Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-14 / 215. szám
= MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ = A szabolcsi alma hírneve és az éghajlati tényezők A Nyírség és a Tisza—Szamos vidékének gazdaságföld- rajzilag szinte egyedül álló gyümölcskultúrája alig néhány évtizedes múltra tekint vissza, mégis egyre jelentősebb szerepet kezd betölteni a hazai és a külföldi piacokon. Mi az oka a szabolcsi alma jó hírnevének, és keresettségének? Hogy helyes feleletet adjunk, ahhoz a természeti és társadalmi tényezők együttesét és a gyümölcs- termesztésben betöltött szerepét kell figyelembe venni. A természeti tényezők közül sajátos, az egész megyére kiterjedő jellemvonással csak az éghajlatunk rendelkezik, mert közismert, hogy megyénk talajtérképe az alföldi tájak közül a legváltozatosabb, hiszen területünkön a legsoványabb és folyton mozgó homoktalajtól a terméketlen szikig csaknem minden mérsékeltövi talajféleség előfordul. Éghajlatunkat viszont — Magyarországon, sőt egész Európában egyedül állóan — együttesen jellemzi a viszonylag magas páratartalom és a sok napsütés. A Nyírség és a szatmári, beregi síkság az Alföld legészakibb területe, így természetesen leghűvösebb is, másrészt a Kárpátok középhegységei közé történő beszűkülése következtében — mivel az összetorlódó felhőkből gyakran kap csapadékot — egyik legcsapadékosabb része is. Azonban míg Szeged és Kisvárda hőmérsékletében alig egy-két C-fok az eltérés, addig a csapadékátlagok eltérései a közeli Alföld száraz vidékeihez képest elérik a 200—300 millimétert, sőt már megyénk keleti-nyugati része között is kiutalható 100—150 mm-es csapadékkülönbség. A magasabb csapadék biztosította magasabb légnedvesség és a késő tavaszi éjszakákon, a kora hajnali órákban jelentkező bőséges harmatok és talajmenti ködök mérséklik a fagyveszélyt. S mindezek az almatermesztés szempontjából igen jelentős tulajdonságai megyénk éghajlatának. A viszonylagos csapadékbőség, a köd és a harmat ellenére megyénkben a napfény tartama alig alacsonyabb a verőfényes Alföldünknél. Például Szeged 2068 óra, Nyíregyháza 1950 óra. De a megye délebbi részein a napfényes órák száma eléri a 2000-et is. A hosszú, .verófényes. metót kora ősz (szeptember, október), az úgynevezett vénasszonyok nyara, az őszi és a téli gyümölcseink beérését jótékonyan elősegíti. A viszonylagos magas páratartalom, és a sok napsütés tájunknak olyan sajátos éghajlati jellemvonása, amely gyümölcseink, elsősorban a téli almafajták cukor, vitamin, szín, illat és zamatgazdagságát és kiváló gasztro nómiai (emészthetőségi) érté két biztosítja. Éghajlatunk egyéni jelleg zetességén túl, szabolcsi al máinknak elismert jó hímé véhez hozzátartozik kerté szeinknek, almatermesztőink nek több évtizedes tapaszta lata, magas szaktudása. A társadalmi tényezők je lentőségét igazolják a nyírsé gi állami gazdaságok és mim több tsz kimagasló termés eredményei. Ezeknek az üze meknek árutermelő almás, kertjeiben nem egy esetbe 140—160 mázsát szüretelné egy katasztrális holdon, olya homokon, ahol ezelőtt 4— mázsa rozs termett. —1—————— A homoki almák a m.odern agrotechnika és szaktudás következtében, a minőség, tekintetében is állják a 'versenyt a Tisza-Szamos vidék nagyhírű almájával. E tjfny pedig azt mutatja, hogy aj szabolcsi alma világhírnevét/ a megye éghajlatának, sají/ttos egyéni jellemvonásainak köszönheti, amely szerencsében találkozott a nyírségi 'emberek gyü- mölcsfa-szeretel'&vel, egyre gyarapodó szaktudásával, és a jövőben páfifbsul az állam mindjobban megkülönböztetett gondoskodásával. 1 Kuknvó János Hatezer szakmunkástanuló a mezőgazdaságban Az utóbbi években igen megnőtt a parasztfiatalok érdeklődése a mezőgazdasági szakmunkásképzés iránt. Egyre többen választják hivatásul a termelőszövetkezeti gazdálkodás — a növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet — egy-egy ágát, iratkoznak be a szakmunkásképző iskolákba. Az 1963—64-es tanévben az ország különböző vidékeim működő 25 üzemi és körzet iskolában több mint 20 szakmában 6000 fiatal kezdte meg a tanulást. A tanulóki a hároméves tanulmányi ióő alatt évente három hónapod — főleg a téli időszakbari — elméleti tananyag elsajátításával töltenek. Az év'többi hónapjában a termelőszövetkezetekben dolgozlak, ahol szakképzett munkások irányítása mellett részi; vesznek a gyakorlati munkában. A fiatalok többsége 1250 tanuló — a szántófolfM növénytermesztési szakra jelentkezett. A nagy termés titka nem as idő járásban van A Hodászi Állami Gazdaságban két éve foglalkoznak a güibaba burgonya termesztésével továbbszaporítás céljára. Terméseredményeik nem túlzottan nagyok: 140 holdon az idén 12 mázsás átlagot értek el a vetőmagként termesztett burgonyából. De ha figyelembe vesszük, hogy ezt homokon érték el, feltétlenül érdemes közelebbről megismerni az általuk alkalmazott termesztési technikát. A gazdaság szakmai vezetői mind a továbbszaporítás- ra, mind a fogyasztásra termelt burgonyánál három alapvető tényezőt tartanak legfontosabbnak: a talaj mélyművelését, a tápanyagellátottságot és az egészséges vetögumót. A talajmunkáknál az őszi, 30 centiméteres mélyművelés 'elengedhetetlen a homokon is, mert nélküle nem oWtiató meg a következő évi jdó; víz- háztartása a talajnak. Tavasz- szal a mély talajlazítás, ha nem tömődött, akkor a tárcsázás elegendő a vetés előtt, Bár a gazdaságban még nem Ismerik a talajerő állapotol tudományos felmérés alapján mégis igyekeztek a szükségletet megközelítő pontossággal kielégíteni, így ősszel, alapmütrágyá- eak 120 kilogramm szuperfoszfátot, ugyanannyi kálisót, / tavasszal fejtrá- gyakénfc 100 kilogramm pétisót. adtak holdanként. Istállókrágyát az előző nö- ,'vény kapott. Az előcsiráztatott gumókat április első felében ültették kézzel, sornyitó után, s holdanként 23—24 ezer tövet helyeztek el. A gazdaságban 23 holdon kísérletet végeztek szupersze- lek.tív gyomírtószer alkalmazásával. Ezen a területen egyáltalán nem volt kézi művelés, csak egy első és két töltögető gépi kapálás. Ez a kísérlet kedvező terméseredményt hozott, de ezen túl lényeges a munkaerő-megtakarítás, amit a többi területen alkalmazni kellett. Igen lényegesnek tartják a szakemberek azt a megállapításukat, hogy ha korán kerül vetésre a rövid tenyészidejű rózsafajta — güibaba — burgonya, akkor a gumók fejlődésére fontos időjárási adottságok kedvezőbbek. Vagyis: a homoki gazdaságok bátran helyezzék előtérbe a termesztésnél a güibaba fajtát, mert így a terméseredmények megközelíthetik a 80—100 mázsát holdanként — megfelelő tápanyagellátottság és vetőgumó mellett. Kísérleteztek nagyadagú tápanyaggal és öntözéssel is a gazdaságban. Egy holdra 180 mázsa istállótrágya és 3 mázsa műtrágya lett adagolva, s 120 mázsás, fogyasztási güibaba termést értek el. Ugyanez öntözés mellett megközelítette a kétszáz mázsát. Ha ezek a kisparcellás kísérletek nem is mérvadóak általánosságban, egy fontos tanulság leszűrhető a burgonyatermesztők részére: komoly eredmény akkor érhető el, ha „valamiért valamit adunk”. A százmázsás burgonya- termés titka nem az időjárásban van, hanem az őszi mélyművelésben, a nagyadagú tápanyagban, a jó vetőgumóban és a pontos, szakszerű növényápolásban, termesztéstechnikában. Még egy jó tanács, amelynek megszívlelése most időszerű. A vetőburgonya termesztésével foglalkozó tsz-ek- ben bizonyos mennyiségű gumót — nagyot, aprót, romlásveszély nélküli iparit — kiválogatnak, mert nem felel meg a vetőgumó szabványnak. Ezeket a gumókat a tsz-ek ne osszák ki a tagok között, ne takarmányozzák fel, hanem tárolják a jövő évi kommerszburgonya (áruburgonya) vetéséhez. Mert ha a gumó apró is, benne sok kiváló tulajdonság — életerő, betegség elleni ellenállás, fajtatisztaság — rejlik, s a kis diónyi gumók is magas terméseredménnyel fizethetnek. INGAJÁRAT Nem /találtak fel. semmi újat, csupán a lehetőséggé] élnek tá megye néhány nagyüzemi ! gazdaságában, amikor az ősin betakarításoknál igen fontos szállítási munkákat ingajáratban bonyolítják le. Köztudomású, hogy a ter- me'fvények szállításánál — a földekről a tároló helyekre — több ezer és tízezer mázsa anyagot kell mozgatni általában 2—10 kilométer távolságra. De az is tudott dolog, Ihogy ezek a szállítások lassúak, nem kellően szervezettek. Egy erőgép odaáll egy vagy két pótkocsival például a burgonya, cukorrépa halomhoz, a gyümölccsel telt ládák rakásához. A szállításnál dolgozók megrakják a pótkocsit, felkapaszkodnak rá, a terhet a gép beszállítja a központba, s ugyanazok a dolgozók lerakják a terményt, majd az üres vontatóval visszamennek a földekre az újabb szállítmány felrakása végett. Ha ezt az általános gyakorlatban meglévő folyamától vizsgáljuk gazdaságosság szempontjából, kiderül, hogj a rakodómunkások — jobt esetben nyolcán vannak a kél pótkocsira, de többször csak négyen — egy-egy fordulónál az utazás miatt egyenként oda-vissza, legalább egy órái veszítenek. Kevés munkaerővel a felpakolás két, nyolc ember esetén — becslő számítás — egy órát vesz igénybe vagyis a gép addig áll, nincs kihasználva. Ezek a holt idők — napi négy-öt fordulót véve alapul — igen tekintélyes kié- 'sést okoznak. A gyakorlatbar ez azt jelenti, hogy a munkanapnak a fele sincs kihasználva a termelékenység szempontjából. És ezzel a módszerrel dolgozik például három erőgép egy termelőszövetkezetben, s naponta egyenként elszállítanak 280—300 mázsa terméket. Ne», nézzük meg, hogy mi az ingajárat lényege, hogyan lehet egy erőgépre számítva két, két és félszeresére növelni a termelékenységet? — Ha van a tsz használatában — saját és gépállomási — három, hat, kilenc vagy tizenkét pótkocsi, akkor már meg lehet szervezni úgy a szállítást, hogy né legyen egész nap sem egy óra kiesés. Ameny- nyiben három pótkocsi áll rendelkezésre, ahhoz nem szabad három erőgépet állítani, hanem csak — egyet!, hat pótkocsi esetén is elegendő egyetlen erőgép, ha az egyszerre két pótkocsit vontathat. A szállításnál oda-vissza megtett út idejéből kiszámítható, hogy hány rakodómunkás szükséges ahhoz, hogy amíg a vontató elmegy és visszaérkezik, a tartalékban ott lévő pótkocsit (vagy kettőt) megpakolják. Ugyanígy meghatározható, hogy a lerakodási központban hányán tudják lepakolni a terhet, amíg a vontató, újabb teherrel visz- szaérkezik. A rakodómunkások tehát nem utazgatnak! Tehát az erőgép szállítja a terményt a központba. Az alatt az idő alatt a rakodók lepakolják az előzőleg benthagyott kocsikról a terhet, s az erőgép üres pótkocsikkal indulhat azonnal vissza, s a földekre érve már várja az újabb szállítmány, amit a kinti dolgozók pakoltak fel. Így elérhető — az előbbi példa alapján — az erőgépenkénti négy-öt forduló helyett a nyolc-tíz. A szállítás meggyorsítása, a termelékenység fokozása — mint fő előny — mellett igen lényeges, hogy három erőgépből, ingajáratos megoldás esetén, kettő felszabadul a szállítástól és ezeket a talajmunkáknál, vetésnél lehet alkalmazni. A külön fel- & lerakómunkások beállítása nemhogy növelné, hanem csökkenti a hasznos munkaerő szükségletet. A gépi- és munkaerő feltétel biztosítása mellett még egy dologra szükség van az ingajáratos szállítás megszervezésénél: bármelyik termék- féleségből akkora csomókat kell rakni a földeken, betakarítás közben, hogy egy-egy csomó burgonya, cukorrépa, kukorica, vagy ládarakás elegendő legyen egy pótkocsira — vagy egymás melletti két csomó egy-egy pótkocsira. Ma, amikor • általános szállítási gondjaink vannak, s ehhez járulnak külön a mező- gazdaságban az igen fontos vetésj és talajmunkák, akkor meg kell ragadni minden olyan lehetőséget, amellyel fokozni lehet a munka ütemét, sikerül felszabadítani erőket más munkák végzéséhez, ilyen lehetőség az ingajárat szervezése a szállításoknál, amelynek megvalósítása — az adottságok között — nem jár semmi külön megerőltetéssel. Csak ésszerűség kell hozzá! S. A. 0 1963. szeptember 14. Bírálatra — intézkedés! Értesítem a szerkesztőséget, hogy az Igazságügyi Minisztériumitól ígéretet kaptam arra, hogy a megyei bíróság üzemi konyha korszerűsítésével kapcsolatban Nyíregyháza tekintetében lépéseket tész rendkívüli támogatási összeg biztosítására. A „ Kelet-Ma gyaromszág” folyó évi augusztus 4-i számában megjelent értékelő cikkben az üzemi étkezde részére adott támogatást ezúttal köszönöm. Dr. Milánkovics Imre, a megyei bíróság elnöke. Megyénk tüzelő ellátásáról Napjainkban sokat beszélnek a tüzelőhelyzetröl. Téves nézetek nyilvánítására is sor kerül. Olyanok is elhangzanak, hogy a kereskedelem nem tudja a téli ellátást biztosítani. Ennek következtében a téli tüzelő beszerezése nem a legnyugodtabb légkörben folyik, időnként sorban állások vannak, annak nem kívánatos velejáróival. A felszabadulás előtt megyénkben szénnel és brikettel kevesen fűtöttek. Az állami kereskedelem megalakulása utáni évben, 1950-ben, Sza- bolcs-Szatmárban 3500 vagon tüzelőt hozott forgalomba. Az életszínvonal emelkedésével, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésével az igények a tüzelő iránt is nagyban megnövekedtek. Főleg a mezőgazdasági lakosság lépett fel új fogyasztóként Ezzel a fejlődéssel a kereskedelem lépést tartott. Évről évre több szenet, illetve tüzelőt biztosított a megye részére. Volt időszak például 1961 —62 telén, amikor az igényeken felül állt rendelkezésre tüzelő. Az elmúlt rendkívüli hideg tél váratlanul nagy feladatok elé állította a kereskedelmet. Az előző évek tapasztalatai következtében a lakossá ' nem számolt a rendkívüli időjárással és tüzelőjét ennek megfelelően szerezte be. Készleteit teljes egészében felhasználta, sőt a legtöbb háztartás pótigénnyel lépett fel. A tél elmúltával készletek nem maradtak. Az elmúlt tél, valamint a természetes igénynövekedés szinte természetellenes keresletet eredményezett. A fogyasztók most többet vásárolnak, mint a rendkívüli hideg télen fogyasztottak. Az eddig értékesített, valamint a kereskedelemnek már rendelkezésre álló kontingensek azt mutatják, hogy az ez évi tüzelőforgalom meghaladja a 35 ezer vagont. Ebből a IV. negyedévre kerül kiszállításra 7500 vagon. A kereskedelem által forgalomba hozott tüzelő tehát 13 év alatt tízszeresére emelkedett. A reális helyzet megítélése érdekében a napokban piackutatást végeztünk. Nyíregyházán 100, míg néhány községben 50—50 különböző foglalkozású és jövedelmű családot kérdeztünk meg, téH tüzelőbeszerzésükről. A válaszokból az látható, hogy a lakosság 70—80 százaléka már a teljes téli szükségletét beszerezte. így a kereskedelem „zárni t- hat arra, hogy az I. negyedévben a kereslet ennek következtében erősen csökken. Különösen várható ez akkor, ha az előttünk- álló tél enyhébb lesz. Szeretnénk megnyugtatni a lakosságot, hogy az ellátás folyamatos. Mindent elkövetünk azért, hogy a már be- ütemzett keret időben a fogyasztókhoz jusson. Sőt, újabb mennyiséget igénylünk, hogy a lakosság zavartalan ellátását biztosítsuk. Kiss Ernő TÜZÉP Vállalat igazgatója Még idejében! —a tanulók érdekében Néhány napja benépesüli az iskola Baktalórántházán is. Megszaporodott a tanulók létszáma a gimnáziumban. A sűrített autóbusz- járattal mintegy 40—50 gimnáziumi tanuló jár be a járás községeiből. Megszokott képpé vállk,< hogy a délutáni órákban kékköpenyes fiúk, lányéi várakoznak a cukrászda előtti járdán az autobus« indulására. Mia még elviselhető a» utcán való ácsorgás, várakozás — bár már nem égj esetben a cukrászda eresz« alá kényszerítette a diákokat az eső — de mi les» télen? Az iskola meglehetősen távol van az autóbusz-megállótól, a téli időszakban a pontos indulás sem lesa mindig biztosítható, így 15—- 20, esetleg több perces szabadban való várakozásra lesznek kényszerülve a tanulók. A cukrászda nem szívesen fogadja majd be — és joggal — a sarat, havat behordó diákokat. Megoldást kell találni még idejében egy váróhelyiség létesítésére. Hiszem, hogy a községi tanács, a szülői munkaközösség, a tantestület, a társadalom összefogása — mint már annyiszor — eredményes intézkedést hoz a tanulók, az utazóközönség érdekében. Ka Válaszol az illetékes Szeptember 8-i számunkban „Kilincs tovább nincs?” című bírálatunkban megírtuk, hogy a most átadásra kerülő lakóházakban már a műszaki átvételnél letört a műanyagkilincsek 50 százaléka. Cikkünkre az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat a következő választ küldte: „Az Építésügyi Minisztérium 827/B/62. sz. levelében szó szerint az alábbi utasítást adta vállalatunk részére:” - Az anyagválaszték növelése, az anyagtakarékosság, illetve az új szerkezetek biztosítása érdekében az ÉM. folyamatosan fémkilincsek helyett, műanyag kilincsek bevezetését határozta meg. Felhívom, hogy az eddig gyártott Elegant típusú alumínium kilincsek helyett a kivitelezés részére folyamatosan szállítandó műanyag szárnyas típusú kilincsek alkalmazását ne kifogásolják. Külön terv, illetve költségvetésmódosítás nem szükséges, mert a műanyag kilincscsalád (ajtó, ablak) ára épületenként azonos a fémből készült kilincscsalád árával’. Vállalatunk mindaddig, míg a műnyag kilincsek beépítésére vonatkozó ÉM. utasítást visz- sza nem vonják, kénytelen azokat felszereltetni.” Gyebrószky László igazgató Megjegyzésünk: Nem a műanyag kilincsek alkalmazása, hanem azok minősége ellen emeltünk kifogást cikkünkKisegítő elárusító helyek A gazdálkodás belterjesebbé tétele, az öntözött területek növelése folytán a bakta- lórántházi járás termelőszövetkezeteiben a zöldség-gyümölcstermés a várt mennyiségnél mintegy 150 százalékkal nagyobb lett. Ez fokozott feladat elé állította a baktalórántházi MÉK kirendeltség dolgozóit az átvétel, a szállítás és az értékesítés tekintetében. A járás területén lévő zöldség-gyümölcs- boltok szükeknek bizonyultak, nem elégítették ki a vásárlók igényét. így a járás minden községében kisegítő gyümölcs- zöldség árusító helyeket létesítettek — sőt nagyobb községekben: Baktalórántházán, Nyírmadán kettőt is. Az intézkedés célszerűségét igazolja, hogy zavartalan a lakosság ellátása és ezek az elárusító helyek nagy forgalmat bonyolítanak le. Pl. a baktalórántházi zöldség-gyümölcs elárusító sátorban 20 nap alatt 30 000 Ft-ot forgalmaztak. Kricsfalussy Béla tudósító
