med Abdel Karim tábornok, hadügyminiszter-helyettes ve­zetésével hazánkban tartózko­dó küldöttségét. A vendégeket a fogadásra elkísérte Boutros Abadir, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykö­vetségének Ideiglenes ügyvivő­je. Dobi István és Kállai Gyu­la szívélyes baráti beszélge­tést folytatott a küldöttség ve­zetőjével és tagjaival. A beszélgetésben részt vett Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Kossá István közleke­dés- és postaügyi miniszter, Naményi Géza, a kormány Tá­jékoztatási Hivatalának veze­tője, Rónai Rudolf köz’ekedés- és postaügyi miniszterhelyet­tes. Kádár János fogadta n Kazánban tartózkodó finn főszerkesztőket Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke pénteken fogadta a ha­zánkban tartózkodó finn újság­író küldöttséget: Jaakko Ha­kniét, az Aamulehti főszer­kesztőjét, Jorma Simyurát, a Kansan főszerkesztőjét, dr, Kansan Chilisét főszerkesztő­jét, dr Torsten Stelnbyt, a Hufvudstadsbladet főszerkesz­tőjét Tyko Tgrponent, a Turun Sanoirjat főszerkesztőjét, vala­mint dr. Kullervo Killinent, az STT Finn Távirati Iroda ve­zérigazgatóját. A kormány el­nöke beszélgetést folytatott az újságírókkal és válaszolt kér­déseikre. íkrményországbóS Grúziába Indult a magyar katonai küldöttség A Czinege Lajos vezérezre- Szovjet Szocialista Köztársa-, des. honvédelmi miniszter ve- ság fővárosába indult. A kül­­zetésével Szovjetunióban tar- döttség itt tölti a szombati na­­tózkodó magyar katonai luil- pót, majd vasárnap Taskent­­döttség pénteken örményor- be, Üzbegisztán fővárosába in­­szágból Tbiliszibe, a Grúz dúl. Fogadás a Lengyel Néphadsereg Napja alkalmából Waclaw Jackowski ezredes, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséja, pén­teken este a nagykövetségen miniszterhelyettes, valamint a Magyar Néphadsereg több tá­bornoka és parancsnoka. Részt vettek a fogadáson a társ fegy­veres testületek képviselői, ott fogadást adott a Lengyel Nép- volt a Honvédelmi Miniszté­­hadsereg Napja alkalmából. A rium és a Külügyminisztó­­fogadáson megjelent Köteles rium több vezető beosztású Jenő altábornagy, honvédelmi munkatársa. Az Országos Béketanács táviratai Az Országos Béketanács táviratban köszöntötte a szov­jet békebizottságot a részleges atomcsendegyezmény életbe­lépte alkalmából. Az Országos Beketanács tudományos bi­zottsága a szovjet tudományos bizottságot üdvözölte. A magyar békemozgalom vezető testület« tolmácsolta jókívánságait az 1962. évi No­­bel-békedíj kitüntetettjének, Linus Paulling világhírű ame­rikai tudósnak. Az összindiaí béketanácsnak részvétét fejez­te ki Szajfuddin Kicslu el­hunyta alkalmából, akit nem­zetközi Lenin-békedíjjal is kihintettek, s az indiai béke­tanács elnöke volt. Az Országos Béketanács az olasz békemozgalomhoz inté­zett táviratában népünk együttérzését fejezte ki az Olaszországot ért súlyos ka­tasztrófa miatt. A magyar szakszervezeti küldöttség látogatása Ghánában Accra, (MTI): A Ghánában tartózkodó magyar szakszervezeti küldött­ség tárgyalásokat folytatott a ghanai szakszervezetek veze­tőivel, megismerkedett a gha­nai és az össz-afrikai szak­­szervezeti mozgalom több fontos kérdésével. Látogatást tett a népi konvenció párt székházában s a gíhanai far­mertanácsban: Erdeiné a magyar nőtanács elnöke fel­kereste a ghanai nőszövetség vezetőit, m^jd Accrában nagy­gyűlést tartottak a magyar nőtanács elnökének tiszteleté­re, amelyen Erdeiné beszá­molt a magyar nőtanács mun­kájáról, a, magyar nők életé­ről, helyzetéről és törekvéseik. roL

Next

/
Thumbnails
Contents