Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
Megyénk új kínosé, a konzervgyár Gyorsabb gyümőlcstelepités, nagyobb gépesítés a világpiaci termelés feltétele Egyre erőteljesebben bontakozik a hatalmas mű körvonala. Most már a külső, s avatatlan szemlélő is elégedetten nyugtázza, az évek munkája gyümölccsé érett itt is. A Vasgyár utcai, kilenc holdat elfoglaló Nyíregyházi Konzervgyár építésének utolsó szakaszába érkezett. Mintegy tizennyolc, Húszezer embert érint közvetlenül e gyár létesítése, munkába állása. Az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben sokan kerülnek kapcsolatba a gyárral Jelentős gondokat vesz le a megye népének válláról ez az üzem. Munkaerőket köt le a mezőgazdaságban, növeli a foglalkoztatottságot. Állandó, biztos és jó jövedelmet is jelent a termelőszövetkezeteknek. Termelése, igénye lehetővé teszi, hogy Szabolcs is hozzájáruljon a külföldön nagyon keresett nyári gyümölcsök, zöldségeik exportjának bővítéséhez. Ezzel növeli az exportáló vállalatok foglalkoztatási lehetőségét. A konzervgyár éves átlagban mintegy háromezer dolgozó stabil ipari foglalkoztatottságát tudja biztosítani, az előzetes számítások szerint évi 35—40 miit liós bérrel Aligha kell ecsetelni ennek a hatását a dolgozók életszínvonalára, a kereskedelemre, a kultúrára. Ha hozzátesszük, hogy a nagyarányú leszerződött mennyiségen kívül a gyári felvásárlási szezon előtt primőröket hozhatnak a városi piacra a közös gazdaságok, s ezzel megteremtik a kellő mennyiségű, jó és olcsó piacot, máris elmondhatjuk, * gyár létrehozása egész megyénk életére fejt ki jótékony hatást. Ebben az évben már kétezerkétszáz katasztrális hóid földön termeltek konzervipari növényt. Zöldborsó, zöldbab, uborka* paprika, paradicsom díszlett a szabolcsi-szatmári földeken. Olyan helyen is, ahol mindeddig nem termeltek zöldségféléket. Az eddigi tapasztalatok szerint jövedelmező volt ez a munka. Tiszadobon a Táncsics Termelőszövetkezet ötven holdas szerződött területéről körülbelül egymillió forintot érő zöld, ségfélét adott át. A vencsellő; Szabadság Tsz-nek, a tiszadadai Vörös Csillagnak is hasonlóak az eredményei. Bár a termelési tapasztalatok hiányoznak és a gépesítés, öntözés i* gyerekcipőben jár a szövetkezetekben, az egy holdra jutó húszezer forintos termelési érték nem rossz, sőt biztató kezdet. A nyírturai Zöld Mező Tsz tíz holdon termelt ebben az évben paradicsomot a konzervgyárnak. Nem készítették el5, nem ön tözték, s nem művelték megfelelően a földet, gyenge lett a termésük is. Több, mint 100 mázsa paradicsomot adtai mégis' holdanként. S akart jöttek haza az iparból paradicsomot termelni és a jövő évi tervben már az is mutatja elégedettségüket, hogy újabb hatvan holdat szerződtek konzervgyári szükségletre. Hogyan lehetne rnég jövedelmezőbb a termelés? Kevés megye rendelkezik ra .kötelezett szervek, a mellyen jó öntözési lehetőségekkel, mint a mienk. A talajtípusok is megfelelőek e célra. A termelés még nagyobb hasznához feltétlenül szükséges az öntözött területek bővítése. Nem utolsósorban el kell érni a megfelelő gépesítést. A kézi palántálás nagy költségeket, nehéz munkát igényel. Pedig tökéletesen gépesíthető már ez a művelet Is, Egyetlen kilencezer forintos ültetőgép napi teljesítménye összesen hét emberrel négy katasztrális hold. Ma a megyében összesen hetven ilyen gépet találunk a dohány és zöldségtermesztéshez, s legalább kétszázra lenne szükség Majdnem száz százalékig gépesíteni lehelne a talaj-munkát és a növényvédelmet, ha betartják a megfelelő ültetési, vetési távolságokat. Kísérleteznek a megyében a paradicsomot és paprikát letakarító félautomatákkal — s amennyiben beválnak, sokat segíthetnek ezek a gépek, meggyorsíthatják a munkát. Teljesen megoldódott a zöldborsó betakarításának gépesítése zöldborsó cséplő kombájnokkal, amelyekből már jövőre üzemeltetnek Nyíregyhá zán és a nyíregyházi járásban. Ezek a gépek jelentősen leszoríthatják a termékek önköltségét. Most folyik a zöldségtermelés önköltségének számítása. Az eredmények megismerése előtt is látszik, van változtatni való a jelenlegi termelési módszereken, hogy olcsóbban, termelékenyebben alakítsuk a mezőgazdaság jövőjét A zöldségtermesztés konzervipari számain kívül nagyon szerényen nézve is mintegy tízszázalékos jövedelmet jelentett ebben az évben a szövetkezeteknek a belső fogyasztás, a saját értékesítés. Hozzá kívánkozik, hogy ez ■nem is volt a legjobb esztendő, s a szakértelem, az aka rat is hagyott kívánni valót. Szólni kell a világpiaci követelményekről, amelyektől nem lehet független a megye nagyüzemi termelése sem. A termeléspolitikai elvek kötele, zően írják elő, hogy olyat termeljünk, amivel versenyképesek vagyunk a világpiacon. Nos, a konzerv szítéit zöldség és gyümölcs ilyen. Ebből szinte bármilyen mennyiséget adhatunk most és a jövőben. A zöldségtermesztésről már szóltunk, a gyümölcsigények is fokozatosan nőnek. Bár a gyár jövő évi tervében még nem szerepel gyümölcs nagyarányú felvásárlása, ez csak azért van, mert egyelőre nincs biztosíték a nagyobb menynyiség termelésére. 325 vagon alma, 154 vagon szilva, 25 vagon körte és kisebb menny iségű sárga-, őszibarack és meggy kap új vásárlót a konzervgyárral. Az évenként várható termelési felfutás nagyarányú. Jól látta ezt a megyei pártbizottság és a megyei tanács, amikor jó előre, még 1961 őszén hozott közös határozatában szorgalmazni kezdte az igények kielégítéséhez szükséges telepítést. Sajnos a határozat végrehajtáságyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságának illetékes mezőgazdasági apparátusai nem dolgoztak a határozat maradéktalan végrehajtásáért. Egyedül almából hajtották végre a tervet, más fontos gyümölcsből, — mint a körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi- és őszibarack, birs, fekete ribizke, máina, szamóca — a kelleténél jóval kisebb területet telepítettek. Pedig a gyár 1964-es évi 4650 katasztrális holdnyi nyersanyagterülete már 1965-ben 8 —Í0 000 holdra kell növekedjen, ha elegendő nyersárut akar biztosítani kapacitásához. A gyümölcstelepítési helyzet tehát nem biztató. Főként nem az, ha hozzátesszük, hogy a legtöbb gyümölcsfajta termőreíordulásához öt esztendőre van szükség. A megye sokat harcolt a nagy teljesítményű Nyíregyházi Konzervgyár megépítéséért, s még tovább szeretné bővíteni élelmiszeripari bázisát. Ám, ezek az erőfeszítések éppen abba a korlátba ütköznek, amit a vállalt kötelezettség járási, községi végre nem hajtása állított fel. Hasznos lenne ezért is már ezen az őszön megvizsgálni megyei szinten: hol, miért nem teljesítették az említett határozatot, ugyanakkor sürgős segítséget adni ezekre a területekre. Van tennivaló az öntözési, zöldség és gyümölcs termesztési szakmunkásképzésben is. A képzés eddigi üteme lassú. A konzervgyári szükségletre termelőszövetkezetek számára lehetne elsősorban szakmunkástanfolyamokat, előadásokat szervezni. A kép csak néhány szempontból — s inkább sürgősségi szempontból — vázolta a konzervgyár létrehozásával jelentkező tennivalókat. Biztos, hogy mindenütt gyorsan lelismerik: a megye jövőjének alakításában nagy szerepet játszó konzervipari zöldség és gyümölcstermelés jövedelmező és nagy foglalkoztatottságot jelentő ügye máris túlnőtt a gyári kereteken, s megyei üggyé vált. Kopka János. ALMAVÁLOGATÓK Az idei szüret a tavalyi termés többszörösét adja Beszélgetés az állami pincegazdaság nyíregyházi pincészetének vezetőjével Az idei szüret eredményeiről beszélgettünk Szinyei Bertalannal a Tokaj Hegyal jai Állami Pincegazdaság nyíregyházi pincészetének vezetőjével. — Mit várhatunk az idei szürettől? — Mennyiség tekintetében a tavalyi termésnek • többszörösét vásároljuk fel az idei szüreti időkben. Ez azt jelenti, hogy 3500 héktoliter mustot veszünk át. Ebből 2000 hektolitert szerződéses áron a termelőszövetkezetektől és az egyéni termelőktől. A többit szabad áron vásároljuk fed a termelőktől. — Milyenek árak? az átvételi — A tavalyihoz képest sokkal kedvezőbbek. . Literenként 60 fillérrel többet fizetünk a mustért. Az átvétel kategóriák szerint történik. Fokonkint emelkedik az ára is. Például 15 cukorfoknál az Q városi közlekedési konferencia tonlos határozatokat fogadott el A városi közlekedési konferencia szombati — befejező — tanácskozásán Szilágyi Lajos, a fővárosi tanács építési és városrendezési osztályának vezetője „A városrendezés és a közlekedés új szintézise” címmel tartott előadást. Kelemen Lajos vb. elnökhelyettes zárszava után a konferencia határozatokat fogadott el. Állást foglalt a közlekedésfejlesztési tervek öt— öt évenkénti felülvizsgálata mellett, javasolja a rendszeres forgalomszámlálást, — beleértve a gyalogos forgalmat is — a jegyrendszer korszerűsítését. Megállapítja: az úthálózat-fejlesztés rendkívül elmaradt. ezért az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben kell folytatni a főútvonalak, a csomópontok korszerűsítését. A javaslatokat a közlekedés tudományi egyesület hamarosan eljuttatja a kormányzat illetékes szerveihez. Máté György: Forró A vállalat készletezési osztályának vézetőhelyetteséről, ifjú Jagelló U. Lászlóról tudott dolog, hogy szegről-végről vezető ember rokona. Keserű, a könyvelés sok próbát kiállt vezetője ugyan jó forrásból hallotta, hogy az illető, aki Jagelló kartársqt felülről támogatja, ez idő szerint nem tölt be magas funkciót. A főigazgatóságon azonban ezt megfelelő mértéktartással és óvatossággal fogadták. Pucz igazgató .ugyanis egy bizalmas beszélgetésben, határozottan állította a főigazgatónak, hogy három évvel ezelőtt a vezetőképző tanfolyamon hallotta a legmagasabb irányítók között említeni ezt a nevet. De hogy az illető kiféle-miféle, arra már nem emlékezett. Ezek után érthető a főigazgatóság óvatossága. Ifjú Jagelló V. magatartá sából mindenesetre arra lehetett következtetni, hogy protektora manapság is jól fekszik. Mi másról beszélne például a következő eset. Egy szép napon, úgy tíz óra felé, a fiatalember önkényesen el hagyta szobáját, táskarádióját letette a könyvelőség kellős közepére, tánczenét állított be rajta, és felkérte egy jprlulóra Feschl ■ Etát, az osztály szépét. Hamarosan az egész könyvelőség keringőzött. Aztán charleston, egy foxtrott, egy madison... — Ki kezdte? — ezt nyögte ki a betegekkel a hóna alatt betoppanó főkönyvelő, Keserű Ottó. — Kié a rádió? — Enyém, és én kezdtem — szólt Jagelló ü. László oly fej és... egyszerűen és magatói értetődően, mint aki mögött egy agresszív terveket szövő nagyhatalom teljes alomereje áll, készen arra, hogy az esetleges bírálót egycsapásra megsemmisítse. — Talán nem tetszik? — Engedje meg, hogy ne szóljak semmit — szólt Keserű keserűen. Vadul nézett az ifjúra; aztán vérvörös ábrázattal fordított neki hátat és kiment. Látszott, nem akar a fensőbbséggel ujjat húzni. — Folytathatjuk — szólt ekkor V. Laci. De a többieknek már elment a kedve a dinom-dánomtól. Látszott, mögöttük nem áll nagy ember. A készletezési osztályvezető-helyettes ekkor aktatáskájából két palack kékszilvanit vett elő. — Ettől jön meg a mersz — szólt bíztatóan. — Igyatok, számkukacok. Keserű Ottó elzárta a rádiót, majd ezt mondta: — Történjen aminek történnie kell. Ma, kérem, már nincs az a világ, amikor ezt teheti valaki egy becsületben megőszült főkönyvelővel. Én, kérem felelős vagyok a népgazdaságnak az osztály munkájáért, és ennek megfelelően fogok is intézkedni. Ezzel sarkon]ordult és elment. Meg sem állt Pucz Lajos igazgató szobájáig. Ott előadta a dolgot De az igazgató leintette: — Nézd — szólt —, te is voltai fiatal. Ezek a maiak előbb-utóbb kitombolják csak magukat, azután ugyanolyan savanyú citromokká válnak, akár te, Keserükém. átvételi ár literenként 4,55 forint, 17 cukorfoknál már 5,15 forint. Ez azonban csak az alapár. Ehhez jön az átadott mennyiségtől függően a szerződéses felár. Három hektoliterig 5 százalék, háromtól öt hektoliterig 10 százalék és öt hektoliteren feiül literenként 20 százalékos felárat fizetünk. — Az idei must minősége megegyezik-e a tavalyival? % — Amilyen jó mennyiség szempontjából a termés, olyan gyenge a minősége. Ez annak tulajdóhítható, hogy a szeptemberi esős hetek következtében a korai szőlőfajták rothadásnak indultak. Ez károsan befolyásolta a minőséget, különösen az ezerjó szőlőfajtáknál. Kényszerszüreteket kellet tartani és az ilyen szőlőből származott must cukorfoka bizony alig érte el a 15 fokot. Az utóbbi napsütéses napok valamit javítottak a szőlőtermésben, elértük, hogy a szüret vége felé 17—18 cukorfo-A további fejlemények megértéséhez azonban tudni kell, hogy Pucz igazgató már régen elhatározta, hogy őszülő halántékával kitör a sok gyerekkel súlyosbított kispolgári langyosvízből. E célból kiszemelt a vállalatnál több fiatal beosztottat, a többi között a könyvelőség szépét, Feschl Etát. Céljához közelebb jutott akkor, amikor lebontották a gyárban a régi r aktár - épületet. Néhány forintért Jagelló segítségével megvette a bontási anyagot, és a közeli erdő szélén kis lakot építtetett magának belőle. Némi vita után Keserű szemet hunyt főnöke ügye előtt. Feschl Etát azonban Jagelló úgy látszik, leütötte az igazgató kezéről. Amikor egy alkalommal Pucz félreérthetetlen helyzetben nyitott rájuk, elfogyott ti türelme és önuralma. Ordítani kezdett, hogy meghallotta az iroda apraja-nagy ja. — Kirúgom ezt a züllött perszónát! De a csábítóját is! — Melyiket a sok közül? — kérdezte Keserű, a főkönyvelő. — Te kérded? — így harsogott az igazgató. — Azt a protekcióst, a Jagellót! — Ne őrülj meg — súgta most már a higgadt Keserű, hogy a többiek ne hallják. — Amióta ez nálunk van, nagy Összeköttetéseire való tekintettel a főigazgatóság nem piszkál bennünket az egy főre eső fajlagos energiafogyasztás miatt és a bontási anyagokról sem kéri a beléget. Folyton az U. Ulászló magas összeköttetéseivel etetem őket, most meg kirúgjuk? — Szétzúzom! Megölöm! — igy dühöngött a szíven ütött Pucz. — Fütyülök arra a fajlagos nyavalyára! A téglát is kifizettem, 120 forintot adtam érte! Én elvi alapokon állok. kos mustot is átvehettünk. Nagyon kevés olyan szőlő volt, melynek mustja elérte a 19— 20 cukorfokot. A szüret jövő hét szombatjára befejeződik, kivéve Barabást és környékét, ahol később érnek a szőlőfajták és a szüret is két héttel később kezdődik. — Zavartalanul az átvétel? történik — Teljes egészében felkészültünk a szüretre, szállító hordókat korlátlan mennyiségben idejében tudtunk a termelőknek biztosítani. A szállítás folyamatos volt és zavartalan az. átvétel is. Átvevőtelepeink, Nyíregyházán, Napkoron és a Sóstóhegyen vannak. Ezenkívül ideiglenes átvevő helyeket is létesítettünk Ujfehértón, Kisváráén és Nagykallóban. A felsorolt átvevőhelyeken kívül három mozgóbrigád működik a megyében és ahol must kínálat van azt azonnal a helyszínen át is vesszük. Farkas Pál. Leültek a kantinban, ittak. Puczra szemmel láthatóan hatott az ital és a főkönyvelő józan megítélése, mert igy. szólt: — Belátom, igazad van. Nem szabad egy kis szerelmi csalódásért mindjárt forró tejjel a porcelánbolt túlsó oldalára átesni. De most már mindenki várja, hogyan vonom felelősségre. U. Lacit. Nem visszakozhatok, büntetni kell. — Jól van. Megbeszéltem már a főigazgatósággal. Büntetésből áthelyeztetjük a testvérvállalathoz. — De ha kinyitja a száját a Jagelló, mi lesz? Nem akarok a Dózsa nevű állítólagos parasztkáder sorsára jutni, akiről azt állítják, hogy ennek az őse nyírta ki. Behivatták Jagelló U. Lászlót. — Lefolytattam Ön ellen a fegyelmit — mondta neki Pucz, — büntetésből áthelyezzük a testvérvállalathoz igazgatóhelyettesnek. 1500 forinttal magasabb fizetése lesz, mint nálunk volt. Lássák az emberek, hogy ennél a vállalatnál személyre való tekintet nélkül a vezetés nem tűri a fegyelembontást. — Köszönöm — szólt Jagelló. — Tárgyilagosan nézve, megérdemlőm ezt a’ büntetést. — Igen — szólt az igazgató. — Végeredményben maga is hibás. Így azt' ajánlom, feledkezzünk meg mindannyian a bontási anyagról. Maga is. Ne felejtse el, jöhet valaki a főigazgatósághoz, aki rájön, hogy a maga őse és protektora négyszáz éve elesett Várnánál. ^Magyarország 3 1963. Október 6. ‘
