Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

VILÁG PROUTÁNM. ZGUiUlJgTERI Magyarország AZ MSZMP SZABOLCS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI mMSAAPJA mm l. ÉVFOLYAM, 355. SZÁM Arat 80 fillér 1963. OKTOBER 31. CSÜTÖRTÖK Ni Megyei népművelési tanácskozás N y ír egy házán Megyed népművelési tanácskozást tar­­ttak szerdán Nyíregyházán a József Attila jgyei Művelődési Ház nagytermében. Az lökségben helyet foglalt Benkei András ztárs, az MSZMP Központi Bizottságának íja, a megyei pártbizottság első titkára, •o*z Ferenc elvtárs, a megyei pártblzott­­g titkára, dr. Fékezi István elvtárs, a me­ed tanács elnöke, Szegedi József elvtárs, [ MSZMP Központi Bizottságának párt- és megsaervezietek osztályának munkatársa, Gulyás Emilné dr. a megyed tanács vb. el­nökhelyettese, Horváth Gabriella elvtársnő, a megyei pártbizottság munkatársa és Ga­­csó László edvtárs, a megyei tanács vb. mű­velődési osztályvezető-helyettese. Horváth Gabriella elvtársnő megnyitója után Marko­vié* Miklós edvtárs, a megyed pártbizottság agitáoiós és propaganda osztályának vezető­je tartott vitaindító előadást a megye idő­szerű népművelési problémáiról, feladatai­ról. Markovies Miklós elvtárs beszámolója Markovies Miklós bevezető­éit idézte az MSZMP VIII. >ngresszusának a népmöve­ssel összefüggő határozatát: kultúra területén legfonto­­bb feladataink a nép mű­­ltségi színvonalának továb­­emelése, az egyre növek­­» szakemiborszükséglet kie­­gítése, az emberek szocla­>ta gondolkodásának, tuda­­nak formálása, a szocialista köles normáinak órvényesi­­se a közéletben és a ma­­inédetben, következetes esz­ed harc a polgári, kispolgá­­ideológia megnyilvánulása l«n. Az előad ág a népművelési .unka néhány fő területét emez te. Foglalkozott a íel­­áttafctatással, az ismeretter­­sztéssel, a könyvtári mun­­ával és a kultúrotthonok slyzetével. , — Közismert és egyben örvendetes tény, — mon­dotta Markovies elvtárs — hogy megyénkben évente mintegy tízezer felnőtt dolgozó vesz részt szerve­zett oktatásban. A gimná­ziumok mellett »Ben nagy az érdeklődés a különböző szaktechnikumok iránt. Komolyan kell foglalkoz­nunk azzal, hogy legalább a középfokú esti tagozatok részére központi iskolát hozzunk létre a megye­­székhelyen. Est követőem a korszerű Mk- és általános műveltség iejlesztóBórei foglalkozott, megjegyezte, hogy a tez-pa­­•asztság zömének szak- és ál­­alános műveltsége elég ala­­:sony szintű. A felnőttokta­­ásban részt vevőknek osak 15 százaléka termelőszövetke­zeti dolgozó, a nők aránya pedig alig éri el a 10—12 szá­zalékot A felnőttek szakmai okta tásának igen lényeges t fiúié te a szakmunkásképzés. Me­gyénk jelenlegi szakmunkás­képző keretei között nincs kellően biztosítva a gyorsabb előrehaladás. Az eddigieknél jpbbam szükséges a művelődé­si és a mezőgazdasági szer­vek jobb együttműködése. — A korszerű szak- és ál­talános műveltség terjesztésé­ben segítséget nyújtanak < TIT megyei és járási szerve­zetei. Í963. első felében több mint 2300 előadást tartottak, melyet 138 ezer dolgozó hallgatott meg. örülünk an­nak,' hogy a szakosztályi élet termelékenyebbé, tervszerűb­bé vált- Helyeseljük, a TIT járási szervezeteinek önálló kezdeményezéseit, amelyek nyomán több a helyi előadás­­anyag é* szélesebb vitafórum alakult ki. A TIT szervezetei azt is felismerték, hogy az egyedi, gyakran tervszerűt­len ismeretterjesztés helyett az adott terület termelési profiljára alapozott komp­lex előadássorozat, s az aka­démiák rendszere a célrave­zetőbb. Az előadásból kitűnt, hegy Szabolcs-gzatmár megyé­ben 6-1 akadémiai tagoza­ton tp bb, mint sooa dol­gozó tanuk Egyben a* is felszínre került, hogy tu­lajdonképpen a népműve­lési év kezdetén 89 tago­zat indult 8900 hallgató­val. Nem tartható indo­koltnak az ilyen nagy­mértékű „lemorzsolódás". Visszatérő népművelési probléma a művelődésből rendszeresen részi, vevők Sza­jnának növelése. ugyanis megyénk falvaiban a lakos­ságnak csak, mintegy 20—25 százaléka tartozik a rendsze­resen művelődök köréhe*. Majdnem mindig azonos ar­cokkal találkozunk a külön­böző rendezvényeken. Csak­nem 2—3 éve szorgalmazzuk a rendszeresen művelődök köréinek szélesítését, eddig nem sokkal haladtunk előre. Ennek egyik oka a tapaszta­latok szerint, hogy egyes nép­műveléssel foglalkozó dolgo­zók túlterheltek, másrészt egyes helyeken csak a pe­dagógusok veszik ki ré­szüket a népművelésből, holott erre hivatott a fain összértelmisége, az agro­­nómusok, az orvosok és más értelmiségi dolgozó is. Ezután a művelődési ott­honok munkájáról esett szó- Megyénkben jelenleg 1“7 művelődési otthon működik. Az a tapasztalat, hogy tar­talmi munkájuk évről-évre javul. A kultúroUhonoknál többek között 225 ismeretter­jesztő szakkör működik 550 taggal. Hűen tükröz* a mű­kedvelő művészeti tevékeny­ség kibontakozását az a tény, hogy megyénkben jelenleg 1088 ilyen csoport működik, 22 ezer taggal. Felülvizsgálták néhány műkedvelő csoport mű­sorpolitikáját. Megelégedéssel nyugtázták a megyei népmű­velési szervek, hogy mindegyik csoportnál kö­zös törekvés a mai «letet ábrázoló művek tolmácso­lása. Kultúrotthon aink dolgozói­nak érdeme az is, — folytat­ta az előadó — hogy sikerült nívós szinten megvalósítani a társas szórakozás, a szabad idő eltöltésének újfajta mód­ját a klubéletet. Számadatok szerint ez a legjobbaknak mondható országosan, mert 4500 klubfoglalkozáson a me­gyében 178 ezer dolgozó vptt részt. Szükséges, hogy a kultúr­otthonaink otthonosabbá váljanak, hogy a KISZ és a nőtanács védnökséget vállaljon közösen az intéz­mények felelt, virággal, kézimunkával, művészi képekkel több színt, me­legséget varázsoljanak a kulíúrotthcnoküan. Az előadás befejező része a népművelés egyik fontos ágával, a könyvtári munkával foglalkozott, Megállapította, hogy e széles hálózat jól szolgálja a kultúrpolitikai célkitűzéseket. Az utóbbi ké{­­három. évben nagy mennyi­ségű könyv került ki falu­ra. Könyvtáraink munkájára jellemző, hogy egy év alatt 1222 ezer könyvet kölcsönöz­tek, vagyis egy beiratkozott olvasó 14,4 kölet könyvet ol­vasott ki egy év alatt A megyei és a járási könyvtárak hasznos mód­szertani útmutatásokat nyújtanak a községi könyv­tárakban. Kiadványaik színvonalasak, rendezvé­nyei látogatottak, kedvel­tek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy egy év alatt 30 fővárosi író járt me­gyénkben, s a megyei írók részvételével 100 író-olva­só találkozó zajlott le. A művelődési autó szerepé­ről szólva Markovies elvtárs megemlítette: Úgy Véljük gyorsabb ütemben szüksége* növelni a művelődési autók számát, hogy a kívánt kultu­rális szolgáltatások hamarabb eljussanak a tanyai városok­ba. Azt a javaslatot terjesz­tette elő, hogy a megyei és járási művelődési szervek vizsgálják felül, a tanyák kulturális ellátottságát, a személyi és a tárgyi feltétele­ket, tegyenek meg" mindent a jelenlegi helyzet javítása ér­dekében. A vitaindító előadás után korült sor a hozzászólásokra. Többek között felszólalt Bérezik Béla mátészalkai technikumi tanár, a felnőtt­­oktatásról, Rab Istvánná, a mándoki Uj Elet Tsz tagja a termelőszövetkezeti tagok művelődéséről, Márton Fe­renc, kéki kultúrmunkás a falq filmeUátásáról beszélj. Orosz Ferenc elvtárs felszólalása Felszólalt a vitában Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Hang­súlyozta, a népművelés fontos politikai célkitűzés, a iqvább­­utas egyik fontos tényezője álun. — Legutóbb a megyei párt vb. foglalkozott a megyei intézkedési terv végrehaj­tásával — mondotta Orosz elvtárs. — Ezzel együtt értékelte a végrehajtó bi­­ze'-tság a kulturális, ide­ológiai munka tennivalóit, is. Döntő jelentősége vgn a falu átalakításában, a szocialista nagyüzemek to­vábbi erősítésében a gaz­dasági munkával cgyidő­­hen a kulturális tevékeny­ségnek. Tények tanúsítják, hogy a dolgozó parasztok kulturális színvonala mindig kifejezésre jut a munkában, a gazdálko­dásban., Az MSZMP VIH. Kong­resszusa külön felhívta erre g figyelmet, A? emberek tudatá­nak formálása, gondolkodás fiuk csiszolása megyénk nép­művelési munkásaira nagy feladatokat hárít. •r- Olyan sokoldalú, haza­fias érzelmű, internaciona­lista embereket kell nevel­nünk, akik össze tudják egyeztetni á? egyén} és a közös érdekeket, s ha szükségos, alá tudják ren­delni az egyéni érdeket » közösnek. A kihelyezett mezőgazdasá­gi technikumi osztályokról szólva megjegyezte, az a cél, hogy a hallgatók többsége ne vasutas és irodai dolgozóké­ból. hanem a tsz-tagokból áll­jon. S meg kdl találni a módját annak is, akik tanul­nak, rendszeres gondozásuk­ról a tanulásban a tsz-vezatő­­sége gondoskodjon. — A szakközépiskolák egész sorát keU kialakíta­nunk a közei jövőben a me­gyében — mondotta Orosz elv társ. — Ezzel együtt a szakmunkásképző közpon­tokat. Ezekét »» iskolákat MAI JELENTÉSEK A vaamegyeri Micsurin Tsz erőgépeinek karbantartá­sát a szövetkezet szerelőbrigádja végzi nagy szorgalommal. Tevékenységükkel az őszi mezőgazdasági munkák gyors és időbeni elvégzését teszik lehetővé. (Foto: Hammel József) kádak János FOGADTA ÜJ VARSÓI NAGYKÖVETÜNKET Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke fogadta Martin Ferencet, hazánk új varsói nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. KADAR JÁNOS ÜDVÖZLETE MAX REIMANNHOZ Kádár János elvtárs távirat­ban üdvözölte Max Reiman* elvtársat, Németország Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkárát 65, születésnapja alkalmából. Ülésezett a KGST fém­kohászati állandó bizottsággá Október 24 és 30 között tartották Budapesten a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa fémkohászati állandó bizottságának tizenötödik Ülését. A tanácskozásion a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­döttsége vett részt, Megfigye­lőként jelen voltak a Viet­agonban a termelési cent­rumokban szükséges ki­alakítani, ahol a legjobb adottságok vannak egy­­egy termelési ág tanulmá­nyozására. S ezeken a ftpi lyeken a népművelési munkát is ehhez mérté» kell végezni. Végül az egységes szemlé­letmódról beszélt Orosz elv­­társ, melyet ki kell alakíta­ni a gazdasági és kulturális vezetésben egyaránt. Ennek lényege, hogy a gazdasági vezetők megértsék és támo­gassák a kultúrát, a kultúra munkásai pedig a gazdasági munkákkal összhangban vé­gezzék feladatukat A hozzászólásókat, a me­gyei kulturális tanácskozás tanulságait Markovies elv­társ foglalta össze, hangsú­lyozva, hogy a népművelési munka akkor lesz eredmé­nyes, ha abban mindenki részt vesz, erejéhez, tudásá­hoz mérte?*. Károlyi emlékkiállítás Budapesten Szerdán Gerelyes Ede a Legújabbkori Történeti Mú­zeum igazgatója a helyszínen rendezett sajtótájékoztatón is­mertette a csütörtökön nyíló Károlyi Mihály-emlékkiállítás anyagát. Elmondta, hogy aki­­állítás számos olyan dokumen­tumot tár a látogatók elé, ame­lyet eddig sem Magyarorszá­gon, sem külföldön nem mu­tattak be. A tárlat gazdag anyaga bemutatja egyebek kö­zött a Károlyi-család történe­tét, a nagy politikus fiatalkori emlékeit, pályakezdését, Tisza István elleni parlamenti hár­fáit. képet ad az 1018—19-es években kifejtett politikai te­vékenységéről, közéleti szerep­léséről, és életének emigráció­ban töltött szakaszáról. napú Demokratikus Köztár* saság és a Kínai Népköztár­saság képviselői. Az állandó bizottság a ta­nács tizennyolcadik üléssza­ka határozatainak teljesítésé­re, a KGST-országoik fémko­hászatának fejlesztésére irá­nyuló intézkedéseket dolgo­zott ki, jóváhagyta 1864. évi mynkatervét és megvizsgált egyéb kérdéseket. A bizottság ülése a teljes és kölcsönös megértés, testvé­ri együttműködés légkörében zajlott le. A spanyol bányászok sztrájkhareának támogatása November 2-án este Doro­gon a Bányász Kulturális Na­pok alkalmából ünnepi hang­versenyt rendeznek a József Attila Művelődési Házban. A hangversenyen fellép Házy Er­zsébet éa Siroáttdy József Kos­­suth-díjas, érdemes művész. A rendező szervek — a Dorogi Szénbányászati Tröszt szak­­szervezeti bizottsága, a József Attila Művelődési Ház igaz­gatósága és .a Dorogi Erkel Fe­renc Állami Zeneiskola igaz­gatósága — úgy határoztak, hogy a hangverseny tiszta be­vételét a spanyol bányászok sztrájkharcának támogatására ajánlják feL Egymillió múzsa burgonyát tárolnak télére a szabolcsi tsz-ck Szabolcs-Szatmár megye ter­melőszövetkezetei gondosan szervezték meg az idén a bur­gonya téli tárolását. Száz má­zsás prizmákat építettek a be­kötő utak, valamint a tanya­­központok közelében, hogy ta­vasszal könnyen szállíthassák rendeltetési helyére. A nagy­üzemek hetvenezer holdon termelik jövőre is ezt a nö­vényt és a visszatartott közel 1 millió mázsa vetőmagot is többnyire kupacokban telelte­tik át. Nagy figyelmet fordí­tottak a minőség megőrzésére. Ezért, több mint 200 prizma­­felelős szakembert jelöltek ki a szövetkezetekben. Ezeknek a szakembereknek az lesz a fel­adatuk, hogy naponta három alkalommal, reggel, délben és este ellenőrizzék a burgonya­­halmok hőmérsékletét. Ha idő­közönként rendellenességet észlelnek — többek között pá­­rásodást, melegedést vagy fa­gyot — nyomban szellőztetik, illetve betakarják a prizmá­kat. A járási szakvezetők is elvállalták, hogy ellenőrzik a nagyüzemek felelőseinek mun­káját. Nagy jelentősége lesz ennek a gondos tárolásnak Szabolcsban mert a korábbi években a prizmákba rakott burgonyatermésnek mintegy húsz százaléka romlott el gon­datlanság vagy hozzá nem ér­tés miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents