Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

- MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ ­9 Uj hasznos növény a takarmánydinnye Radioaktív sugárkerteket kap a mezőgazdasági kutatás alapján jó silónövény, a töb­bi kobakosoknál aránylag cse­kélyebb víztartalma következ­tében nem károsodik olyan könnyen. Ebben az esetben főként törekkel, vagy tépett kukoricaszárral való besiló- zása kerülhet szóba. Ilyen felhasználással elsősorban te­jelő- és növendékmarháknak, sertéseknek kiválóan jó takar­mány. Terméshozama — a szüksé­ges feltételekkel — bőséges. A termelését kezdeményező tsz-ek közül például a nap­kori termelőszövetkezet gyen­ge, futóhomokos talaján 400 mássá termést ígér holdan­ként. Másutt is biztatóak az eredmények. S azok a szövet­kezetek, amelyek a takar­mánydinnye termelésével, hasznosításával az idén ismer­kednek, magjából több kilót szednek részben saját célra, részben, hogy más termelő- szövetkezeteknek is juttathas­sanak belőle. A. B. Ui gazdasági növény termé­se jelentkezik az idén először megyénkben: a takarmány­dinnye. Korszerű termelését, felhasználási lehetőségeit hosz- szabb idő óta kutatja dr. Pe- nyigey Dénes, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyelem mező- gazdaságtudományi karának tes gyümölcsök kúpokban va­ló összehordása, szalmával és kukoricaszárral való jó beta- karása. Száraz pincében, ve­remben — közvetlen fagypont feletti hőmérsékleten — kellő válogatás után tavaszig, sőt még azon túl is eltartható. Amennyiben a tsz-nek üres, fe­Gazdag termést ígér a takarmánydinnye a demecseri Ezüstkalász Tsz-ben. Az új növényfajták előállí­tásánál a hagyományos mód­szerek mellett mind nagyobb szerepet kapnak a radioaktív anyagok. A sugárzás ugyanis teljesen fellazítja a növények úgynevezett örökletes állomá­nyát, így rendkívül eltérő, sok­féle változatú utódok jönnek létre. Az egyik sugárkertet Gö­döllőn az Agrártudományi Egyetem, a másikat Szigetcsé- pen a Kertészei és Szőlészeti Főiskola kapja. Mindkettőt széles magas földgát és egyéb védelmi berendezés veszi kö­rül. Az Agrártudományi Egye­tem sugárkertjében szántóföldi növényekkel kísérleteznek majd főleg búzával, míg a szi­getcsépi sugárkert a kertészeti növénynemesítést segíti. A két sugárkert építése és felszere­lése az idén befejeződik, úgy, hogy jövő tavasszal megkez­dődhet a növénynemesítés leg­korszerűbb módszerének al­kalmazása. dékánja, s tőle került hoz­zánk a dinnye magja is. Ter­melését a nyíregyházi járás 17 termelőszövetkezete kezdemé­nyezte. Dehát milyen ez az új takarmányféleség, mit lehet vele kezdeni? A takarmánydinnye más faj, mint a közismert, étke­zésre használt görögdinnye, így érési ideje is más időben történik. Nem talajigényes. A gyengébb, homoktalajokat (a futóhomokot is!) jobban ked­veli, mint a keményebb kö­tött talajt. Vetési ideje és ápo­lása általában a rendes diny- nyéével egyező; a fészektrá­gyázást meghálálja. Gyümölcskötése augusztus második felére esik, de an­nak növekedése és fejlődése hosszabb ideig tart. Jól bírja az őszi hűvös időt. Október­ben és novemberben fagy előtti idejében is kinn le­het a földön, apadása nincs. Rostos héjszerkezete, s külö­nösen annak erősen viaszos bevonata következtében pá­rologtatása, valamint súlyapa­dása is lényegtelen. Túlérés- től nem kell számítani. Köz­vetlen takarmányozásra már szeptembertől kezdve szedhe­tő. Azonban késő őszi, tél ele­jei eltartásra inkább szeptem­ber hó második fele, sőt októ­ber eleje a jó szüreti idő. Ak­kor legjobb szedni, illetve be­takarítani, amikor az a legki­sebb munkával jár, vagyis: amikor a görögdinnyénél jó­val tömöttebb indája és dúsan feláló levélzete zömében el­pusztult. Eltartása fagypont feletti hőmérsékletet igényel. Táro­lásra ajánlható a sérülésmen­dett fészere, ideiglenes szín­je van, azok még kitűnöbbek a tárolásra. El lehet úgy is vermelni, mint a burgonyát, takarmányrépát szokás. Hideg ellen