Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-22 / 247. szám
m kielégítő a szakmunkásképzés a nyírbátori járás termeiSszöveikezeieiben nagyüzemi gazdálkodása nyírbátori járás termeivetkezeteinél talán az gyetlen adat is érzékelteti ijlődést, hogy 1967-ig kö- 1500 kertész, növényterztő, állattenysztő és gészakmunkásra lesz szük- E szám mögött ott vanaz egyre gyarapodó gyüzsös és y.őlőkertek, a doykertészetek, a gépesített tóföldi növénytermesztés, legerősödő állattenyésztési nők. z igény mellett a meglevő ■Ságról nem mondhatjuk értelműén, hogy kedvező y kedvezőtlen. Eddig elősző azoknak a száma, c szakmunkásbizonyitnyal rendelkeznek, s ezek lyomó többsége is valayen vezető beosztásban . A szakmunkásképzés két kezdett bontakozni komorban: a most induló tanév- 25-en végeznek Nyírcsáriban, s két év múlva bb öt csoport teszi le a ímunkásvizsgát. Az 1963- ?s tanévre — a tervezett helyett — 11 felnőtt új kmunkásiskolát szervez. Ha ez a terv valóra vá- 1966-ra 300 körül lesz szakmunkás, s ehhez jön: még a traktorosgépészek. Íz bizony, akárhogy veszk, nem biztosítja a fejlőnek megfelelően az igéiket. Igen nagyfokúnak lene lennie jövőre az érdődésnek valamennyi szökezetben, hogy mintegy •r tsz-tagot taníthassanak szakmunkásiskola első évyamán.' A jelenlegi érdekési köröknél szembeötlőek aránytalanságok: a múló és az idén kezdődő 17 ífolyamból tíz a gyümöles•mésztő, öt a növényterisztő és csupán kettő az áltenyésztő, pedig ez utóbíáil a terv szerint közel 250 tkmunkásra lenne szükség, tanfolyamok szövetkezetennti megoszlása e<*ves helvpn komoly érdeklődés, más- 1 teljes közömbösséget mu;: a tez-eiknek közel feúén egyáltalán nincs szerzve •tanfolyam. Arra hitkoznak, hogy nehézséget :oz a községenként! 25-ös oport biztosítása. Emögött kább az húzódik meg, hogy szövetkezeti vezetők „ha uszály, csinálják”, de az elapróbb akadálynál meg•rpannak. Az ifjú szakmunkások képzésénél még nehezebb az előrehaladás. A járás idei — csupán! — 24-es tervéből 23 fiatalt szerződtettek le a szövetkezetek. Kétségtelen: nehézség a szülők idegenkedése attól, hogy gyermekeiket mezőgazdasági szakmunkásnak neveljék, a pedagógusok sem fejtenek ki kellő felvilágosító munkát ezen a téren. Azonban ezek nem megoldhatatlan nehézségek. Erre példa a pócspetri tsz, amely a járás 23 fiataljából tizenkettővel kötött szerződést. A pócspetri tsz elnöke, a község iskolájának az igazgotója személyes beszélgetéseken győzte meg a szülőket. A szövetkezet havi 250 forintot biztosít egy-egy tanulónak az első félévben. A gyerekeknek munkaruhát vásároltak, külön helyiséget biztosítottak az elméleti oktatásra, s ez egyben klubhelyiség is a kis csoportnak. A tsz mezőgazdásza — a felnőtt növénytermesztő tanfolyam mellett — rendszeresen foglalkozik a fiatalokkal. A szakmunkástanuló fiatalok érzik, tudják, hogy valóban számit rájuk a szövetkezet. Az 1963-64-es oktatási évre a járás vezetői biztosították a szakelőadókat, akik közül tizen egyetemi és főiskolai végzettségűek. Károm, előadó a járásban lévő gyakornokok közül kerül ki. A mezőgazdasági osztály hat előadót biztosít. Ez részben jó, mert így a személyi feltételeken túl az ellenőrzés is megnyugtatóbb, azonban nehézséget okoznak bizonyos tárgyi feltételek és szervezeti kérdések az osztály munkájában. Több szemléltető eszközre lenne szükség az oktatáshoz. Volt eset tavaly, hogy maga az előadó fabrikált össze szemléltető eszközöket, a tananyag jobb megértetése érdekében. Pedig a tanultak iránti érdeklődés fokozásának nélkülözhetetlen kelléke a szemléltetés. A nyírbátori járásban is fokozható lenne a szakmunkásképzés, ha megoldhatnák ezt a továbbképző iskolákban a fiataloknál, a dolgozók iskoláiban a felnőttek VI—VIII általános osztályainak az elvégzése közben. Samu András. Nagymérvű támogatást ajánl fel a KISZÖV az ifjúsági lakásépítésekhez Czinihalinos István megyei elnök javaslata Lapunk 1963 szeptember 29-i számában cikk jelent meg - „Kibontakozóban az ifjúsági lakásépítés” címmel, írásunk kedvező visszhangra talált, különösen a fiatal házasak körében. Most egy, a mozgalmat előre lendíthető javaslatnak adunk helyet. Javaslattevő: Czimbalmos István, a KISZÖV megyei elnöke. Számításija vehető a társadalmi munka „A cikkben foglaltakat örömmel üdvözöljük, már csak azért is, mert a KISZÖV lakásépítési-, szervezési irodát működtet s a megyében átfogó építőipari tevékenységet folytat. Szövetkezeteinknek megvan a lehetőségük, hogy a rájuk bízott építkezéseknél — akár előre programozva, akár esetenként — számításba vegyék a társadalmi munka, vagy egyéb anyagi erő hozzájárulását. Gyakorlott műszaki vezetőink képesek az építkezés gazdasági és műszaki vezetésére. Szövetkezeti iparunknak is az a célja, hogy rugalmasan, minél gyorsabban és jó minőségben elégítse ki a mutatkozó igényeket. Ezejiután mi a következőképpen képzeljük el, egy ifjúsági lakótelep építősét: Jelentősen csökkenthető az épi ési költség A tanács kijelöli az olcsó és alkalmas telekhelyet, amelyet az OTP értékesít. A telek megvásárlásához a fiatal házasok is össze tudják gyűjteni a szükséges anyagi erőt, hiszen a takarékpénztár részletre is adja a telket, s ekkor a vételárnak csupán a hász százalékát kell saját erőként befizetni. Miután a telek rendelkezésre áll, műszaki embereink kitűznék az épületek helyét, elhelyeznék a zsinórállványokat, és gondoskodnának a szerszámokról. Az építtetők ezt követően már végezhetnék a földmun]iákat a nap bármely szakában, mert a műszaki irányi tásról, a szerszámkiadásról és a társadalmi munka nyilván tartásáról á vállalkozó ktsz dolgozói gondoskodnának. Ugyancsak a kisipari szövetkezet gondoskodna az energia- a víz- és a gépellátásról is, és így az alapozási mun kákát olcsón, szakértelem nélküli bedolgozókkal lehetne megvalósítani. Az építkezés minden fázi sában lehetőség nyílna arra, hogy a besegítő brigádok hasznosan dolgozzanak, és a szakipari munkák végzésére is össze lehetne válogatni társadalmi szakmunkás-brigádokat, melyek egv egy költségvetési tételt (festő, mázoló, villanyszerelő stb. munka) sorosan elvégeznének. Ezzel a módszerrel az építési összköltséget nagymértékben lehetne csökkenteni. „Szívből támoga'juft a ntazB&taiai“ A fürdőszoba ideiglenes elhagyása is jó ötlet, jelentős költségcsökkentő tényező lehet. Tisztálkodni mosdótálból is lehet, s ez úgy is csak ideig-óráig lenne így, mert amikor az építtető anyagilag újból megerősödik, könnyebben felszerelhetné a fürdőszobáját. Szerintünk a 86 ezer forintos kifizetési összeg reális szám. A Kelet-Magyarország cikkében szerepelt az a javaslat is, hogy 'a KISZ-tagr& különböző tá: sadalmi munkáiból terem- .ék meg a legrászorultabb'/ induló összegeit. Ennek .r.egvalósításét őszintén megmondjuk — nehezen tudjuk elképzelni. Minden esfetre, ha figyelembe vesszük, hogy 86 ezer forintból beköltözhető lakást lehet készíteni, akkor közelebb jutottunk a probléma megoldásához, mei-t ehhez a jelenleginél jóval kevesebb, 17 500 forint saját erő befizetése szükséges. Ismételten hangsúlyozzuk vállalásainkat: megszervezzük a lakócsoportokat, műszaki létszámot biztosítunk, ha kell nyújtott műszakoan is, hogy a. társadalmi munkások hivatalos munkaidejük előtt, vagy után segíthessenek. Gondoskodunk a saját és munkaerő befogadásáról, az energia-, a víz- és a gébellátásról. Szívből támogatjuk tehát a cikkben foglaltakat és ez részünkről nemcsak erkölcsi támogatás, hanem reá’is mefffontolás <kon nyugvó szervezési, műszaki-anyagi támogatás is. Szeretnénk, ha a KISZ Megyei Bizottságával mielőbb érdemi tárgyalásokat kezdhetnénk.” rr..t I rr n • r| , több szúró vizsgalat, kevesebb új bele«» A közelmúltban összeállított egészségügyi statisztikák arról tanúskodnak, hogy a magyar egészségügy évről évre szebb eredményeket mutathat fel a tuberkulózis elleni küzdelemben. A több évtized orvosi adatait felölelő kimutatás szerint 1938-ban hazánkban 87 tbc gondozóintézet volt. Számuk a felszabadulás után 100 fölé emelkedett, s ez év első felében elérte a 193-at. A tbc-s betegek felkutatása az idén a tavalyinál is szélesebb körű — ezt bizonyítja, hogy ez év első hat hónapában 2 728 000-en vettek részt a szűrésben. Bíztató képet mutat az újonnan felkutatott tbc-s betegek számának alakulásáról készült statisztika. 1960-ban még több mint 28 000 új beteg került az orvosi nyilvántartásokba, 1961- ben ez a szám több mint 2000- rel, tavaly pedig további 2800- zal csökkent. — s ez annál is örvend etesebb. mert a betegek felkutatása, számba vétele jóval alaposabb, mint a korábbi években volt. A fiatalok belenőnek az újba44 FIÚK, LÁNYOK A MÁRIAPÓCSI HATÁRBAN Mekkora homokpuszta volt t 15—20 évvel ezelőtt! „örögszekeret” görgetett a szél zon a gyalogúton, amelyre máriapócsi állomás mögött irt le a vándor István-taya, Györgyliget, Encsencs fe;. Válltozott a táj. A sivárág helyén almafák és a ombhátra katonás rendben sőlő tőkék soi-akoztak. Ez nem leglepő. Az sem, amit az gyik tsz-tag mondott: „Van ;t változás. De mit szépítem? Nekünk szokatlan, de a iatalok belészitletnek, belelőnek az újba”. A fiataloknak jobban kell a pénz A fiatalok?! Itt az almás-' cetben egész nyáron át job)ára fiatalok dolgoztak. Ifúsógi brigádot alakítottak. \mikor kezdték 12-en voltak, nőst 27-en vannak. A Zöld VTező Tsz eCnöke magas, halott hátú ember, siet és csak utólag mond egy-két szót: .Mi pártoljuk az ifjúságot. 'Emikor júniusban szóba jött, rogy brigádot szerveznek, azt mondta a vezetőség; ha megalakítják, előlegként 30 forintot fizetünk nekik minien munkaegységre. A fiataloknak jobban kell a pénz, ruházikodásra, szórakozásra.'’ Az almáskertben ilyenkor, ősz derekán, szokatlanul nagy áz élénkség. Nyáron elég 30— 40 ember, most naponta 170— 200 embert foglalkoztatnak a 82 holdas termőgyümölcaösben. A szüret már megvolt, a termés bőséges: fehér almából 18 vagonnal, piros, téli almából 70 vagonnál is többet szedtek. Az ifjúsági brigád tagjai, elosztva az „alkalmi’1 gyümölcsmunkások között, a válogatással, a szállítással foglalkoznak. A brigád alapító tagjai, T. Tóth Mária, Dudás Anna, Bikovecz Margit, egy csoportban osztályozzák az almát. 17—18 évesek. Éjszaka, holdvilágnál is — Augusztusban Egerben, Lillafüreden, Tapolcán voltunk kiránduláson. A tsz fizette a költségeket és mi nagyon jól éreztük magunkat. Gyönyörű helyek azok. Egyik lány az egri várat, a másik a csodálatos lillafüredi szálló szépségét dicséri. Aztán prózaibb lesz a hang, a munkáról esik szó. — Minden hónapban megkeressük a 35—40 munkaegységet. A múlt hónapra 1000 forintot kaptam — mondja Tóth Mária. — Valamennyien így dolgoznak? — Hát persze. Nem lehet kimaradni a munkából, adna is nekünk Pista bácsi (Pénzes István főkertész). Nyáron, amikor nagy meleg volt, éjszaka, holdvilágnál kapáltuk a szőlőt. Ha lati» volna, milyen jó kedv volt itt akkor is. Egység csak a munkában A munka beszélgetés közben is halad. Egyik ládát a másik után cserélik, a 20—30 kilós terhet gyakorlott mozdulattal emelgetik a lányok. Fogat kanyarodik a ládarakásihoz. Az új stáfkocsin három fiatal legény. A lányok megsúgják, ők is brigádtagok: Miutz Sándor, Gelics ' Tibor és a 16 éves Czerula Sándor. Meg nem állják, hogy egy eleven egérrel meg ne riasszák a lányokat. A ‘lányok, asszonyok visonganak, nevetés csattan. Czerula Sándor büszke a tréfára, jól sikerült. Még akkor is mosolyog pelyhedző bafjusza alatt, amikor már komoly dolgokról esik szó. A brigád csak a munkában egységes. KlSZ-élet, szervezeti élet, az nincs. Dolgoznak együtt napi 8—10 órát, s aztán megy ki-ki haza. Többségükben a Szeszgyár-tanyán laknak, ahogy sebtében számolják. 18 fiatal. Távol a községtől. Azt szeretnék, ha ott a tanyán alakulna egy KISZ-sejt, ha ott is akadna szórakozásra, művelődésre lehetőség. Többet kapni és adni Van ugyan kultúrház, szórakozásra, művelődésre, Máriapócson, de az hozzájuk öt kilométerre van. Tanulni is szeretnének. Mert. bár becsülettel gondozzák, ápolják a fákat, művelik a földet, jó lenne ha sokkal többet tudnának meg erről, mint amennyit munkájukon . keresztül tapasztalnak. Az elmúlt évek során gyökeresen megváltozott a máriapócsi határ; megváltoztak az emberek is. különösen a fiatalok. Az újhoz, az újban való formálódás eredménye volt a brigádalakítás, de ez csak kezdeti lépés. A brigádmunka akkor lesz igazán eredményes:, a fiatalok alkotó vágya akkor fog kibontakozni teljesen, ha a 27 fiatal nemcsak á munkában, hanem a szervezeti életben is egységes lesz, többet kap és többet nyújthat. Seres Ernő. Szeles Endre, a szamosbccsi, Dózsa Tsz mestere a szalag» fűrésznél. A szövetkezet építkezéseihez szükséges deszkaanyagot készíti eiő. Negyvenéves fennállását ünnepelte a nyíregyházi Munkáskórus (Munkatársunktól) Negyvenéves jubileumát ünnepelte szombaton a nyíregyházi Munkáskórus. A Móricz Zsigmond Színházban 19 órakor megtartott ünnepi hangverseny előtt Szűcs Lajos, a ' Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára mondott beszédet. Méltatta a kórus eddigi tevékenységét' megalakulásától, 1923- tól napjainkig. Beszélt arról, hogy a munkásságnak ez a szervezkedési formája nemcsak művelődéstörténetünknek, hanem a munkásmozgalomnak is jelentős részé. Megemlékezett a felszabadulást megelőző nehéz napokról, a sóstót május elsejékről, és a munkás dalostalálkozókról, végül beszélt az énekkar jelenéről. A munkáskórus zászlajára szalagot kötöttek a diósgyőri Munkáskórus és a nyíregyházi József Attila Művelődési Ház énekkarának képviselői. A Munkáskórus a Munka dalával — azzal a dallal amelyét a megalakulás é\ eiben tanultak — nyitotta meg a hangversenyt, majd a József Attila Művelődési íláz énekkara, szimfonikus zenekara és a diósgyőri munkás vegyeskar lépett fel. A három kórus és a zenekar műsorában mozgalmi, dalok, népdalok népdalfeldolgozások külföldi és magyar szerzi kórusmüvei és hangszerskó - lók szerepeltek. A hangverseny után, az ünnepség befejező aktusaként Horváth Gabriella, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa és Cacsó László, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából átadta a kórusnak a „Szocialista kultúráért” érdemérmet, amelyet Oláh László, a Munkáskórus elnöke vett át. Ezután 'a kórus tagjai egyenként átvették a Művelődésügyi Minisztérium elisrperő oklevelét. A Szakszervezetek Megyei Tanacsa is elismerő oklevéllel jutalmazta az énekkar tagjait. Xrecsák László karnagy mondott köszönetét a jutalmakért, és Ígéretet tett arra, hogy az idős kórustagok a jövőben a fiatal dalosok nevelését is feladatuknak tekintik. A diósgyőri Munkáskórus vezetője a nyíregyházi kórusnak és Oláh Lászlónak, a kórus elnökének, a diósgyőri várról készült egy-egy plakettet ajándékozott. A nyíregyházi Munkáskórus, a diósgyőri kórus és a József Attila Művelődési Ház énekkara Tulikov: V1T Békcdalával fejezte be a jubileumi ünnepséget. A három kórust Krecsák László karnagy vezényelte. ^Magyarország ** 1963. október 22.