Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-09 / 236. szám
TÉTLEN VAGONOK Soha ennyi áru nem fordult még meg a nyíregyházi MÁV állomáson, mint ezekben a napokban. Minden vagon kirakása sürgős, kell a kocsi újabb áru elszállításához. A szállítmányozásnál szeptemberben 30 százalékkal löbb árut továbbítottak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Darabáruból több mint 5000 mázsával többet mozgattak meg a rakodómunkások, kocsirakományban 98 ezer 333 mázsával több árut indítottak útba. Túlteljesítették a tervet a kocsikihasználásban és közel hétszázalékos önköltségcsökkentést értek el. Növekedett a kisvasúti átrakó forgalma is. Az elmúlt hónapban 105 százalékos kocsikihasználással 391 kocsival többet raktak át, mint 1962. szeptemberében. S mindezt olyan körülmények között érték el, amikor az AKÖV még nem tudott elég kocsit és rakodómunkást biztosítani az érkező áruk elszállításához. Októberben ezen a téren már javult a helyzet. Az 5-ös számú Autóközlekedési Vállalat mindent megtesz, hogy fennakadás ne legyen az árutovábbításban, legyen hely az újonnan érkező áruk számára. S amíg a MÁV és az AKÖV mindent megtesz a tél okozta elmaradás behozásáért, még mindig akadnak vállalatok, amelyek nem segítik elő ezt a törekvést. A konzervgyár almatárolói iparvágányán például a beérkező 71 vagonból 41 után fizettek kocsiálláspénzt. A tömegrakodón a száz vagon után engedélyezett 400 óra kirakási idő helyett 1080 óra alatt végezték el ezt a munkát. A FŰSZERT 08 vagonjából 42 lett kocsiálláspénzes. Ez a vállalat a MÁV többszöri figyelmeztetése ellenére sem törekedett ezt a hibáját megszüntetni. Ezért a MÁV úgy határozott^ hogy október elsejétől négyszeres dijat számol fel a vállalatnak a kocsiállásokért. Egy óra az eddigi nyolc forint helyett 32 forintba kerül! Túl azon, hogy a MÁV a kocsiálláspénz felemelésével is igyekszik jobb belátásra bírni a fegyelmezetlen szállítókat, mindent meg kell tenni a kocsiállásidők csökkentéséért. Szinte elképesztő a száma az olyan vagonoknak, amelyeket hiába kérnek, követelnek áruszállításra a különböző vállalatok. A nyíregyházi Építőipari Vállalat betonáru tervteljesítéséhez időarányosan mintegy ezer köbméter folyamkavics hiányzik. A bányának az alapanyag elszállításához közel száz vagonra lenne szüksége. Sok, a mezőgazdaságban nélkülözött gép vár elszállításra nap, mint nap a Mezőgazdasági Gépjavítóban. Egyre több vagon szükséges a mezőgazdasági termékek elszállításához is. Ne a büntetés legyen a jobb munkára való ösztönzés serkentője. Sokkal inkább az a tudat, hogy a kocsifordulók meggyorsítása, a kocsiállásidők csökkentése, a vagonok kihasználása végső soron a mindnyájunk jobblétét szolgáló népgazdasági terv teljesítésének fontos eszköze. Tóth Árpád. Iskolapadban a jövő tudósai Matematikai középiskola Szibériában Ez év januárjában nyílt meg a Szovjetunió első új típusú matematika-fizikai Középiskolája, Szíriában. Az iskola tanulói azok a 14—17 éves fiúk és leányolt, akik a Szíriában és Távol- Keleten meghirdetett matematika-fizikai versenyek döntőjében a legjobb eredményt érték el. Kamcsatkából, a Szahalin-szigetről, a Sarkvidékről is jöttek tanulók. Mindannyiuk szenvedélyes szerelmese jövő tudományos szakjának, már gyermekkorukban kivételes képességet árullak el bonyolult matematikai műveleteik megoldásában. Napi öt óra osztályfoglalkozás , Az, Altáj-hegység egy kis falujából jött a verseny első helyezettje, Borisz Kozlov. 13 éves korában kezdett foglalkozni kvantum-mechanikával és absztrakt algebrával. A kis Kjahtiból jött Sz* Gyerlov, ugyancsak a matematika magasabb fokú ágaiban árult el már 13 éves korában komoly tájékozottságot. Az iskolának mindössze 116 tanulója van, 4 első osztálylyal: 2. osztályban a 14 évesek, 2. osztályban a két évfolyammal idősebb tanulók van nak. Fő foglalkozás a matematika és fizika: évi 192 óra matematika, 384 óra matematikai gyakorlat, 128 óra fizika és 256 óra fizikai gyakorlatok. Az angol nyelvet heti 10 órában tanulják. Naponta csak 5 óra az osztályfoglalkozás, amikor általában 6 órát tanulnak a többi középiskola tanulói- Miért ilyen kevés a napi óraszám? Sok idő önálló tanulmányokra- Az iskolát 3 évesnek terveztük — mondja az igazgató az újságíró kérdésére. — Az érettségi után tanulóink vagy kibernetikai programozók lesznek, illetve ilyen irányú laboratóriumokban kísérleti munkára jelentkeznek, vagy egyetemre mennek. Ezért sok időt adunk nekik önálló tanulmányokra. A napirend: fél nyolctól este fél kilencig tanulás, pihenő szünetekkel. A pihenésre szánt órákban tilos a szaktárggyal foglalkozni, sportolhatnak és szépirodalmat olvashatnak a tanulók. Fél kilenckor szigorúan alvás. — Egyik este fél kilenc után körüljártam a hálótermeket — mondja az igazgató- — Egyik fiút olvasáson kaptam. — Miért nem alszol? — Kérdeztem. — Nincs rá Budker, időm. Már a 17-ik évemben vagyok, és a nagy felfedezéseket 20—25 éves korukban tették a matematikusok. — Megnéztem a könyvet: egy halmazelméleti tanulmány volt. Jobban tudnak, minta másodéves egyetemisták Az iskolának mindössze négy állandó tanára van, a többi előadó a novoszibirszki egyetemről és a Szovjetunió Todományos Akadémiájának a szibériai tagozatáról jön órákat, gyakorlatokat tartani. A szakkörökben is gyakori vendégek a nagy matematikusok, fizikusok, mint Dmitrij Sirkov professzor is, a 34 éves akadémikus, vagy Andrej az atommagfizikus. — A középiskolai nevelés és oktatás elvei alapján dolgozunk — mondják a tanáron. — Természetesen, a szaknak megfelelő módosításokkal. Az eredmény? Próbát tettünk nemrég egy feladattal, amit a mi tanulóinknak és az egyetem másodéves hallgatóinak adtunk ki. A mieink mind megoldották, az egyetemi hallgatók közül — senki. Azóta sokan fordulnak hozzánk, hogy átvegyék tanítási módszerünket- Az iskola tehát jó úton halad. Ma ez az egyetlen ilyen intézménye a Szovjetuniónak. Az eredmény azonban oda vezetett, hogy jövőre újabbak nyílnak az ország különböző más vidékein is. Vlagyimir Kogan. Répahegyek várják a vagonokat 260 mázsás átlagtermés a tiszaszalkai Búzakalász Tsz-ben A beregi és erdőháti tájakon gazdag cukorrépatermést takarítanak be a közös gazdaságok. Ä kötött, tápanyagban dús földeiken nem ritka az ötkilós répa sem, s így a megye tizenkétezer hold cukorrópatermő-földjén megközelíti a 200 q-át a holdankénti hozam. Különösen szép, 260 mázsás átlagtermést szedtek fel ebből a fontos ipari növényből a tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai, mert sok új termelési eljárást alkalmaztak egyébként savanyú kémhatású földjeiken. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet javaslatára, hatvan—nyolcvan, centiméter mélyen szántották meg a talajt. Ezzel a kihasznált felső réteget lesüllyesztették, összezúzták a megkövesedett vízgáüó sávot és így tápdús ágya lett a növénynek. Egy húszholdas táblát öntöztek az idén is. Ezen mintegy harminc százalékkal nagyobb a termés. A beregi tájon jól bevált mélyművelési módszert jövőre már több nagyüzemben alkalmazzák. A gazdag cukorrépatermés szállítási gondokat teremtett a csengeri Lenin, a géberiéni Győzelem, a nagyecsedi Rákóczi, a mérki Kossuth, és számos más szövetkezetben. Az átlagtermés mindenütt meghaladja a 200 mázsát. A betakarítás még nem ért véget, de máris valóságos cukorrépa hegyek várják az üres vagonokat. Petőfi fája a nagyari határban. Foto: Darabos László Fehérgyarmat. Tanácstagi fogadóóra a parókián Harang kondul Tiszaszalkán, Szabó Gyula református lelkész veszi a reverendát és indul... 1928 óta lelkipásztor Beregben, Tiszaszalkán. A környéken jól ismerik, sokan emlékeznek még az ínséges évekre is, amikor a falu pap jához mentek segítségért a parasztok. A Kis-Bag tanya ügye — Felutaztam vitéz doktor Vass Elekhez, — emlékszik lakásán Szabó tiszteletes. — ö volt akkor a telepítési főosztály vezetője a Földművelésügyi Minisztériumban. Mint ismerős üdvözöltem, kettővel járt feljebb nálam a Debre ceni Református Főgimná ziumban. Mondtam, hogy mi járatban vagyok, a falubeliek szeretnék megvenni a Kis-Bag tanyát... Gyümölcstelepítési program a szövetkezeti gazdaságokban Kevés a facsemete — 15 holdon gyökereznek a szőlővesszők Előnyösebb a törpe törzsű fa évre már lényegesen javul a szaporítóanyag ellátás és ennek megfelelően már 7131 hold gyümölcsös telepítésével járó tervezési és egyéb munkák elvégzését irányozták elő. A tervezés és kivitelezés során egyre jobban előtérbe kerül a törpe törzsű gyü-Még két éve sincs, hogy Nyíregyházán megalakult a Szőlő-Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat területi irodája- A vállalat dolgozói a megyében 1962. február elsejétől végzik a termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti csoportokban a telepítésekkel járó tervkészítést, a hálózatos kitűzéseket és írják elő az ezzel kapcsolatos technológiát. Ebben az évben szerződést kötöttek a termelőszövetkezetekkel szőlő szaporítóanyag gyökereztetésére. Az összesen 15 holdnyi területről már mintegy 600 ezer darab első osztályú gyökeres szőlőveszszőt szednek fel. A kipusztult fák pótlásáról is gondoskodnak a vállalat szakemberei. Ez év őszén, a jövő év tavaszán mintegy 320 ezer facsemetét kellene pótolni, de ehhez a megyéből fcsak 94 ezret tudnak biztosítani. A többit más megyékből igyekeznek ide szállítani. Űj gyümölcsöst 4393 holdra, szőlőt pedig 550 holdra terveztek 1963—64-re. A következő év őszére és az azt követő év tavaszára gyümölcsösből 3250 hold, szőlőből 400 hold az ültetésre tervezett terület. Az öt, éves terv végére. mölcsfák ültetése. Ezek a fák nemcsak hamarabb fordulnak termőre, hanem könnyebben kezelhetők, s szedéskor is jobban hozzáférni a gyümölcshöz. Ebben az évben a megyében például már 1312 holdon lesznek ilyen törpe törzsű almafák a megye szövetkezeti gazdaságaiban-Hirtelen feláll, mint azon az emlékezetes beszélgetésen: — Elkéstek a parasztjaid! — válaszolta vitéz doktor Vass Elek. — Tomcsányi uraság már megvette a Kis-Bag tanyát. Mondd meg a népednek, hogy kaphatnak elárve. rezett tanyát, Dunántúlon. Ha megfelel... Dolgavégezetlen jött vissza a falu papja, a minisztériumi iskolatárs nagylelkű szavaival... Az első fogadóóra Teltek az évek. Közben sok minden megváltozott körülötte. Ezelőtt öt évvel helybeli atyafiak állítottak be nozzá: kérték, vállalja el a tanácstagságot. — Ötödik éve vagyok tanácstag! — Az első négy évben Vásárosnamény, Ilk és -Gemzse lakóinak bizalmából Legutóbb újra megválasztottak, most már öt község: Tiszaszalka, Tiszavasvári, Barabás, Vámostanya és Gelénes ügyes-bajos dolgait intézem Átéléssel meséli az első fogadóóráját Ilken. Megszokott mozdulattal kereste a villanykapcsolót a teremben, ahová összegyűltek az emberek. Min denki mosolygott, majd a tanácselnök megszólalt: „Azt tessék kijárni nekünk, villanyunk még nincs”. Kis és nagy gondok Tavaly gyűlt ki a villanyfény Ilken. Meggyógyult JVem tartozom az ' olyan emberek közé, akik az elhivatott próféta bűz galmával hirdetik azt a cseppet sem józan közmondást, hogy „Igyunk, hogy pirosodjunk, mert úgy szép a magyar, ha részeg”. Persze azért megiszom a magamét. A múltkor egy kiadósabb ebéd után ittam egy nagyfröccsöt• Hirtelen mellém lép a kocsma „legszebb” férfia 1965—66Üngadozó matróz léptekkel, erősen ügyelve arra, hogy a kezében szorongatott háromdecis pohár tartalma ki ne lötytyénjén, „ökör iszik magában” — mutatkozott be közvetlen stílusában húsz maligános lehelet kíséretében. Arcomat, vette célba, enyhe kozmetikai célzattal. Arrébb húzódtam. — Tudja nem szoktam én inni, de most... Egy kicsit elszoktam már az italtól. Három hónapja egy kortyot sem ittam, de most úgy örülök! Szegény ember, valami nagy öröm érte és most iszik egy kevéskét. — Maga nős? — kérdezte és szépsége teljes tudatában a padlóra köpött.. — Akkor gondolom tudja, hogy mit jelent elveszteni egy családot. De most úgy örülök, hogy visszakaptam őket. Az asszony mindig mondta, hogy „Mátyás soha sem lesz ember belőled, nagyon beteg vagy te”. Nos, hát én meggyógyultam — húzta ki magát büszkén, közben majd átesett rajtam. Nem sokat értettem az egészből, de ekkora közvetlenség után már illett valamit mondani. — Hát akkor orra, hogy meggyógyult! — emeltem fel poharam. — Tudja, most jöttem a kórházból■ A feleségem nem tudja ám, lesz majd meglepetés ha hazamegyek. Gyógyultan, egészségesen, ahogy az asszony akarta! — És miért volt kórházban? Elvonókúrán. B. M. Máskor kórházakat látogatott meg és szociális otthonokat. Tarpán és Mérken mulasztásokat tapasztalt, el is juttatta észrevételeit az illetékes megyei szervekhez. — Tagja vagyok a megyei tanács szociális és egészségügyi állandó bizottságának. Az egyik faluban egy rokkanton segített, hogy megfelelő műlábat kapjon. Másutt egy évek óta beteg lány intézetbe utalását intézte el. Ezek az apróbbak. Akad a tsz-eknek is gondjuk, hitelt megsürgetni, a megyénél eligazítani valamely fekvő ügyet. Olykor kora reggel és késő este is felkeresik, ilyenkor a parókián tartja a fogadóórákat. Egyébkor busszal keresi fel az öt községet és hallgatja meg a panaszokat, bejelentéseket. Hévvel beszél a még elintézésre váró és mindig felbukkanó gondokról. „TiszasZalkáról most megy e! az orvos, vissza Dunántúlra, ki fogja helyettesíteni”. A cöbbi községben más-más a gond. Ügy boncolgatja a bajokat, mint egy tanácselnök. Doberdó emlékezete — Egy időben egy kicsit bizalmatlanok lettek hozzám az emberek, úgy éreztem. Azok, akik megválasztottak. Talán azt hitték, túl sokat törődöm a földi dolgokkal. Főleg, amikor a tsz-eket alakították meg, és én is a közös munkálkodásra biztattam őket. Később meggyőződhettek róla, hogy nem akartam rosszat senkinek. Idős tablóra mutat, az 1914 —15-ben végzett debreceni református gimnázium diákjai, hadiérettségisek, akiket rögtön frontra vittek. Szabó Gyula is megjárta az olasz frontot, a Doberdó poklát. — Én nem hivatásból lettem híve a békének — folytatja, — hanem a Doberdónál. Ezt mondtam el egy békegyűlésen. S azt, nekünk nem a halálban, hanem a békében kell testvérekké lennünk. Páll Géza. ^Magyarország 1963. október 9.
