Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

= MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ = A szabolcsi alma hírneve és az éghajlati tényezők A Nyírség és a Tisza—Sza­mos vidékének gazdaságföld- rajzilag szinte egyedül álló gyümölcskultúrája alig né­hány évtizedes múltra tekint vissza, mégis egyre jelentő­sebb szerepet kezd betölteni a hazai és a külföldi piaco­kon. Mi az oka a szabolcsi alma jó hírnevének, és kere­settségének? Hogy helyes fe­leletet adjunk, ahhoz a ter­mészeti és társadalmi ténye­zők együttesét és a gyümölcs- termesztésben betöltött szere­pét kell figyelembe venni. A természeti tényezők kö­zül sajátos, az egész megyé­re kiterjedő jellemvonással csak az éghajlatunk rendel­kezik, mert közismert, hogy megyénk talajtérképe az alföl­di tájak közül a legváltoza­tosabb, hiszen területünkön a legsoványabb és folyton moz­gó homoktalajtól a terméket­len szikig csaknem minden mérsékeltövi talajféleség elő­fordul. Éghajlatunkat viszont — Magyarországon, sőt egész Európában egyedül állóan — együttesen jellemzi a viszony­lag magas páratartalom és a sok napsütés. A Nyírség és a szatmári, beregi síkság az Alföld legészakibb területe, így természetesen leghűvö­sebb is, másrészt a Kárpátok középhegységei közé történő beszűkülése következtében — mivel az összetorlódó felhők­ből gyakran kap csapadékot — egyik legcsapadékosabb ré­sze is. Azonban míg Szeged és Kisvárda hőmérsékletében alig egy-két C-fok az eltérés, addig a csapadékátlagok el­térései a közeli Alföld száraz vidékeihez képest elérik a 200—300 millimétert, sőt már megyénk keleti-nyugati része között is kiutalható 100—150 mm-es csapadékkülönbség. A magasabb csapadék biztosítot­ta magasabb légnedvesség és a késő tavaszi éjszakákon, a ko­ra hajnali órákban jelentke­ző bőséges harmatok és talaj­menti ködök mérséklik a fagyveszélyt. S mindezek az almatermesztés szempontjából igen jelentős tulajdonságai megyénk éghajlatának. A viszonylagos csapadékbő­ség, a köd és a harmat elle­nére megyénkben a napfény tartama alig alacsonyabb a verőfényes Alföldünknél. Pél­dául Szeged 2068 óra, Nyír­egyháza 1950 óra. De a megye délebbi részein a napfényes órák száma eléri a 2000-et is. A hosszú, .verófényes. metót kora ősz (szeptember, október), az úgynevezett vénasszonyok nyara, az őszi és a téli gyü­mölcseink beérését jótékonyan elősegíti. A viszonylagos ma­gas páratartalom, és a sok nap­sütés tájunknak olyan sajátos éghajlati jellemvonása, amely gyümölcseink, elsősorban a téli almafajták cukor, vi­tamin, szín, illat és zamat­gazdagságát és kiváló gasztro nómiai (emészthetőségi) érté két biztosítja. Éghajlatunk egyéni jelleg zetességén túl, szabolcsi al máinknak elismert jó hímé véhez hozzátartozik kerté szeinknek, almatermesztőink nek több évtizedes tapaszta lata, magas szaktudása. A társadalmi tényezők je lentőségét igazolják a nyírsé gi állami gazdaságok és mim több tsz kimagasló termés eredményei. Ezeknek az üze meknek árutermelő almás, kertjeiben nem egy esetbe 140—160 mázsát szüretelné egy katasztrális holdon, olya homokon, ahol ezelőtt 4— mázsa rozs termett. —1—————— A homoki almák a m.odern agrotechnika és szaktudás kö­vetkeztében, a minőség, tekin­tetében is állják a 'versenyt a Tisza-Szamos vidék nagy­hírű almájával. E tjfny pedig azt mutatja, hogy aj szabolcsi alma világhírnevét/ a megye éghajlatának, sají/ttos egyéni jellemvonásainak köszönheti, amely szerencsében találko­zott a nyírségi 'emberek gyü- mölcsfa-szeretel'&vel, egyre gyarapodó szaktudásával, és a jövőben páfifbsul az állam mindjobban megkülönböztetett gondoskodásával. 1 Kuknvó János Hatezer szakmunkástanuló a mezőgazdaságban Az utóbbi években igen megnőtt a parasztfiatalok ér­deklődése a mezőgazdasági szakmunkásképzés iránt. Egy­re többen választják hivatá­sul a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás — a növénytermesz­tés, állattenyésztés és kerté­szet — egy-egy ágát, irat­koznak be a szakmunkáskép­ző iskolákba. Az 1963—64-es tanévben az ország különböző vidékeim működő 25 üzemi és körzet iskolában több mint 20 szak­mában 6000 fiatal kezdte meg a tanulást. A tanulóki a há­roméves tanulmányi ióő alatt évente három hónapod — fő­leg a téli időszakbari — el­méleti tananyag elsajátításá­val töltenek. Az év'többi hó­napjában a termelőszövetke­zetekben dolgozlak, ahol szakképzett munkások irányí­tása mellett részi; vesznek a gyakorlati munkában. A fia­talok többsége 1250 tanuló — a szántófolfM növényter­mesztési szakra jelentkezett. A nagy termés titka nem as idő járásban van A Hodászi Állami Gazdaság­ban két éve foglalkoznak a güibaba burgonya termeszté­sével továbbszaporítás céljá­ra. Terméseredményeik nem túlzottan nagyok: 140 holdon az idén 12 má­zsás átlagot értek el a ve­tőmagként termesztett bur­gonyából. De ha figyelembe vesszük, hogy ezt homokon érték el, feltétlenül érdemes közelebb­ről megismerni az általuk al­kalmazott termesztési techni­kát. A gazdaság szakmai veze­tői mind a továbbszaporítás- ra, mind a fogyasztásra ter­melt burgonyánál három alap­vető tényezőt tartanak leg­fontosabbnak: a talaj mélyművelését, a tápanyagellátottságot és az egészséges vetögumót. A talajmunkáknál az őszi, 30 centiméteres mélyművelés 'el­engedhetetlen a homokon is, mert nélküle nem oWtiató meg a következő évi jdó; víz- háztartása a talajnak. Tavasz- szal a mély talajlazítás, ha nem tömődött, akkor a tár­csázás elegendő a vetés előtt, Bár a gazdaságban még nem Ismerik a talajerő állapotol tudományos felmérés alapján mégis igyekeztek a szükség­letet megközelítő pontosság­gal kielégíteni, így ősszel, alapmütrágyá- eak 120 kilogramm szu­perfoszfátot, ugyanannyi kálisót, / tavasszal fejtrá- gyakénfc 100 kilogramm pétisót. adtak holdanként. Istállókrágyát az előző nö- ,'vény kapott. Az előcsiráztatott gumókat áp­rilis első felében ültették kéz­zel, sornyitó után, s holdan­ként 23—24 ezer tövet he­lyeztek el. A gazdaságban 23 holdon kísérletet végeztek szupersze- lek.tív gyomírtószer alkalma­zásával. Ezen a területen egyáltalán nem volt kézi mű­velés, csak egy első és két töltögető gépi kapálás. Ez a kísérlet kedvező termésered­ményt hozott, de ezen túl lé­nyeges a munkaerő-megtaka­rítás, amit a többi területen alkalmazni kellett. Igen lényegesnek tartják a szakemberek azt a megálla­pításukat, hogy ha korán kerül vetésre a rövid tenyészidejű rózsa­fajta — güibaba — bur­gonya, akkor a gumók fejlődésére fontos időjá­rási adottságok kedve­zőbbek. Vagyis: a homoki gazdaságok bátran helyezzék előtérbe a termesztésnél a güibaba faj­tát, mert így a termésered­mények megközelíthetik a 80—100 mázsát holdanként — megfelelő tápanyagellátottság és vetőgumó mellett. Kísér­leteztek nagyadagú tápanyag­gal és öntözéssel is a gazda­ságban. Egy holdra 180 mázsa istállótrágya és 3 mázsa mű­trágya lett adagolva, s 120 mázsás, fogyasztási güibaba termést értek el. Ugyanez ön­tözés mellett megközelítette a kétszáz mázsát. Ha ezek a kisparcellás kísérletek nem is mérvadóak általánosságban, egy fontos tanulság leszűrhető a burgonyatermesztők részére: komoly eredmény akkor ér­hető el, ha „valamiért vala­mit adunk”. A százmázsás burgonya- termés titka nem az időjá­rásban van, hanem az őszi mélyművelésben, a nagy­adagú tápanyagban, a jó vetőgumóban és a pontos, szakszerű növényápolás­ban, termesztéstechniká­ban. Még egy jó tanács, amely­nek megszívlelése most idő­szerű. A vetőburgonya ter­mesztésével foglalkozó tsz-ek- ben bizonyos mennyiségű gu­mót — nagyot, aprót, rom­lásveszély nélküli iparit — kiválogatnak, mert nem fe­lel meg a vetőgumó szabvány­nak. Ezeket a gumókat a tsz-ek ne osszák ki a tagok között, ne takarmányozzák fel, hanem tárolják a jövő évi kommerszburgonya (árubur­gonya) vetéséhez. Mert ha a gumó apró is, benne sok ki­váló tulajdonság — életerő, betegség elleni ellenállás, faj­tatisztaság — rejlik, s a kis diónyi gumók is magas ter­méseredménnyel fizethetnek. INGAJÁRAT Nem /találtak fel. semmi újat, csupán a lehetőséggé] élnek tá megye néhány nagy­üzemi ! gazdaságában, amikor az ősin betakarításoknál igen fontos szállítási munkákat ingajáratban bonyolítják le. Köztudomású, hogy a ter- me'fvények szállításánál — a földekről a tároló helyekre — több ezer és tízezer mázsa anyagot kell mozgatni álta­lában 2—10 kilométer távol­ságra. De az is tudott dolog, Ihogy ezek a szállítások las­súak, nem kellően szervezet­tek. Egy erőgép odaáll egy vagy két pótkocsival például a burgonya, cukorrépa halom­hoz, a gyümölccsel telt ládák rakásához. A szállításnál dol­gozók megrakják a pótkocsit, felkapaszkodnak rá, a terhet a gép beszállítja a központ­ba, s ugyanazok a dolgozók lerakják a terményt, majd az üres vontatóval visszamennek a földekre az újabb szállít­mány felrakása végett. Ha ezt az általános gya­korlatban meglévő folyamától vizsgáljuk gazdaságosság szempontjából, kiderül, hogj a rakodómunkások — jobt esetben nyolcán vannak a kél pótkocsira, de többször csak négyen — egy-egy fordulónál az utazás miatt egyenként oda-vissza, legalább egy órái veszítenek. Kevés munkaerő­vel a felpakolás két, nyolc ember esetén — becslő számí­tás — egy órát vesz igénybe vagyis a gép addig áll, nincs kihasználva. Ezek a holt idők — napi négy-öt fordulót véve alapul — igen tekintélyes kié- 'sést okoznak. A gyakorlatbar ez azt jelenti, hogy a mun­kanapnak a fele sincs kihasz­nálva a termelékenység szem­pontjából. És ezzel a mód­szerrel dolgozik például há­rom erőgép egy termelőszö­vetkezetben, s naponta egyen­ként elszállítanak 280—300 mázsa terméket. Ne», nézzük meg, hogy mi az ingajárat lényege, hogyan lehet egy erőgépre számítva két, két és félszeresére növelni a termelékenységet? — Ha van a tsz használatában — saját és gépállomási — há­rom, hat, kilenc vagy tizen­két pótkocsi, akkor már meg lehet szervezni úgy a szállí­tást, hogy né legyen egész nap sem egy óra kiesés. Ameny- nyiben három pótkocsi áll rendelkezésre, ahhoz nem sza­bad három erőgépet állítani, hanem csak — egyet!, hat pót­kocsi esetén is elegendő egyet­len erőgép, ha az egyszerre két pótkocsit vontathat. A szállításnál oda-vissza megtett út idejéből kiszámít­ható, hogy hány rakodómun­kás szükséges ahhoz, hogy amíg a vontató elmegy és visszaérkezik, a tartalékban ott lévő pótkocsit (vagy kettőt) megpakolják. Ugyanígy meg­határozható, hogy a lerakodá­si központban hányán tud­ják lepakolni a terhet, amíg a vontató, újabb teherrel visz- szaérkezik. A rakodómunká­sok tehát nem utazgatnak! Tehát az erőgép szállítja a terményt a központba. Az alatt az idő alatt a rakodók lepakolják az előzőleg bent­hagyott kocsikról a terhet, s az erőgép üres pótkocsikkal indulhat azonnal vissza, s a földekre érve már várja az újabb szállítmány, amit a kinti dolgozók pakoltak fel. Így elérhető — az előbbi pél­da alapján — az erőgépen­kénti négy-öt forduló helyett a nyolc-tíz. A szállítás meggyorsítása, a termelékenység fokozása — mint fő előny — mellett igen lényeges, hogy három erőgép­ből, ingajáratos megoldás ese­tén, kettő felszabadul a szál­lítástól és ezeket a talajmun­káknál, vetésnél lehet alkal­mazni. A külön fel- & lera­kómunkások beállítása nem­hogy növelné, hanem csök­kenti a hasznos munkaerő szükségletet. A gépi- és munkaerő fel­tétel biztosítása mellett még egy dologra szükség van az ingajáratos szállítás megszer­vezésénél: bármelyik termék- féleségből akkora csomókat kell rakni a földeken, beta­karítás közben, hogy egy-egy csomó burgonya, cukorrépa, kukorica, vagy ládarakás ele­gendő legyen egy pótkocsira — vagy egymás melletti két csomó egy-egy pótkocsira. Ma, amikor • általános szál­lítási gondjaink vannak, s eh­hez járulnak külön a mező- gazdaságban az igen fontos vetésj és talajmunkák, akkor meg kell ragadni minden olyan lehetőséget, amellyel fo­kozni lehet a munka ütemét, sikerül felszabadítani erőket más munkák végzéséhez, ilyen lehetőség az ingajárat szer­vezése a szállításoknál, amely­nek megvalósítása — az adott­ságok között — nem jár sem­mi külön megerőltetéssel. Csak ésszerűség kell hozzá! S. A. 0 1963. szeptember 14. Bírálatra — intézkedés! Értesítem a szerkesztőséget, hogy az Igazságügyi Minisz­tériumitól ígéretet kaptam ar­ra, hogy a megyei bíróság üzemi konyha korszerűsítésé­vel kapcsolatban Nyíregyháza tekintetében lépéseket tész rendkívüli támogatási összeg biztosítására. A „ Kelet-Ma gyaromszág” fo­lyó évi augusztus 4-i számá­ban megjelent értékelő cikk­ben az üzemi étkezde részé­re adott támogatást ezúttal köszönöm. Dr. Milánkovics Imre, a megyei bíróság elnöke. Megyénk tüzelő ellátásáról Napjainkban sokat beszél­nek a tüzelőhelyzetröl. Téves nézetek nyilvánítására is sor kerül. Olyanok is elhangza­nak, hogy a kereskedelem nem tudja a téli ellátást biz­tosítani. Ennek következtében a téli tüzelő beszerezése nem a legnyugodtabb légkörben fo­lyik, időnként sorban állások vannak, annak nem kívána­tos velejáróival. A felszabadulás előtt me­gyénkben szénnel és brikettel kevesen fűtöttek. Az állami kereskedelem megalakulása utáni évben, 1950-ben, Sza- bolcs-Szatmárban 3500 vagon tüzelőt hozott forgalomba. Az életszínvonal emelkedé­sével, valamint a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével az igények a tüzelő iránt is nagyban megnövekedtek. Fő­leg a mezőgazdasági lakos­ság lépett fel új fogyasztó­ként Ezzel a fejlődéssel a keres­kedelem lépést tartott. Évről évre több szenet, illetve tüze­lőt biztosított a megye részé­re. Volt időszak például 1961 —62 telén, amikor az igé­nyeken felül állt rendelke­zésre tüzelő. Az elmúlt rendkívüli hideg tél váratlanul nagy feladatok elé állította a kereskedelmet. Az előző évek tapasztalatai következtében a lakossá ' nem számolt a rendkívüli időjá­rással és tüzelőjét ennek meg­felelően szerezte be. Készle­teit teljes egészében felhasz­nálta, sőt a legtöbb háztar­tás pótigénnyel lépett fel. A tél elmúltával készletek nem maradtak. Az elmúlt tél, valamint a természetes igénynövekedés szinte természetellenes keres­letet eredményezett. A fo­gyasztók most többet vásá­rolnak, mint a rendkívüli hi­deg télen fogyasztottak. Az ed­dig értékesített, valamint a kereskedelemnek már rendel­kezésre álló kontingensek azt mutatják, hogy az ez évi tü­zelőforgalom meghaladja a 35 ezer vagont. Ebből a IV. negyedévre kerül kiszállításra 7500 vagon. A kereskedelem által for­galomba hozott tüzelő tehát 13 év alatt tízszeresére emel­kedett. A reális helyzet megítélése érdekében a napokban piac­kutatást végeztünk. Nyíregy­házán 100, míg néhány köz­ségben 50—50 különböző fog­lalkozású és jövedelmű csa­ládot kérdeztünk meg, téH tüzelőbeszerzésükről. A vá­laszokból az látható, hogy a lakosság 70—80 százaléka már a teljes téli szükségletét be­szerezte. így a kereskedelem „zárni t- hat arra, hogy az I. negyed­évben a kereslet ennek kö­vetkeztében erősen csökken. Különösen várható ez akkor, ha az előttünk- álló tél eny­hébb lesz. Szeretnénk megnyugtatni a lakosságot, hogy az ellátás folyamatos. Mindent elköve­tünk azért, hogy a már be- ütemzett keret időben a fogyasztókhoz jusson. Sőt, újabb mennyiséget igénylünk, hogy a lakosság zavartalan ellátását biztosítsuk. Kiss Ernő TÜZÉP Vállalat igazgatója Még idejében! —a tanulók érdekében Néhány napja benépesüli az iskola Baktalórántházán is. Megszaporodott a tanu­lók létszáma a gimnázium­ban. A sűrített autóbusz- járattal mintegy 40—50 gim­náziumi tanuló jár be a já­rás községeiből. Megszokott képpé vállk,< hogy a délutáni órákban kékköpenyes fiúk, lányéi várakoznak a cukrászda előtti járdán az autobus« indulására. Mia még elviselhető a» utcán való ácsorgás, vára­kozás — bár már nem égj esetben a cukrászda eresz« alá kényszerítette a diá­kokat az eső — de mi les» télen? Az iskola meglehetősen távol van az autóbusz-meg­állótól, a téli időszakban a pontos indulás sem lesa mindig biztosítható, így 15—- 20, esetleg több perces sza­badban való várakozásra lesznek kényszerülve a ta­nulók. A cukrászda nem szí­vesen fogadja majd be — és joggal — a sarat, havat behordó diákokat. Megoldást kell találni még idejében egy váróhelyi­ség létesítésére. Hiszem, hogy a községi tanács, a szülői munkaközösség, a tantestü­let, a társadalom összefogá­sa — mint már annyiszor — eredményes intézkedést hoz a tanulók, az utazókö­zönség érdekében. Ka Válaszol az illetékes Szeptember 8-i számunk­ban „Kilincs tovább nincs?” című bírálatunkban megírtuk, hogy a most átadásra kerülő lakóházakban már a műszaki átvételnél letört a műanyag­kilincsek 50 százaléka. Cikkünkre az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vál­lalat a következő választ küld­te: „Az Építésügyi Miniszté­rium 827/B/62. sz. levelében szó szerint az alábbi utasítást adta vállalatunk részére:” - Az anyagválaszték növelése, az anyagtakarékosság, illetve az új szerkezetek biztosítása ér­dekében az ÉM. folyamatosan fémkilincsek helyett, mű­anyag kilincsek bevezetését ha­tározta meg. Felhívom, hogy az eddig gyártott Elegant tí­pusú alumínium kilincsek he­lyett a kivitelezés részére fo­lyamatosan szállítandó mű­anyag szárnyas típusú kilin­csek alkalmazását ne kifogá­solják. Külön terv, illetve költségvetésmódosítás nem szükséges, mert a műanyag kilincscsalád (ajtó, ablak) ára épületenként azonos a fémből készült kilincscsalád árával’. Vállalatunk mindaddig, míg a műnyag kilincsek beépítésére vonatkozó ÉM. utasítást visz- sza nem vonják, kénytelen azokat felszereltetni.” Gyebrószky László igazgató Megjegyzésünk: Nem a mű­anyag kilincsek alkalmazása, hanem azok minősége ellen emeltünk kifogást cikkünk­Kisegítő elárusító helyek A gazdálkodás belterjeseb­bé tétele, az öntözött terüle­tek növelése folytán a bakta- lórántházi járás termelőszövet­kezeteiben a zöldség-gyümölcs­termés a várt mennyiségnél mintegy 150 százalékkal na­gyobb lett. Ez fokozott feladat elé állí­totta a baktalórántházi MÉK kirendeltség dolgozóit az átvé­tel, a szállítás és az értéke­sítés tekintetében. A járás te­rületén lévő zöldség-gyümölcs- boltok szükeknek bizonyultak, nem elégítették ki a vásárlók igényét. így a járás minden községében kisegítő gyümölcs- zöldség árusító helyeket léte­sítettek — sőt nagyobb köz­ségekben: Baktalórántházán, Nyírmadán kettőt is. Az intéz­kedés célszerűségét igazolja, hogy zavartalan a lakosság ellátása és ezek az elárusító helyek nagy forgalmat bo­nyolítanak le. Pl. a baktaló­rántházi zöldség-gyümölcs el­árusító sátorban 20 nap alatt 30 000 Ft-ot forgalmaztak. Kricsfalussy Béla tudósító

Next

/
Thumbnails
Contents