azonban szalma- vagy kukoricaszár-borítás, adott helyen földelés minden eset­ben szükséges. A kísérletek tapasztalata Új, pontos módszer szükségletének Dr. Margittay László az ál­lami gazdaságok pécsi labora­tóriumának vezetője új, pon­Xájékostató a bortermés be jelen téséről A bortermelők a szüret (sző­lőszedés) befejezését követő hat napon belül kötelesek a területileg illetékes pénzügy-, őri szakaszhoz termésbejelen­tést tenni — az erre a célra szolgáló nyomtatványon, ame­lyet a helyi tanácson, pénzügy­őri szakaszon lehet beszerez­ni. A részszüretek eredményét, a vásárolt készletgyarapodást is 6 napon belül kell bejelen­teni. Be kell jelenteni az összes készített mustmennyiséget — azt is, amit értékesítettek,. — a héjon erjesztés esetében a szőlőcefrét, a készített törköly­bort, és a készletben lévő óbort. Fel kell tüntetni a bor (must) tárolási helyét is. Bortermelő az a természetes vagy jogi személy, aki szőlő- területtel rendelkezik, azon termelést folytat, s abból mus­tot, bort állít elő. Bortermelő lehet állami gazdaság, tsz, tszcs, egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezet, hegyközség, tsz-, tszcs-tag, egyéni termelő (tulajdonos, haszonélvező, ha­szonbérlő, felesbérlő). Bejelen­tési kötelezettsége van annak is, aki nem termelő, de vásá­rolt szőlőből, gyümölcsből ké­szít mustot, bort. Aki termésbejelentési köte­lezettségét elmulasztja, nem részesülhet adókedvezmény­ben. Pénzbírságot rónak ki ar­ra, aki nem jelentette be az összes készletét, s a többlet meghaladja a 20 százalékot (vagy 10 hektolitert). A tsz-ek a tagok részére ki­osztott bor után literenként 40 fillér, a többi termelő a ház­tartásában kedvezményesen el­fogyasztható bor után 80 fil­lér borforgalmi adót fizetnek. A kedvezményesen kiosztható, illetve elfogyasztható bor mennyisége a korábbi évekhez képest nem változott. A pénzügyőrség a termelők borkészletét ellenőrzi. A kész­letfelvétel megállapításai ellen a helyszínen előadható vagy 24 órán belül a pénzügyőri szakaszhoz írásban benyújtha­tó panasznak van helye. a földek műtrágya- meghatározására tos módszert dolgozott ki a föl­dek műtrágyaszükségletének meghatározására. A pécsi la­boratórium dolgozói 1959 óta foglalkoznak ezzel a problé­mával. A Sátorhely—Bólyi Ál­lami Gazdaságban végzett vizs­gálatok alapján táblázatokat állítottak össze, amelyekből le olvashatták, hogy meghatáro zott összetételű talajnak kü lönféle növények termelési esetén milyen és mennyi mű trágyára van szüksége az elő írt terméshozamok eléréséhez Dr. Margittay László ezt ma tematikai egyenletben fejezti ki, és ennek segítségével 1! százaléknyi pontossággal ki számítható a szükséges műtrá gyamennyiség. Ebben az évben a baranya állami gazdaságok már 8000- 10 000 holdon műtrágyáztak ; Margittay-féle egyenlet alap ján, s az eredmények mindé nütt igazolták a módszer he lyességét. A Sátorhely—Boly Állami Gazdaságban példáu a kedvezőtlen időjárás ellené re — 4200 hold átlagában — holdanként 20 mázsa búzá termeltek, s ebben nagy részi van a helyes műtrágyázásnak A nyírbátori járás a megye egyik legmostohább természeti adottságokkal rendelkező terü­lete, s ez a tény rányomja bélyegét a gazdasági és köz- gazdasági viszonyokra is. Egész területe homok, a szán­tóföldek fele rossz futóhomok. A nagyüzemesítés adta le­hetőségek a gazdálkodás, a termelés jelenlegi összetétele mellett nem bontakozhatnak ki kellően, mert olyan alap­vető tényezőknél van nagy hiányosság mint a talaj táp­anyag-utánpótlása, takarmány­ellátottság, öntözési adottsá­gok. Bármely növénykultúrá­val, termelési ággal való gaz­daságos foglalkozás akkor va­lósulhat meg, ha legalább az első két hiányosságot meg­szüntetik. Az adott természeti feltételek mellett fontos feladat a gaz­dálkodás összhangjának a megteremtése, az egyes gaz­dálkodási ágak arányának a kialakítása. Ennek a megala­pozását célozzák a nyírbátori járásban azok a tervek, ame­lyeket a tsz-vezetők közremű­ködésével a járás szakmai irá- hyítói kidolgoztak. 5z a terv a termelés struk- sarajával, ezenbelül elsősor­ban a szőlő-, gyümölcstelepí­tésekkel, a pillangós takarmá­nyok és a zöldtrágyanövények termesztésével foglalkozik. A terv 1963-tól, öt év távlatában jelöli meg a feladatokat. A pillangós takarmányok termesztése — mint legfonto­sabb fehérjebázisé — nem egy­könnyen oldható meg könnyű homoktalajon. Ezt az a tény is mutatja, hogy a járás termelőszövetkezetei szántóterületüknek alig hat százalékán foglalkoznak évelő pillangósok termesztésével. — Van olyan szövetkezet, mint például a nyírbátori Kossuth, ahol a szántónak a hat ezrelé­kén volt csak az idén pillan­gós. Ilyen körülmények között szó sem lehet eredményes szarvasmarhatartásról, bizton­ságos átteleltetésről. Az az el­gondolás, hogy az elkövetkező öt év alatt megkétszerezik a pillangósok vetésterületét a járásban. Ez összességében sem old meg sok jelenlegi ne­hézséget, de komoly előreha­ladás lesz. A pillangósok je­lentős részét homoki lucerna telepítésével akarják megol­dani. A gyenge takarmányalap következtében nem kielégítő állatállomány még a négyéves trágyaforgót sem képes bizto­sítani a szántóföldeken, s még rosszabb az arány, ha figye­lembe vesszük a gyarapodó gyümölcsösök és szőlőterületek igényét. A homokon a keserű csillag­fürt zöldtrágya nagyban elő­segítheti a tápanyagellátás gondjának a megoldását. Ma még indokolatlanul és arány­talanul alacsony a fővetésű keserű csillagfürt termesztése (két-három évvel a baktaiak mögött járnak). Arra töreksze­nek, hogy ez a fontos növény szántóterületüknek 17,6 száza­lékán viruljon. A szőlőkben — az új telepítmények 240x 60-asak, — a fiatal gyümöl­csösökben a tápanyag-gazdál­kodást nehézségek nélkül se­gíthetik csillagfürt termeszté­sével. A szántóföldi jó hasznosí­tású növények mellett — mint például a dohány — né­hány év távlatában a gyü­mölcs- és szőlőtelepítvények segítenek megváltoztatni a já­rás gazdálkodásának az arcu­latát, általánosan jövedelme­zővé tenni a termelést. Van­nak már nagyüzemi szőlőtele­pítések, de újabbak létesítésé­vel, a régi telepek felújításá­val akarnak gyökeres változást elérni; 1967-ig valamennyi di- rekttermő területet felújítják és egyben nagyüzemesítik. A gyümölcsösöknél a tele­pítési törekvések eddig is hoz­tak — de elsősorban csak — mennyiségi eredményeket. A legtöbb fiatal gyümölcsös ke­zelése szakszerűtlen, a fák fej­lődése nem kielégítő. Ha to­vábbra is csak annyi figyel­met fordítanak a fiatal gyü­mölcsösökre, mint eddig, ak­kor félő, hogy hiába növelik az elkövetkező öt év alatt a meglévő területet kétszeresére, hiába szánnak a gyümölcsösí- tésre igen jelentős összegeket— a várható eredmény elmarad. A járás gazdálkodását előse­gítő program nem túlzott, sőt elég óvatos. Végrehajtása nem igényel különösebb erő­feszítéseket, csupán annyit, hogy a termelőszövetkezetek vezetői belássák: a terv a sa­játjuk, s a gazdálkodást úgy javíthatják meg, ha valami­vel többet tesznek érte, mint eddig. S. A. Tervezés közben Ezekben a napokban vitat ják meg a járásokban a tsz- és ta­nácsvezetőkkel az 1964. évi gazdálkodási terveket. A ter­melőszövetkezetek gazdálko­dási terveinek a kialakításánál igen fontos, hogy ezek reális ponton találkozzanak a nép­gazdaság igényeivel. Ezt an­nál is inkább kell hangsúlyoz­ni mert a tsz-ek nem terv­kötelezettek, s így igen körül­tekintő munkával sikerül meg­teremteni a j<5 összhangot. A tervek végleges jóváha­gyása az idei gazdálkodás be­fejezése után, a közgyűléseken történik majd, de a jövő évi termelés megalapozása már megkezdődött a gabonafélék vetésével, s ezek szerves ré­szét képezik a tervnek. Ga­bonaproblémánk végleges meg­oldása a jövő év egyik legfon­tosabb feladata. Ennek a szö­vetkezetek akkor tesznek ma­radéktalanul eleget, ha az őszi vetési tervnek megfelelő terü­leten kerül majd sor az ara­tásra is. Vagyis: a legjobb