Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-09 / 236. szám

TÉTLEN VAGONOK Soha ennyi áru nem for­dult még meg a nyíregy­házi MÁV állomáson, mint ezekben a napokban. Min­den vagon kirakása sür­gős, kell a kocsi újabb áru elszállításához. A szállít­mányozásnál szeptember­ben 30 százalékkal löbb árut továbbítottak, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Darabáruból több mint 5000 mázsával többet mozgattak meg a rakodómunkások, kocsira­kományban 98 ezer 333 mázsával több árut indítot­tak útba. Túlteljesítették a tervet a kocsikihaszná­lásban és közel hétszáza­lékos önköltségcsökkentést értek el. Növekedett a kisvasúti átrakó forgalma is. Az el­múlt hónapban 105 száza­lékos kocsikihasználással 391 kocsival többet raktak át, mint 1962. szeptembe­rében. S mindezt olyan körülmények között érték el, amikor az AKÖV még nem tudott elég kocsit és rakodómunkást biztosítani az érkező áruk elszállítá­sához. Októberben ezen a téren már javult a hely­zet. Az 5-ös számú Autó­­közlekedési Vállalat min­dent megtesz, hogy fenn­akadás ne legyen az áru­­továbbításban, legyen hely az újonnan érkező áruk számára. S amíg a MÁV és az AKÖV mindent megtesz a tél okozta elmaradás beho­zásáért, még mindig akad­nak vállalatok, amelyek nem segítik elő ezt a tö­rekvést. A konzervgyár almatárolói iparvágányán például a beérkező 71 va­gonból 41 után fizettek kocsiálláspénzt. A tömeg­rakodón a száz vagon után engedélyezett 400 óra ki­rakási idő helyett 1080 óra alatt végezték el ezt a munkát. A FŰSZERT 08 vagonjából 42 lett kocsi­álláspénzes. Ez a vállalat a MÁV többszöri figyelmez­tetése ellenére sem töreke­dett ezt a hibáját meg­szüntetni. Ezért a MÁV úgy határozott^ hogy októ­ber elsejétől négyszeres dijat számol fel a vállalat­nak a kocsiállásokért. Egy óra az eddigi nyolc fo­rint helyett 32 forintba ke­rül! Túl azon, hogy a MÁV a kocsiálláspénz felemelé­sével is igyekszik jobb be­látásra bírni a fegyelme­zetlen szállítókat, mindent meg kell tenni a kocsiállás­idők csökkentéséért. Szinte elképesztő a száma az olyan vagonoknak, ame­lyeket hiába kérnek, kö­vetelnek áruszállításra a különböző vállalatok. A nyíregyházi Építőipari Vál­lalat betonáru tervteljesí­téséhez időarányosan mint­egy ezer köbméter folyam­kavics hiányzik. A bányá­nak az alapanyag elszállí­tásához közel száz vagon­ra lenne szüksége. Sok, a mezőgazdaságban nélkülö­zött gép vár elszállításra nap, mint nap a Mező­­gazdasági Gépjavítóban. Egyre több vagon szüksé­ges a mezőgazdasági ter­mékek elszállításához is. Ne a büntetés legyen a jobb munkára való ösz­tönzés serkentője. Sokkal inkább az a tudat, hogy a kocsifordulók meggyorsí­tása, a kocsiállásidők csök­kentése, a vagonok kihasz­nálása végső soron a mind­nyájunk jobblétét szolgáló népgazdasági terv teljesíté­sének fontos eszköze. Tóth Árpád. Iskolapadban a jövő tudósai Matematikai középiskola Szibériában Ez év januárjában nyílt meg a Szovjetunió első új tí­pusú matematika-fizikai Kö­zépiskolája, Szíriában. Az iskola tanulói azok a 14—17 éves fiúk és leányolt, akik a Szíriában és Távol- Keleten meghirdetett matema­tika-fizikai versenyek döntő­jében a legjobb eredményt ér­ték el. Kamcsatkából, a Sza­­halin-szigetről, a Sarkvidék­ről is jöttek tanulók. Mind­­annyiuk szenvedélyes szerel­mese jövő tudományos szak­jának, már gyermekkorukban kivételes képességet árullak el bonyolult matematikai mű­veleteik megoldásában. Napi öt óra osztályfoglalkozás , Az, Altáj-hegység egy kis falujából jött a verseny első helyezettje, Borisz Kozlov. 13 éves korában kezdett foglal­kozni kvantum-mechanikával és absztrakt algebrával. A kis Kjahtiból jött Sz* Gyerlov, ugyancsak a matematika ma­gasabb fokú ágaiban árult el már 13 éves korában komoly tájékozottságot. Az iskolának mindössze 116 tanulója van, 4 első osztály­­lyal: 2. osztályban a 14 éve­sek, 2. osztályban a két évfo­lyammal idősebb tanulók van nak. Fő foglalkozás a mate­matika és fizika: évi 192 óra matematika, 384 óra matema­tikai gyakorlat, 128 óra fizika és 256 óra fizikai gyakorla­tok. Az angol nyelvet heti 10 órában tanulják. Naponta csak 5 óra az osz­tályfoglalkozás, amikor álta­lában 6 órát tanulnak a töb­bi középiskola tanulói- Miért ilyen kevés a napi óraszám? Sok idő önálló tanulmányokra- Az iskolát 3 évesnek ter­veztük — mondja az igazgató az újságíró kérdésére. — Az érettségi után tanulóink vagy kibernetikai programozók lesz­nek, illetve ilyen irányú la­boratóriumokban kísérleti munkára jelentkeznek, vagy egyetemre mennek. Ezért sok időt adunk nekik önálló ta­nulmányokra. A napirend: fél nyolctól es­te fél kilencig tanulás, pihe­nő szünetekkel. A pihenésre szánt órákban tilos a szak­tárggyal foglalkozni, sportol­hatnak és szépirodalmat ol­vashatnak a tanulók. Fél ki­lenckor szigorúan alvás. — Egyik este fél kilenc után körüljártam a hálóter­meket — mondja az igazga­tó- — Egyik fiút olvasáson kaptam. — Miért nem alszol? — Kérdeztem. — Nincs rá Budker, időm. Már a 17-ik évemben vagyok, és a nagy felfedezé­seket 20—25 éves korukban tették a matematikusok. — Megnéztem a könyvet: egy halmazelméleti tanulmány volt. Jobban tudnak, minta másodéves egyetemisták Az iskolának mindössze négy állandó tanára van, a többi előadó a novoszibirszki egyetemről és a Szovjetunió Todományos Akadémiájának a szibériai tagozatáról jön órá­kat, gyakorlatokat tartani. A szakkörökben is gyakori ven­dégek a nagy matematikusok, fizikusok, mint Dmitrij Sir­­kov professzor is, a 34 éves akadémikus, vagy Andrej az atommagfizikus. — A középiskolai nevelés és oktatás elvei alapján dol­gozunk — mondják a tanáron. — Természetesen, a szaknak megfelelő módosításokkal. Az eredmény? Próbát tettünk nemrég egy feladattal, amit a mi tanulóinknak és az egye­tem másodéves hallgatóinak adtunk ki. A mieink mind megoldották, az egyetemi hall­gatók közül — senki. Azóta sokan fordulnak hozzánk, hogy átvegyék tanítási mód­szerünket- Az iskola tehát jó úton halad. Ma ez az egyetlen ilyen in­tézménye a Szovjetuniónak. Az eredmény azonban oda vezetett, hogy jövőre újabbak nyílnak az ország különböző más vidékein is. Vlagyimir Kogan. Répahegyek várják a vagonokat 260 mázsás átlagtermés a tiszaszalkai Búzakalász Tsz-ben A beregi és erdőháti tája­kon gazdag cukorrépatermést takarítanak be a közös gazda­ságok. Ä kötött, tápanyag­ban dús földeiken nem ritka az ötkilós répa sem, s így a megye tizenkétezer hold cukorrópatermő-földjén meg­közelíti a 200 q-át a holdan­­kénti hozam. Különösen szép, 260 mázsás átlagtermést szed­tek fel ebből a fontos ipa­ri növényből a tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetke­zet tagjai, mert sok új terme­lési eljárást alkalmaztak egyébként savanyú kémhatású földjeiken. A Nyírségi Mező­­gazdasági Kísérleti Intézet ja­vaslatára, hatvan—nyolcvan, centiméter mélyen szántották meg a talajt. Ezzel a kihasz­nált felső réteget lesüllyesztet­ték, összezúzták a megköve­sedett vízgáüó sávot és így tápdús ágya lett a növény­nek. Egy húszholdas táblát öntöztek az idén is. Ezen mintegy harminc százalékkal nagyobb a termés. A beregi tájon jól bevált mélyművelési módszert jövőre már több nagyüzemben alkalmazzák. A gazdag cukorrépatermés szál­lítási gondokat teremtett a csengeri Lenin, a géberiéni Győzelem, a nagyecsedi Rá­kóczi, a mérki Kossuth, és számos más szövetkezetben. Az átlagtermés mindenütt meghaladja a 200 mázsát. A betakarítás még nem ért vé­get, de máris valóságos cu­korrépa hegyek várják az üres vagonokat. Petőfi fája a nagyari határban. Foto: Darabos László Fehérgyarmat. Tanácstagi fogadóóra a parókián Harang kondul Tiszaszal­­kán, Szabó Gyula református lelkész veszi a reverendát és indul... 1928 óta lelkipásztor Beregben, Tiszaszalkán. A környéken jól ismerik, sokan emlékeznek még az ínséges évekre is, amikor a falu pap jához mentek segítségért a parasztok. A Kis-Bag tanya ügye — Felutaztam vitéz doktor Vass Elekhez, — emlékszik lakásán Szabó tiszteletes. — ö volt akkor a telepítési fő­osztály vezetője a Földműve­lésügyi Minisztériumban. Mint ismerős üdvözöltem, kettővel járt feljebb nálam a Debre ceni Református Főgimná ziumban. Mondtam, hogy mi járatban vagyok, a falubeliek szeretnék megvenni a Kis-Bag tanyát... Gyümölcstelepítési program a szövetkezeti gazdaságokban Kevés a facsemete — 15 holdon gyökereznek a szőlővesszők Előnyösebb a törpe törzsű fa évre már lényegesen javul a szaporítóanyag ellátás és en­nek megfelelően már 7131 hold gyümölcsös telepítésével járó tervezési és egyéb mun­kák elvégzését irányozták elő. A tervezés és kivitelezés során egyre jobban előtérbe kerül a törpe törzsű gyü-Még két éve sincs, hogy Nyíregyházán megalakult a Szőlő-Gyümölcsültetvény Ter­vező és Kivitelező Vállalat te­rületi irodája- A vállalat dol­gozói a megyében 1962. feb­ruár elsejétől végzik a ter­melőszövetkezetekben és ter­melőszövetkezeti csoportok­ban a telepítésekkel járó terv­­készítést, a hálózatos kitűzé­seket és írják elő az ezzel kapcsolatos technológiát. Ebben az évben szerződést kötöttek a termelőszövetkeze­tekkel szőlő szaporítóanyag gyökereztetésére. Az összesen 15 holdnyi területről már mintegy 600 ezer darab első osztályú gyökeres szőlővesz­­szőt szednek fel. A kipusztult fák pótlásáról is gondoskodnak a vállalat szakemberei. Ez év őszén, a jövő év tavaszán mintegy 320 ezer facsemetét kellene pótol­ni, de ehhez a megyéből fcsak 94 ezret tudnak biztosítani. A többit más megyékből igye­keznek ide szállítani. Űj gyü­mölcsöst 4393 holdra, szőlőt pedig 550 holdra terveztek 1963—64-re. A következő év őszére és az azt követő év ta­vaszára gyümölcsösből 3250 hold, szőlőből 400 hold az ül­tetésre tervezett terület. Az öt­­, éves terv végére. mölcsfák ültetése. Ezek a fák nemcsak hamarabb fordulnak termőre, hanem könnyebben kezelhetők, s szedéskor is job­ban hozzáférni a gyümölcs­höz. Ebben az évben a me­gyében például már 1312 hol­don lesznek ilyen törpe tör­zsű almafák a megye szövet­kezeti gazdaságaiban-Hirtelen feláll, mint azon az emlékezetes beszélgetésen: — Elkéstek a parasztjaid! — válaszolta vitéz doktor Vass Elek. — Tomcsányi ura­ság már megvette a Kis-Bag tanyát. Mondd meg a néped­nek, hogy kaphatnak elárve. rezett tanyát, Dunántúlon. Ha megfelel... Dolgavégezetlen jött vissza a falu papja, a minisztériumi iskolatárs nagylelkű szavai­val... Az első fogadóóra Teltek az évek. Közben sok minden megváltozott körülöt­te. Ezelőtt öt évvel helybeli atyafiak állítottak be nozzá: kérték, vállalja el a tanács­tagságot. — Ötödik éve vagyok ta­nácstag! — Az első négy év­ben Vásárosnamény, Ilk és -Gemzse lakóinak bizalmából Legutóbb újra megválasztot­tak, most már öt község: Ti­­szaszalka, Tiszavasvári, Bara­bás, Vámostanya és Gelénes ügyes-bajos dolgait intézem Átéléssel meséli az első fo­gadóóráját Ilken. Megszokott mozdulattal kereste a villany­­kapcsolót a teremben, ahová összegyűltek az emberek. Min denki mosolygott, majd a ta­nácselnök megszólalt: „Azt tessék kijárni nekünk, villa­nyunk még nincs”. Kis és nagy gondok Tavaly gyűlt ki a villany­fény Ilken. Meggyógyult JVem tartozom az ' olyan emberek közé, akik az elhi­vatott próféta bűz galmával hirdetik azt a cseppet sem jó­zan közmondást, hogy „Igyunk, hogy pirosodjunk, mert úgy szép a magyar, ha részeg”. Persze azért megiszom a magamét. A múltkor egy kiadósabb ebéd után ittam egy nagy­­fröccsöt• Hirtelen mellém lép a kocs­ma „legszebb” férfia 1965—66Üngadozó matróz léptekkel, erősen ügyelve arra, hogy a kezében szorongatott háromdecis pohár tartalma ki ne löty­­tyénjén, „ökör iszik magában” — mutat­kozott be közvetlen stílusában húsz ma­­ligános lehelet kísé­retében. Arcomat, vette célba, enyhe kozmetikai célzattal. Arrébb húzódtam. — Tudja nem szoktam én inni, de most... Egy kicsit elszoktam már az italtól. Három hónap­ja egy kortyot sem ittam, de most úgy örülök! Szegény ember, va­lami nagy öröm ér­te és most iszik egy kevéskét. — Maga nős? — kérdezte és szépsége teljes tudatában a padlóra köpött.. — Akkor gondolom tud­ja, hogy mit jelent elveszteni egy csalá­dot. De most úgy örülök, hogy vissza­kaptam őket. Az asszony mindig mondta, hogy „Má­tyás soha sem lesz ember belőled, na­gyon beteg vagy te”. Nos, hát én meggyó­gyultam — húzta ki magát büszkén, közben majd átesett rajtam. Nem sokat értet­tem az egészből, de ekkora közvetlenség után már illett vala­mit mondani. — Hát akkor or­ra, hogy meggyó­gyult! — emeltem fel poharam. — Tudja, most jöt­tem a kórházból■ A feleségem nem tud­ja ám, lesz majd meglepetés ha haza­megyek. Gyógyultan, egészségesen, ahogy az asszony akarta! — És miért volt kórházban? Elvonókúrán. B. M. Máskor kórházakat látoga­tott meg és szociális otthono­kat. Tarpán és Mérken mu­lasztásokat tapasztalt, el is juttatta észrevételeit az ille­tékes megyei szervekhez. — Tagja vagyok a megyei tanács szociális és egészség­­ügyi állandó bizottságának. Az egyik faluban egy rok­kanton segített, hogy megfe­lelő műlábat kapjon. Másutt egy évek óta beteg lány in­tézetbe utalását intézte el. Ezek az apróbbak. Akad a tsz-eknek is gondjuk, hitelt megsürgetni, a megyénél el­igazítani valamely fekvő ügyet. Olykor kora reggel és késő este is felkeresik, ilyen­kor a parókián tartja a foga­dóórákat. Egyébkor busszal keresi fel az öt községet és hallgatja meg a panaszokat, bejelentéseket. Hévvel beszél a még elin­tézésre váró és mindig fel­bukkanó gondokról. „Tisza­­sZalkáról most megy e! az or­vos, vissza Dunántúlra, ki fogja helyettesíteni”. A cöbbi községben más-más a gond. Ügy boncolgatja a bajokat, mint egy tanácselnök. Doberdó emlékezete — Egy időben egy kicsit bi­zalmatlanok lettek hozzám az emberek, úgy éreztem. Azok, akik megválasztottak. Talán azt hitték, túl sokat törődöm a földi dolgokkal. Főleg, ami­kor a tsz-eket alakították meg, és én is a közös munkál­kodásra biztattam őket. Ké­sőbb meggyőződhettek róla, hogy nem akartam rosszat senkinek. Idős tablóra mutat, az 1914 —15-ben végzett debreceni re­formátus gimnázium diákjai, hadiérettségisek, akiket rögtön frontra vittek. Szabó Gyula is megjárta az olasz frontot, a Doberdó poklát. — Én nem hivatásból let­tem híve a békének — foly­tatja, — hanem a Doberdónál. Ezt mondtam el egy békegyű­lésen. S azt, nekünk nem a halálban, hanem a békében kell testvérekké lennünk. Páll Géza. ^Magyarország 1963. október 9.

Next

/
Thumbnails
Contents