Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

Megnyugtató megoldásra vár TIZENHATEZER MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁS KÉPZÉSE A felmérések alapján 1967-ig a megye termelőszö­vetkezeteinek 16 373 mező- gazdasági szakmunkásra van szükségük, hogy kielégítsék a speciális termelési területe­ken a mind nagyobb szak­mai igényeket. Természetsze­rűen a szakmunkásgárda többségének a fiatalok köré­ből kell kikerülnie. Ez idő szerint ezerre tehe­tő a felnőtt szakmunkások száma, a fiataloké alig éri el a százat. Az idén az 1963— 64-es tanévre több mint hat­száz fiatalt kellene szakmun­kás tanulónak szerződtetni. Az eredmény a tervezettnek még csak egyharmada pedig szeptember 1 volt a jelentke­zési határidő. Mi a tsz-szak- munkásképzés jelenlegi hely­zetének az oka? Az eddigi megyei vizsgála- . tok három alapproblémát vetettek fel a mezőgazdasági szakmunkásképzésben. Egyik fő ok a szülők állásfoglalása a fiatalok tanulásánál. Szíve­sebben adják a gyerekeket — akár mezőgazdaságon belül is kovács, bognár stb. — ipari pályára, mert tanulmányi ide­jük alatt kedvezőbb anyagi segítségben részesülnek, mint a mezőgazdasági' szakmunkás- tanulók. A másik: termelőszö­vetkezeteink nagyobb részében — bár ők állították össze sa­ját szükségletüket — nem foglalkoznak komolyságának megfelelően a szerződött szakmunkás tanuló fiatalok­kal: nem a választott szak­mában gyakoroltatják őket: nem biztosítják a törvény ál­tal előírt — részben az ál­lam által fedezett — anyagi juttatásokat. A harmadik fő­ok: a bérezés! Ez utóbbi egyaránt vonat­kozik a felnőtt és fiatal szak­munkásokra a mezőgazdaság- oan. A kérdés nyers felvetése ; így hangzik: „Miért tanultam, miért szereztem meg a szak­munkás bizonyítványt, s mi­lyen 1 személyes előnyöm szár­mazik abból, hogy jobb mi- "hőségű munkát végzek mint más?’- — Persze, az ilyen fel­vetésre nem lehet egyértelmű igenlő vagy nemleges választ adni. Azért nem, mert a minő­ségi munkából igenis megvan a dolgozónak a haszna, bár ez csak áttételeken át realizáló­dik a több és jobb termés­ben. De ezek az áttételek még nem elegendőek, s az ered­mény később jelentkezik. „A több és jobb munkáért maga­sabb bért” egyszerű elve még ma a döntő. Ez a tsz-ekben általában munkaegységként jelentkezik. Van a megyében egy javaslat az olyan irányú törekvésre, hogy a magasabb szakértelemmel dolgozók bé­rezésükben is megkapják azt a bizonyos pluszt: a tsz szak­munkás dolgozói S—10 száza­lékkal megemelt munkaegysé­get kapjanak. Azt hisszük, hogy itt az FM-nek, az FM Oktatásügyi Főigazgatóságá­nak kellene valamilyen hat­hatós intézkedést tennie, hogy ennek az égetően fontos dolognak a megnyugtató álta­lános megoldása egyetlen szövetkezetben se múljon a közgyűlés változékony hangu­latán. Még ami az anyagiakat il­leti: a mezőgazdaságon belül folyó ipari tanulóképzés tel­jesen a vállalati oktatás min­tájára folyik, s az itt tanuló bognár, kovács stb. fiatalok bérét az állam fizeti, míg a mezőgazdasági tanulókét — gyümölcstermesztő, növényvé­dő, állattenyésztő stb. — a termelőszövetkezet. (Kivéve az elméleti oktatás idejét.) Ez a megkülönböztetés is károsan hat a mezőgazdasági szak­munkásképzésre. Alapos meg­fontolás tárgyát képezhetné, hogy a fiatal mezőgazdasági szakmunkástanulók is része­sülnének — anyagiak terén — az ipari tanulókat megille­tő állami támogatásban, eset­leg azzal a megkötéssel, hogy a szakmunkásvizsga sikeres letétele után kötelező lenne számukra például öt évig a tsz-ben maradás. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés fokozása érdekében van olyan javaslat, hogy a nyolc általánost elvégzett, fel­sőbb fokon tovább tanulni nem kívánó falusi fiatalok kétéves továbbképző (régen ismétlő) iskoláját szervezzék át szakmunkásiskolává, há­roméves tanulmányi idővel. Ezt a megyei tanácson felve­tett javaslatot egy további­val lehetne még bővíteni, ör­vendetesen gyarapszik azok­nak a száma, akik a felnőt­tek iskoláiban az . általános is­kola VI—VIII. évfolyamát végzik. Ezeknek a termelőszö­vetkezeti tagoknak egyik fő tantárgyává lehetne tenni — természetesen egy-egy osz­tályban egységesen, egyet — a választott szakmát, amely­ből az általános iskola befe­jezésekor szakmunkásvizsgát tehetnének. A tsz-tagok öröm­mel vennék ezt a megoldást, mert így az általános isko­lai osztályok befejeztével szükségtelenné válna esetleg újabb hároméves elfoglaltság a szakmunkás képesítés meg­szerzéséért. Samu András Minek örülte ma? Körkérdés a nyíregyháziakhoz — Válaszol az orvos, az ablaktisztító, a diák, a háziasszony... Egy-egy ícis öröm gyakran felér egy főnyereménnyel. Mi­nek örült a pénteki napon 10 nyíregyházi ember? Erre vá­laszolnak a kérdezettek: Kozák Mária kereskedelmi tanuló: — Valakitől, akit sze­retek vasárnapra vártam le­velet és már ma pénteken megkaptam... Es megtudtam, hogy boltunk dolgozói elnyer­ték a szocialista brigád cí­met. Ennek a jó hírnek nem­csak én, de valamennyi mun­katársam nagyon örült! Lakatos Vilmos ablaktisztí­tó: — Milyen öröm ért ma? Megszületett a hatodik lá­nyom! Ennél boldogabb csak akkor lettem voina, ha most egyszerre két lányom szüle­tik... Egy év egy napért — ,,Áldott a sok kézf* — Szeptember 31-én jöhet a számonkérés Lakatosok a Il-es műhelyben Bosszankodott az egész bri­gád. S ezt a huszonöt lakatos közül egy, P József okozta a többieknek. Kihirdették az eredményt, s tudomására ju­tott, hogy a Lumumba bri­gád miatta nem nyerhette el a szocialista brigád címet. — Hat esztendeje dolgodon a gépjavítóban, de még egy órát sem hiányoztam — leckéztette a brigádvezető, Ke­rekes József. Morogtak a többiek is. Csak P. hallgatott. Tudta, hogy ő a ludas, nem kellett volna ak­kor este, amikor felvette a fizetést, kimaradni olyan ké­sőig. De mit tegyen? Már megtörtént. „Elborultam a Kerékpárral“ ;— Egyetlen igazolatlan hi­ányzása ütött el bennünket az első esztendőben az oklevél­től — emlékezik vissza a brigádvezető. — Akkor, más­nap az értékes után össze­hívtam a gárdát. Újra megbe­széltük a követelményeket. Megmondtam, aki nem tudja vállalni, szóljon, annak segí­tünk, de még egyszer nem szeretnénk szégyenkezni. Sen­ki nem jelentkezett. Mindenki