agrotechnikai módszerekkel, idejében el kell vetni az őszie­ket, a gyenge áttelelés miatt ne kerüljön sor kiszántásra. A búzavetés területének hatvan százaléka lesz a tsz-ekben az intenzív fajta. E tervnek ma­radéktalanul szükséges eleget tenni. A takarmánygazdálkodás megoldásának nem az az útja, amit több tsz-vezető gondol, hogy növeljük a területet. A terület növelése nélkül, a ho­zamok jelentős növelésével le­het eredményt elérni, általá­nossá téve a modem széna­szárítási eljárásokat. Táp­anyagban szegény; gyengébb tsz-ekben lehetőség van arra A gyümölcsfa gyógyítása Előfordul, hogy több éves, termő gyümölcsfában is érzé­keny kárt tesz a nyúl. A ra- kamazi tsz-ben az ilyen fá­kat nem hagyják elpusztulni: az almafa vesszőit tavasszal a sértett rész alatt és fölött héj alá oltják, s a megfogant vesz- szők átveszik a sértett kéreg­rész funkcióit — úgynevezett tervtől függet­len, szabad területeken, — hogy az édes csillagfürtöt ta­karmánynak, a keserűt zöld­trágyának termesszék. A megye tervszámaiban a növénytermesztésen belül az ipari növényeknél és zöldség­féléknél van lényeges változás az idei évi fényekhez viszo­nyítva. Dohányt a 15 000 hold­dal szemben jövőre 19 000 hol­don termelünk — természete­sen a szükséges új pajtatér biztosításával. A konzervipari igények kielégítése érdekében mintegy tíz százalékkal gya­rapszik a zöldségfélék terü­lete. A hagyományos magken­der termelő körzetekben ez a fontos ipari növény meg fog­ja találni a helyét, mert kevés munkát igényel, a szövetkeze­teknek jó jövedelmet biztosít. Nagy figyelmet szükséges for­dítani a tsz-ekben a szarvas­marha-állomány minőségének a javítására, a koca- és sertés- állomány számszerű gyarapí­tására. A tsz-ek a törzs- és árutojás termelő baromfi tar­tása érdekében fogjanak ösz- sze tsz-közi társulásokban, mint ahogy már vannak is ilyen kezdeményezések a nyír­bátori, vásárosnaményi járás­ban. A kezdődő előtervezési mun­kákba a járási tanácsok von­ják be a legtekintélyesebb tsz-ek vezetőit, hogy ennek alapján az előzetes tervmeg­beszéléseken a járás vala­mennyi tsz-e érezze: reális a járási elgondolás, nincs szük­ség lényeges kérdésekben hú- zavonára. A megbeszéléseken törekedni kell a termelés szer­kezetének az egyszerűsítésére; nem ésszerű elaprózni az egyes növények termelését, na- nem ahol a legjobbak a ter­mesztési feltételek egy-egy nö­vényre, ott'kell nagyobb terü­leten termelni mert így vál­hat gazdaságosabbá. Célsze­rűtlen lenne erőszakolni vala­mit ott, ahol nincsenek meg az előfeltételek — talajadottság, munkaerőhelyzet stb. Az egy évvel ezelőtti terve­zéseknél a járási tanácsok nem voltak kellően tekintettel a gyenge tsz-ekre. Lehetővé kell tenni a gyenge tsz-ek szá­mára azt, hogy a népgazdaság szükségletén belül azzal fog­lalkozzanak amely a szövet­kezet szempontjából a legjö­vedelmezőbb. A korábbiakban és jelenleg is irreális a tsz-ek többségénél a saját gépi erő munkájának a megtervezése. Ismerjük, hogy az ilyen irányú tervezés az idén is mennyi gondot, szervezetlenséget okozott a nagy gépi munka szezonokban. A tsz úgy tervezzen, hogy csak a január 1-én meglévő gépeit vegye számításba, s ne ala­pozzon az év közben esetleg érkező gépekre. A beruházá­soknál elsősorban a meglévő épületek korszerűsítését, a já­rulékos beruházásokat szüksé­ges figyelemmel kísérni. Akkor válik a terv igazán valamennyi termelőszövetke­zeti tag sajátjává, ha annak megalapozottsága mellett is szerves része az anyagi érde­keltség. Az anyagi érdekeltség jelenlegi rendszerének elve alapvető a jövő évben is. Csak­is akkor határozhatjuk el nyu­godtan magukat a tsz vezetői egyik vagy másik növénykul­túra nagyobb arányú termesz­tésére, ha emögött ott érzik a tagok tettrekészségét, tud­ják, hogy a szövetkezet dol­gozói érdekelve is lesznek ab­ban a munkában. 1963. szeptember 7. HOMOKI GONDOK A NYÍRBÁTORI JÁRÁSBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents