Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-14 / 215. szám
^sentények savokb&m Szeptember 4-től 11-ig Várnában tanácskozott a KGST építésügyi állandó bizottságának a falutervezéssel foglalkozó munkacsoportja. Az ü’.ésen részt vett a KGST valamennyi tagországának képviselője, 6 megfigyelőként jelen volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldötte is. Nyikita Hruscsov táviratot küldött Joao Goulart-nak, Ba- zília elnökének, amelyben a szovjet kormány és a szovjet nép nevében mély együttérzését fejezte ki az elemi csapás miatt. A szovjet Vöröskereszt gyógyszert és élelmiszert küld a tűzvész sújtotta lakosságnak. Tízévi börtönre ítélte a nigériai Legfelső Bíróság Oba- femi Awolpgót, a nigériai ellenzék vezérét. A per tavaly november 2-án kezdődött La- gosban. Végülis e hét szerdáján hirdettek ítéletet. Az ítélet felolvasása nyolc és fél óra hosszat tartott, összesen tizennyolc személyt találtak bűnösnek és együttvéve 83 évi börtönbüntetést szabtak ki. • A népgazdasági kiállítás előtti téren készül a kozmosz meghódítóinak emlékműve, Andrej Fajdis-Krangyijevszkij szobrász műve. A 94 méter magas, parabola alakban felfelé törő oszlop tetején egy űrrakéta 11 méteres modelljét állítják fel, a talapzaton pedig Konsztantyin Ciolkovszkij szobra és az űrhajósok dombormű portréi hirdetik a szovjet kozmikus kutatások történetét. További letartóztatások jelentéstételre Párizsba utazott a francia követ Saigon, (MTI) Saigonban napok óta éjszakai letartóztatások folynak. Tájékozott körök közölték, hogy a kormány a közelmúltban minden olyan személyiséget elhurcoltatott a titkos- rendőrséggel, akik ellenzéki magatartással akárcsak gyar- nusíthatók is. Így került börtönbe Trinh Dinh Iraq neves jogász, egykori művelődés- ügyi miniszter. A rohamrendőrség időről időre körülveszi azokat a középiskolákat, amelyekben kormányellenes lázongást gyanít. A letartóztatott diákok száma ismét gyarapodott. Jelentős képet fest az AP hírügynökség a saigoni hangulatról, amikor leírja, hogy az egyik iskolában a gyerekek türelmetlenül lármáztak, mert tanárjuk késve lépett csak be az osztályterembe. Az iskolát néhány perc múlva körülfogta egy géppisztolyos, roham- sisakos rendőrkülönítmény. Laoluette, Franciaország saá. goni nagykövete csütörtökön este jelentéstételre visszautazott Párizsba. Nyugati megfigyelők ezt a hírt összefüggésbe hozták De Gaulle elnök emlékezetes nyilatkozatával, amelyben kilátásba hez- lyezte Franciaország segítségét „Vietnam egyesítéséhez”, így akarván Amerikáiéi visszahódítani az elveszett francia befolyást. Saigonba érkezett hírek szerint dél-vietnami rendőrség az ország északi részében fekvő Hue városban megszállt két középiskolát, hogy megakadályozza a saigoni diáktüntetések átterjedésig ebbe a buddhista-érzelmű városba. „Kuba szabadabb, mint Louisiana" Botrányos kihallgatás a Capitoliumban Washington (AFP, Reuter, APk Washingtonban csütörtökön nagyszámú hallgatóság zsúfolódott be a Capitolum egyik termébe, hogy tanúja legyen az amerikai külügymniszté- rium tilalma ellenére Kubába utazott amerikai diákok kihallgatásának. A diákokat a képviselőház úgynevezett Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsága idézte maga elé, hogy a kirándulás miatt a hazafiat- lanság gyanújába keveredett fiatalokat kivallassa. Az elnök elsőnek egy B. Hoffman nevű bostoni telekügynököt szólított fel vallomástételre. Hoffman elmondotta, hogy a CIA (az amerikai katonai hírszerző-szolgálat) és az FBI (a szövetségi nyomozó iroda) embere, és tanulmányi kirándulását arra használta fél, hogy megfigyeléseket gyűjtsön. Hoffman szavait a hallgatóság felzúdulással fogadta, és a feszültség csak fokozódott, amikor Hoffman átlátszó rágalmakat hangoztatott mind utitársai, mind Kuba ellen. Az elnök többször igénybe vette a teremőröket, majd a lendőröket is. akik a felháborodott tömegből hat embert kiragadtak és megbilincselve elvezettek. A bizottság másodiknak L. Laub diákot, a kirándulás szervezőjét kezdte faggatni. Laub nem volt hajlandó folytatni Hoffman rágalmait. Kijelentette „a kubai forradalom útját ragyogó sikerek szegélyezik”. Az elnök egyik kérdésénél több diák közbekiáltott: „Kuba szabadabb mint Louisiana államunk!” (az Egyesült Államok négerlakta déli állama.) A jelszót a hallgatóság közül is sokan átvették. Ekkor az elnök mozgósította a Capitolium rendőrségét. Több tucatnyi rendőr vetette rá magát a Kuba mellett tüntetőkre, akiket ütlegekkel távolítottak el a teremből. A bizottság a botrányos kihallgatás folytatását péntekre tűzte ki. Lemondott a chilei kormány Santiago, (MTI): Csütörtökön lemondott a chilei kormány. A hírügynökségi jelentések szerint a nap folyamán a kormánypárti szenátorok jóváhagytak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében az augusztus 28-a óta sztrájkoló egészségügyi dolgozók bérkövetelésének rendezéséig a kormány két és fél millió dollár értékű kölcsönt nyújt a sztrájkólóknak. A kongresszus döntése után Luis Mackenna pénzügyminiszter benyújtotta lemondását azzal az indoklással, hogy nincs miből folyósítania ezt az összeget. A kormány másik 12 tagja a pénzügyminiszterrel való együttérzésének kifejezésére szintén lemondott. Laoszi helyzetkép A Délkelet-Ázsióban fekvő 1,9 millió lakosú Laoszi Királyság területe közel egy évtizede a laoszi reakciós és haladó erők küzdőtere. 1961- ben tűzszünet jött létre; majd 1962-ben az újabb genfi nemzetközi konferencia eredményeként a baloldali Hazafias Front a semleges irányzat és a reakciós erők képviselőit formálisan egyesítő kormány alakult, mely az ország fővárosában Vientiane (Vjentyán)- ban székel. A baloldali erők az Atto- peu-, Xieng Khouang — Luang Prabang városok vonalától keletre és északra fekvő laoszi területeken helyezkednek el, míg a jobboldali reakciós katonaság a Mekong- völgyét, Dél- és Közép-Laosz nagyvárosait, közöttük az ország fővárosát tartja megszállva. Az Egyesült Államok polgári ruhás katonai szakértőkkel és hadianyaggal támogatja a reakciós erőket. Vang Vieng közelében, a Kőedény-síkság körzetében és Phong Saly városától délre eső területeken tartózkodnak a semleges irányzat ka1963. szeptember 14. • tonai egységei. Az általuk ellenőrzött területek nagysága azonban a reakciós katonai egységek provokatív támadásai és ezt követően a baloldali erők jogos visszavágása következtében állandóan csökken. Jelmagyarázat: 1. a baloldali fegyveres erők, 2. a semleges irányzatot képviselő csapatok, 3. a jobboldali egységek által ellenőrzött laoszi területek, 4. a fellázadt meo törzsek körzete, 5. a semleges övezet Laoszban. Kalandor pozidók kalandor támogatói A* Izvesztyija a IV. Internacionálérói Moszkva, (TASZSZ): Az Izvesztyija csütörtökön este megjelent száma közli Sz. Ivanovics cikkét „A szakadárok tömörülnek — A IV. Internacio- nálé a trockista renegátok egyesülése” címmel. A cikk szövege a következő: Az utóbbi időben a szovjet és külföldi sajtónak azokban az anyagaiban, amelyek a Kínai Kommunista Párt vezetőinek a világforradalmi mozgalmában kifejtett felforgató tevékenységéről es arról számolnak be, hogy a kimi vezetők korunk nemzetközi fejlődésével és a haladás erőinek a reakció erői ellen vívott harcával nagy jelentőségű problémákról anti- marxista, antileninista nézeteket hirdetnek, egyre gyakrabban esik szó arról, hogy a politikai küzdőtéren létezik valamiféle IV. Inlernacionálé és ez támogatja a kínai vezetők kalandor pozícióit. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Szovjetunió összes kommunistáihoz intézett és július 14- én kelt nyílt levele szintén rámutat arra, hogy ez az International jóindulattal figyeli azt a féktelen rágalomhadjáratot, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetői indítottak az SZKP és a többi marxista— leninista párt ellen. Miről van itt tulajdonképpen szó? Honnan bukkant fel hirtelen a felszínre ez az úgynevezett IV. Internacioná- lé? Kit képvisel és miért támogatja oly buzgón a kínai dogmatikusok álforradalmi jelszavait? Mi fűzi a Kínai Kommunista Párt vezetőihez? Minderre a válasz igen egyszerű és könnyű. A IV. Internationale azoknak a trockista elemeknek nemzetközi szakadár tömörülése azoknak a legbalosabb opportunistáknak gyülekező helye, akik valamikor a munkás- és kommunista mozgalomban tevékenykedtek, de annak soraiból kihajították őket, mert a munkásosztálytól, minden dolgozótól idegen eszméket hirdettek. Trockij hívei alapították meg 1938-ban az akkor tevékenykedő Kommunista Internacio- nálé ellensúlyozására. Fő feladata az volt, hogy aláássa a marxista—leninista pártok egységét. A IV. Internacionálé minden társadalmi alap és tömegtámasz hiján, létezésének egész idejét síri csendben töltötte, konspirativ tevékenységet fejtett ki. A IV. Internacionálé vezetői ma azon igyekeznek, hogy renegát egyesülésüket olyan emberek valamiféle nemzetközi szervezetének tüntessék fel, akik állítólagosán a munkásosztály érdekeit védik és harcolnak a kommunizmus eszméiért. A valóságban azonban változatlanul megmaradtak a marxizmus—leninizmus legádázabb ellenségeinek, olyan velejéig reakciós elgondolások hirdetőinek, amelyek rombolják a dolgozók osztályöntudatát és az imperializmus malmára hajtják a vizet. A IV. Internacionálé ma is olyan felforgató jellegű szervezet. amely egyesíti a tőkés országokban, a többi között Franciaországban, Olaszországban, Angliában. Ausztráliában, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban. Ceylonon, Argentínában. Chilében, Uruguayban, Mexicóban és másutt tevékenykedő trockista csoportokat. A IV. Internacionálé maga sem egységes szervezet. Még 1953-ban két nagy, egymással ellenséges csoportosulásra szakadt: az úgynevezett „nemzetközi titkársága” és a „nemzetközi bizottságra” amelyek egymástól függetlenül tevékenykednek. 1961-ben az Intemacionáléban újabb szakadás következett be és ennek eredményeként a ..nemzetköz' titkárság” elnevezésű csoportból kiléptek és vele mindennemű kapcsolatos megszakítottak a latin-amerikai országokban tevékenykedő trockisták. Ennek a bomlásnak és a belső viszályoknak az az oka, hogy a fent említett csoportok eltérő módon ítélik meg a trockisták taktikáját, a munkás- mozgalomban és a Szovjetunióval, a szocialista táborral, a világ kommunista és munkáspártjaival kapcsolatos cselekedeteikben. A „nemzetközi titkársághoz” tartozó trockisták a kommunista mozgalommal és a szocialista tábor által egyesített erőkkel való titkos, leplezett harc hívei, míg a „nemzetközi bizottság” követői a világ munkásosztályának marxista—leninista élcsapatával, a Szovjetnnióval és a többi szocialista állammal való nyílt harc mellett kardoskodnak. A latin-amerikai földrész trockistái bejelentették, elégedetlenek a IV. Intemacioná- lé vezetőségének politikájával általában és „jogaik és érdekeik” megnyirbálásával különösen. Végeredményben a trockista egyesülés a teljes széthullás mezsgyéjére került. Vezetősége megpróbálja összefogni az összes ellenségeskedő csoportok vezetőit. E csoportok központjai Franciaországban (vezetője Walter Germain) az Egyesült Álamokban (vezetője Cannon) és Argentínában (vezetője Posadas) vannak. A trockisták különféle rágalmakat koholnak és terjesztenek a kommunista pártokról. Cinikusan hangoztatják, hogy az utóbbiak — úgymond — hamis úton haladnak, elárulták a munkásosztály ügyét, a világ számos országában segítik a burzsoáziát uralma fenntartásában. A IV. Internacionálé 5. és 6. „kongresszusának” dokumentumai arcátlan módon azt állítják, hogy a második világháború után a kommunista pártok „segítettek megőrizni az európai és amerikai kapitalizmust”, megtisztították a reakció számára az utat, hogy támadásokat intézzen a demokratikus erők ellen, állítólag feladták az osztályharcot, el akarják sorvasztani a munkásmozgalmat és a nemzeti felszabadító mozgalmat, síkra- szállnak a haladás ellenségeivel való együttműködés mellett és így tovább. A IV. Internacionálé legélesebb mérgezett nyilait mindenkor az SZKP ellen irányította éf, irányítja. Harcba szállt annak minden olyan intézkedése ellen, amely nemzetközi méretekben a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek megszilárdítását célozta. A trockista renegátok V. kongresz- szusának „kiáltványa” provokációs módon azt állította, hogy a Szovjetunió állítórág „alkut kötött” az imperialista hatalmakkal és békepolitikájával „megakadályozta” egy sor nyugat-európai kapitalista ország dolgozóit abban, hogy a háborút követő években kiragadja a hatalmat a burzsoázia kezéből. A IV. Internacionálé következetesen úgy jellemzi korunkat, mint az imperializmus, a háborúk és a proletárforradalmak korszakát, nem számolva. azokkal az alapvető változásokkal, amelyek a nemzetközi erőviszonyokban azáltal következtek be, hogy egy sor európai és ázsiai országban megszűnt a burzsoázia uralma és megalakult a szocialista világrendszer. Elismerik ugyan a kapitalizmus erőinek gyengülését, de ingatagnak tartják a szocializmus erőinek állásait, tagadják, hogy az utóbbiak győzelme elkerülhetetlen a békés gazdasági versenyben. A trockisták kalandor módon vizsgálják a háború és béke, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a szocialista forradalom végrehajtása stb. problémáját. A IV. Internacionálé legmeg- rögzöttebb ideológusainak állítása szerint az új világháború állítólag elkerülhetetlen és a munkászosztálynak ezzel kapcsolatban egyetlen dolgot kell meghatároznia: mit kell tennie, hogy a háborús koní-, liktust felhasználja a hatalom megragadására. Az államok békés együttélése véleményük szerint nemcsak lehetetlen, hanem káros is a munkásosztály számára, mivel — úgymond — nem erősíti, hanem gyengíti a szocializmus állasait, az imperializmus érdekeit szolgálja. A IV. Internacionálé 6. kongresszusa élesen kikelt az SZKP XX. és XXII. kongresszusának, valamint az 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletnek a szocializmusba való átmenet formáinak különbözőségéről szóló megállapításai ellen. A trockisták véleménye szerint a burzsoá uralom felszámolásának egyedüli eszköze a fegyveres felkelés és elutasítják a társadalom szocialista átalakításáért vívott tömegshare minden más útját Mint a fent említettekből látható, a trockista elemek most is, mint azelőtt, keresz- tűl-kasul rothadt opportunista álláspontot képviselnek, amelyek káros volta már régóta világos minden marxista—leninista előtt, a kommunizmus nagy eszméinek minden harcosa előtt De az, amit az emberiség ragyogó céljainak igazi harcosai, mint szennyet, mint az ember tudatat megfertőző rothadási terméket eldobnak maguktól, minden jel szerint megfelel a baloldali han- goskodóknak és álforradalmároknak — a Kínai Kommunista Párt vezetőinek. Hisz ha elolvassuk a kommunista mozgalom „fő irányvonaláról” hangoztatott szónoklataikat, nem nehéz felfedezni, hogy azok nyilvánvalóan hasonlítanak a trockista elméletekre, hogy a jelenlegi nemzetközi fejlődés alapvető problémáira vonatkozó koncepcióik. nagymértékben megegyeznek a trockista ideológusok koncepcióival. A tények azonban makacs dolgok. A IV. Internacionálé, amely azelőtt támadva a kommunista pártokat, a Kínai Kommunista Pártot sem kímélte, most gyökeresen megváltoztatta pa aga tartását és egyre inikáíbb helyesli a kínai vezetők szakadár tevékenységét. A IV. Internacionálé már 1960-ban nyílt levelet intézett a KKP Központi Bizottságához és abban kimondja, hogy „üdvözli” a kínai dogmatikusok által kezdeményezett vitát és a „KKP oldalán áll”. A IV. Internacionálé 1963. februári és júliusi nyilatkozatában akti óegységre hívta fel a KKP vezetőségét a munkás- osztály úgynevezett „forradalmi megújításáért” folytatott harcban. Ez alkalomból hízelegve hangsúlyozta, hogy a kínai vezetők által hirdetett tézisek „progresszivek” minthogy „nyilvánvalóan hasonlítanak” a trockista tételekhez. Az egész trockista sajtó lelkendezik az örömtől a KKP vezetőségének bomlasztó tevékenysége láttán. A Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Bolíviában. Chilében és más országokban tevékenykedő trockista renegátok szennylapjai sok olyan anyagot közölnek, amelyben dicsőítik a kínai vezetők reakciós nézeteit és fokozott harcra buzdítják őket az SZKP és más marxista—leninista pártok ellen. A trockisták sürgetik, hogy a jelenlegi „baloldali kommunisták” lépjenek szövetségre a régi típusú opportunistákkal, minden rendű és rangú bomlasztó elemmel. Nem szükséges hangsúlyozni. hogy a kínai vezető* „méltó” szövetségesekre találtak! 2
