Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-24 / 249. szám
»Legjobb ellenőr a lelkiismeret“ Köröz a zseblámpa — Bár minden Két óra alatt három ittas vezető a kerékpárosok (Munkatársunktól) Este hat óra van. Szokásos közúti ellenőrzésre indul a rendőrség kocsija. A *omolygó ködben sárgán világítanak a reflektorok, csúszós az úttest, fokozott elővigyázatosságra van szükség. A köd mellett a másik nagy veszélyt az újborok jelentik. Ittas vezetés miatt az utóbbi néhány nap alatt sok súlyos sérülés, sőt, halálos baleset is történt. Kartonlap a jogosítványban Alig hagyjuk el Nyíregyházát, amikor a Tokaji úton kivilágítatlan lovaskocsikkal találkozunk. Sajnos, . nem egyedi eset. Hogy milyen nagy veszélyt jelent egy kivilágítatlan kocsi, azt legjobban a járművezetők tudnák megmondani. Mögöttük egy Nysa típusú jármű közeledik. Köröket ír le a zseblámpa, a kocsi engedelmesen fékez. Vidám társaság ugrik ki belőle. Elég egy pillantást vetni rájuk, s már kész is a diagnózis: ittak néhány pohár bort valahol Tokaj környékén. Nem is tagadják. Viszont a sofőr ellenállt. Hiába volt minden rábeszélés, kínálgatás, egy kortyot sem fogyasztott. — Hosszú még az út Debrecenig — magyarázza Somogyi Imre. — De sohasem iszom. Nekem a legjobb ellenőröm a saját lelkiismeretem. Jogosítványában szerényen húzódik meg egy kis kartonlap. — Egy évvel ezelőtt lcaptamt mert 250 000 kilométert vezettem baleset nélkül. Hamarosan újat kapok, mert már idestova 300 000 kilométert hagytam magam mögött balesetmentesen. Az ellenőrzést végző rendőr felsóhajt: — Bár a világon minden sofőr ilyen volna. Nem lehet „meglépni“ Azonban az a sajnálatos tény, hogy távolról' sem ilyen mindenki, hamarosan kiderül. Nyírtelek határában jelzéseket adunk egy motorosnak, aki lassított ugyan, de az utolsó pillanatban befordult a keresztúton. A Moszkvics elől azonban nehéz meglépni. Néhány perc múlva Svéda István motoros dadogva mentegetőzik. — Kérem, én nem láttam semmiféle jelzést. Kerüli a ^tekintetünket. Lesüti a fejét, de minden hiába. Érzik az , elfogyasztott „hubertusz”. Néhány kitérő felelet után beismeri, hogy ivott. Nem sokat ugyan, de ivott. Feljegyezzük a személyi adatait, szabálysértési eljárást indítanak ellene. sofőr ilyen volna — Óvatosabbak Rakamazon két ittas vezető fut egymás után a karjainkban. Gyurica József és Tóth József. Az utóbbi magyarázkodni próbál. Száraz koszion élek — Száraz; koszton élek, kell időnként egy pohár sör. Vezetés után megihat kettővel is, de vezetés közben tilos. Hogy valóbán ittak, azt a körzeti orvos is igazolta, miután megvizsgálta őket. Néhány gépjárművön kisebb műszaki hibát találtunk, de azokat a helyszínen megjavították. Örvendetes, hogy a kerékpárosok már maguknál hordják a zseblámpát. Ha szembe jön valami, felkattintják. Éjfélkor véget ért az őriárat, amely nem volt eredménytelen.. Közreműködésünk folytán néhány, olyan járművezető hagyta abba a száguldást, aki az ital hatása miatt, vagy műszaki okokból kifolyólag veszélyeztette a közlekedés biztonságát. b. f. Szakiskola nagyo ésgyengénlátókn Fokozott gondoskodás az értelmi fogyatékos gyermekekről Napirenden a gyógypedagógia reformja November 1-től gyermeh-szak rém delén lens Nyíregyházán Nyíregyháza egészségügyi elátása évről évre jelentősen avul, azonban még így is — ülönösen a téli hónapokban - gyakran az orvosok megfezített munkájára van szükég, hogy ellássák a lakosságot. A betegellátás további avítása érdekében — az igészségügyi Minisztérium inézkedésére — Nyíregyházán lovember elsejétől megkezdőik a gyermek szakrendeés. Ez azt jelenti, hogy a váos gyermekeit születésüktől 4 éves korukig gyermek-szakírvosok látják el. E célból iát körzetre osztották fel a 'árost, s minden körzetnek esz egy-egy szakorvosa: (E >eosztás a gyermekekre vonatozik, a felnőttek körzetbeoszása továbbra is változatlan,) felentös fejlődés ez, mert a gyermekek 14 éves korukig így orvos felügyelete alatt illnak majd, s ily módon erednényescbb gyógyítómunkát tegezhet az orvos. A szakorvosok fogják majd ellátni az ígészséges gyermekek ■ ellenőrlését, valamint a zöldkeresz;es rendeléseket is. A gyermek-szakorvosi renlelés megteremtése jelentősen negkönnyíti a felnőttek szánára rendelő körzeti orvosok nunkáját is, hiszen eddig a vörzeti orvosok által ellátott netegek 25—30 százaléka gyérnek volt. A szakrendelést az alábbi Drvosok látják el: I-es körzetben: dr. Puskás Nándor, Il-es íörzetben: dr. Fazekas Árpád, lll-as körzetben: dr. Sibák Erasmus, IV. körzetben: dr. Dobi Sándor, V. körzetben: dr. Staud József, VI. körzetben: dr. Varga István. A rendelőket a jelenlegi gyermekszakrendelés szobáiban helyezik el. Az elgondolás szerint délelőtt 8 órától 11 óra 30 percig és délután 16 órától 19 óra 30 percig fog rendelni három-három szakorvos. A rendelési szünetben 11 óra 30 perctől 16 óráig dr. Kiss Gizella fogadja a betegeket. A szakorvosok a lázas betegekhez, hároméves korig házhoz mennek. A szakorvosok mellett kilenc külterületi védőnő kezdi meg működését, s remény van rá, hogy tavasszal a védőnők száma tizenkettőre fog növekedni. Széles körű szakmai és társadalmi vita alapján elkészült a gyógypedagógiai intézmények tartalmi és szervezeti továbbfejlesztésének terve. A Művelődésügyi Minisztérium illetékes .osztályán ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a gyógypedagógiai iskolákban — az oktatási reform előírásainak megfelelően — szintén elsődleges feladat az eddiginél szorosabb kapcsolat megteremtése a gyakorlati élettel. A korábbitól eltérően a képezhető értelmi fogyatékos gyerekeket két csoportra osztják: az oktatható enyhébb, valamint a nem oktatható súlyosabb, de gyakorlati munka során fejleszthető fogyatékosok csoportjára. így hatékonyabbá tehetik a pedagógusok az oktató-nevelő munkát, s a tanterveket is könnyebben hozzáidomíthatják a gyermekek képességeihez, adottságaihoz. A reformtervek között szerepel az úgynevezett foglalkoztató iskolák létrehozása. Ezekben az új típusú oktatási intézményekben a súlya sabb értelmi fogyatékosokat képezik, tíz éven át. Újdonság az is, hogy ' az enyhébb fogyatékosok az általános iskola nyolc osztályának elvégzése , uVin tovább tanulhatnak a kétéves — ipari vagy TÉRZENE Csípős hideg fogad bennünket, amikor este kilenc óra után kiszállunk a kocsiból Rakamaz főutcáján. Az emberek behúzott nyakkal hazafelé sietnek. A tejbegyűjtő állomás előtt néhány fiatalember ácsorog. Az egyikük langaléta, svájcisapkát visel, kezét fázósan dugja zsebébe. Barátkozó természetű, hamarosan beszélgetésbe elegyedünk vele. — Csak sétálni akartam, egy kicsit. Meg beszélgetni a barátokkal. Sajnos, erre is nagyon tevés idő jut. Miért? — Hajnal kettőkor kelek, háromkor utazom Miskolcra. Ott dolgozom. Hat óra körül érek haza. Ilyenkor már nagyon fáradt vagyok, ágyban érzem, magam a legjobban. — Mióta jár Miskolcra? Foto: Román Dénes. mezőgazdasági jellegű — kisegítő szakiskolában. Ez általános és ■ technikai ismereteket, illetve gyakorlati szakirányú képzést nyújt, ami könnyíti a fiatalok elhelyezkedését, beleilleszkedését a termelőmunkába. A tervek szerint szakiskolát nyitnak a nagyothallóknak és a gyengénlátóknak is Uj típusú intézmény lesz a beszédjavító általános iskola. Ebben — beszédeterápia segítségével — ugyanolyan tanterv szerint tanítanak, mint a többi általános iskolábau. Néhány éven belül minden olyan intézetet ellátlak korszerű. elektromos hallásfejlesztő berendezésekkel, ahol hallási fogyatékosokat oktatnak. A gyógypedagógiai intézmények reformjának előkészítő munkálatai előreláthatólag 1966-ig tartanak s ekkor kezdik meg az új lar,tervek, tankönyvek bevezetését. John Steinbeck találkozott szovjet olvasóival Jonn Steinbeck, Nobel-díjas amerikai író, az Érik a gyümölcs, Az egerek, és emberek és sok más világhírű mű szerzője, a moszkvai idegennyelvű könyvtárban találkozott szovjet olvasóival. A találkozóra sok újságíró is elment, hogy kérdéseket tehessen fel Steinbecknek. Az MTI tudósítójának kérdésére adott válaszában az író elmondta, hogy jelenleg egy XV. századbeli angol klasszikus, Thomas Malory, „Morte d’Arthur” című művének modern változatán dolgozik. Mosolyogva jegyezte meg: ,,Ez a könyv hosszú lesz és unalmas. Legalább három-négy kötet, s edzett olvasó legyen, aki belefog.” Az emberi sorsok, indulatok széles skáláját igyekszik ábrázolni benne. Megírását sokéves kutatás előzte meg, s már négy éve dolgozik a kéziraton. Arra a kérdésre: — Mi a véleménye korunk amerikai néger irodalmáról? Steinbeel» így válaszolt: — Az amerikai néger azt akarja, hogy embernek tekintsék, ne pedig négernek. Ez a probléma lényege és ez a válaszom a kérdésre is. Ezek az emberek jogaikat követelik. Mozgalmuknak előbb kellett volna megkezdődnie, de így is feltétlenül győzni fog; mert győznie kell. E kemény szavak után .zúgott fel az első taps. Amikor a leszerelésről kérdezték, Steinbeck élesen elítélte a „félelem egyensúlya’’ amerikai elméletet. — A legveszedelmesebb dolog a félelem — mondotta. — Sonasem láttam még olyan álig felfegyverzett embert, aki ne remegett volna a félelemtől. A félelem késztet bennünket fegyverkezésre. A félelmet kell leküzdenünk, s. erre csak egy eszköz kínálkozik: minél több kapcsolatot kell kiépítenünk, törekednünk kell a kölcsönös megértésre. Férjek a küszöbön A Miskolci Nemzeti Színház előadás« Pár perc beszélgetés — Idestova fél éve. Mindennap megtenni ezt az utat. Nyáron még csak elmegy valahogy, de a téltől már előre félek. — Előtte hol dolgozott? — Itt, a Győzelem Termelőszövetkezetben. — És miért hagyta ott? — Hát fiatal vagyok még, világot akartam látni. Meg aztán a kereset... Miskolcon 1500—1600 forint is bejön havonta. A termelőszövetkezetben néhány százzal kevesebb volt. Igaz, hogy nem tellett hajnal kettőkor kelni, volt időm moziba menni, táncolni, szórakozni. Mert ez is hozzátartozik egy 18 éves fiatal programjához. Szavaiból érezni, hogy nem a „világot látás” vonzotta Miskolcra. Ez csak amolyan sízólásmondás. Van itt valami más is. Kamaszos fiélszegséggel keresi a szavakat. — Megmondom én őszintén. Itt Rakamazon nagyon büszkék a lányok. Ha megtudják, hogy a termelőszövetkezetben dolgozom, alig, vagy egyáltalán nem köszönnek. Elnéznek az ember feje felett. De egy „iparos”, az egészen más.;. — & amióta „iparos”, fogadják a köszönését? — Hát... úgy mint azelőtt... De most már késő van. Korán kell telni. Jóéjszakátí Hosszú alakja eltűnik a sötétben. Bogár Ferenc. Kállai István darabjában, az író, a vígjátéki elemek felhasználásával nevetségessé teszi az emberi kicsinyességet, a gátlástalanságot, a határtalan rossz indulatot. Kolláth Géza építészmérnök osztályvezető és Seregi Ferenc az egyetemről csak most kikerült fiatal mérnök viszálykodásán keresztül pellengérre állítja a maradi „öregeket”, akik saját pozíciójuk megvédése érdekében félnek minden újtól. De egyben a karikatúra eszközével rámutat a fiatalság helytelen, gyakran gátlástalan tempó vételére: érvényesülni mindenáron! Végeredményben ez a kontraszt a vígjáték alapproblémája, ami a két főszereplő viszálykodásával addig szélesedik, amíg végül is bírósági ügy lesz belőle. Mindketten mindent elkövetnek egymás megrontására — holott titokban elismerik egymás álláspontjának helyességét. A két fő alak túlzott mértékben képviseli azokat a szélsőséges elemeket, amelyeknek megszólaltatására az író életre hívta őket. Kolláth Géza túlságosan indulatos, merev, csökönyösen főnök, aki a végletekig, saját családi boldogságának részbeni feláldozása árán is képviseli álláspontját, majd az utolsó jelenetben minden különösebb belső ok, vagy meggyőződés nélkül feladja álláspontját. Seregi Ferenc figurája túlságosan sok negatívumot tartalmaz ahhoz, hogy bepillantást nyerjünk a mai fiatalság valóságos lelkivilágába. Az a hang és modor, amivel főnöke feleségével, majd pedig főnökével szemben fellép, az nem lehet hivatali érintkezés alapja. Ha van is ilyen fiatalember, az még akkor is elveszíti létjogosultságát, ha egyébként tárgyi alapon igaza is volna Vitatható, hogy a munkájában egyébként nagyon komoly és eredményeket felmutatná tudó fiatal mérnök hijjával lehet-e olyan meggondolásoknak, aminek következtében pl. megnősül úgy, hogy még egy albérleti szobája sincs, hanem mindig másokhoz és másokhoz szállásolja be magái, akik éppen üdülnek, vagy gyógykezelés céljából kórházba mennek. | Az előadás vitathatatlanul bővelkedik fordulatokban. Az író jól ismeri a színpad technikáját és a vígjátéki elemek arányos elosztásával gyakran csal mosolyt a néző arcára. Ki teli emelni a Jászaidíjas Máthé Éva igen kulturált és szép hangvételű arányos játékát. Csiszár András osztályvezetője egy kissé színtelen volt, Koncz C-ábor fiatalember figurája helyenként túllőtt a célon, a tehetséges Tellessy Gyöngyi ügyesen alakította a pár napos feleséget, nem tehet róla, hogy túloznia kellett a figura megelevenítését Imréti József tipikus ügyvédet alakított, aki önteltségében előre iszik a medve bőrére. Somló Ferenc híven tükrözte az élettel mindig és minden körülmények között megalkuvó és másokat is erre buzdító, a nehézségiek elől meghátráló „Jenőt”. Fillér István, Gyula bácsija sokban hozzájárult az glő ad ás sikeréhez. A Miskolci Nemzeti Színház együttese kulturált, színvonalas előadásban tolmácsolta az alapjában véve szórakoztató vígjátékot. Dr. Arató István. ^Magyarország 5 1963. október 24.