fogadkozott, dolgozot> ettől a perctől .mindenki, mint a tál­tos. A követelményben meg­határozott 110 százalékos ter­vet 128-ra teljesítettük. Min­denki vigyázott a másikra. Megbocsátottak az emberek Praviczkinak is. Újabb problémát okozott Baa...ba! Új Iskola NYÍi’egykázán azonban az, hogy áttértek az üzemben, s így a brigádban is az egyéni teljesítésekre. A Lumumba lakatos brigád a kitüntetésért alaposan meg­dolgozott. — Nem a munkán kellett javítani. Az ment, mint a karikacsapás. Egyes emberek­kel volt baj továbbbra is — beszéli Kerekes. .— S, hogy mit megtett a brigád értük, azt a következő történet is példázza. Egyik reggel amint bejött G. Ferenc látom, hogy az arca össze van karmolásfeva. Nézem. Lehangolt, kedvetlen. Megszólítottam. „Elborultam a kerékpárral”. Faggatom. „A fa gallyai martak össze” — vála­szolta. —• Addig húzkodtam belőle a szót, mjg végre nagy keservesen kinyögte, hogy az anyós miatt összekapott a fe­leségével. Este, műszak után Kerekes és Bodnár Laci már ott vol­tak a lakásán. Beszéltek Fe­rivel, asszonyával, megkeres­ték az anyóst. S ekkor G. Feri elpanaszolt mindent. — Ha meglenne a kis ház, másként élnénk — panaszol­ta. — Csak egyedül nem me­rek belefogni az építkezésbe. Meg sokba is kerül. 10 000 foriní jutalom — Másnap reggel összehív­ták a fiúkat. Elmondtam mi­ről van szó. Senki nem hi­vatkozott más elfoglaltságra, mikor arra kértem őket, hogy szombaton és vasárnap épít­kezünk. Ekkor éreztem iga­zán először, hogy ha valame­lyik közülünk bajba Kerülne, igaz szívvel várhat segítsé­get társaitól. Jólesett. Kel­lemes hangulatban dolgozott mindenki. Behordtuk az épí­tőanyagokat, s emelkedtek a falak. Bográcsba főztünk gu­lyást, Feri felesége meg hord­ta a sört. A fiúk viccelőd­tek: „Áldott a sok kéz, de átkozott a sok has.” Ezen az­tán nagyokat derültünk. De égett a munka a kezünk alatt. Három hét alatt tető alá ke­rült a Lumumba brigád se­gítségével G. Feriék kft szo­bás. összkomfortos otthona. S boldogan élnek. Azóta még egy házat épített a brigád egy másik társuknak. S ha valamelyiknek segítség kell, összefognak. — Azóta többször megláto­gattuk Ferit, aki kiválóan dolgozik. Ezzel hálálja meg a brigád segítségét. A közös mozi és színházlátogatások meg csak erősítik a barátsá­got közöttünk. Visszük ma­gunkkal a feleségeinket is. így aztán természetes, hogy Az új gyógypedagógiai i skola a legfogósabb munkákat min­dig a Lumumba lakatosbrigád kapja. Bejczi elvtárs a Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat igazgatója 10 000 forint célprémium jutalmat tűzött ki részükre, ha határidőre elkészítik a 13 darab hagy­maosztályozó gépet. — Ez okozta a legtöbb fej- törggt — magyarázza Kere­kes. — Nem volt tervrajz. Egy holland típúsú gépre és a saját fejünkre voltunk utalva. A látottak alapján kellett el­készítenünk minden egyes al­katrészét. Sok éjszakát át­virrasztottunk, gondolkoztunk, dolgoztunk. Mikor a gépek összeszerelé­sét megkezdték, akkor döb­bentek rá, hogy egyes alkat­részeknek nem lelik a helyét. Újból végiggondolták. Hár- man-négyen is nézték, vizs­gálták a mintául szolgáló holland gépet. Mértek szerel­tek, mig végre sikerült. Saj­nos anyaghiány miatt 10 nap késéssel, 3 hónap és 10 nap alatt készültek el a hagyma­osztályozó gépek. I Kötelez az ígéret! —• Emlékszem, este 11 óra* kor jelentette a meós az igaz­gató elvtársnak, hogy befe­jeztük a szerelést. Nagy volt az öröm! Igaz. hogy a késés miatt csak 5000 forintot kap­tunk, de megérte a fárado­zásé Ezt testvériesen, ki mennyit dolgozott aszerint szétosztottuk. — Ilyen út veze­tett el az oklevél elnyeréséig. Most a jelvényért. folyik a munka. Kötelez bennünket a Kádár elvtársnak tett ígére­tünk is. Rajtunk nem fog múlni — mosolyog. — Szep­tember 31-én számon kérhe­tik tőlünk, hogy a 150 gabo­nafúvó, a 200 malacetető, a 750 sertésitató, az 5 darab hagymaosztályozó gép s a töb­bi elkészült! Huszonöt lakatos. A gép­javító Il-es műhelyében dol­goznak. — Most 11 tanulót neve­lünk — büszkélkedik. — Ame­lyik itt szabadul, garantálom, jó szakmunkás lesz. Nagy Jancsit mi neveltük. Pestre ment. Most, hogy visszajött, ide kérte magát. Csak a Be- ke Imrével van baj. Szakmai­ból jó az, négyesre vizsgázott, de a magyar nyelv és Iroda­lom nem megy neki. Elhúzták. Most ez a gondunk, hogyan segítsünk. Mindig akad vala­mi. Én is tanulok a többiek is. Van aki a gépipari tech­nikumot végzi. Pedig higgye el nem könnyű. Megesett, hogy én is az ágy alá vágtam a táskát. A feleségem azon­ban nem hagyott nyugton. ..Ha belefogtál végezd el” — mondogatta. S igaza volt. Sikerültek a vizsgái. A töb­bieknek is. — Ki gondolta volna, hogy idáig fejlődünk, mikor heten elkezdtük. Farkas Ka imán Ládát kérnek a gyümölcsök KBrtély Sándornc hang- t képzést gyakoroltat. " . J A nyíregyházi, közel kétmil­lió;. forintos költséggel épült új, gyógypedagógiai iskolában is megkezdték a nevelő mun­kát. Nagy szeretettel és hoz­záértéssel segítik tanulásuk­ban az olyan gyermekeket, akik betegség, vagy egyéb fo­gyatékosság, környezetből ere­dő okok miatt a normális tanmenettel nem tudnának lé­ptót tartani. Az előkészítő so­rán a hangkiejtésre, a szavak formálására, a beszédre tanít­ják a gyermeket. Mozgás, rit­mus órákon a helyes lépések­re, a folyamatos járásra ve­zetik a tanulókat. Éppen a türelmes, hozzáértő nevelés eredménye, hogy - a gyógypedagógiai iskola növen­déked közül sokan később a rendes iskolákban is megáll­ják helyüket. Kétszázhúszezer darab gyü- mölcsszállitó láda készítését vállalta a HUNGAROFRUCT- nak az év végéig a Szatmár- vidéki Faipari Vállalat vásá- rosnaményi üzeme. Augusztusban adóssággal dolgoztak: 40 ezer láda ma­radt elkészületlenül. Ennyi gön­gyölegbe — almaszállitásra al­kalmas „bolgár” ládákról van szó — 8 ezer mázsa gyümöl­csöt lehet elhelyezni! Három műszakot vezettek be a ládagyárban így a napi termelés már eléri a 6 ezer darabot. Több régi szakember állt az új munkások meilé, most már 190-en dolgoznak az üzemben, — ezen kívül meg­alakultak a brigádok, amelyek a termelési tanácskozásokon versenyre vállalkoztak. Vásárosnaményban most azon fáradoznak, hogy szep­tember végére pótolják a negy­venezres elmaradást és no­vember közepére a 220 ezre­dik ládába is be szeretnék verni a szegeket. (as.) Kiss József né a MÉK el­számoltatási osztályának szám­laellenőre: — Inkább megle­petés, de egyben nagy öröm is számomra az, hogy kis­fiámat ma jó magatartásáért megdicsérték az iskolában. Már három éve jár iskolába, de eddig még mindig baj volt a magatartásával— Ármós József nyíregyházi cipőgyári szakmunkás: — Szenvedélyes sakkozó vagyok. Kislányom első keresetéből ma egy szép sakkfelszerelés- sél lepett meg! Nagy Ferenc az Ingatlan­kezelő Vállalat dolgozója: — Fiatal házasember vagyok. Régi vágyam, hogy saját erőmből házat építhessek. Ma végre teljesült kívánságom. Megkaptam a házhelyet Sipos Judit a Tanárképző Főiskola másodéves hallgató­ja: — Még'van egy hét szün­időnk! Egyébként ma külö­nösen boldog vagyok, ipivel hosszú várakozás után ma sikerült megszereznem Nexő: Szürke fény című regényét. Gábor István a Béke cuk­rászda felszolgálója: — Bosz- szúságot jelent számomra, ha ittas vendég jön be hozzánk. Valószínű ma ők is örömet akartak szerezni nekem, mi­vel csupán egyetlen olyan vendégem volt, akinek kissé már nehezen fordult a nyel­ve. Dr. Fodor Antal a megyei kórház I. belgyógyászati osz­tályának kezelőorvosa: — Minek örülhet egy orvos?. Ma hat gyógyult beteg hagyta el osztályunkat... Várnai Lajosné háziasszony: — Én fiam boldogságának örülök. Ma reggel bejelentet­te, hogy a jövő héten szomba­ton megkéri annak a kislány­nak a kezét, akinek már két éve udvarol. Tomasovszki István Bevált kísérlet Á mátészalkai gyermekkönyvtár A könyvállványokon mese­történetek képes illusztrációi és az egyre „idősebb” kor­osztályok számára, egyre ko­molyabb könyvek. Külön áll­ványon rádió lemezj ászóval, ez is a gyerekek rendelkezé­sére áll. Ez év elején nyüt meg a megyében elsőnek — kísérlet­képpen — a mátészalkai já­rási könyvtár gyermeikrész- !lege. A négyezer kötet között a mesétől a természettudomá­nyig sok hasznos olvasnivaló segíti a bontakozó és termé- 'kenyülő gyermekértelmek táp­lálását. A gyermekkönyvtár meg­nyitása óta majdnem meg­duplázódott az ifjú olvasók száma. Év végére a beiratko­zott állandó olvasó megha­ladja az ezer főt. A könyvtári olvasók szá­mának puszta növekedése is lényeges. de fontosabb a gyermekkönyvtár számtalan pedagógiai, nevelési szerepét hangsúlyozni. Amikor létre­hoztak a gyermekkönyvtárat, az úttörőelnökség vállalt' fe­lette védnökséget. Azóta is a könyvtári órák idején kar­szalagos úttörők teljesítenek szolgálatot. S mint az úttörő- vasútnál, itt is a legjobb elő­menetelő és a legjobb maga- viseletű gyerekek kapják ezt a kitüntető szolgálatot. Mátészalkán már hamarosan ezer gyerek lesz a könyvtár állandó olvasója, de akkor még mindig az iskolásoknak csak a 40 százaléka fog rend­szeresen olvasni. A tanulók 60 százaléka ezekután is .csak alkalmilag, vagy egyáltalán nem jut könyvekhez. És me­gyénk szinte minden közsé­gében többé-kevésbé ilyen a helyzet. A mátészalkai kísérleti gyermekkönyvtár bevált, má­sutt is megvalósításra vá” v. or 1963. szeptember 8. Heten kezdték

Next

/
Thumbnails
Contents