Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

Fellebbezések a TEB előtt Debrecenbe kéne menni... — Kit terhel 20 kilogramm cukor ára? — Érdek és érdek — Betelik két pohár (Munkatársunktól) H. B. nyíregyházi gimná­ziumi tanár nemrég felleb­bezést nyújtott be a Terü­leti Egyeztető Bizottsághoz, s kérte, változtassák meg „ön­kényes’“ munkakönyvi bejegy­zését. A fiatal pályakezdő az idén kétszer fordult a me­gyei tanács vb. művelődési osztályához: engedélyezzék Debrecenbe történő áthelye­zését, mert menyasszonya ott jár egyetemre s még a nyá­ron megtartják az esküvőt. Tekintettel a nagy pedagó­gushiányra nem teljesítették, nem járultak hozzá távozásá­hoz. Ennek ellenére ő maga javasolta augusztus közepén önkényes távozást jegyezze­nek be munkakönyvébe. Kér sőbb megbánta tettét s sza­badulni kívánt a bejegyzés kellemetlen következményei­től... A TEB elutasította a ké­rést, mondván, H. B. munka és továbbfejlődési lehetősé­get kapott Szabolcsban, sze­mélyes problémáját úgy is megoldhatta volna, hogy nem ezt, a társadalom szempont- , jából hátrányos lehetőséget választja; Kollektív felelősség Húsz kilogramm cukor árá-' nak megfizetésére kötelezte a Mátészalkai Sütőipari Vál­lalat igazgatója S. István csoportvezetőt. Június 14-én ugyanis ennyivel több cukrot vételeztek fel a szokásos mennyiségnél, amit nyomban fel is használtak a korábbival egyenlő késztermékhez. S. István fizessen kártérítést — hangzott a határozat. A fellebbezés után TEB- tárgyaláskor kiderült hogy hibás a raktáros is, aki téve­désből többet adott ki, de mulasztást követett el a cuk­rot feldolgozó szakmunkás is (tudott róla, mégis elhallgat­ta). De leginkább felelős S. István, hiszen csoportjáért elsősorban ő a felelős, még akkor is, ha csak később jött rá a szabálytalanságra. Kol­lektív felelősség ténye áll fenn, — ezért S. István kár­térítését mérsékelték. Leállt az erőtelep ..Három éve múlt, hogy a vállalatnál vagyok, mégis ne­kem mondtak fel, holott van­nak kevesebb gyakorlattal rendelkezők.” Így kezdte fel­lebbezését S. József, a nyír­egyházi gumigyár dolgozója, akinek munkaviszonyát jú­niusban mondták fel a tör­vényben előírt módon. Amikor a TEB jóváhagyta a vállalat vezetőinek döntését, azt tartotta szem előtt, hogy S. József pillanatnyilag fon­tos népgazdasági érdek miatt került kellemetlen helyzetbe. Az üzem saját erőtelepe már nem tudta ellátni energiával a gépeket, le kellett állítani. S. József röviddel a felmon­dás után elhelyezkedett má­sik nyíregyházi üzemben. Ki­esett munkanapjaira nem kö­vetelhet bért a gumigyártól. Aki maradt, s aki ment Két újabb tanulságos eset előidézője volt megint az al­kohol. G. J., az egyik nyír­egyházi üzem dolgozója hu­zamos időn át italozott, több­ször volt elvonókúrán, sőt, közbotrány okozásért az idén rendőrségi őrizet alatt volt, majd ezt követően ismét el­vonókúrán vett részt. Vállala­tának vezetői akkor mond­ták fel munkaviszonyát, ami­kor gyógykezelésen volt, s nem a rendőrségi őrizet nap­jaiban. G. J. visszakerült munkahelyére, időközben ren­­ződött családi körülménye s most ismerői reménykednek m égj avulásába n. M. József viszont hiába próbálkozott a TEB-nél. Ita­lozó „pályafutása" 1961-ben kezdődött: ekkor lett a To­­kathegyaljai Állami Pince­­gazdaság vezetője. Már az átvevő leltár készítésekor fel­öntött a garatra. Hiába intet­ték, büntették, helyezték át brigádagronómusi beosztásba a sóstóhegyi pincegazdaság­hoz: itt is folytatta fegyelme­zetlenkedését. Munka közben italozott s ez év júliusában betelt a pohár: felmondták munkaviszonyát. S bár szep­tember elsejétől már Kecs­keméten kapott állást, anya­gi követelést támasztott előző munkahelyével szemben, s ennek a TEB-nél akart ér­vényt 'szerezni. Nem sikerült: fellebbezését elutasították, mert munkaadója helyesen és törvényesen járt el. Hosszai az út az „enjém”­­tol a ..mién Interjú Honfi Józseffel, a TIT főtitkárhelyettesével a falusi ismeretterjesztésről Nemcsak hosszú, hanem meglehetősen egyenetlen és nehéz is az út, nem könnyű eljutni addig a felismerésig hogy a birtok, a vagyon iga­zában nem külső — tárgyi — érték, hanem belső. A fejlő' dés pedig a szocialista út, e belső értékek kiteljesedéséhez segíti az egyént és a közössé­get. Mindehhez pedig anyagi feltételek szükségesek, vagyis jobb és több termelés falun is. Különösen nem könnyű a helyzete azoknak a volt cse­lédeknek, akiknek már a nagyapáik is „saját birtokról’ álmodoztak, ha igen-igen ki esi darabka földre vonatko­zott is álmuk. Nem könnyű ezeknek az embereknek eljut­ni oda, hogy akkor igazán enyém a föld, ha mindenkié, ha senki birtoklása nem za­varja az én birtoklásomat, ha semmiféle rang vagy cím nem ad jogot nagyobb darab jóid­hoz, nagyobb boldoguláshoz. Ám a szocialista átalakulás sem megy gyorsan, az újfajta termelési eszközök, újszerű termelési formák, a közös birtoklás, még nem teszik szo­cialistává a parasztságot. Ah­hoz az kell, hogy a paraszt­ság tudata is átalakuljon. S ezen az úton parasztságunk zöme csak az első lépéseket Minden percet kihasználva A kedveső időiórás nagyobb lendületet adott a mezőgazdasági munkáknak Az utóbbi napokban kedve­zőre fordult időjárás megye­­szerte nagy lendületet adott az őszi mezőgazdasági mun­káknak. Erről nyilatkozott dr. Rozgonyi József olvlárs, a kisvárdai járási tanács vb el­nöke. — A járás 14 és fél ezer hold burgonyájából közel 11 ezer holdról van betakarítva a termés. Hasonló ütemben-r Gyűjtsük a magas, „C” vitamin tartalmú csipkebogyót Ma már mindenki ismeri a magas „C” vitamin tartal­mú, igen fontos gyógynövényt, amely komoly szerepet tölt be, úgy belföldön, mint kül­földön. A csipkebogyó magas „C” vitamin tartalma, egészséget védő, igen fontos gyógynö­vény, amelyből ma már nem­csak lekvár készül, hanem tea, csipkeszörp és csipkeür­­mös is. A csipkebogyó külö­nösen fontos a náthás meg­betegedések idején, amikor sok csipkeszörpöt és csipke­­teát kell fogyasztani. A csipkebogyó igen komoly exportcikkünk is. Külföldi vevőink keresik és sokat kér­nek belőle. Az egyre növekvő exportigények kielégítése szükségessé teszi a gyűjtés fo­kozását, illetve minden szem megtermett bogyó begyűjté­sét A csipkebogyóból készül a viroma szörp, magnézium tar­talmú „C” vitaminos diétás csipkeszörp. A viroma szörp magnézium tartalma miatt igen jó hatással alkalmazha­tó magas vérnyomás és ér­elmeszesedés megbetegedésben szenvedő betegek étrendjé­ben. A csipkebogyót gondosan, tisztán gyűjtőkosarakban kéz­zel kell begyűjteni. Gyűjteni az ép — egészséges, téglapi­ros, illetve üdepiros — bogyót kell, kocsány és csészelevelek nélkül. Az így legyűjtött csip­kebogyót a földművesszövet­kezetek nyers kg-ként . 2 Ft-ért vásárolják fel. Ha a községben a földmű­vesszövetkezet nem foglalko­zik gyógynövényfelvásárlás­sal, az ne jelentsen akadályt, hanem a leszedett bogyót a gyűjtők szárítsák meg. A csipkebogyó szárításához szá­raz, szellős, padozott, vagy tapasztott padlás kell. A bogyót vastagon teríteni nem szabad, mert akkor ne­hezen szárad. A terítésnél ügyelni kell arra is, hogy a forgatás és a kezelés érdeké­ben kis utakat hagyjunk. A bogyókat egyöntetű bordó színre kell megszárftani. Ami­kor megszáradt és szállítani kell, kérjenek a HERBÁRIÁ- tól (Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Szö­vetkezeti Központ, Budapest, V., Arany János u. 20.) zsá­kot a szállításhoz, mellyel egyidőben értesítést adunk, hogy hová kell szállítani a bogyót. A szépen megszárí­tott bogyóért száraz kg-ként 5 Ft-ot fizetünk. 1,7—2 kg nyers bogyóból van 1 kg szá­raz bogyó. Ha van földmű­vesszövetkezeti gyógynövény­felvásárló, száraz állapotban helyben is át lehet adni a kész árut Egy-egy felnőtt 20—25 kg bogyót meg tud szedni na­ponta, így 40—50 Ft között tud keresni. Ha maga szárít­ja meg, akkor a kereset még kedvezőbb. A gyűjtésben gye­rekek és idősebbek is részt vehetnek, ők is hozzájárul­hatnak a család keresetéhez. Nagyon sok bogyó van még begyűjtetlen, melyek komoly értéket képviselnek. Vegyenek részt gyűjtésében az iskolák is. Kirándulások alkalmával sok bogyót gyűjthetnek, mely­nek bevételét fel tudják hasz­nálni kulturális célokra vagy kirándulásokra. Kérjük a pedagógusokat és a gyűjtőket, hogy keressék fel a földművesszövetkézet gyógynövény felvásárlóját vagy elnökét és kérjenek to­vábbi segítséget és útbaiga­zítást. H. K. halad legtöbb közös gazdasá­gunkban a beérett kukorica törése is. Ebből 15 980 hold várt betakarításra, melyből 8680 holdon van elvégezve a törési, szállítási munka. Do­hányból alig 120 hold van tö­retlen. Megjegyzem, előbbre lennénk ezzel is, de a bevál­tó a beözönlő termésnek nem tudott folyamatosan helyet biztosítani. Remélhetőleg páa napon belül ez a problémánk is megoldódik és teljesen vég­­izünk a dohánytöréssel. A si­lókukorica betakarításával lé­nyegében végeztünk. — Részt vesznek-e a csa­ládtagok is a közös munkák­ban? — Nem mondhatom, hogy minden községben egyformán, de ahol élnek ezzel a lehető­séggel, a tsz, és községi veze­tők jól szerveznek, nem ma­rad el az eredmény. Megem­líthetem Ajak, Tiszamogyorós, Mándok, Tuzsér, Nyírkárász községeket, ahol a lehetőségek szerint a szövetkezeti tagság apraja-nagyja egyakarattal végzi a teendőket: a burgo­nyaszedéssel, behordásával egyidőben jól halad a válo­gatás, prizmázás is, vagy a kuikoricatöréssel egyszerre végzik a szárvágást és hor­dást. Az ilyen helyeken ter­mészetesen előbbre járnak a munkával, jobbak az ered­mények. Nem mondható ugyanez például a íövőpetri Március 15 Tsz-ről, ahol ok­tóber elejéig 307 hold közös kukoricából mindössze öt, 265 hold burgonyából pedig csak 110 holdat takarítottak be. Tapasztalható azonban, hogy az ilyen helyeken is fokozó­dik a tettrekészség, felisme­rik azt az alapigazságot, hogy a gyors, jó őszi munkával lé­nyegében a következő év alap­jait vetik meg. — Mi a járás vetési ered­ménye? — Vetőszántási tervünk 23 567 kataszteri hold, s a tény ez ideig 17 800 hold. Ez azt mutatja, nem lehetünk el­­bizakodottak, van tennivaló. De reményünk is van, hogy október 20-ig befejeződjön já­rásunkban az őszi vetés. Őszi áipa vetési tervünket idejére befejeztük, s úgyanúgy, mint rozsból, mintegy öt százalék­kal túlteljesítettük. Meggyor­sította eddigi vetési eredmé­nyeinket, hogy szükség esetén gyors gépátcsoportosiíásokat hajtottunk végre. Ahol a gé­peknek nem volt azonnal mit végezni, onnan átirányítot­tuk oda, ahol dolgozhatott. Ezt a módszert a búza veté­sénél és egyéb őszi munkák­nál is alkalmazzuk. A búza ve­tése a járásban 50 százalék-- > nál tart. De most már gyor­sítani fogja a munkát, hogy óráról órára több terület sza­badul fel szántásra, vetésre, ahonnan betakarítják a kapá­sok terméseit — A gépeknél milyen mér­tékben használják ki • két műszak lehetőségét? — 310 gép dolgozik a járás szövetkezeti gazdaságaiban, melyek közül 54 gépállomási és 44 tsz gép tart két műsza­kot. Ez, tudjuk, kevés. Amennyiben lehet, a követ­kező napokban tovább növel­jük a kétműszakos gépek számát. Emellett igyekszünk minden alkalmas percet ki­használni az eredmények fo­kozására, még a munkaszü­neti napokat is! Például az elmúlt vasárnap 28 termelő­­szövetkezetben 85 géppel dől- I goztak, 350 holdat szántottak, I és 270 holdat vetettek be. S J ezenkívül természetesen iává« ban folyt a terményszállítási munka, amelyben 91 gép vett részt. Azt talán nem is kelle­ne külön mondanom, hogy a gépek mellett a legnagyobb mértékben igyekszünk kihasz­nálni — különösen a vetésnél — a fogatos segítséget. — Milyen a vetőmag- és műtrágyaellálo Uság ? — Az utóbbi napokban hiá­nyunk volt még mintegy 30 vagon búza vetőmag, aminek a leszállítása megkezdődött és folyamatos. Műtrágya mialt nincs különösebb fennakadás. Szükséges esetenként, hogy egyik-másik szövetkezet kise­gítse egymást, s az érkezett készletből a kölcsönt elrende­zik egymás között. Megemlítette még Rozgonyi elvtárs, hogy kifagyás, víz és egyéb elemi kárra előre gon­dolva, búzából is legalább 5 százalékkal „túlvetik” a ter­vet A minőségi munkát pe­dig a járási tanács, a gépál­lomás és a t: ok szakemberei folyamatosan ellenőrzik, s ahoi szükség van rá segíte­nek, tanácsot adnak. Asztalos Bálint. . tette meg, azokat is sokhe­lyütt tétován, bizonytalanul. A teendőkről, a szocialista ideológia terjesztéséről, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat munkaterveiről be­szélgetünk Honfi József föt't­­kárhelyettessel e problémák kapcsán. — A mi munkánk lényege, hogy elősegítsük és majd ki­alakítsuk a szocialista erköl­csi normákat a tsz-paraszt­­ság körében is — mondja Honfi József. Felelősségtel­jes munkánk során ügyelünk például arra is, hogy egy cso­mó régi, hasznos elemet új tartalommal töltsünk meg úgy, hogy ne sértsük az em­berek érzékenységét. Mint­egy, a nevelés és tanítás köz­ben küzdünk a káros ideoló­giák, babonák ellen. — Melyek azok a lehetősé­gek és formák, amikkel a fal­vakban akarják gazdagítani az ismeretterjesztést? — kérdez­tük. — Vidéken, elsősorban a fal­vakban, nagy sikerük volt az irodalmi előadásoknak, — író­olvasó találkozóknak — ezek­re érzékenyen reagálnak min­denütt. Tehát olyan irodal­mi és művészeti előadásokat szervezünk, amelyek e prob­lémákhoz kapcsolódnak, hogy illusztrálva a témát, vitatkoz­ni lehessen a kérdéseken. Ezekkel az előadásokkal azt akarjuk elősegíteni a szemlé­let formálása mellett, hogy minél több parasztember vál­jon az irodalmat önállóan ér­tékelő olvasóvá — folytatta a főtitkárhelyettes. — Ma már egyre több pénz jut a min­dennapok szebbé, kényelme­sebbé tételére. Segítenünk kell a parasztságot abban is, hogy pénzét mire költse. Fej­lesztenünk kell művészi és ál­talános Ízlését. Tudatossá keli tennünk azt a törvényt, hogy nagyobb tudással, nagi/obb műveltséggel könnyebben jobbat és többet lehet ter­melni. Honfi József szólott arról, hogy a tsz akadémiákon is, a termelést segítő előadások mellett társadalomtudományi és művészeti előadásokat is tartanak. Nagyon népszerű az Enyém és a miénk című so­rozat, problémafelvetése sok­rétű, színes. Üj izgalmas soro­zatnak Ígérkezik a mezőgazda­­sági munka pszichológiáját ismertető,*majd később A me­zőgazdasági termelés történe­te című előadássorozat. Az utóbbi nagyon fontos szere­pet tölthet be a tudatalakí­tásban. E sorozat érzékelteti a hallgatókkal, hogy a külön­böző társadalmi formák ho­gyan hatottak a mezőgazdasá­gi termelésre világszerte és hazánkban. Világosan érthe­­hetővé válik e sorozat elő­adásai után, hogy a fejlődés folyamán törvényszerűen kö­vetkezik a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás. Bepillan­tást nyernek a hallgatók vi­lággazdasági kérdésekbe is. Befejezésül Honfi József a következőket mondotta: — A mi munkánk lényege: segíteni az egységes, szocia­lista paraszti osztály kialaku­lását, tudatának formálását. Részt kívánunk venni jelle­günkhöz mérten, a párt ve­zette eszmei offenzivában. Mindent megteszünk azért, hogy a parasztemberek is egy­re többet tudjanak a világ­ról, magukról, az előttünk ál­ló feladatokról. Munkánkhoz fel fogjuk használni a ter­mészet-, és társadalomtudo­mány eredményeit, munkánk­ban fontos szerepe van a könyvnek, filmnek és a tele­víziónak is. Azt akarjuk elér­ni, hogy a parasztság is fel­ismerje: a történelmi fejlődés világméretekben a szocializ­mus irányába folyik. Azt akarjuk elérni, hogy a dolgo­zó parasztok is megértsék, hogy az egyén is csak akkor találja meg boldogulását, ha a közösség is boldogul. S a közösség — a társadalom, az ország — boldogulása a szo­cialista módon élő, gondolko­dó és dolgozó emberek öntu­datos munkájától függ. S az „enyém”, „tiéd”, „övé” fogal­makat minden szükséges he­lyen váltsa fel az igazságo­sabb „miénk” fogalma. Lengyel vendégművész Nyíregyházán Jelentős anyagi segítség a tanulóifjúság bérletYáltásához Bérleti hangversenyeket hir­detett az 1963—1964-es évad­ra a nyíregyházi Móricz Zsig­­mond Színház. A megyei tanács művelődé­si osztálya a város iskoláinak 6000 forintot biztosít a meg­vásárolt bérletek számának arányában. Ebből az összeg­ből a tanulók bérletvásárlá­sához anyagilag hozzájárul­nak az iskolák, illetve a szakkörök, amelyek ezzel a pénzzel rendelkeznek. A szín­házban 30—80 forint közötti árban kaphatók hangverseny­bérletek. A bérlet árának 35 százalékát a diák, 45 száza­lékát az iskola fizeti, s a megmaradó 25 százalékot a művelődési osztály által e célra juttatott összegből fe­dezik a szakkörök. A hangversenysorozat első előadása november 1-én 19 órakor lesz. A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar Henryk Czyz, lengyel vendég­­művész vezényletével Moni-Dá­es uszkó: Bajka-nyitányát, vid: Brácsa versenyét Brahms IV. szimfóniáját ad­ja elő. Az 1964-es év első hangver­senyét is — január 24-én — a Debreceni MÁV Filharmo­nikus Zenekar adja. Liszt, Be­ethoven, Weiner és Kodály műveit játsszák Sulyok Ta­más vezényletével, Antal Im­re közreműködésével. Az immár világhírű debre­ceni Kodály-kórust Gulyás György vezényli a február 17-i hangversenyen. Műsoruk Mozart: g-moll szimfónia é* Mozart: Requiem. A Nyíregyházi Állami Ze­neiskola tanárainak hangver­senye márciusban lesz. Köz­reműködik a József Attila Művelődési Ház szimfonikus zenekara. A Magyar Állami Hangver­senyzenekar nyíregyházi ven­dégszereplésével április 20-án zárul a hangversenysorozat. (Szilágyi) 15 községben lesz szakmunkásképző­­tanfolyam a mátészalkai járásban A mátészalkai járásban 1907-re a jelenlegi 5624-ről 7449 holdra nő a gyümölcsös területe. Ebben az évben 1080 holdon folytattak öntözéses művelést, a közeli években ez a szám csaknem ötezerre emelkedik. A felmérés szerint 1967-ig 500 gyümölcstermelő ü: nnunkásra, 120 öntözési szakemberre és 720 .növényter­mesztőre és állattenyésztőre lesz szükség. Az elmúlt oktatási évben a járásban 300-an vettek részt a szakmunkásképzésben. Az idén 15 községben lesz szak­munkásképző-tanfolyam. Kí­sérletképpen az ököritófülpösi, szamosszegi és a mátészalkai továbbképző iskolákban és a jármi dolgozók iskolájában a tantervi anyaggal párhuzamo­san akarják biztosítani a szakmunkásképzést. pi£ä$y*twra&s 5 1963. október 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents