Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

3 wi IJso polltiko Isloszoru prohloiiioSr 08 A szovjet kormányfő válaszai a külföldi újságírók kérdéseire Moszkva, TASZSZ): Mint már jelentettük, Hruscsov szovjet kormányfő pénteken a Kremlben beszélgetést folytatott a Szovjet Újságírók Szövetségének vendégeként Moszkvában tar­tózkodó több mint ötven afrikai, latin-amerikai, ázsiai és európai újságíróval, valamint az újságírók harmadik vi­lágtalálkozóján részt vett küldöttségek Szovjetunióba ér­kezett tagjaival. A beszélgetés kezdetén Hruscsov üdvözölte a megje­lenteket. Hangsúlyozta, hogy „olyan időszakban élünk, amikor a tudomány .és a technika, a gazdasági élet és a kultúra rendkívül gyorsan fejlődik, egyre növekszik a szocialista világrendszernéK, a munkásmozgalomnak és a népek nemzeti felszabadító mozgalmának szerepe s mindez szokatlanul meggyor­sítja az egész történelmi fejlődést... vl — A szocialista világrend­szernek, a nemzetközi munkásmozgalomnak, a népek nemzeti felszabadító harcának erői hatalmas forradalmi áradatban egyesülnek. Ez az áradat ingatja meg és rombolja le az imperialista világ­­rendszert, határozza meg ma az emberiség társadal­mi és politikai haladását — jelentette ki Hruscsov, majd a továbbiakban rámu­tatott, hogy a demokratikus újságírók kötelessége méltó­képpen elősegíteni az embe­riség társadalmi haladását, a békéért, s az összes gyarma­ti nép nemzeti felszabadulá­sáért folyó harcot. Ezután Hruscsov öt prob­léma köré csoportosítüá vá­laszolt az újságírók részéről felvetett több. mint ötven kérdésre. A sajtó nagy szerepe a haladásban Az újságírók harmadik vi­lágtalálkozójának jelentőségé­re, valamint arra a kérdésre, hogy mi mozdíthatja elő a népek akaratát kifejezésre juttató szabad sajtó megte­remtését, különösen a fejlő­désben lévő országokban, Hruscsov részletesen ismer­tette a sajtónak, mint az osztályíharc eszközének, a tőkés országokban betöltött szerepét, rámutatott arra, mennyire a saját érdekük szolgálatára használják fel a tőkés országok uralkodó osz­­‘ályai a tömegeket befolyá­soló sajtót, rádiót, és televí­ziót, „ezért rendkívül fontos a dolgozók, s a függetlensé­gükért harcoló népek számá­ra, hogy meglegyen a saját sajtójuk, rádiójuk, televízió­juk, amelyek segítségével harcolhatnak az imperializ­mus és a gyarmati rendszer ellen”. — mondotta. — A kommunista és bur­zsoá ideológia között harc folyik, amely tovább fog erősödni Meggyőződésünk, hogy ez a harc azoknak az erőknek a győzelmével végződik^ amelyek a leg­­élenjárőbb, a leghaladoi­­(abb eszmét, a marxiz­mus—Ieninizmust képvi­selik. Ami a nem rég független­né vált, fiatal, fejlődésben lévő országokat illeti, ott a fő feladat a teljes gazdaság! függetlenség kivívása és a neokolonista törekvések meg­hiúsítása. Ezeknek az orszá­goknak a népei azért harcol­nak, hogy megfosszák a volt gy a ifna tos ltokat, kizsákmá­nyolókat és kiszolgálóikat a termelési eszközöktől. Meg kell azonban fosztani őket a 2 CTfcfagyarország 1963. október 21. sajtó, a rádió és a televízió terén gyakorolt uralmuktól is, s ekkor a sajtó ténylege­sen a dolgozó népet fogja ott is szolgálni. A moszkvai részleges atotn­­csendszerződés jelentősége, a szovjet kormánynak a lesze­relési tárgyalások előmozdí­tása érdekében teendő lépé­seire vonatkozólag egy ka­meruni és egy nepáli lap­­szerkesztő, továbbá az NDK. újságíróküldöttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Szövetségének fő­titkára részéről feltett kérdé­sekre válaszolva Hruscsov kifejtette: — A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizo­nyos fokú enyhülését. Mind­amellett jó, ha helyesen érté­keljük e nemzetközi egyez­ményt és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is befolyásol­ja a fegyverkezési hajszát —, jelentette ki Hruscsov — mert a nukleáris fegyverkezé­si verseny, az eddigi nukleá­ris kísérletek alapján sajnos tovább folyik. Ezenkívül a föld alatti nukleáris robban­tások révén folytatódik a nukleáris fegyverek tökéle­tesítése». A fentiekre azért mutattam rá, hogy a moszk­vai szerződés jelentőségének értékelése ne vezessen a le­szerelésért, a háború megaka­dályozásáért síkraszálló erők morális és szellemi leszere­lésére. Az általános teljes lesze­relés kell ahhoz, hogy megszüntessük a háborút, mint az álíadiok közötti vi­tás kérdések megoldásá­nak eszközét. A fő akadály az, hogy az imperialisták nem akarnas leszerelni, félnek a leszere­léstől. Ezért a leszerelési tár­gyalásokon az imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdésekkel hozakodnak elő, olyanokkal, amelyekről ma­guk is tudják, hogy megalcr­­hatatlanok. A német békeszerződés elsőrendű jelentőségű _ Itt van például az ide­gen területeken állomásozó csapatok kivonásának kérdé­se. Az idegvágó javaslat megvalósítása természetesen nem jelent leszerelést, de jő kezdet lenne a leszerelési tárgyalásokhoz, egyéb kér­désekkel kapcsolatos megálla­podásokhoz. Tárgyalópartne­reink azonban még ehhez sem hajlandók hozzájárulni. — Mindamellett a leszere­lés megoldható feladat. Meg­oldásához mindazoknak foko­zott erőfeszítéseire van szük­ség, akik e cél eléréséért küzdenek. > A népeknek nyomást kell gyakorolniok a leszerelést ellenző kormányokra — mondotta Hruscsov, majd megállapította: — Az utóbbi években mér­hetetlenül megnövekedett a népeknek a leszerelésért, a nukleáris háború ellen in­dított mozgalma. Nem két­séges, hogy mindazok, akik­nek becses a béke ügye — köztük a haladó újságírók is, — mógjobban egyesítik erö­­'eszítéseiket. Egy perui és egy kolum­biai lapszerkesztő a német békeszerződés megkötése és a berlini kérdés megoldása érdekében tervezett lépések­ről kért felvilágosítást. Hruscsov válaszában ki­fejtette, hogy a nyugatnémet kormány­körök tovább folytatják az ország fokozott militarizá­­lására irányuló politiká­jukat. Nyugat-Németor­­szág területe szinte kato­nai táborrá vált, ahol majdnem egymillió ka­tona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, hogy nukleáris fegy­vert szerezzen hadserege szá­mára. A nyugatnémet mili­taristák és revansisták to­vábbra is arról ábrándoznas, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket. Hruscsov kifejezte remé­nyét, hogy a nyugatnémet lakosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni. a militaristákat és a revansvágyókat. — A Szovjetunió elsőren­dű jelentőséget tulajdonít a német békerendezés problémájának, a jelen­legi nemzetközi kapcsola­tok kulcskérdésének tartja ezt a problémát. A szovjet kormány javasol­ja, hogy kössék ' meg a né­met békeszerződést és ennek alapján rendezzék a nyugat­­berlini helyzetet. Ez az in­dítvány annak a reális tény­nek a figyelembevételén alap­szik, hogy két önálló szuve­rén német állam létezik és van egy külön politikai kép­let: Nyugat-BerÚn. — A szovjet kormány ál­landó erőfeszítéseket tesz a német békerendezéssel ösz­­szefüggő kérdések megegyezé­sen alapuló megoldására. Ha a nyugati hatalmaknak va­lóban érdekűk a nemzetközi feszültség enyhülése, akkor a valóságnak megfelelőbb ál­láspontra kell helyezkedniük e kérdések kezelését és meg­oldását illetően. A NATO-ról és a Varsói Szerződésről A Zycie Warszawa szerkesz­tőjének és a Lengyel Táv­irati Iroda (PAP), igazgató­jának, a sokoldalú NATO atomerőre vonatkozó kérdé­siedre válaszolva Hruscsov kijelentette: — A NATO sokoldalú nukleáris erőinek meg­teremtése nyomán elkerül­hetetlenül fokozódnék a termonukleáris háború ki­törésének veszélye. Bármilyen feltételek mellett történnék meg e nukleáris erők létrehozása, bármilyen magyarázatot is fűznének hozzá, maga az a tény, hogy a NATO nukleáris erői sok­oldalúak lennének, önma­gáért beszélne; ’ azt jelente­né, hogy a nyugatnémet fél, vagyis a legeivakultabb, leg­­agresszívebb revansvágyó fél hozzájutna a nukleáris fegy­verhez. Ez pedig csak fo­kozná a termonukleáris há­ború kitörésének veszélyét. Egy brazil lapszerkesztő a Varsói Szerződés és az At­lanti Paktum tagországai kö­zötti megnemtámadási szer­ződés megkötésének kilátá­sairól érdeklődött. Hruscsov válaszában hang­súlyozta, hogy a megnemtá­madási szerződés megkötése nem okozna kárt egyik fél­nek sem, sőt ellenkezőleg megnövekednék mindegyik fél biztonságérzete. A meg­nemtámadási szerződés béke­paktum lenne a nukleáris fegyverrel rendelkező íe’ek között — Nem forog fenn semmi­féle nehézség e szerződés megkötésének formáját ille­tően sem — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd fur­csa logika szülemény éne«: ne­vezte azt az állítást, hogy a Varsói Szerződés országainak nagyobb érdekük fűződik e szerződés megkötéséhez. — Közismert tény, hogy a NATO-hoz tartozó és a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágoknak egyaránt vannak nukleáris bombái, amelyek­nek hatása egyforma — mondotta. Ennélfogva reáli­san kell felbecsülni a modern háború összes következmé­nyét. Könnyű háborút indí­tani, de nehéz megállítani. Az imperialista urak is jól tennék, ha józanul értékel­nék ezt a tényt Világos, Hogy a megnemtámadási szer­ződés megkötése mind a Varsói Szerződés, mind a NATO tagállamainak sőt nemcsak ezeknek az or­szágoknak, hanem a világ minden más országának is érdeke. Az algériai—marokkói határviszályról Argentin és bolgár újság­írók kérdései nyomán Hrus­csov kifejtette a szovjet kor­mány álláspontját az algériai —marokkói határviszályröt. Kijelentette, hogy a szovjet kormányt aggodalommal töl­ti el a két arab állam konf­liktusa. — Ha behatóbban vizsgál­juk az ügyet, — folytatta — kitűnik, hogy gyökerei az egyszerű határviszálynál sok­kal mélyebbre nyúlnak A monopolista körök a legkü­lönbözőbb intézkedésekkel pór bál jak megakadályozni a gyarmati elnyomás alól fel­szabadult népek előrehaladá­sát, biztosítani gazdasági uralmukat a felszabadult or­szágokban és ezeket az or­szágokat megtartani a ka­pitalista rendszerben. Az imperialisták most örömmel dörzsölik kezüket és min­denképpen szítják, élezik ezi a konfliktust. Sajnálkozást kelt» hogy a marokkói kor­mány a gyarmati rendszer­ből hátramaradt vitás kér­dések megoldása érdekében fegyveres erőhöz folyamodott. Az algériai—marokkói . fegyveres konfliktus csak az imperialisták malmára hajtja a vizet, mert ezek a két ország bér­ügyeibe való beavatkozásra igyekeznek felhasználni a helyzetet. — Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és po­litikai rendszerű államok bé­kés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felszabadulásáért harcol. Eb­ben nincs semmiféle ellent­mondás. A szovjet kormányfő példa­ként megemlítette, hogy a Szovjetunió Angliával a békés együttélésre alapítja kapcsola­tait, de ez nem jelenti azt, hogy megbékül az angol im­perializmusnak gyarmati ural­ma fenntartására irányuló po­litikájával. E politika legújabb megnyilvánulása Malaysia megteremtése, így a népek he­lyesen járnak el, amikor fel­lépnek ellene. A kommunista mozga­lomban mutatkozó nézeteltérésekről Több kérdés érkezett a nem­zetközi kommunista mozga­lomban mutatkozó nézeteltéré­sekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vi­szonyára vonatkozólag. — Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov, —hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézetelté­rések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kapcsola­tai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakul­tak így, de nagyon sajnáljuk, hogy így történt. Bt kérdéseket illetően nyilvánosságra kerül­tek pártunk, a szovjet kor­mány, más marxista—leninis­ta pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság doku­mentumai. Feltételezem, hogy az újságírók ismerik e doku­mentumokat. — Az volt a véleményünk, és most is az, hogy a szocialista országokra, a kommunista és munkás­pártokra nézve a leg­ésszerűbb volna, az ösz­­szes szocialista országok egységének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését szol­gálná, ha megszűnne a vita a kommunista pártok között. — Pártunk és a többi mar­xista—leninista párt szilárdan kitart azon az elvi álláspon­ton, amelyet az 1957 és 1960- ban kiadott nyilatkozatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom e kollektive kidolgozott programdokumen­tumai fektettek le. A kínai ve­zetők szintén azt állítják, hogy e dokumentumok alapján áll­nak. — Ha ez így van, akkor nem volna-é jobb abbahagyni, hogy szemben áiljunk: egymással? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és értelmezésében, bízzuk az időre, döntse el az, melyik nézet a leghelyesebb. Azt hisszük, ehhez nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutat­ja a marxista-leninista állás­pont helyességét. — A kommunista mozga­lomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltéré­sek kenegetik a kommuniz­mus ellenségeinek a béke el­lenségeinek háját. ygyan miért szerezzük meg nekik ezt az él­vezetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait?1 — Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni a nézetelté­rések megszüntetésére, hogy erősödjék a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége a marxizmus—leninizmus alap­ján. A bürokrácia elleni hare Egy ecuadori újságíró kérdé­sében kifejtette, hogy szovjet írók műveiben az államappa­rátus bürokráciájának szigorú bírálatával találkozott. Feltet­te a kérdést, hogyan oldja meg az állam és a kommunista párt ezt a problémát. Hruscsov válaszában részle­tesen kifejtette, hogy az új tár­sadalomban, a szocializmus győzelme után is hosszú ideig — még a legforradalmibb munkásosztály körében is — maradnak burzsoá csökevé­­nyek, amelyek közül a legsú­lyosabbak közé tartozik a bü­rokratizmus. E baj ellen nem elég adminisztratív intézkedé­sekkel harcolni, bár ilyenekre is szükség van. A bürokratiz­must nem lehet börtönbe vet­ni. A bürokratizmus elleni harc célja elsősorban meg­szüntetni a bürokrata lel­kivilágát. Adminisztratív eszközökkel, valamint a nevelés, a bírálat és az önbírálat eszközeivel egyaránt. A leghatározottab­ban küzdünk a bürokratizmus megszüntetéséért. E harcbar felhasználjuk az irodalom éi a sajtó éles fegyverét is. A szovjet gabonavásárlásokról Egy kanadai újságírónő a külföldön eszközölt szovjet ga­bonavásárlásokról tett fel kér­dést. — Mindenekelőtt meg kell mondanom a következőket — jelentette ki Hruscsov. — Ha búzát vásárolunk a kapitalista országokban, ez azt jelenti, hogy ebben az évben nincs elég búzánk. Ha lenne elég, akkor nem vásárolnánk. E vá­sárlással kapcsolatban a nyu­gati sajtó több rágalmazó cik­ket közölt. Ez a kapitalista vi­lág és sajtója kárörömét tük­rözi, de megmondhatom, hogy a dolog rosszul végződik majd rájuk nézve. Hruscsov ezután részletesen kifejtette, hogy a búzahiányt a rendkívül kedvezőtlen időjárási vi­szonyok okozták. Felmerült az a kérdés, hogy a meglevő készletek alapján ad­minisztratív szabályozással se­gítsenek a dolgon, ami egyál­talán nem fenyegetett volna éhínséggel. — Vannak eléggé tápláló termékeink — mondot­ta —, de azok nem olyan mi­nőségűek, mint a népünk által megszokott búza és a rozs. Ez lett volna az egyik út. —:.Mi azonban elhatároztuk, hogy más útra lépünk és nem okozunk felesleges nehézsége­ket a lakosságnak. Búzát vásá­roltunk a kapitalista piacon. Kanadában 6 800 000 tonna bú­zát, Ausztráliában és néhány más országban pedig szintén vettünk gabonaféléket. A ro­mán elvtársak viszonosságként 400 000 tonna búzát adtak ne­künk. Most tárgyalunk arról, hogy búzát veszünk az Egye­sült Államokban. Még nem tudjuk, veszünk-e ott vagy nem. Ha az amerikaiak a bú­za eladásánál hátrányosan meg­különböztető feltételeket tá­masztanak, akkor nem vásáro­lunk búzát Amerikában. Eb­ben az esetben takarékoskod­nunk kell majd a gabonane­­műek felhasználásában. A ren­delkezésre álló készletek he­lyes felhasználásával biztosíta­ni tudjuk a lakosság normá­lis ellátását. Am, kedves barátaim, uraim, szilárdan ki kell jelentenem, mindent elkö­vettünk, hogy a tudo­mányra és technikára tá­maszkodva már jövőre le­­küzdhessük ennek az esz­tendőnek a következmé­nyeit. — jelentette ki Hruscsov és megismételte a műtrágyater­melés, a mezőgazdaság kémiai alapokra helyezése, az öntözé­ses földművelés fejlesztése te­rén tervezett és krasznodári beszédében részletesen ismer­tetett intézkedéseket. Közölte, hogy valószínűleg november­ben összeül az SZKP Közpon­ti Bizottságának plénuma, s ezen kidolgozzák majd az ez­zel kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket. — Az imperialista urak azt mondhatják — fűzte hozzá —, hogy a szovjet kormány nagy anyagi eszközöket szándékozik a vegyipar és az öntözéses földművelés fejlesztésére for­dítani, tehát nem lesz pénze a fegyverekre. így tehát —• úgymond — megelőzhetjük a Szovjetuniót a haditechnika fejlesztésében. Nem így lesz imperialista urak, ne örülje­nek! Mi már megtettük és meg­tesszük azt, ami védel­münkhöz szükséges! A ra­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents