Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

Miért termelnek ^ßesti fi&sia : drágán a ktsz-ek ? Gondolkodni, aztán cselekedni! — Személyszállítás tehergépkocsival — Hanyagságért bírság — Tanulságos statisztika A megye kisipari szövetke­zeteiben az utóbbi időben aránytalanul nőtt az anyagfel­használás, emelkedtek a kü­lönböző költségek. Az egyéb­ként túlteljesített féléves terv­­teljes termelési értékét 94 és fél százalékos költségráfordí­tással érték el. Tehát végső soron; drágábban termeltek mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Hétmillió — indok nélkül Vajon indokoltak e ezek a feltűnően magas költségek; Semmiképpen sem, mert ezek egy részét kis akarással elke­rülhették volna. Az üzemi ál­­lalános költségeknél külön fi­gyelmet érdemel például az idegen tatarozások, javítások sib. költségtétel. Megyei szin­ten ez 2 millió 45(5 ezer fo­rintot tesz ki. Féléves idő­szakra hatalmas ez a szám. Megindokolni — sajnos — csak azzal lehet, hogy egyes szö­vetkezeti vezetők sokszor ala­posabb meggondolás nélkül, minden elfogadható ok nélkül végeztetnek ilyen természetű munkákat. A gépgyártás iparágban — a^nelyet mindössze két szövet­kezet, a Kisvárdai-. és a Nyír­egyházi Vasipari KTSz képvi­sel — több mint 338 izer fo­rintot tesz ki ez az összeg. A bőrruházati iparban ilyen cél­ra 225 ezer forintot költöttek. Drága fuvar Kétségtelen, hogy — első­sorban a gépgyártásnál — az anyagok nagy részét nem tud­ják telephelyeiken beszerezni a szövetkezetek. Legtöbbször Budapestről, vagy az ország más, távolabbi helyeiről kell ideszállítani. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy ezeknél a szállításoknál ne érvénye­süljön a tervszerűség, a na­gyobb és alaposabb megfon­toltság, a fuvareszközök jobb kihasználása. Gyakori az olyan eset, hogy az AKÖV-től állandó jelleggel bérelt teher­gépkocsit nem használják ki kellően, sőt az egyik ktsz rendszeresen személyeket fu­­varozgatott a teherszállításra kért teherkocsin. Drága fuvarok ezek. Egy te­hergépkocsiért például napon­ta ezer, ezerkétszáz forintot Íveli fizetni. Azonban az eset­nek nemcsak ezt az oldalát kell nézni. Tekintettel kell lenni a jelenleg fennálló szál­lítási nehézségekre is. Éssze­rűtlen kocsihasználattal a népgazdaságilag ugyancsak fontos területekről vonnak el szállítóeszközöket. Kiküldetés, vagy... Fél év alatt — szinte hihe­tetlenül nagy összeget — ke­reken 660 ezer forintot költöt­tek el nyomtatványokra és iro­daszerekre a megye kisipari szövetkezetei. Ezért elsősor­ban a főkönyvelők felelősek, hiszen nekik közvetlenül is fel kellett volna lépni az ilyenfajta pazarlások ellen. Hasonló könnyelműség ta­pasztalható az utazási és köz­lekedési költségeknél. Ilyen címen a fél év során 1 millió 841 ezer forintot fizettek ki! Mindez arra vall, hogy ezen a területen hiányos az ellenőr­zés, a kiküldetések elrende­lése ötletszerűen történik, sok a felesleges utazgatás. Első­sorban az építőipari, és az ilyen részlegekkel rendelkező vegyes szövetkezeteknél hi­ányzik a következetes útiel­­számolás-ellenőrzés. Némelyik szövetkezet egy-egy dolgozója rendszeresen, napokat tölt el Budapesten, de a kiküldetés Néhány hete kezdődött a bábszínházi évad a József At­tila Megyei Művelődési Ház­ban. Vasárnaponként gyer­meksereg tölti be a bábter­met és hallgatja végig a me­gye bábosainak előadásait. A nyíregyházi bábszínház őszi. téli tervei között érde­kes mesejátékok szerepelnek. Most a „Miért rövid a mackó farka” és a „Csalavári—csa­­lavér” című bábjátékot adják elő vasárnaponként. A báb­színház következő műsorán pedig a „Kisegér”, a Csodá­­dálatos liliom”, a „Bundás és Füles az erdőben” című me­sék bábszínházi változata sze­repel. A mikulási különelőadásra már megkezdték a készülődést a művelődési ház bábosai. Előadják a „Vitéz László, az erdőőr", című darabot. Kará­csonykor a „Kényes baba” és a „Bőgő Maci karácsonya” cimű mesejátékot mutatják be. után nem tud beszámolni ar­ról, hogy mit is intézett tu­lajdonképpen. Az ilyen kiszál­lásokat nyilván meg kell szün­tetni. Kártér lések Kamatokra, bírságokra, köt­bérekre az év első felében ke­reken 1 millió 120 ezer forin­tot fizettek ki a szövetkeze­tek. A büntetés és bírság eb­ből 325 ezer forintot tesz ki; nagy része olyan természetű kifizetés, amely valakinek a mulasztásából keletkezett. Ké­sőn küldték el az adóbeval­lást, nem végezték el a kü­lönböző kötelezettségekből adódó átutalásokat stb. Kevés az olyan szövetkezeti vezető, aki a keletkezett kár miatt, a hiba elkövetője el­len kártérítési eljárást indíta­na. Az ilyen emberek végül is a maguk kárán tognak ta­nulni, mert a telettes szerv vele szemben indít majd eljá­rást a kár megtérítésére. Takarékosság minden terü­leten: ez nemcsak fontos nép­­gazdasági érdek. Az ilyen cél­lal hozott határozat, intézke­dés a szövetkezeti tagság hasz­nára is válik. Gyarapodik a szövetkezet vagyona, nagyobb Januárban egészen újszerű, úgynezett sikbábakkal ját­szók majd a „Kréta mesét” és az „ABC király”-t. A későb­bi műsortervben szerepel még a „Bűvös tűzszerszám”, a „Három kisgida”, az „Ezer­színű mesemadár”, a „Kiska­kas gyémánt félkrajcárja", a „Hol volt, hol nem volt", és a „Legokosabb nyúl” című me­sedarabok. A művelődési ház minden vasárnap más-más általános iskola részére szervez külön­­előadást, így egy darabot nyolc hétig játszik, — addig amíg minden iskola még nem nézte az előadást. — Az előadásokra jutalomképpen, ingyen belépőjegyet is ad a bábszínház. A bábszínház díszleteit, bábjait a művelődési ház bábosai maguk készítik. A közeljövőben bábkészítő szak­kört szerveznek. lesz az év végi reszesedes Tóth Árpád. Iskolai előadások, jutalomjegyek A bábszínház őszi, téli tervei A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium tanulóinak kirándulása Budapesten. A diákok a Szépművészeti Múzeum bejáratánál. Bozsán Endre felv. Miért sebesült meg Balázs Zoltán? Balázs Zoltán, a Kisvár­­dai Fém- és Faipari KTSz pott fejéhez, arcához. Hiába. A megyúlladt és a felrobbant resztül kiszivárgott és a vil­lanyhegesztés lángjától fel­KPVDSZ Kulturális Napok Kiállítások, műsoros estekkönyvankétok megyénkben szervezeti politikai iskolák a megye 33 helységében 624 hallgató részvételével. Közép-Európa legtisztább folyója a Tisza Északról délre változik a folyó élővilága A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete október 13 és 21 között rendezi meg a KPVDSZ III. Kulturális Na­pokat- Gazdag, változatos programot állítottak össze a szakszervezet megyei vezetői erre a hétre, s a kulturális napok eseménysorozata nem­csak a szakszervezeti életnek, n általános kulturális tevé­kenységnek is jelentős része lesz. A Kulturális Napok műso­raiban népiegyüttesek, szín­­átszócso portok bemutatói, -önyvbarát-napok, író-olvasó találkozók, árucikkbemutatók, ankétok, ismeretterjesztő elő­adások szerepelnek. Tarpán a fehérgyarmati Cmsz táncegyüttes, Győrtele­­ken, Bujon, Rakamazon, Nagy­halászban, és Vencsellőn a riagykállói fmsz színjátszócso­­oort ad műsort. A mátészal­kai cigányegyüttes Máridokon, Dombrádon, Bárányban, a vá­sárosnaményi fmsz színjátszók Vaján, Tornyospálcán és Sza­­mosszegen mutatják be miiso­rukat. A megye 27 községében rendeznek műsoros esttel egy­bekötött könybarát-napokaf és író-olvasó találkozókat. Többek között Nyírbélteken, Mándokon, Nyírbátorban, Ti­szátokon, Kemecsén és Bal­­kányban lesznek könyvanké­tok. A nyíregyházi Vajdabo­korban és Nyírbátorban is­meretterjesztő előadások lesz­nek. Az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat a nyíregyházi Irodaházban ruhabemutatót, a kisvárdai üvegboltban pedig műanyag háztartási cikkek bemutatóját rendezi meg. Az OTP lakberendezési kiállítást nyit Nyíregyházán. Az 5. szá­mú általános iskolS*an föld­rajz- és magyarszakos taná­rok tartanak előadásokat a képeslapgyűjtő ankéton. A KPVDSZ Kulturális Na­pok idején kezdődnek aszaü-A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézete és a Magyar Hidroló­giai Társaság limnológiai szakosztálya idén is megren­dezte a hidrobiológus-napot, amelynek megnyitóját csütör­tökön délelőtt tartották Ti­hanyban. A tudományos ülésszak el­ső napján dr. Kolozsvári Gá­bor, a Tisza-kutató munka­­közösség vezetője előadásá­ban részletesen kitért a fo­lyó életvilágát veszélyeztető szennyvizek okozta problé­mákra. A Tisza napjainkban Közép-Európa legtisztább fo­lyójának számit, bár a vizs­gálatok szerint az utóbbi idő­ben már szembetűnő volt az ipari szennyeződés, amelyet dolgozója — mint mindig — ezúttal is jó kedvvel végez­te munkáját. Acélból készülő virágállványokat hegesztett villannyal a központi műhely udvarán. Egyszer csak várat­lanul — mintha lángba borult volna az egész környék — hatalmas detonáció rázta meg a levegőt, ösztönszerűen ka­főleg Szolnok üzemei és a csehszlovákiai gyárak a Bod­rogon át lefolyó szennyvizei okoznak. A kutatók felmér­ték a szennyeződés arányát és felhívták a figyelmet a károk megelőzésére. A Tisza-kuta­­tók idén értékes tudományos megállapításokkal gazdagod­tak. Vizsgálatok során bebizo­nyosodott, hogy a Tisza észa­ki szakaszától, ahol a durva hordalékát lerakja, dél felé fokozatosan megváltozik a fo­lyó élővilága. A Tisza halállo­mányáról megállapították a kutatók, hogy a folyó szabá­lyozása óta egyre fokozottab­ban gyérül. Az idén a Tisza árterületén nagyarányú ma­dárvédelmi munkálatok kez­dődtek. gáz súlyos sebeket okozott; megégett mindkét kezefeje, arca és leégett a haja is... Az egész szörnyen fájdal­mas. Tetéződött a baj azzal is, hogy Balázs Zoltán há­rom hétig nem dolgozhatott. Ezt a munkakiesést megérezte családja és a szövetkezet is. A villany hegesztésnél tudva­lévőén nem keletkezik gyú­lékony gáz. Hogyan történhe­tett hát a robbanás, honnan került oda a gáz? A hegesztés színhelyétől mintegy három méter távol­ságra egy acetilén gázfejlesz­tő-készülék volt elhelyezve. A készülék már egy hónapja nem zárt tökéletesen, szivár­gott belőle a gáz. E miatt nem is használták. A brigád­vezető jelentette ezt a szö­vetkezet vezetőségének, de megjavítására nem történt intézkedés. A baleset napján egy sür­gős munkához szükség lett a gázfejlesztőre és annak elle­nére, hogy csak egy fél órá­ig hegesztettek autogénnel, a készüléket teljesen feltöltöt­tek a gáz fejlesztésére hasz­nált karóiddal. Használat után a maradék gáz a fejlesz­tőből ‘ a rossz tömítésen ke­robbant. A hegesztésre vonatkozó óvó rendszabály előírja, hogy „hegesztési, vágási munkát csakis.... tanfolyamot végzett, vizsgát tett,... szakképzett, a berendezés kezelésére, veszé­lyeire, továbbá a hegesztés köziben jelentkező sugárzás ártalmaira kioktatott dolgozó végezhet", továbbá; „hegesz­tési munkát tűzveszélyes gyúlékony, robbanóanyag kö­zelében végezni tilos, a meg­engedhető legkisebb távolság hat méter.” Üzembe helyeztek egy olyan gázfejlesztő-készüléket amelyiknél tavaly már robba­nás történt és tudvalévőén hibásan működött. Balázs Zoltán nem rendelkezett he­gesztő vizsgával. Erről tudott az a brigádvezető is, akitől a munka elvégzésére utasí­tást kapott. Tűzveszélyes, robbanóanyag közelében, a megengedett távolságon belül hegesztett és nem használt védőkesztyűt. ^^iyarorszái 1963. október 11.

Next

/
Thumbnails
Contents