Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-26 / 225. szám
Jó anyaggazdálkodás ■ több nyereségrészesedés A tervszerű termelés egyik fontos követelménye a munka elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges anyag és alkatrész biztosítása. Minden, üzemntek, vállalatnak kell rendelkeznie egy bizonyos, meghatározott raktár- készlettel ahhoz, • hogy biztosítsa a folyamatos munkát. Azonban nem engedhető meg, hogy J ezek a készletek sokáig felhasználatlanul heverjenek, feleslegesen terheljék a vállalat, üzem, gazdaság, vagy intézmény számláját. A felhasználatlanul heverő anyag és alkatrész holt tőke, olyan áru, amelynek előállítására munkaerőt, pénzt és más területről elvont anyagot használtak fel. Ezek a készletek végső soron akadályozzák a tervszerű munkát, feleslegesen lekötik a népgazdaság erejét. Olyan anyagokat vonnak el a termelő munkából, amelyet esetleg csali devizáért kapunk külföldről. A tervszerű készletgazdálkodás bevezetése tehát nemcsak vállalati, hanem egyúttal fontos népgazdasági érdek is. Mégis gyakori eset, hogy a Vállalatok raktáraiban olyan anyagokat tárol- ' nak, amelyek a normában meghatározott időn tűi kerülnek felhasználásra. A megye vállalatainál, üzemeinél és gazdaságainál több tízmillió forintra tehető annak az anyagnak, alkatrésznek a mennyisége, amelyek felhasználása a közeljövőben sem biztosított. Sajnos, ez az összeg évről, évre emelkedik, annak, ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank magas kamatozású hitellel, majd büntetőkamattal igyekszik ezt megakadályozni. _ A Nyíregyházi VAGÉP Vállalat például azért fizet a részére nyújtott hitel után büntetőkamatot, mert nem tartotta be az ilyen készletek csökkentésére vonatkozó intézkedési terv határidejét. Ennél a vállalatnál. már az első negyedévben 331 ezer forint volt a norma feletti és immobil készlet. S ez a második negyedévben nem hogy csökkent volna, hanem több mint 25 ezer forinttal emelkedett. Helyesen cselekszik a vállalat vezetősége, hogy-az üzemi, tanács javaslatára felmérik az anyagkészletet és ennek alapján megfelelő intézkedésekkel próbálják rendes kér éle vágásba ‘ terelni a készletgazdálkodást. A tanácsi vállalatok zöménél tapasztalható ilyenfajta jelenség. Ezt előidézik a gyakori profilváltozasok is. Mint például a Tiszalöki Faipari Vállalatnál, ahol az év közben bevezetett újabb típusú iádák készítéséhez nagyobb mennyiségű, a normál mérettől eltérő szeget kellett vásárolni. Mivel az előírt tervszámok nem módosultak, így a már raktáron lévő szeg mennyisége norma feletti lett. A megyei tanács vb. ipart osztálya már intézkedett, hogy a következő negyedév anyagigénylésénél ezt vegyék figyelembe, s ehhez mérten csökkentsék igényüket. Nem lépte túl a gazdálkodási tervben előírt zárókészletet a Nyíregyházi Építőanyagipari Vállalat- és a Gyümölcs- Szeszfőzde- és Szikvízipari, Vállalat, de egy sor vállalatnál pénzügyi nehézséget, sorbanállást eredményezett a kiegyensúlyo- zátlan készletgazdálkodás. Az . ésszerű tervezés kihatással van az anyaggazdálkodásra is. Ahol jó előre tudják, hogy a következő évben, negyedévben mit fognak termelni, ott kevesebb probléma adódik a készlet- gazdálkodással is. Feleslegessé válik a raktári készlet mértéktelen emelése. Fontos dolog, hogy a gazdasági vezetők rendszeresen ellenőrizzék a raktáron levő anyagok, alkatrészek és segédanyagok mennyiségét, igyekezzenek tisztában lenni azok rendeltetésével. Terjedjen ki erre az új- jáválasztás után nagyobb hatáskört, kapott üzemi tanács és a szakszervezet vezetőségének a figyelme is. A kiegyensúlyozott készletgazdálkodás megteremtése — a fontos népgazdasági érdek mellett —■ végső soron nemcsak elősegíti a tervszerű munkát, hanem közvetve nö- velheti a dolgozók év végi nyereségrészesedésének arányát is. T. Á. Olvasónk írja: AKTAHALMAZ 9 tantermes központi általános iskolánk udvarán kb. 250 méter hosszú villanyhálózat vezet ke resztül, amely a gyógyszertár épüVetét kapcsolja be a községi hálózatba. Ennek a vezetéknek a kiépítése a gyógyszertár létesítése idején azért vált szükségessé, mert abban az időben az Alkotmány utcában — ahol a gyógyszertár van — csak * tágítás! vezeték volt kiépítve, viszont a gyógyszertárban lévő villanymotorhoz három fázisú villanyvezetéket kellett bevezetni. Ebben az időben az iskola jelenlegi területét és épületét a gépállomás használta. Csak 1%0 óta használjuk iskola céljára. 4—5 évvel ezelőtt az Alkotmány utcán a hálózatot több fázisú vezetékkel építették át, így a gyógyszertár bekötése innen is megoldható lenne. Az iskola épületét is erről a vezetékről kötötték be a hálózatba, földkábellel. A szóbanforgó vezeték az iskola udvara felett felesVeges és főleg veszélyes. Valamelyik gyerek játék közben rádob egy huzalt, megütheti az áram. Az öt oszlopot és az ötszö»* 250 méteres dróthuzalt más helyen tf felhasználhatják. Esztétikai szempontból sem heiles. Évek óta kérem az illetékeseket, hogy szereljék le ezt a vezetéket. Ebben az ügyben már egész aktahalmaz gyűlt fel, — teljesen eredménytelenül. Urr Gyula ált. Isk. igazgató, Ofehértó. Ismerkedés A milotaiak meg agronómus után kutattak — így találtak egymásra. Július óta ismerkednek. Székely György megtudta a kétezer. holdas gazdaságról, hogy 3 év alatt 10 millióra nőtt a beruházásuk, hogy szogos nép a milotai, de azért az üzemszervezéssel, gazdaságossággal sok baj van még. A tsz-tagíck pedig arról győződtek meg, hogy az új ember 40 millió forint a gyümölcsösök bekerítésére gek, jobban „együtt vannak az emberek”. Az idén megnyílt a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztálya, 46 hallgatóval, akik között a távoli tanyák lakói is megtalálhatók. Az idei tervek biztatóak: más tekintetben is. Újra megindítják a dolgozók iskoláját, most már két tagozattal, az ismeretterjesztésben az fmsz szakemberei is részt vesznek. A művelődési tanács szorgalmazza azt is, hogy alakítsák meg a kultúrotthon-: ban a mezőgazdasági szakkört. (Egyelőre nincs erre alkalmas vezető.) 30 fős népművelési csoport kellene Nincs hiány az ötletekben: az idén új színfoltja lesz a kulturális életnek, hogy megalakítják a községi irodalmi színpadot, Móricz Zsigmond, Arany János és egy mai magyar író munkásságával akarják megismertetni a helyi közönséget, irodalmi eszközökkel, Nehezen várják, hogy sok év után megtörténjen a „honfoglalás” az új kultúr- otthonban. Sok lehetőség tárul eléjük ezzel. Az iménti „gyorsfénykép" tetszetős. Kálmánháza, amely el volt szakítva a külvilágtól, kulturálódik. Egyre többen jönnek be a tanyákról is a községbe szórakozni. Azonban a sokszor járhatatlanui rossz és hosszú utak, a kerékpározásra és gyaloglásra . alapozott közlekedés mégis távol tartja a kintieket a községtől. Márpedig a lakosság alig 30 százaléka él bent, a többség a tanyákon. Ebből adódik, hogy a két kinti kulturáBogárházának hívták régen Kálmánházát, állítólag egyetlen bogárhátú ház húzódott meg Dégenfeld gróf széles birtokán, később sorakoztak mellé a többiek. Szétszórt települések tarkítják a vidéket. 1950 óta önálló község. 2582 lakosa 602 házban él, de ebből csak 140 ház áll a tulajdonképpeni községben, a többi távol ökörkúton, Nagylaposon, a Marx, a Petőfi-tag- ban, és ki tudná felsorolni valamennyit. Ezen a vidéken nem lehet tudni, hol kezdődik és hol végződik a tanyák, magános házak rengetege. Az idén jutott el a faluba a villanyfény, de ökörkúton és Nagylaposon még az agregátoros mozi üzemel, a tanyai házakban petróleumlámpa pislog. Hogyan vihető közel e települések lakóihoz a könyv, az újság, a film, a színház, — egyszóval a kultúra? Atfogha- tó-e a nagy kiterjedésű tanya- világ? A meddig a takaró ér Az igent kimondani természetes ma már, de a hogyan nem mindig kézenfekvő. Először is: Kálmánházán valójában évek óta nincs művelődési otthon. A régi Hangya-szövetkezet megroggyant épületére jó indulattal sem lehet ráfogni, hogy alkalmas lenne kultúrotthonnak. Pedig abban vetít még a mozi, kerül sor alkalmi rendezvényekre. Négy éve húzódik az új kultúrotthon építése. Elhamarkodott kezdés, később anyaghiány hátráltatta a munkát. S tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takaró ért. . Az idén végre elkészül, benne lesz vagy 2 millióba. Eddig nem is tudtak hová bejönni a tanyákról az emberek, színelőadást nézni, vagy valamilyen közérdekű, ismeretterjesztő előadást hallgatni. Ezen úgy segítettek, hogy könyvtárat létesítettek többek között a két nagyobb településen, ökörkúton és Nagylaposon. A helyi művelődési tanács, amelynek öt tagja van, kettő közülök a két tanyán lakik, három részre osztotta a községet. Bent Kálmánházán főleg a felnőttek oktatását és az ismeretterjesztő munkát tartották szükségesnek. 22 dolgozó tanult a szakmunkás- képző tanfolyamon, 56-an végezték el az általános iskola VII—VIII. osztályát, 16 nő pedig egészségügyi tanfolyamon vett részt. Érthető módon a községbeli kulturális kezdeményezések ( bizonyultak a' legsikeresebbeknek. Adottak a lehetősélis „centrum”, Ökörkut és Nagylapos a jelenleginél nagyobb helyszíni segítséget vár. Kiktől? Elsősorban az ott élő nevelőktől, mezőgazdasági szakemberektől és a ísz-ek vezetőitől. De a községbeli kulturális dolgozóktól iss Sajátos helyzetben kell utat találni a helyi művelődési tanácsnak. Nem lenne kielégi lő egy sablon művelődési tervet készíteni. Számolni szükséges a szétaprózott településekkel, meg kell osztani a népművelési munkát. Ez a gyakorlatban azt jelentené: a mostani öt művelődési tanácstagon kívül legalább 25—30 fős népművelési csoportot kellene alakítani. Ezután pedig kidolgozni melyik településen milyenek az adottságok, a népművelés melyik, ágát lehetne a legjobban életre kelteni. Jobb lenne fordítva Elégtelen eredményt érnénk el valószínű, még ezek mellett is, ha mindezt csupán a nevelők, (huszonegyen vannak) és néhány tanácsi és pártszervezeti vezető akarná megoldásra segíteni. A gazdasági vezetők, ebben az esetben a tsz-elnökök, igen jó segítői lehetnek a népművelésnek. Külön latba esik itt a tsz-tagok közlekedési gondjainak megoldása, járművek biztosítása egy-egy rendezvényre, stb. Kevesen végzik, és többen szemlélik ma még, az eredmények ellenére is, Kálmán- házán a kulturális mozgolódást. Mennyivel jobb lenne ez fordítva: többen segíteni és kevesebben szemlélni... Páll Géza. Háztartási cikkekből jól sikerült bemutatót rendezett Nyíregyházán az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Felvételünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor a háziasszonyok a modern műanyag háztartási cikkekkel ismerkednek. Foto: Hammel József. Fest, XX. kerület, vagy Miete ? Agrármérnök az ország keJeti peremén A sárga kancát nem fogták be néhány' napig, s most úgy trappol a göröngyös dűlő- úton, hogy minduntalan felpattan a ' ceruza a papírról, miközben leírom a gyeplőt tartó nevét: Székely Bertalan. A fiatalember mintha restellné a szép veretű nevet, hozzáfűzi a bemutatkozáshoz, hogy a második nevét, a Györgyöt használja inkább. Nincs szükség szakemberre , Székely György, a milotai Uj Élet Termelőszövetkezet mezőgazdásza, vagy ha pontosak akarunk lenni, általános agrármérnöke. Ez a kifejezés szerepel majd a diplomán is. amelyet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen állítanák ki, ha sikerül az államvizsga. És miért ne sikerülne, hiszen a fiatalember végig az elsők között volt az évfo1yamon, tanulmányi kirándulásként végigjárta a Német Demokratikus Köztársaságot, volt Csehszlovákiában, Ausztriában. Nem kezdte hát felkészületlenül a munkát, dehát egy szabolcsi termelőszövetkezet mégis csak más, mint egy egyetemi tangazdaság. A jánki tsz vezetői, akikkel először kapcsolatot teremtett, meghatódtak ugyan, hogy egy XX. kerületi pesti fiú kopogtat náluk, de a legnagyobb sajnálatukra nem tudták alkalmazni,. mert nincs szükségük szakemberre... Pedig a jánki elnök, illetve agronómus. nem végzett egyetemet. Székely György azonban ezután sem pályázta meg az egyetemen felajánlott tanársegédi állást, hanem tovább kutatott Szabolcsban. koránkelő, csendes szavú és érti a dolgát. A sárga hirtelen félreugrik, egymásnak ütődünk a rozzant kordélyban. — Nehogy elgázoljon — kiált a kerékpáros leányzó, s jót mulat rajta, hogy el'oámész- kodtunk. Megállunk néhány szóra. — Mi van magával? Három napja nem láttuk — kezdi a lány. — A szemem — szabadkozik az agronómus. — Belement valami. Az oda érő kombájnos vastagabban kezd tréfálkozni, s a kislány szégyenlősen tovább karikázik. Esték A kombájnos panaszkodik, hogv lassan halad a munka, mert olyan dőlt a silókukorica, hogy csak egy oldalról lehet vágni, így is sok cső kerül a földre. Nagy csörtetéssel jönnek a fiatal borjak, szárazon áró tehenek. A gulyás is észrevet- ■ ■" .....—---*--— te, hogy mennyi cső van a földön. Dehát kár ebbe a sok sovány marhába, a drága tengeri. Inkább a fejős tehenekkel kellene felétetni. Az agronómus józanul érvel, a pásztor ember azonban nem adja meg magát: a tehenek takarmányára úgy is gondolnak, de a gulyát azt mindenki a jóistenre bízza. — Van ennél gyengébb legelő is például... Az agronómus már ismeri a határt. Elfogynak a pásztor érvei. Megegyeznek. Holnap nem hsit ide. Szürkül mire haza kocogunk. Az agronómus kiakasztja a lovat a talyigából. Ma este nem áll meg az istádéban beszélgetni. Várják a fiúk a futballpályán. Válogatott kosaras volt. most majd focizgat. Edzés után sincs ideje. A házigazda két k'sfiát ta- nítgatja számtanra, miegymásra. Az államvizsga is közeleg. És már itt vannak a téli ismeretterjesztő előadások is nemsokára. Gyarmati Béla. Kevesen végzik — többen A kálmánházi művelődési tanács terveiről — Hogyan fogható át a tanyavilág? — Ökörkút, Nagylapos olvasó lakói, felnőtt diákjai Évente több százezer forint kárt okoztak a mezei nyulak és más rágcsáló állatok a szabolcsi almáskertekben. Tar valy például Igen sok csemete kérgét rágták meg a hosszú télben, s így később a kipusztult gyümölcsfákat pó- tolníok kell a közös gazdaságoknak. A további kár megakadályozására sűrű szövésű drótkerítéseket építenek a kertek köré. Az idén kilencven szövetkezetben, összesen több mint 14 000 hold gyümölcsöst védenek meg a rágcsáló állatoktól. Több helyen már azokat a területeket is bekerítik dróthálókkal, amelyeket csak késő ősszel vagy a jövő esztendő tavaszán ültetnek be. A megye nagyüzemei holdanként 3000, összesen pedig negyven millió forintot költenek a gyümölcsösük bekerítésére. Csaknem annyi drótszövetet használnak el, hogy a négyes számú országút mentén kifeszítve Záhonytól—Budapestig érne. I ARCOK, EMBEREK: A gyermekvédelmi felügyelőnő Az 1960—63-ban végzett középiskolás állami gondozottak tablójáról egy kedves női arc mosolyog. A nyíregyházi állami gondozott gyermekek felügyelője. Felügyelője? Nem! Anyja. Legalábbis nagyon sok gyermek azt hiszi róla. Mindig figyelik az utat, mikor tűnik fel kerékpárjával. S ha látják közeledni, szaladnak elé. Négy éve dolgozik a Sza- boícs-Szatmár Megyei Gyermekvédő Otthonban Lakatos Lászlóné, mint gyermekvédelmi felügyelő.. Négy éve járja kerékpárjával, vagy gyalog Nyíregyháza város nevelőszülőinek lakását, munkahelyét; ellenőrzi, hogy a nevelőszülőknél kihelyezett állami gondozott gyermekek milyen körülmények között élnek, nevelkednek. — Havonta egyszer minden családot meg kell látogatnom, de ahol szükséges, ott többször is. Bár az utóbbiból nagyon kevés van. Most éppen munka közben beszélgetünk. Ruhát oszt a gyermekeknek. A bő választékból igyekszik mindenkinek a legjobbat, a fegmegfeieiőb- ■ bet adni. i — Már annyira ismerem a hozzámtartozó gyerekeket, milyen ruhát, milyen cipőt szeret Modem vonalú őszi kosztümöt vesz a kezébe, hosszasan nézegeti, aztán szól a kolleganőjének: — Ezt tedd félre... — Tudja, — fordul Hozzám — nemrég szűnt meg egy középiskolás kislánynak az állami gondozása. Neki akarom féretétetni ezt a ruhát. Tizenhat év után megtalálták ez édesapját... Még nem volt időm meglátogatni, nem tudjuk mi van vele. Körülményes nagyon a felkeresése, mivel a megyén kívülre költözött. Nagyon sokat gondolok arra a kislányra, hiszen... Szeretett, szerettem. Aggódom érte. — Most iMÉir négyen vagyunk felügyelőnők, s így több mint valószínű, hogy csökkentik körzetemet. Most még hozzámtartozik a Kemecsei Út is, amely egészen kiesik a várostól, s a körzetemtől. Ha leadnám, jelentősen megköny- nyebbülne a munkám. — És.!? Négy gyermeket kellene otthagynoip. A 102-ből csak négyet. Sr ha arra gondolok, hogy Máté Teréz, Tóth Palika, Gombos Editke, és Rézműves Rozika már nem hozzám fog tartozni... Inkább többet dolgozom. Én helyeztem ki őket a nevelőszülőkhöz, mondhatni, hogy a szemem láttára nőttek nagyobbá. Nem tudnék lemondani róluk! Egész nap dolgozik, s közben a dolgozók iskoláján tanul. Fáradtan érkezik haza. Még a lakásán is felkeresik a gyerekek, legtöbbször a középiskolás lányok. S ő minden gyermekét szívesen fogadja még a lakásán is. S még nem volt olyan, hogy egy-egy látogatóba érkezett gyereket meg ne kínált volna valamivel. Süteménnyel, vagy éppen azzal, ami volt. R. D.