Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-23 / 248. szám
Elt tizennyolc évet ?is!er Eta születésének 50. évfordulóján „Nem légvárakat akarunk" Szorgalom, merészebb gazdálkodás — Áldoznak a jövőre \ámosal\án •légy csoportban százkilenc mmunista vádlott állt a irkó utcai bírák előtt. 1930- írlak: hónapokig folyt a gyalás. az újságok időről- Sre szüi .-íavúan hírt adtak Monstre perről. Az uralkoosztály uniósnak tartothogy az . szág népe tumást szerezz ín róla: az elomottak, a szegények harcbutítása főbenjáró bűn, lit keményen megtorolnak. Mi ellen és miért szólította ircra a proletárokat ezekn a hónapokban a Kommusták Magyarországi Pártja? lacsonyak voltak a bérek, /omorúságosak az életkörülények, városon és falun ázezrével ténferegtek a unkanélküliek. Bethlen gróf kés-nagybirtokos kormánya ütsem törődött velük. A árommillió koldust a napsámuzsora és a csendőrterir fojtogatta. A kisparasztot z adó és bankuzsora. A agybirtok háboríthatatlanul rónolt milliók élete fölött. l nemzetközi imperializmus áborút szervezett a Szovetunió ellen, Horthy az elsnforradalmi diktatúra erőítésével, a hadsereg fejesztésével, leventeköteleezettséggel és egyéb intézkedésekkel készítette elő az >i-szágot, hogy a szovjetűlenes tervekhez felhasznállató legyen. A munkanélküliek országos bizottságot szerveztek. Kaposvárral, Szabadhidvég-ől, Mezőliomáromból, Székesfehérvárról, Zircről, a Tolna megyei Ozoráról a nunkanélküliek elkeseredett Hangulatáról, tüntető csoportosulásokról érkeztek jelentések a Belügyminisztériumhoz. Budapesten a Ganz Hajógyár munkásai sztrájkba léptek az erejüket végsőkig kifacsaró Bedó-rendszer ellen, illegális tömeges letartóztatásra került sor Salgótarjánban, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon, Kalocsán. Június 30-án a Markó utcai törvényszék kommunlsts letartóztatottjai ítéletre vártak. A bírák tanácskoztak. A párt és a KIMSZ budapesti szervezeteinek hívására a késő délutáni órákban tüntető tömeg vonult fel a bíróság épülete elé, hogy követelje a kommunisták felmentését, szabadlábra helyezését. A2 osztályharc csataterévé váll a Vilmos Császár út és a Markó utca egész környéke. Kövek, vascsavarok zúzták be a törvényszéki épület ablakait. — A riadóautókon érkezett rendőrök vád kardlapozással akarták meghátrálásra kényszeríteni a tömeget. De a fiatalok egy elszánt csoportja bátorságával elérte, hogy a tüntetés nyomatékos figyelmeztetés lett az elnyomók számára A fiatalok csoportjában egy vékony, barna hajú kislány, Geisler Eta hímzőtanuló volt a magasra csapó láng. Az ő lobogása, izzó forradalmi lelkesedésből táplálkozó merészsége, magával ragadta a fiatal munkásokat és az idősebbeket is. Rendőrök és detektívek egész falkáj a vetette rá magát, s több társával együtt letartóztatták. Sok kegyetlen kínzás, vallatás után került bíróság elé, amely a gyermeksorból a^g felcseperedett lánykát öt hónapi fogházra ítélte. Büntetését sok sötétzórkával, élelemelvonással súlyosbították Ez volt Geisler Eta első büntetése. De már korábban is hónapokat töltött vizsgálati fogságban kommunista tevékenységéért, tüntetéseken való részvételért. A magyar uralkodó osztály nem tudott, nem is akart a dolgozó nép sanyarú helyzetén Segíteni. De mint a korabeli csendőri, rendőri jelentések, bizalmas feljegyzések tanúsítják, kifogyhatatlan és leleményes volt az elnyomó módszerek alkalmazásában. Csergő Károly. az akkori csongrádi alispán, azokban a hónapokban tanulmányt írt az Alföld problémáiról. Akarva, akaratlanul sok mindent elárult a küszködő nép helyzetéről. Persze nem a nagybirtokot, nem a tőkés uralmat okolta milliók nyomoráért hanem arra a következtetésre jutott, hogy kár, ha az emberek makacsul ragaszkodnak mesterségükhöz, ha a kubikos kubikos akar maradni, a gazdasági munkás nyári keresményére alapítja megélhetését. Ha munkájukra nincs szükség, magukra vessenek, keressenek olyan munkalehetőséget, amellyel hasznára lehetnek a nemzetnek. A kommunisták a harc fokozását jelölték meg a munkásosztály, szegényparasztság egyetlen járható útjának. E harcban nem kímélték magukat ha kellett szabadságukat, életüket is feláldozták. Geisler Eta halálos betegen jött ki a börtönből. Fiatal szervezetét megtörték a nehézségek, a rázúduló csapások. Súlyos tüdőbajából már nem tudták kigyógyítani. Ma ötven éve: 1913. október 23-án született és 18. életévét se tudta betölteni, amikor 1931 nyarán meghalt Lelkét egy pillanatra sem tudták megtörni. A pestújhelyi kórházban, halálos ágyán, kis perselyt tartogatott a párnája alatt, s ha látogatóba jöttek hozzá elvtársak, néhány fillért kért tőlük a Vörössegély részére, támogatásul a küzdőknek, a bebörtönzötteknek. Amikor szemét örökre lehunyta, öt pengője maradt utolsó pártmunkája nyomán mozgalmi célokra. Életének és halálának tragikus szimbóluma, hogy a fasiszta rendőrség a halott kislánytól is félt: temetésén detektívek, rendőrök figyelték a gyászolókat. S később, amikor ifjúmunkás társai újra felkeresték sírját, hogy tisztelgő megemlékezéssel adózzanak emlékének, besúgók jelentésére rendőrök törtek rájuk, s Geisler Eta sírdombját is széttaposták. Csak a felszabadulás után kerülhetett méltó pihenőhelyre... Életét és küzdelmét, mint egy sötét korszakban az emberiség felvillanó sugarát, mint tiszta láng fényes lobbanását mutathatjuk meg a mai fiataloknak. Előkészületek a szovjet film ünnepére Megkezdődtek az előkészületek megyénkben is november 7—13 között rendezendő szovjet filmhétre. A program szerint 10 helyen tartanak díszelőadást szovjet filmekből. Az ünnepségeken ismertetik a Szovjetuniónak a gazdasági, a kulturális és a művészeti életben elért eredményeit. A már ismert és népszerű filmek mellett, mint a Ballada a katonáról, a Tiszta égbolt, az Iván gyermekkora, három új filmet is bemutatnak. A megye községeiben először vetítik majd az Üres járat, a Papát vásároltam és az Orosz csoda című filmeket. Két községben, Milotán és Baktalórántházán a filmszínházak előcsarnokában Szovjetuniót bemutató képkiállítás is nyílik. A nyíregyházi MÁV állomás várótermében szintén filmeket vetítenek az utazni szándékozó közönségnek. Ugyanott képkiállítást is rendeznek. Az elnök, a hatvan esztendő felé közeledő Danes János gondterheltnek látszik. Pedig kihelyezett elnöki pályafutása alatt elég nyugodt év volt ez az idei, s mint megtudom, aligha lesz rosszabb a tavalyinál. Talán inkább jobb, de ezt majd a zárszámadás dönti el. Igen, a már néhány éve megszokott mederben folytak a dolgok az idén: voltak nehézségek, vannak eredmények. Gond a talaj és a víz Nagy dolgokkal ném dicsededhetnek; két ágazata van a gazdálkudásuknak: szántóföldi növénytermesztés és állattartás Ez is egyszerű színvonalon. nem erősiti a gazdálkodásukat az öntözés, rájuk közömbösen hat a jó almatermés, mert nekik gyümölcsösük nincs. — Bizony, a gond nem is ennek az esztendőnek szói — mondja az elnök —, hanem ugyancsak a jövőnek. Ügy kell tervezgetnünk, hogy előre is lépjünk. Nem légvárakat akarunk, hanem megerősödni abban, ami van. Goftdunk a talaj, meg a víz. A vámosatyai földek, mint általában a Beregben, talajjavításra szorulnak. Tavaly meszeztünk is 250 holdat. De az állomás — Vásárosnaményban — húsz kilométerre van tőlünk. Onnan szállítani az anyagot, jobbára lófogattal... Van a község határában egy rétes fenék, állítólag lápimész van benne. Ez lenne az igazi megoldás... Többet ér e»y kocsi öt pár lónál A vámosatyai Lenin Tsz évente, szokásosan, eladja hizott sertéseit, marháit, annyit, amennyit a takarmánylehetőség enged, ahogy a termés kedvez, de öntözéssel biztosítani lehetne az állandó nagy hozamokat. Ezért is tervezők, hogy jövőre csőkutakat építenek, ezek vizével 130 holdon öntözhetik majd az évelő pillangósokat. Áz elnök visszatér a szállítások kérdéseihez. Napraforgóból, burgonyából, cukorrépábóS, dohányból, csöves kukoricából az ősszel hatezer má-A tiszalöki járás abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Tisza, s holt ágai, valamint a Keleti Főcsatorna és a második ötéves terv időszakában megvalósuló Nyugati Főcsatorna hálózzák be területét, lehetővé téve a legmagasabb fokú öntözéses gazdálkodás megvalósítását. Teljesen indokolt tehát, hogy a járási tanács legutóbbi ülésén külön napirendi pontként tárgyalta az öntözéses termelés helyzetét, közeli és távlati perspektíváit. — Nagy felelőtlenséget követnénk el, ha tétlen szemlélői lennénk lehetőségeinknek — mondja Kató Károly, járási tanácselnök-helyettes. — E hó 11-én tartott tanácsülésünk megállapította, hogy eddig is értünk el eredményeket, de még mindig abból is kiderül, hogy a járás 23 szövetkezeti gazdasága közül csupán három olyan van, melyele vízkivételi módszerrel nem öntözhetik területüket. Márpedig bizonyíték van rá, hogy az öntözés hatására a termelt növénykultúrák terméshozama 40—50, sőt 100 százalékkal is növelhető! Ez évben 15 permetező-öntöző garnitúrát üzemeltettek a járásban. 2905 holdat öntöztek ezzel a módszerrel, mely területből 677 hold zöldségkertészet, 177 hold rét és legelő, 10 hold gyümölcsös és 2041 hold szántóföldi kapás növény volt. Területi áraszzsa körül . értékesítenek, de egész évben mintegy 15 ezer mázsa anyagot, árut szállítanak a vasúthoz és vissza. Egy lófogat naponta fészer fordulhat — s jó esetben, ha oda-vissza teherrel lehet — negyven mázsa anyagot mozgathat. Egy Zetorjuk van pótkocsival a szállításhoz. — A búza vetését már régen elfelejtettük, a tagok szorgalmasak, a betakarítás is mögöttünk van lassan, de a szállítás, az a sok. Húsz pár fogatot fenntartani rengeteg költség. Ha vehetnénk egy tehergépkocsit, eladnánK öt pár lovat — aminek másfélszázezer forint az évi tartása. * Épül a szakvezelő lakása Nyúlánk, szőke fiatalember lép be az irodába. Mihálovics Eridre, a gyakornok, aki a Gödöllői Agráregyetemen év végén védi meg diplomamunkáját. ■ A Balaton szép vidékéről került a távoli Seregbe, s a szövetkezet veze„Ezúton köszönöm meg a KÖJÁL orvosainak segítségét, amellyel fehívták a figyelmemet szociális létesítményeink hiányosságaira. Segítettünk a problémán és most már jobb körülmények között végezhetik munkájukat dolgozóink”. Nagyjából ez a lényege annak a levélnek, amelyet a Tiszavasvári Gépállomás igazgatója tett postára. Már ilyen is van — újságolja, dr. Váry János, a KÖJÁL igazgató főorvosa. — Gazdasági vezetőink nem „mumust”, hanem segítőtársat látnák bennünk s a termelés számainak alakulásával a munkásvédelem és a munkaegészségügy is egyre fejlődik. Jól bizonyítja ezt a perlit vállalat esete is. Hiányos gyártási technológiájuk miatt a belegrádi üzemükből nagy mennyiségű perlitpor távotásos öntözéssel pedig 530 hold kapás növényt, valamint további rét és legelő részeket „serkentettek" jobb termelésre. Ez a terület azonban — mint a járási tanácsülés is megállapította — még kevés. El is határozta, hogy a következő évben további 3405 holddal kell növelni a -járás határában az öntözéses területet részben a már meglévő gépi berendezések, az árasztásos csatornahálózat jobb kihasználásával, s részben újabb öntözőtelepek megépítésével. Mintegy 3000 hold felületi öntözésére a csatornahálózat megépítését ez év december végére már be is fejezik. — Egyes termelőszövetkezetek eddig húzódtak az öntözés igénybevételétől, jobban mondva az esetleges költségtől, amibe az kerülhet — jegyzi meg Kató elvtárs. — De itt van például a tiszaeszlári Petőfi Tsz idei esete. Előbb nem akartak öntözni, majd csak rávették magukat. 65 holdas cukorrépájukat nem is a legoptimálisabb időben öntözték, késtek vele, így is 'a tervezettnél 40 mázsa több termést értek el holdanként, ami jelentős jövedelmet jelent. Az Ilyen esetnek hamar , híre megy, s már most több, eddig vonakodó szövetkezet jelentette be igényét jövő évi öntözés megvalósítására. Húszéves fejlesztési időszakot véve figyelembe, megállapította a járási tanács: kortői, tagjai bíznak abban, hogy a fiatal szakember ott is marad Vámosatyán. Persze, nem csupán a jó szándékkal kecsegtetik: ezer forinttal járulnak havonként gyakornoki fizetéséhez, s nap mint nap láthatja azt a majdnem elkészült új lakást, amelyet a tsz a jövendő szakvezetőnek építtetett... — Kétségtelen, az ilyen dolgok nem közömbösek számomra — mondja a fiatal mezőgazdász —, de ha furcsán is hat, az én szülőföldemet ismerve, megszerettem ezt a tájat, a vámosatyai embereket. Szeretem . a józanságukat, az előrehaladás, a többet tudás iránti vágyukat. Nagy szavak? Talán annak hatnak, de ez a valóság. A tanulás iránti vágy mostanában kezd testet ölteni a községben. Tavaly — és először az elmúlt évek alatt! — tízen végezték el a felnőttek közül az általános iskola VII. osztályát, az • idén újabb húsz dolgozó kapcsolódott be a tanulásba. Télen szakmunkásképzést szervezzott a levegőbe, majd leülepedett a környéken, veszélyeztetve a szomszédos termelőszövetkezet területét. — Még perre is mentek a por miatt. Nemcsak felfedte ezt a tűrhetetlen állapotot a KÖJÁL, segített a megszüntetésében is. Kidolgozták a por vízleválasztásos módját, a vállalat és a tsz legnagyobb örömére megszűnt a szomszédharc. Szívesen fogadták a vállalat vezetői a további észrevételeket Is, melynek erecitnényeként elhatározták az eloregyártás automatizálását: így óvják saját dolgozóik egészségét. De ugyancsak a KÖJÁL közbenjárására, határozatára szüntették meg a hiányosságokat a rakamazi cukrásztermelő üzemnél. Nem sajnálták az anyagi áldozatot sem, módot teremtettek egy egész szerű öntözőfurtök kiépítését lehet megvalósítani. Előzetes műszaki és gazdasági felmérésben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságtól kérnek segítséget. Az öntözőfürtök kiépítésére.. 10 millió forint beruházást szánnak, s a főcsatornát — mintegy 2000 hold vízellátására számítva — már a következő övben megépítenék. Később, a Nyugati B’őcsatornára „támaszkodva”, további öt öntözőfürt rendszer kivitelezését vették tervbe. Ez újabb 6300 hold bekapcsolását teszi majd lehetővé az öntözéses gazdálkodás számára. — Minden hatáskeltás nélkül jelenthetem ki — amit különben a járási tanácsülés is leszögezett —, szép, gazdag jövő áll előttünk. Nem nehéz elképzelni, hogy járásunk termő területe, ahol a csapadékátlag a legtöbb nyáron még az 500 millimétert sem éri el, a mesterséges öntözéssel sok millió forint értékkel teremhet évről évre többet, mint eddig. A több termés megkönnyíti, jövedelmezőbbé teszi a jószágtartást is. A kérdéssel kapcsolatban feltétlen említést érdemel a járásban 1961-ben alakult Királyéri Vízhasznosító Társulat fokozódó tevékenysége, melynek érdekeltségi területéhez több mint 18 ezer hold tartozik. Szervezésével, munkájával eredményesen segíti a valóban szép terv megvalósulását. A. B. nek a szövetkezet dohánytermesztői részére, mivel megkétszerezik ennek a fontos növénynek a termőterületét. Aki többet tuti Vámosatyán a szorgalomban nincs hiány, az asszonyok, a nők is megállják a helyüket.. De nemcsak a mezőn, a vezetésben is harcosak — mint Berényi Sándorné mondja, s megemlíti, hogy Sárközi Jánosné, Baranyi Sándorné bizony nem húzódoznak egy-egy személyi problémában való döntésnél, mint ahogy még előfordul más vezetőségi tagoknál. A szorgalom most már mindinkább párosulni fog a szaktudással, a merészebb gazdasági előrelépéssel, s a harmadik — de fontosságában korántsem utolsó —, a többet, a jobban tudás vágya is egyre mélyebb gyökeret ereszt, mert mind többen ráébrednek az igazságra: tanulni nem szégyen, aki többet tud — többet ér. körzet ellátását végző üzem létesítésére. — Sajnos, még nem ez a jelenség az általános. Sokszor tapasztaljuk, hogy rendszeres ellenőrzéseinket n,'m veszik elég komolyan a gazdasági vezetők, legtöbbször objektív nehézségekre hivatkoznak,még olyankor is, amikor nagyobb összegű anyagi befektetés nélkül lehetne megszüntetni a . hibákat. Különösen szembetűnő mulasztásokat tapasztal a KÖJÁL az élelmiszereit szállításánál. Igaz, új, korszerű járművek beszerezése nem megy máról holnapra, de nagyobb körültekintéssel a jelenlegi helyzeten is lehetne változtatni. A tejet, a kenyeret és a húst szállító munkások gyakran megsértik a* egészségügyi előírásokat: felületes az árumozgatás, a higiéniai előírásokat (öltözék stb.) sem tartják meg. Jegyzőkönyvek egész sora készült ilyen tapasztalatokról: s az intézkedés még mindig várat magára. — Hasonló a szolgáltató tsz-ek helyzete. Hiába figyelmeztetjük például a mátészalkai vegyesipariakat: ne csak a termeléssel, a jövedelemmel, hanem a dolgozókkal is többet törődjenek. Építőipari részlegük már régóta egy nyitott fészerben üzemel. Joggal teszik fel a kérdést az ellenőrzést végző orvosok: ha a MÉSZÖV meg tudta szüntetni a létesítményeinél korábban tapasztalható hibákat, s ma már a KÖJAL-al közösen teremtik meg a munka, a szolgáltatás jó körülményeit, miért nem kerülhet sor erre a kisipari szövetkezeteknél is? — Olykor pénzbüntetést kell alkalmaznunk, amíg végrehajtják határozatainkat. Mi viszont azt szeretnénk, ha valamennyi gazdasági vezető — ipari és mezőgazdasági egyaránt — időben meglátná: fontos közegészségügyi előírásoknak kívánunk érvényt szerezni az egész társadalom érdekében. Felszínre kerülnek olyan hiányosságok is, amelyeknek gyors felszámolása túlhaladja a népgazdaság teherbíró képességét. (Például a nyíregyházi szervestelep elhelyezése, vagy a Patyolat túlzsúfoltsága stb.) Ilyenkor a távlati fejlesztést végző szerveket tájékoztatja a KÖJÁL, hogy számoljanak az egészségügyi és munkavédelmi követelményekkel is. Dr. Váry János főorvos mondja: — Van javulás, de az ütemet gyorsítani kellene. Angyal Sándo^ S. A. Az iniézkedésvárat magára... Pillantás a KÖJÁL jegyzőkönyveibe — Munkásvédelem, munkaegészségt közegészségügy — és ahol még csak a hibát fedik fel öntözéssel jobb, egyenletesebb a termelés Káló Károly tlszaltiki járási fanácselaök-helyotíes nyilatkozata
