Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-05 / 233. szám
MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Korlátlan gyümölcstárolási lehetőség a folyókban Beruházás nélkül, jég alatt jól eláll az alma A hűtőtérkapacitás-hiány világjelenség. Érthető tehát, ha a természet kinálta lehetőségek felhasználása foglalkoztatja a szakembereket. Különösen Magyarországot érinti a hűtőtér hiány nagyobb mértékben, mivel gyümölcstermelésünk világvi szonylatban is számottevő. dik a plusz 6—8 Celsius fok fölé. A kísérletek kimutatták, hogy az alma ilyen hőmérsékleten hosszú ideig tárolható, mert a biológiai folyamatok számára hiányzik az optimális életlehetőség. megrothad. A kísérleteknél műanyagzsákokba helyezték az almát, bár — mint később kiderült — biztonsági okokból tanácsos vastagabb falu műanyagíóliákkt alkalmazni. A tervek szerint ezen az őszön ismét megindulnak a már korábban megkezdett kísérletek. Felmerült például az a javaslat, hogy Gázpalack cserélő telep épül Kisvárdán Ha megfelelő hűto-tárolóhelyiségek állnának rendelkezésünkre, igen tetemes összegű devizához juthatnánk minden évben. Ugyanis a méltán népszerű és igen keresett téli almák jelentős mennyiségét már a termés betakarításakor értékesítjük és igen mérsékelt árat kapunk a gyümölcs kilójáért. Viszont, ha néhány hónappal később, márciusban, vagy áprilisban exportálnánk, kilónként éppen négyszeres árat kapunk érte a nyugati piacon. A két értékesítést összeg közötti különbség jól érzékelteti, hogy milyen előnyök származhatnának akkor ha téli almánkat az első tavaszi hónapig hűtőházban tárolhatnánk. Almatermésünk azonban annyira gazdag, hogy a hűtőházi tárolás — teljes termés esetén — szóba sem jöhet. Hiszen hütőházak tucatjait kellene építeni, ami mint ismeretes, rendkívül nagy beruházást igényelne. _ Ä beruházás költségén kívül még számolni kellene a tárolási költséggel, valamint az elkerülhetetlen minőségi romlással, amely a tárolási veszteséget okozza. Magyar kutatóké az érdem, hogy megtalálták a gyümölcstárolás, illetve gyümölcshűtés legcgyszeszerűbb s talán leggazdaságosabb módját — a Duna és más folyók, nagyobb tavak vizében. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket ugyan még csak részben folytatták le, de az eddigi eredmények igen kedvezőek. A folyó, vagy az álló vizek szinte majdnem minden télen befagynak ugyan, de a hőmérséklete sohasem csökken plusz négy Celsius fok alá. És a legmagasabb téli hőmérséklet sem emelke-A kukorica növény vegyszeres gyomirtása — a mezőgazdaság kemizálásával teljes egészében megoldódott. A kukoricát a vegyszerek már akkor teljesen gyommentesen tartják, amikor az a legérzékenyebb az elgyamosodásra. A vegyszeres gyomirtás sikeréről igen megoszlóak a vélemények. Van aki igen jónak tartja, míg mások lebecsülik; vegyszereztek, és mégis meg kellett kapálná a kukoricát, mert „nem volt semmi gyomirtó hatása”. Több ezer holdon szerzett állami gazdasági tapasztalataink azt mutatják: a vegyszerezés igenis hatásos, csupán szakszerűen, és helyes időpontban kell alkalmazni. Ismeretes, hogy a Hungazin DT, és a Hungazin PK csak akkor fejti ki gyomirtó hatását, ha a talajtípusnak megfelelően választjuk meg a holdanként szükséges adagot, és az így kijuttatott vegyszer elegendő csapadékot kap a bemosódáshoz. Ilyenkor több a csapadék A késői kitavaszodások, melyek általában csapadékszegények is, ezt az utóbbi igen fontos tényezőt zárják ki. A gyakorlat azt igazolja, hogy ilyen esetben szükségessé válik egyszeri gépi, és egyszeri kézikapálás, ami a vegyszerezés jelentőségét nagymértékben A Balatonboglári Állami Gazdaságban például 25 cm-es vastag jégréteg alatti vízben tároltak almát és amikor újra felszínre hozták a gyümölcsöt, meglepődve tapasztalták, hogy egyetlen alma sem rohadt el. Természetesen a vízben való gyümölcstárolásnak technikai feltételei vannak. Az almát nem szabad csomagolás nélkül vízbe helyezni, mert ha a gyümölcs közvetlenül érintkezik hűtőelemével, Jelentős intézkedés született az immár krónikus tojáshiány csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére: a következő néhány esztendőben évi 200 millió darab össztermelésű korszerű tojásgyárakat hoznak létre. Egy-egy üzem 40 ezer férőhelyes lesz, nevelőtelepből és 8 tojóépületből áll majd, s évente nyolcmillió tojást ad. Ez férőhelyenként 200 tojást jelent. Ezt a termelési színvonalat csak kiváló fajtákkal és egészen korszerű technológiával lehet elérni. Az állományt külföldi, kifejezetten tojástermelő hibridekből alakítják ki. Az épületek és gépészeti berendezések tervezésénél az ország eddigi legnagyobb és legfejlettebb baromfitenyésztő üzemének, a Bábolnai Állami Gazdaságnak a tapasztalatait hasznosítják. A helyiségeket Ütéssel és mechanizált szellőző berendezésekkel klimatizálják, az etetést, itatást automatizálják, a szállítást gépesítik. A tápokat és takarmánykeverékeket, amelyeknek optimális összetételével még kísérleteznek, közcsökken ti. Hogy a fenti időjárási nehézséget elkerüljük, áttértünk az őszi vegyszerezésre, kihasználva így az elengedhetetlenül szükséges téli csapadékot. Az őszi vegyszerezésnek is feltételei vannak, amelyeket pontosan be keli tartani, hogy a következő évben gyommentesek legyenek kukorica tábláink. A következő évi vetéstervnél ne feledkezzünk meg a silókukorica területekről sem. A silókukoricát ugyanis az átukukoricához hasonló módon kell termeszteni. Különbség csupán a terület elhelyezésében és a növényszám beállításában van. A silókukoricát lehetőleg az istállótól nem távol kell elhelyezni, és a növényszámot a 18—20 000 helyett 30—35 000-re kell növelni. A silókukorica alacsony termésátlaga részint azzal magyarázható, hogy ezt az igen fontos takarmánynövényünket el hagyjuk gyomosodni, és így a kultúrnövény számára szükséges tápanyag, víz, és fény nem áll rendelkezésre. Üzemi arányok A vegyszerezendő területnagyság megválasztásánál az üzemi arányokat szükséges betartani, hiszen a vegyszerezett területre 3 évig kalászos, lucerna, és dohány nem tehető. Más növények vetésénél — 3 éven belül — növényvédelmi szakember véleményét almatárolás céljára kísérletképpen a soroksári Duna-ág alá egy nagybefogadóképességű betonmedencét építenek. Ebben az esetben — mivel a víz a betonépítmény külső falával érinkezik — a műanyagzsákok is mellőzhetők. A kétségtelen hasznos ötlet megvalósítása végleges választ adna a tárolhatóság műszaki, gazdasági problémáira. ponti takarmánygyárakból kapják. Az üzemek egyenként 31 embert foglalkoztatnak majd, s közülük is csak tizenöten gondozzák a több tízezer boromfit. Egy-egy üzem építése kereken 30 millió forintba kerül. A 25 tojásgyár közül az első négyet már tervezik. A jövő év tavaszán az építkezés is megindul a Nagymoskolci Állami Gazdaságban, a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben, a Sátorhely-bolyi Állami Gazdaságban és a Baromfiipari Vállalat nagyvenyimi telepén. A fűtés mind a négyben újszerű és igen gazdaságos lesz: az első kettőben földgáz- a két utóbbiban pedig olajtüzeléssel biztosítják a kívánt hő-' mérsékletet. Szó van arról, hogy a nagyvenyimi üzem teljes berendezését Angliából vásárolják. A négy új tojásgyárba 1965 tavaszán szállítják az első naposcsibéket. A további 21 tojástermelő üzem helyéről és építésének pontos idejéről a közeljövőben döntenek az illetékes szervek. kell kikérni. Az őszi vegyszerezés különösen a kötött talajú nagyüzemekben tontos, mert ezekben általában csak későn tavasszal tudnak a talajra rámenni, és lehet, hogy a vegyszerezés ekkor mái' megkésett A könnyebb, de jó kukoricatermő talajok őszi vegyszerezése is igen előnyös. A vegyszerezésre szánt táblánkat részesítsük 28—35 centiméteres őszi mélyszántásban. Az eke után kapcsolt gyűrűshengert vagy boronát kell járatni, hogy talajainkat azonnal lezárjuk, és a baktériumok életéhez szükséges vizet biztosítsuk. Ezt követően adjunk tárcsát kapcsolt fogassal, amennyiben a talaj rögössége és egyenetlensége ezt megkívánja. Ha a talaj még r.em eléggé tömődött, a vegyszerezés előtt alkalmazzunk könnyű gyűrűshengert. A lényeg tehát, hogy teljesen elmünkéit, apró morzsás, kissé tömődött talajfelszínre juttassuk a gyomírtószert Homokon tavasszal vegyszerezzü n k Az őszi vegyszerezés ideje október és november hónap. Lejtős, futóhomokos területeken vegyszerezni ősszel nem szabad, mert az esetleges vízmosások a vegyszert lemoshatják és a kezelés eredménytelen lesz. A kiszórandó vegyszer holdanként 6 kilogramm Hungazin DT. Ez a gyomirtószer kifejezetten csak gyöké-Kisvárda lakóinak nagy gondot okozott, és okoz ma is a gázpalackok cseréje, mive) ezt csak Nyíregyházán végzik. Az utazgatás költséges, ezenkívül a munkából is kiesést jelent minden alkalommal. Ezzel kapcsolatban sok bejelentés érkezett a tanács végrehajtó bizottságához. A kisvárdai tanács vb. és a Hazafias Népfront helyi szervezete közös határozatot hozott egy gázpalack cserélő telep felépítésére. Egyidőben megkezdték a szervezést a lakosság és az intézmények körében a társadalmi munka vállalására. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak. A bútoripari vállalat a terv elkészítését, az építkezés mű-Olvasók térképe A baktalórántházi járás községeinek könyvtárosai elkészítették a község olvasóinak térképét. A térképen feltüntették a község házait, pirossal jelölve azokat, ahol a községi könyvtár rendszeres olvasói laknak. A térképet nézve szembe tűnnek a fehér foltok, azok a házak, ahol nem olvasnak, s így tudják hol kell még megszerettetni a könyvet. A községek térképei közül érdemes megtekinteni a ramocsaházi községi könyvtár térképét. A térképen a cigánytelep 22 háza közül mindössze 7 ház van, amely „fehér folt”. 15 ház pirossal van jelölve, vagyis 15' családból rendszeresen látogatják a könyvtárat, kölcsönöznek könyvet. Ezt a fejlődést nagyon elősegítette, hogy a ramocsaházi pedagógusok az elmúlt évben fokozott gondot fordítottak a cigánylakosság körében is az analfabétizmus felszámolására. Népgazdasági érdek, hogy a kellően színesedett dohányleveleket mielőbb becsomózzuk, s a dohánybeváltónak átadjuk. Egyik fő cél a külföldön is nagyon keresett „világos” anyag előállítása. ren keresztül szívódik fel, míg a Hungazin PK gyökéren és lombon keresztül is. Éppen ezért az utóbbit inkább tavasszal permetezzük ki, amennyiben az őszi vegyszerezéssel megkéstünk. Fodor Tamás. Jogi kérdések Ipari áram a tsz részére Egy községben a villanyvezeték keresztmetszetét át kellett alakítani, hogy a helybeli termelőszövetkezet darálóüzeme részére ipari áramot kapjon. A hálózatbővítési munka költségeinek megfizetéséért a tsz ellen per indult. A Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. ítéletét azzal indokolta, hogy a szövetkezet más rovására jogtalanul nem gazdagodott, mert a létesítmény az illetékes áramszolgáltató vállalat tulajdonéiba került, neki csupán annyi előnye származott, hogy az üzem részére ipari áramot kapott. Egyébként is a villamos távvezeték állami tulajdon, megépítése állami feladat. A tsz-ek részére villamos távvezetékek (kis-, vagy nagyfeszültségű csatlakozóvezeték, transzformátor-állomás) létesítése állami feladat és az erre a célra biztosított állami támogatós fedezetéből a szükséges összeget a Magyar Nemzeti Bank — a Földművelésügyi Minisztérium által adott program alapján — teljesíti. szaki irányítását, 100 munkaóra ledolgozását, valamint anyagszállítást vállalt. Az iparitanuló-intézet szakmunkásokat ad az építkezéshez. A termelőszövetkezet fogatosokat küld az anyagmozgatáshoz. A lémszerelvény gyár 100 dolgozója 2—2 napi munkát ajánlott fel. Az útfenntartó vállalat selejt anyagot bocsát rendelkezésünkre, a TITÁSZ a villanyszerelési munkálatokat végzi el. Ezenkívül számos felajánlás született. Sokan pénzzel járultak hozzá a létesítmény felépítéséhez. A mintegy 100 ezer forint értékű létesítmény átadását ez év október 30-ra tervezik. A tiszalöki járás úttörőelnöksége mellett megalakult expediciós bizottság most készíti az expediciós munkatervet. A járás úttörőcsapatainak mintegy 110 Örse jelentkezett az expediciós mozgalomba; a járási pártbizottság felhívására iskolánként 6—6 napi munkát vállaltak az őszi betakarítás mielőbbi elvégzése érdekében. A felajánlást már tett is követte. A tiszavasvári általános iskola 2—2 hetedik és nyolcadik osztályának tanulói egy napot dolgoztak a Petőfi Termelőszövetkezetben. Segítettek a répa, a burgonya és a napraforgó betakarításában. Egy napot A legújabb szakirodalom részletesen foglalkozik a dohánylevelek „nagyolásával” — a csomózás és bálázás előtt. A minőség megóvása szempontjából kétségtelen előnye van a nagyolásnak; azonban igen sok kézi munkaerőt igényel, emiatt nagyüzemeinkben végrehajtása nem gazdaságos. Mivel emiatt a nagyolást legtöbb gazdaságban nem végzik el, a népgazdaságot tetemes veszteség éri. A korábban már részletesen kifejtett, szalma közötti asztagolás a legkevésbé munkaigényes módja a levelek minősége megtartásának. Az ilyen irányú kísérletek és a kontroll érdekes összehasonlításra adnak lehetőséget. A kontrolinál a világos levelek aránya 24,70, a barnáé 75,30, míg az asztagoltnál a világos 64, a barna 36 százalékos volt. Az utóbbi módon kezelt 1038 mázsa dohánynál a minőségi árkülönbözet — 1956— 59-es árakon — 605 586 forint volt. Hozzávetőleges megyei átlagban több tízmillió forint többletértéket jelent ez! A megye állami gazdaságai kiterjedten és igen eredményesen alkalmazzák a dohánypórék. levelek aszlagoiását. Elsősorban a pajta szélső részein lévő dohányt ajánlatos aszíagolni, mert ez van legjobban kitéve az időjárás viszontagságainak. Fodor Béla. A korábban megjelent A dohány minőségének megóvása a pajtádban című szakcikk, s a fenti cikk egy, még nem elterjedt és kevésbé ismert eljárást ad közre. A megye dohánytermesztése — a tsz-ek megszilárdításán túl — igen fontos népgazdasági érdek. Mind több lesz a dohány területe. A minőség megóvása és fokozása igen fontos. Minden bizonnyal vannak termelő és termeltető szakemberek, akik szintén keresik e feladatnak a legjobb megoldását. A fenti cikkek alapján örömmel helyet adunk a vitának, (A szerk.) Sürgős intézkedést kérünk A tiszarádi vegyesbolt raktára egyetlen kicsi helyiség. Itt együtt tárolják a cukrot, lisztet, ecetet, petróleumot, festéket, kályhacsövet — egyszóval mindazt, amit a boltban kapni lehet. Ügy gondoljuk, hogy ez közegészségügyi szempontból mindenképpen kifogásolható. Maga az épület is elhanyagolt. Az üzlet hátsó fala repedezett, várható, hogy kidől. Az italbolt talán még roszszabb állapotban van. Az egész épület olyan képet mutat, mint amelynek nincs gazdája. A mennyezet leszakadozófélben, egy éve nem hozták rendbe a villanybevezetés nyomait, a bejáratnál hatalmas gödör ... Községünk a Kemecse és Vidéke Földművesszövetkezet tagszövetkezete. Az igazgatósági tagok már több ízben felhívták a szövetkezet vezetőinek figyelmét ezekre a hibákra. Sajnos, a mai napig sem történt semmi intézkedés. Győri Sándor vb. titkár. dolgoztak, a gyakorlati foglalkozás keretében. A basihalmi úttörőcsapat, Debreceni István tanár és Tőkés Kálmán tsz. brigádvezető irányításával egy 70 holdas terület vetésre való előkészítéséhez nyújtottak segítséget a helyi tsz-nek. A tiszalöki járásban 1800 úttörő vesz részt az őszi mezőgazdasági munkák végzésében. Kricsfalussy Béla tudósító Szülők és tanárok Még a nyár folyamán felépült a nyíregyházi gyógypedagógiai intézet kisegítő iskolája. Az új iskolában szeptember 28.-án gyűltek össze először a növendékek — mintegy 130 gyerek — akiket ezen a napon szüleik is elkísértek. Sajnos azonban itt-ott még meszes ablak, fénytelen parkett várta a tanulókat. A takarítás elvégzését ezért a szülői munkaközösség vállalta el. Őrölünk, hogy valamenynyi szülő magáénak éra iskolánkat; a kitűzött napon délután szülők, tanárok közösen súroltak, ablakot mostak, parkettet fényesítettek, kilincset tisztítottak. Az iskola vezetősége ezúton is köszönetét mond a szülőknek, tanároknak ezért a segítségért. Kövér Endréné, a kisegítő iskola igazgatója „Ifjúság a szocializmusért4* A 110-es Iparitanuló-intézet Árok utcai tanulóotthonában a napokban indult az „Ifjúság a szocializmusért'’ verseny. A tanulók hét csoportot alkottak és a csoportok minden tagja szorgalmasan küzd a versenyfeltételek teljesítéséért. A verseny inár hagyományos, az elmúlt évben komoly eredményeket értek el. A versenyfeltételek szenni a tanulmányi eredményket pontozzák. Ezenkívül a tanulók kötelesek elvégezni a takarítást és ügyelni a tisztaságra. De kiterjed a verseny a kulturális és sportéletre, és előírja a takarékosságot is. A tanulók eddig már ötven takarékbetétkönyvet váltottak. Az elmúlt évhez hasonlóan a verseny első négy helyezettjét jutalmazzák. Orosz Miklós II/Í tanulója. 1963. október 5. Vegyszeres gyomirtás ősszel Huszonöt új tolásgyár épül az országban — falusi — Sokmilliós minőségi haszon Molnár Lajos, a Hazafias Népfront járási titkára. 1800 úttörő segít az őszi munkában pedig az állami gazdaságban
